Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-11-17 / 46. szám

1910 november -20.

5

sára törekszik. Az uttörós érdeme e térén Koch, berlini professort illeti. Nagy sikereket ért el Spengler, davosi orvost is, kit a világ minden részéből felkeresnek. Nálunk dr. Wettenstein József kezeli a saját feltalálta szérumával betegeit. Nem lenne magyar orvos, ha nem kellene nehézségekkel megküzdenie. Bár meglepő eredményeket ért el szerével, a „hivatalos világ“ nem akar róla tudomást szerezni. Irigykedve jut az ember eszébe Németország, ahol Ehrlich professornak már akkor, mikor minden eredménytől még messze állott, — már egy hatalmas tudományos intézet, kémikusok serege, milliók állottak rendelkezésére, pedig csak a merész eszmét vetette fel. Wettenstein József dr. már kész eredményre hivatkozik, amiről az orvosok. nagy része elismeréssel nyilatkozott, a betegek százai tanúskodnak mellette, kik felgyógyultak, — és még csak annyit sem engednek meg neki, hogy nyilvános kórházban folytathassa értékes működését. Ja, nálunk sikerrel gyógyítani, pláne felfedezni csak az orvosprofessoroknak szabad

I sllácf keresek 2—3 szobá- LflliMwI valy konyhává3 és mellékhelyiségek- családi házat

kel vagy egy —r

esetleg külön udvarral vagy kerttel február £-től bérletben. Ajánlatok az ár megjelölésével a kiadóhivatalba intézendők.

IRODALOM.

Az emberi izomerő csodákat müvei és mégis mi ez a gépek erejéhez, munkájához képest. És még a gépek munkaerejét se bámuljuk meg annyira, mint a parányi állatok izomerejét. Ki hinné, hogy egy légy izomerejével arányosan erős ember óriási fenyőt forgathatna sétapálca gyanánt. Vagy ha egy bolha izomerejével birna az ember testi nagyságának arányában, úgy az Eiffel-tornyot egészen könnyen átugorhatná. Ilyen tudományos ~ apróságokban is kioktat a „Kis Pajtás“, amely gyermeklap gazdag tartalmánál fogva nélkülözhetlen a gyermekszobában. Versei, beszélyei, meséi lekötik, szórakoztatják, fölüditik a gyermekeiket. Ez a kis újság olcsó és jó. Rovatai változatosak s mindig érdekesek. Tessék csak megrendelni, elolvasni, meg fog győződni, hogy a legjobb gyermeklap. Félévre 3 korona. Egész évre 6 korona. "Cim: „Kis Pajtás“ Budapest, VII. kerület, Thököly ut 16. szám. Ahonnét az érdeklődőknek (iskoláknak több példányban is) mutatványszámot készséggel küldenek.

A hányásra ingerlő ricinus olaj helyeit számos orvos a Ferencz Józsof-keserü- vizet rendeli. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyvíz még oly esetekben is a nyakhártyák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztitó hatással járt, amelyeknél más hashajtószereknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb közkórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését;

»Mint igen hatásos levezető- és hashajtó-ásványvíz a »Ferencz József»-kese- rüviz kiválóan ajánlható.«

Utánzatoktól tessék óvakodni! A hol raktár nincsen, a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüviz források szélküldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni.

TANÜGY.

Meglmás. A paksi gyermekmenhelyi tankötelesek oktatásával Leszkay Málvin tanítónő bízatott meg.

Tánitóválasztások. A bonyhádi izr. iskolához Lang Károly tanító, a jege. yés-pusztai iskolához pedig Gyura Terézia tanítónő választatott meg/

A hátralékos tanítói fizetések behajtása. A

vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint'a felekezeti tanítók illetményeinek kiszol gáltatása ügyében először a felekezet, vagyis a tanítók saját egyházi bírósága hoz ítéletet és csak azután fordulhatnak jogorvoslásért a tanítók a közigazgatási bizottsághoz.

