Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-10-27 / 43. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 október 30. 6 helyi címzetes kanonok, esperes-plébánost, ki az egyesületnek elnöke és alapitó tagja volt és mint jeles tanügybarát a tanítóság ügyeit mindig odaadó szeretettel karolta fel, miért is emlékét a tanítóság mindig kegyelettel fogja megőrizni. Mindkettőjük felett az elenyészhetetlen világosság fényeskedjék örökké! Tamásiban, 1910. október 25. X. Y. Miniszteri megbízás. A vallás- és közoktatás* ügyi miniszter dr. Stern Miksa paksi orvost megbízta az ottani polg. fiúiskolában az egészségtan tanításával. Áthelyezés. Boér Margit tanítónő a dombóvári állami iskolához helyeztetett át. Államsegély. A mucsii és alsónánai községi gazdasági ismétlő iskolák tanítói 100—100 korona államsegélyben részesülnek. Korpótlék. A miniszter Halászné Eisler Teréz szekszárdi polg. isk. tanítónőnek 200 kor. korpótlékot utalványozott. Tanitőgyülés. A bonyhádi római katholikus espereskerületi tanítói kör Bonyhádon tartotta meg őszi közgyűlését dr. Jozgits János kerületi esperes, bonyhádi plébános elnöklésével, aki szép beszédben kifejtette, hogy az egyháznak éppen olyan joga van iskolát állítani és fentartani, mint az államnak; azért a leghatározottabban tilia kozik a »Tanítók Országos Szövetségéi nek azon határozata ellen, melyben kimondotta, hogy a tanítóképzés csakis állami legyen. Ezen egyházellenes törekvés ellen a tanítói kör akcióba lép és a szükséges intézkedések megtételére felkéri a „Pécsegyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesület“ választmányát. Walter Ádáin, a kör világi elnöke érdekes felolvasást tartott a „Szép érzelem művelése a népiskolában“ címen. Padányi Andort, a vármegye uj kir. tanfelügyelőjét táviratilag üdvözölték, aki ugyan csak táviratilag mondott meleg köszönetét a megtiszteltetésért. Felnőttek oktatása- A készülő uj választási törvény értelmében csak azoknak lesz választási joguk, akik irni és olvasni tudnak, vagyis a műveltség és tudás legelemibb követelményeivel rendelkeznek. Azért a kezdődő tél folyamán Tolnavármegye több községében az irni-olvaBni nem tudó (analfabéta) felnőttek részére ingyenes tanfolyamot rendeznek. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. A szekszárdi esküdtbiróság folyó hó 29-én tárgyalta Ferenc József kisszókelyi községi bírónak és két fiának bűnesetét, mely iránt a közönség részéről nagy érdeklődés nyilvánult. A bűneset röviden ez: Ferenc József kis- székelyi községi biró 1910. évi március hó 6-án, amint családjával a lakásán vacsorázott, daloló legények haladtak el kétszer is ablaka előtt, dacára annak, hogy a községben szigorúan tiltva volt az éjjeli csendháboritás. A biró erre magához vette bírói pálcáját és a daloló legények után ment. Csakhamar utolérte Fazekas Dezső daloló molnárlegényt és felszólította, hogy menjen előtte a községházához, ahol a csendőrök majd tény- vázlatot vesznek fel. Fazekas Dezső kijelentette, hogy ő az istennek sem megy a községházára, amint ma fizetett 4 koronát kihágásért, úgy 10 koronát is fizet, de azért még sem megy a községházára. Ekkor — a biró állítása szerint — őt meglökte és mellen ragadta, mire a birói pálcával háromszor ráütött és ezt mondotta: »Még te meg is mersz fogni /« A biró 23 éves György nevű fia is hallotta ezt a felkiáltást és odarohant édeBatyjával huzakodó Fazekas Dezsőhöz, akit nagy zsebkéssel tíz helyen pár pillanat alatt úgy összeszurkált, hogy ez rövid kínlódás után Yodliék udvarában, ahová bemenekült, meghalt. Az esetnél ott volt Ferenc Rudolf is, de ez — amint a tanuk legtöbbje is vallotta, nem vett részt és nem is segédkezett bátyjának a szurkálásában. IQ. Ferenc György elsőrendű vádlott töredelmesen beismerte, hogy megölte Fazekas Dezsőt erős felindulásában azért, mert édesatyját látta veszélyben, hogy hányszor szúrt, azt nem tudja, mert nagyon gyorsan történt a szurkálás. Ferenc József biró hivatalos hatalommal való visszaéléssel