Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-03-03 / 9. szám
KÜLÖNFÉLÉK, — Uj titkos tanácsos. A király Bezerédj Pál főrendiházi tagnak, selyemtenyésztési miniszteri megbízottnak, Szekszárd r. t. város díszpolgárának, a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 9-én d. e. 9 órakor tartja meg a vármegye székházában, melyen Apponyi Géza grót főispán fog elnökölni. — Előléptetés. A kereskedelmi miniszter Szendrey László szekszárdi máv. hivatalnokot ellenőrré léptette elő. — Ügyvédi vizsga, örjfy Imre dr. közala pitványi ügyészségi tb. fogalmazó. Orfjy Lajos szekszárdi takarékpénztári vezérigazgató fia, kitűnő sikerrel Budapesten letette az ügyvédi vizsgát. — Adomány. Zichy Gyula gróf, pécsi megyéspüspök a szakadáti templom uj stáció képeire 50 koronát volt kegyes küldeni, melyért hálás köszönetét mondok. Pelz Árpád plébános. — Névnap. Szabó Géza szekszárdi népszerű hittanár múlt pénteken tartotta meg névünnepélyét, mely alkalommal jóbarátai és tisztelői impozáns nagy számban üdvözölték, tanítványai pedig virágokkal kedveskedtek neki. Névnapja elő- estélyén a szekszárdi kath. Olvasókör énekkara Hiller Gyula karnagy vezetése alatt szerenáddal tisztelte meg. — Plébánosi kinevezés. Horváth Mihály hercegszőilősi plébános bizováci plébánossá neveztetett ki. — Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete ma délután 3 órakor a városház közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart. — Eljegyzések. Stern Lipót eljegyezte Rosen féld Iduskát Bonyhádról. Rosner Ármin budapesti gyári képviselő eljegyezte Rosenbaum Mirjám k. a. Rosenbaum Ignác paksi könyvkereskedő leányát. — Nőegyleti pénztárnok. Az »Egyesült szekszárd—tolnamegyei nőegylet# múlt hó 24 én ülést tartott Tihanyi Domokosné elnöklésével, melyen a részvét hangján emlékezett meg a korán elhalt Ferdinánd János pénztárnokról, kinek helyébe egyhangúlag Holub János polgári iskolai igazgatót választották meg. — Kölcsönös áthelyezés. A pécsi püspök Perényi Pál paksi és Rumsauer János rácpetrei segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte. — Áthelyezés. Tschuppik Artur hivatalnok gyakornokot Kaposvárról Keszőhidegkut-Gyönkre helyezték át. egypár renitencskedő sörgyári munkás közé. Ez volt, amit megtudhattak ; többet semmit. A katonák arcán nagy volt a megilletődés. Eb ezt sehogysem tudták leplezni. Igaz, hogy nem is akarták. Itt-ott elköhintette magát egyik-másik, föltolta a feje búbjára a kék sapkát, vagy összébb húzta a szíjakat, avagy kihúzta a kis fényes bajonettet és aztán ráütve gyorsan visszazökkentette a hüveyébe; az ezáltal okozott halk csattanás aztán mintha bátorabbá tette volna a legényeket, megnyugodtabbak lettek. III. A katonák parancsnoka, egy szürkülő fejű őrnagy; egy hatalmas hársfa tövében tanácskozott tiszttársaival, Látszott rajta, kogy e nehéz pillanatok nem gyakorolnak nyomást a lelkére; CBak épen egy árnyalattal lett komorabb. Hozzá volt ő már szokva az ilyen jelenetekhez, melyek ifjúkorára emlékeztették, amikor még Magentánál harcolt, tizenkilencéves tiszthelyettes, aztán egy— szer Prágában az utcai csőcseléket kellett széjjelvernie egy szakasz bakának, akiknek ő—akkor tuár főhadnagy — volt a parancsnoka. Ezekre a fiatalkori csatározásokra gondolt vissza most is, mint olyan sokszor s önelégült mosolygással nézegette a mellén díszelgő vitézsógi érdemkeresztet. De hirtelen fölrázták elmélyedéséből. — Mennyi időt engedünk nekik ? — kérdezte a barátja, egy szürke kapitány. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Választási mozgalmak. Az egész országban, úgy Tolnavármegyében a legnagyobb reménységgel megy bele a 48-as függetlénségi párt mind a két árnyalata a választásba. Most már tisztán kezdenek a választók látni, hogy miért alakult meg a nemzeti munkapárt a régi ószabad- elvüekből, akik halottaikból feltámadtak, hogy szolgálják a király akaratát a nemzet többségének akaratával szemben. Valószínű, hogy Khuen május huszonhatodika és junius másodika, vagy junius másodika és tizediké között választat. Dunaföldvári levelezőnk írja, hogy ott múlt vasárnap alakították meg a nemzeti munkavártot a Nemzeti Szálloda nagytermében. Baksay László kir. járásbiró nyitotta meg az értekezletet, majd Lévai Dezső dr. politikai szónoklatot tartott. Az értekezlet Niefergall Nándor dunaföldvári főjegyzőt kiáltotta ki munkaprogrammal képviselő- jelöltté. A függetlenségi 48 as párt azonban ném tágít régi képviselője - Mádi Kovács János mellől, akinek zászlaját diadalra is fogja emelni — Szekszárdon a tolnamegyei nemzeti munkapárt f. hó 5-én d. e. 10 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében tartja meg alakuló gyűlését, melyre ezer számra küldöttek szét magyar és német nyelvű meghívót. A meghivót a következők írták alá: Perczel Dezső, Gróf Széchenyi Sándor, Stánkovánszky János, Bartal Béla, Bezerédj Pál, Báró Schell József, Gróf Apponyi Géza, Kovács Sebestyén Endre, Perczel Lajos, Csapó Vilmos, Bernrieder József, Dőry József, Dr. Kämmerer Ernő, Leopotd Sándor, Vizsolyi Ákos, Sass László és Kiss Ernő. — Jelölések. A kölesdi választókerület Kö- lesden március 2-án tartotta képviselőjelölő értekezletét Tantó pártelnök vezetésével, melyen a választók nagy számban vettek részt. Tantó pártelnök a kölesdi kerület képviselőjelöltjéül Halász Lajost, a 48-as Kossuth-párt főjegyzőjét ajánlotta. A jelöltséget felajánlották Grünwald Lajos faddi földbirtokosnak is, de ez Halász javára visszalépett. Halász Lajos a jelölést elfogadta, mit a választók nagy lelkesedéssel vettek tudomásul. Tantó éddigi pártelnök állásáról lemondott s helyette Kekk László gyönki ügyédet választották meg. Alelnökké Grünvald Lajost, főjegyzővé Muhi Sándor, jegyzővé Knábel Vilmos választatott meg. Halász Lajos képviselőjelölt nagy hatás közt fejtette ki a párt programmját és a választókat a 48-as függetlenségi Kossuth párt zászlaja alá való tántorithatlan hűségre hívta fel és megígérte, hogy a legnagyobb elszántsággal fog küzdeni a 48-iki törvények mielőbbi diadalra jutása érdekében. Beszédét a választók óriási lelkesedéssel és éljenzéssel fogadták. Beszéltek utána még Ambrozovics Lajos bajai főispán, Kossuth Ferenc unokatestvére, Hódy Gyula zsombolyai képviselő és Pelcz Árpád szakadáti plébános, kiknek beszédjét szintén tetszéssel fogadták a választók. Halász győzelmét biztosra veszik, Tantó eddigi pártelnököt diszelnökké választották és gróf Benyovszkynak jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak a párt érdekében kifejtett tevékenységéért. Végül az értekezlet Kossuth Ferenchez üdvözlő táviratot küldött. — Hivatalos órák megváltoztatása. Az igaz ságügyminiszter elrendelte, hogy az egész országban minden bíróságnál és bírósági hivatalban egyfolytában délelőtt 8 órától délután 2 óráig Az őrnagy összérezzent e szavakra. Előhúzta a nagy iv papirt, a parancsot. Eddig még nem is jutott eszébe. — A vezénylőtiszt belátására van bízva, — mondta az őrnagy. — Rendelkezzél kapitány ur! — Igenis, őrnagy ur ! — szalutált a kapitány és a bakák felé menve, elkiáltotta magát: — Habt acht! Egy pillanat alatt frontot csinált a két század. A fegyvereket gondolatnyi idő alatt fölszedték és a vállaikra kapták. Aztán a kapitány kirántotta a kardját és harsány hangon kiáltotta : ' — Első század előre! S megindult a katonák élén a sörkert bástyája felé. Odabenn egyszerre nagy csöndesség támadt. Az iménti lármás beszéd, — mintha késsel vágták volna el — hirtelen megszűnt; helyette csak félénk susogás volt hallható. Csak még néhány szabadabb szájú ember kiabált fékevesztett indulatával nem tudva parancsolni szájának. A kapitány hallgatást parancsolt. Egyszerre csend lön . . . — Mit akarnak ? Miért jöttek ebbe a kertbe ? Miért nem távoznak innen ? 