Analfabéták oktatása. Az Országos Köz- művelődési Tanács a magyar analfabétáknak az olvasás, írás és számolásra való tanítása céljából ez évben is tanfolyamokat óhajt szervezni. Felkérem tankerületem tanítóit, bogy amennyiben a helyi viszonyok ilyen tanfolyam szervezését szükségessé teszik, Írják össze azonnal a községükben található s a téli tanfolyamra jelentkező felTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

nőtt analfabétákat, jelentsék be őket névszerint hivatalomnak s kérjenek innen a tanfolyam szervezését szabályozó tervezetet. Megjegyzem, hogy a tanulók ingyen oktató tanszereket kapnak, a tanfolyam vezetők pedig egy-egy tanuló után 5 korona -tiszteletdijban részesülnek. Szekszárd, 1910. november 1 l én.. Padányi Andor kir. tánfelügyelő.

KÖZGAZDASÁG.

— Istálló trágya és műtrágya. A régi ga*zdák minden tizedik évben egyszer részesitették, de akkor aztán nagyon erős istálló trágyázásban szántóföldjeiket. A múlt század hatvanas éveitől kezdve valamivel kevesebb trágyát alkalmaztak, de hát évenkint igyekeztek talajaikat megtrágyázni. Még későbben szerették volna földjeiket minden harmadik negyedik évben megtrágyázni, ez azonban trágya hiánya miatt csak a legritkább helyen sikerült. A legújabb kori kutatások bebizonyították, hogy a növények az istálló trágyának a legjobb esetben is csak 25°/o-át értékesítik, amelynek fő oka, hogy a trágya ammon nitrogénjének csak kisebb része változik salétromnitrogénné, egy jó része ellenben elpárolog. Aki tehát 24—25 q. trágyát hord egy magyar hold földre, az ennek felét vagy kétharmad részét elpazarolta, főképen nedves esztendőbén. Ha bőséges eső és hó olvadások vannak ezen anyag becses része kimosatik. Még károsabban hat rá a talajvíz, amely lapos helyen a műveleti rétegekig jön fel s az ezt követő száraz időben 1—2 méter mélyre magával viszi a termő réteg legbecsesebb anyagát, az oldható nitrogént. Ujmutatás ez arra, hogy az istálló trágyával semmi szin alatt sem szabad bőségesen bánni, amiből csak annyit szabad egyszerre adnunk, amennyit a növény két, legfeljebb három év alatt kihasznál. A legújabb tapasztalatok szerint az istálló trágya kihasználását legjobban úgy érhetjük el, ha annyi trágyát tudunk előállítani, amennyi középszerű talajon 12, soványabb talajon 15 szekér felhasználását teszi lehetővé három évenkint s emellett minden 1000 négyszögölre 100 kg. szuperfoszfátot adunk. Vagyis tehát egy kát. holdat 12—15 szekér istálló trágyával és 160 kg. szuperfoszfáttal nemcsak hogy éppen jól betrágyázzuk, mint 24—25 szekér istálló trágyával, de olyan terméseket istálló trágyázás és ugar tartás mellett sem érhetünk el. Pedig ez eljárás által nemcsak hogy jóval nagyobb területet trágyázhatunk be, tehát nemcsak, hogy sokkalta nagyobb terméseket érhetünk el mint különben, de az istálló trágya és szuperfoszfát együttes használata kevesebbe is kerül mint az istálló trágya egymagábani alkalmazásai. Ha például kát. holdankint 20 szekér istálló trágya helyett adunk 12 szekér istálló fagyát és 120 kg. 16°/o-os szuperfoszfátot, akkor a számítás a következő; A 20 fuvar trágya értéke á 6 korona; 120 korona kihordás. A 12 fuvar trágya értéke tehát á 6 korona — 72 korona, a 120 kg. 16% os szuperfoszfát ára á 52 fillér — 11 korona 22 fillér, tehát összesen 83 korona 11 fillér, amely holdankint 36 korona 89 fillér megtakarítást jelent, nem számítva a kevesebb fuvarozást. Az eddig trágyázott terület mennyisége ez által — ugyanolyan istálló trágya menyiséggel — körülbelül 75%-kal emeltetik, ami egy olyan kimondhatatlan előny, amit minden gazdának méltányolnia kell. De a szalma termes évről-évre való rapid emelkedése folytán a trágya is hová tovább fokozódik, ami mindig nagyobb területek betrágyázását teszi lehetővé. Ezen eljárás segélyével végeredményben legalább egyharmadrészszel fokozhatjuk szemtermésünket, amely körülmény is végtére olyan fontos nemzet- gazdasági tényező, amit szem elől téveszteni senkinek sem szabad.