és bünrészességgel volt vádolva, aki a .tárgyalás folyamán többször sírásra fakadt és határozottan tagadta, — hogy ő Rudolf fiával fogta volna az elhalt Fazekas Dezsőt azért, hogy György fia szurkálhassa. Ferenc Rudolf szintén tagadta a terhére rótt cselekményben való bün- részeséget, amit különben a tanuk legtöbbje nem is állított. Az orvosi szakértők véleménye szerint Fazekas Dezső közvetlen halálát azon szúrás okozta, amely a háton keresztül a bordák között hatolt a tüdőbe, halálos szúrás volt még az is, amely a szivburkot vágta át. A kérdések feltevése után a perbeszédekre került a sor. Dr. Kozacsek József kir. üg}ész terjesztette elő a vádat, kérve mind a három vádlottnak elitéltetését. Dr. Maikszreiter Lajos ügyvédjelölt logi kusan helyes következtetéssel védelmezte Ferenc György főbünöst., dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd pedig a biró és Rudolf fia ártatlanságát nagy batástkeltő beszéddel bizonyitotta. A biróság az esküdtek igazmondása alapján Ferenc József bírót és Ferenc Rudolfot a vád alól felmentette, ifj. Ferenc Györgyöt pedig két és fél évi fegyházra Ítélte A tárgyalást Kövessy Ödön vezette. Szavazó bírák Salamon Iván és Áldor Ödön. Jegyző Győry György. * Hétfőn, folyó hó 24--én halált okozó súlyos testi sértéssel vádolva állott B. Szabó József 66 éves felsőnyéki lakos birái előtt. Vezető biró volt alapi Salamon Iván, szavazóbirák pedig dr. Végess Ferenc és dr. Szilágyi Ernő. Vádló : Beke Ferenc, a bíróságtól kirendelt védő pedig dr. Spányi Leó. A vádlott folyó évi junius hó 6 án, afölött való bosszúságában, hogy felesége az enyingi vásárról sokkal későbben tért haza mint ahogyan Ígérte, feleségét hazaérkeztekor olyan súlyosan megverte, hogy az súlyos sérüléseibe másnap belehalt. Az esküdtszék erős felin dulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértésben mondta ki B. Szabó Józsefet bűnösnek, mire a törvényszék őt 3 esztendei börtönre Ítélte. Mivel a vádlott a büntetést sokallotta, védője ut ján semmiségi panaszt nyújtott be. * Kedden, folyó hó 25-én ítélkezett Sallai Korsós István és özv. Kovács Andrásné bűnügyében. Azt lopás , rablásért és hatóság elleni erőszakért, emezt bünrészességért vádolták. Elnökölt Kövessy Ödön. Szavazóbirák voltak dr. Végess Ferenc és dr. Sonnevend Frigyes. Közvádló dr. Kozacsek József, dr. Pirnitzer Béla pedig a védelmet teljesítette. A tanuk egybe hangzó vallomása szerint 1910. augusztus 28-án, a déli órákat Sallai Korsós István gerjeni lakos arra használta fel, hogy befogott és a szántóföldre kihajtott, hol a más tulajdonát képező kukoricából összesen 42 csévét ellopott. Vasárnap lévén, arra nem is számított, hogy az egyik községi csősz utána les és egy társával utána lopóz- kodva őt tetten érte, amikor éppen a tilosból egy pokróccal, teleszedve kukoricával, kocsijára önt, sőt ezt a cselekményt meg is ismétli. Midőn a mezőőr őt megállásra szólította, egy szulmaka zalnál felszedett doronggal életveszedelrnesen megfenyegette. A tettest rablás és lopásban bűnösnek találta az esküdtbiróság, ezért őt 6 hónapi börtönre Ítélte, özv, Kovácsnét a bünrészesség alól kellő bizonyíték híjával felmentette. * Szerdán, folyó hó 20-án K. Szabó Ferenc 22 éves madocsai lakos ült a vádlottak padjáu szándékos emberöléssel vádolva. A biróság igy alakult: Elnök: Hazslinszky Géza, szavazóbirák : Salamon Iván és dr. Joób Imre. Ügyész: Beke Ferenc, védő: dr. Steiner Lajos. Az volt a bűne, hogy folyó évi szeptember hó 13-án este a 24 éves Csekő Józsefet hátulról a jobb füle mellett úgy fejbeszurta zsebkésével, hogy annak pengéjéből egy 5 centiméternyi darab a koponyacsontban bentörött, minek következtében a megtámadott néhány óra múlva kiszenvedett. Tettét a bűnös beismerve azzal védekezett, hogy azért szánta el magát a tett elkövetésére, mivel Csekő az ő édesapját munkaképtelenné tette. Egy árokba taszította úgy, hogy annak karja kificamodott. Megölni nem volt szándéka az elhaltat, csak apját akarta megboszulni. — Három