1 — hangzott a kapitány hatalmas hangja. Zugó, morajló lárma vágta ezt ketté, amitől lehetetlenség volt megérteni, hogy ki mit akar. Pedig nagyon is világos volt, hogy a munkások mit akarnak, csak nem volt, aki teljesítse azokat a kívánságokat, amelyeket a 1910 március 3. tartassanak a hivatalos órák. A miniszter rendeleté értelmében folyó hó 15-én lép életbe az uj hivatalos órarend az összes járásbíróságoknál, törvényszékeknél, ítélőtábláknál. — Március 15-én a szekszárdi kath. Legény- egylet saját helyiségében halvacsorát rendez, mely rendkívül látogatottnak ígérkezik, mert mindjárt az első este 50-en írták alá a kibocsátott aláírási ivet. — Halálozások. Tengődön elhunyt Izsák Lajos tengődi ref. kántortanitó neje szül. Tóth Vilma. Halálát agyszélhüdés okozta. Az elhunytban Tóth József gyönki telekkönyvvezető egyetlen nővérét gyászolja. Pincehelyen elhunyt Paul Péter nyugalmazott nagyszékelyi ref. kántortanitó, aki 31 évig működött a tanítói rögös pályán és különösen nagy érdemeket szerzett a magyarosítás terén, amiért többször méltó jutalomban és kitüntetésben is részesült. Az elhunytban Paul Sándor nagy- kajdacsi kántortanitó édesatyját gyászolja. Pakson meghalt Kocsis József vendéglős, tűzoltó alparancsnok életének 58-ik évében. Múlt pénteken Budapesten elhunyt Fekete Adolf volt hirlapiró, majd vasúti vállalkozó. Az elhunyt volt az, aki bátaszék—pécsi vasutat kezdeményezte, melynek közgazdasági jelentőségét felismerve, megszerezte arra az előmunkálati engedélyt és Pallós Ignác ismert vasúti vállalkozóval szövetkezett ezen vasút megépítésére. Gebhardt Imréné szül. Rosmayer Jozefa február hó 27-én Budapesten elhunyt életének 59-ik, házasságának 39-ik esztendejében. A jó- lelkü úrnő a budapesti uj Szent-János kórházban keresett gyógyulást, ahol azonban az orvosi tudomány nem menthette meg életét. Holttestét Tolnára szállították s ott a családi sírboltban folyó hó 1-én helyezték csendes nyugalomra nagy részvét mellett. Gyászolják: Gebhardt Imre férje, dr. Gebhardt Ferenc fia, dr. Gebhardt Ferencné szül. Hoffmann Margit menye, Kálnoki Bedő Gáborné szül. Gebhardt Mária leánya, Kálnoki Bedő Gábor veje, Kálnoki Bedő Mihály unokája, Rosmayer Ferenc, özv. báró Eliatschek Edéné szül. Rosmayer Róza testvérei, özv. Molnár Káz- mérné báró Eliatschek Edith, Molnár Ilonka unokahugai, Molnár Kázmér és Oszkár unoka- öcscsei, — Biztosítási képviselet. Amint halljuk, egy népszerű életbiztosító társaság helyben is képviseletet fog szervezni, amely által az illető képviselő, havonta 3—400 korona mellékjövedelemre tehet szert. Azok. akik e képviseletre pályáznak, küldjék ajánlataikat „Képviselet 2005“ jelige alatt, Blockner J. hirdető irodájába, Budapest, IV., Sütő utca 6. — Felolvasások. Múlt vasárnap a belvárosi kath. olvasókörben Haugh Béla főgimnáziumi tanár „Pázmány Péterről“, az újvárosi társaskörben pedig Hermann Frigyes a „Honvédeleméről tartott nagyszámú érdeklődő közönség előtt tanulságos felolvasást. A felolvasások előtt és után szavalatok és monológok voltak. — Megszűnt vidéki lap. A „Kaposvári Hírlap“, politikai napilap, mely csak az elmúlt évben indult meg, megszűnt. A „Kaposvári Hírlap“ felelős szerkesztője Schröder Béla volt. sztrájkbizottság a gyárigazgatósághoz benyújtott memorandumba belefoglalt. — Schlieszen! Ziet 1 Fertig 1 — hangzott a vezényszó és erre a rettenetes kiáltásra egyszerre libabőrös lett minden ember háta, még a leg- flegmásabbaké is s a szív őrült gyorsasággal kezdett verni . , . A száz rideg, barnaagyu katonapuska, végükön rémesen csillogó, hegyes bajonettekkel, nekimeredt a tömegnek . . . Valahonnan, a sztrájktanya hátulsó, védett zugából, rekedt hang sivitott belé a tömegbe ; ennek -tulajdonítható mindaz, ami eztán történt, hat kiáltotta: — Ne féljetek, testvérek, nem mernek lőni 1 Csak ijesztgetnek ( . . . Nem mernek lőni . . ., ez egy percre reménységet csepegtetett a szivünkbe. Mi sem hittük, a közönség . . . De amikor felvágódott a fegyvertűz és siketté tett bennünket pár pillanatra a puskaropogás és elvette a szemtinkvilágát a fölszálló lőporfüst, akkor hittük már . . . Nem hallatszott rendes vezényszó. De nem is volt arra szükség. Egy megvadult munkás követ dobott a kapitány felé, akit ez éppen a homlokán talált . . . Érre megindult a kőlavina . . . S a józan magyar fiuk pedig erre maguk csikarták ki a vezényszót... és ropogott a sortúi ...