Jövedelmező állattenyésztés. Ha valaha, hát

most van az az idő, amikor a gazda állattenyésztéséből is szép jövedelmet lát. Az állat árak általában véve oly magasak, aminők normális viszonyok között egyáltalán nem szoktak lenni s a mostani árakkal az állattenyésztés ma kétségen kívül legjövedelmezőbb ága a mezőgazdaságnak. Akár a szarvasmarha, akár a sertés, akár a juh árakat tekintsük, akár az azoktól származó termények árait, mindenképen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a gazdának első érdeke ma minél több állatot tartani, hogy azokból mennél több jövedelmet lásson. Annyival is inkább érdeke ez a gazdának, mert a mai árak nem ideig óráig tartók, s a legkomolyabb kilátás van arra, hogy ezek az árak, — ha talán csekély hullámzással is, hosszú időn keresztül tartani fogják magukat. * Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a gabona árak is olyan nívón vannak, amelyek mellett igazán érdemes gabona- műveléssel foglalkozni, nem cselekedne helyesen az a gazda, aki azért, hogy több állatot tarthasson az eddiginél, nagyobb területen termesztene takarmány növényt. Nincs is erre semmi szükség, csak az eddig is takarmányra használt területeket kell nagyobb termésekre kény szeri ten i, ami különösen a réteknél annyival is könnyebben lehetséges, mert azok termése országszerte kritikán alól csekély; országos átlagban sem haladja meg a 16’/2 q-át, holott ennek kétszeresét is könnyen lehetne elérni. Rétjeink többnyire annyira be vannak mohosodva, hogy sem levegő, sem viz a talajba be uem hatolhat, mi által termőképessége mesterségesen csökkentetik. Holott a bemohoso- dást könnyen meg lehetne szüntetni. Különösen ősszel nagyon fontos a rétet keresztül-kasul éles boronával inegjáratui, mi által nemcsak a mohát pusztítjuk hathatósan, hanem megnyitván a talajt, módot nyújtunk a hóié behatolására, elraktározására, biztosítván ez által magunkat az esetleges szárazság következményeitől A fü félék gyökereinek megszakításával azokat erőteljes saíjadzásra indítjuk, a gyom féléket irtjuk, vagyis a réteknek fü anyagát is megjavítjuk. Egyetlen ősz folyamán sem lenne szabad a rétek erős meg boronálásától eltekinteni. A második őszi munka a rétek teamesének megkétszerezésére, azok meg- trágyázása, amely célra a legalkalmasabb a trágyalé és a szuperfoszfát. Ezeknek együttes & alkalmazása bámulatos hatást végez. A boronávali felbasogatás után 150—200 kg. szuperfoszfátot szórjunk el, azután hígított trágyalével öntözzük meg a talajt, amely eljárás mellett már bizonyosan kétszeres termés többletet érünk el a következő évben. Ennek az eljárásnak három évre terjed a hatása s ha ez évente való boronálás mellett minden harmadik évben hasonlólag trágyázunk, úgy megtettünk mindent arra nézve, hogy széna termésünket megkétszerezzük. Ha ősszel nem jutna időnk ezen munkák keresztülvitelére, tavaszra is hagyhatjuk azokat. Ezen egyszerű és olcsó eljárás által nemcsak megkétszerezzük rétjeink termését, de jobb minőségű szénát is kapunk 8 így egyrészt szaporíthatjuk állatállományunkat, másrészt jobban is táplálhatjuk azokat anélkül, hogy gabonaterméseinktől egy talpalatnyi földet is elvonnánk. Most van az ideje, hogy jövő évi takarmány terméseink s jövedelmezőbb állat- tenyésztésünk érdekében ezeket a munkálatokat végrehajtsuk.

Gyümölcsfák termőbbé tétele. Azokban az években, amelyekben a gyümölcsfák nagyobb termést adnak, dacára annak, hogy ilyenkor a gyümölcs olcsó, mégis számottevő jövedelmet lát ebből az a gazda is, akinek csak néhány gyümölcsfája van. Sajnálatos azonban, hogy a gyümölcsfák nem minden évben teremnek, sőt nagyon sok olyan gyümölcsös is van, mely egyáltalán nem ad jövedelmet azon területen amelyet elfoglal, mert termése egyáltalán nincs, vagy ha van, olyan csekély, hogy az számot sem tesz. Ennek a körülménynek oka pedig abban található v fel, hogy gyümölcsfáinkat nem gondozzuk, különösen pedig nem trágyázzuk, már pedig a gyümölcsterméshez nitrogén, foszfor, káli és mészre van szükség, mint ahogy ezen tápláló anyag hiányában a búza föld sem terem. Nem trágyázza pedig a gazda gyümölcsfáját azért, mert vagy egyáltalán nincs trágyája, vagy ha van is, arra első sorban a szántóföldeknek van szükségük. Pedig ma már állnak rendelkezésünkre olyan műtrágyák, amelyek segélyével olcsóbban és jobban lehet megtrágyázni a gyümölcsöst mint istálló trágyával. Ilyen a szuperfoszfát, a 40°/o-os káli trágya és a Chiljsalétrom. Az előbbeni kettőt lehetőleg ősszel kell kiszórni, az előzőleg megtányérozott felásott fa töve körül. A felásott tányérnak csaknem olyan területűnek kell lenni, mint a fa koronájának. A fa nagyságához mérten

2—4 kg. 18%-os foszfátot, továbbá 1—3 kg. 40°/o os káli sót kell először elszórni és begereblyézni. 2—3 héttel későbben 4—6 kg. meszet kell kiszórni és ezt azután begereblyé- zetlenül kell hagynunk, amelyet a téli nedvesség felold és levisz a fa gyökeréhez. A mész ugyanis rendkívül fontos tápláló anyaga a fáknak, amit gazdaközönségünk nem igen tud és meszet nem igen használ fáinak trágyázására. Tavasszal eszközöljük azután a Chilisalétrom kiszórását, mindjárt hó olvadás után, amelyet ugyancsak a felásott területre szórjunk ki és pedig 1—3 kg.-ot. Ezt sem szükséges begereblyézni vagy bekapálni, mert a legkisebb ezt is feloldja és lemossa a fa gyökeréhez. Ezen trágyázás által, ami fánként csak néhány krajcárba kerül, jóval egyenletesebbé és biztosabbá tesszük gyümölcs termésünket, megjegyezvén azonban, hogy miután a termő rügyek már a trágyázást megelőző évben kifejlődtek, ezen trágyázás inkább csak a következő évben fejtheti ki hatását. Hatása három évre terjed, miért is ezen trágyázást minden harmadik évben ismételnünk kell.

Zöldtrágyázási kísérletek rozszsal. Nem egyszer mutattunk már rá a lapokban a zöld- trágyázás nagy jelentőségére, nagy horderejóre s tesszük ezt ismételten is azért, mert meggyőződésünk, hogy homok területeink termés átlagait