és fél évi fegyházra Ítélték. * Csütörtökön, folyó hó 27-én felmentő Ítéleteit hozott a törvényszék Laki István bátaszéki lakos, fütőházi munkás bűnügyében, kit gyilkosság megkísérlése címén fogtak perbe. Elnökölt: Kövessy Ödön, bírák voltak dr. Szilágyi Ernő és dr. Végess Ferenc. Vádló : dr. Kozacsek József, védő : dr. Steiner Lajos ügyvéd. — Laki István becsületes, derék és szorgalmas munkás volt teljes életében. Mikor megnősült, csakhamar észrevette, hogy felesége nap-nap után mindjobban elidegenedik tőle. Kutatta az okot és arra a meggyőződésre jutott, hogy ^családi boldogságnak megrontója más nem lehet, mint Szabó János szeremlei lakos, jómódú föídmives. Midőn a nyár folyamán felesége már harmadizben magára hagyta és szüleihez ment, Laki oly szándékkal indult útnak Bonyhádon lakó apósához, hogy feleségét onnét magához visszahívja. Mikor oda- ( ért, feleségét hiába kereste a lakásban. Az zárva volt. De megtalálta Szabó Jánossal vajó együtt- létben a kertben. Ez annyira felháborította, hogy felesége csábítójára a vele vitt forgópisztollyal kétszer rálőtt, aki, mihelyt őt megpillantotta, azonnal futásnak eredt. A támadó golyói nem találtak. Az esküdtbiróság a vádlottat nem bűnösnek találta, minél fogva Laki Istvánt, az ellene emelt vád alól felmentette a biróság és intézkedett azonnali szabadon bocsátásáról. Olyan egyének, akik sokai ülnek és kevés mozgást végeznek, majdnem mindany- nyian nehéz székelésben szenvednek. Egy fél pohárnyi természetes fei*encz József-ke- serüvizet reggelenkint éhgyomorra használva, meg szünteti a bél renyheségét anélkül, hogy más orvossághoz kellene folyamodni. A «Medical Mirror» cimű amerikai orvosi szaklap ezért a következőket Írja : »A természetes Ferencz József-keserü- vizre minden székrekedés meggyógyul.« KÖZGAZDASÁG. Védekezzünk a vértetü éllen. A simontornyai járás igen sok községében fellépett a vértetü. Dacára annak, hogy egy miniszteri rendelet a községek kötelességévé teszi a birtokosokat az irtásra felhívni: eddig semmiféle intézkedés nem történt! Ha tekintetbe vesszük, hogy a vértetü gyümölcsfáinknak legveszélyesebb ellensége, okvetlen követelnünk kell az elöljáróságok azonnali intézkedéseit. Úgy látszik, gazdaközönségünk sem tudja, mily veszély fenyegeti a vértetüben gyümölcsfáinkat, mert tétlenül nézi terjedését. Szükségesnek tartom azért néhány sorban ismertetni. A vértetü a gyümölcsfa (különösen almafa) sebzett helyeire, vékony ágaira és a gyökérnyakra telepszik le. Ott szájrészeivel, akárcsak a filloxera, sebet ejt és a fa nedvéből táplálkozik. Ezek a sebhelyek nehezen gyógyulnak, minek következtében a fa kérge s vele együtt a fa is elpusztul. Váladéka pelyhes, fehéres-szürkés; pókhálóhoz hasonlít. Ha ezt a fészket szétnyomjuk, vérszinü nedvvé lesz. Ha a fán már nagyon elszaporodott, úgy tetszik, mintha hóval hintettük vulna be ágait. Levándorol a gyökerek nyakára is, minek következménye a gyökérrothadás lesz. A védekezés, illetve irtás nagyon egyszerű. A vértetves vesszőket egyszerűen levágjuk és elégetjük. Vastag ágakon a fészket s Vele együtt az ejtett sebhelyeket petroleumos-szappanos vízzel bemeszeljük. Öt liter vízben 3—5 deka közönséges szappant felforralunk s ha kihűlt, folytonos kavarás közben 5 deciliter petróleumot öntünk hozzá és kész az anyag a bemeszéléshez. Ha a fán már nagyon elszaporodott, biztos, hogy a gyökerekre is levándorol. Ezért a gyökereket a fa törzse körül ki kell takarni és ott is irtani. Az irtás legkönnyebb és legsikeresebb ősszel. Itt tehát az ideje ! Sikeres azonban csak akkor lesz irtásunk, ha minden gyümölcsfatulajdonos végzi, mert ha csak egy is elhanyagolja: újból el fog terjedni. Saját érdekünk, hogy ne várjuk be a hatósági intézkedést, mely hamar bírságolással járhat, hanem fogjunk hozzá azonnal a vértetü irtásához! Knábel Vi!mo? tanitó. Késő ősszel vethető takarmány növények Nagyon fontos a gazdára nézve, hogy kora tavasszal bőséges zöld takarmány álljon rondel- kez ősére, azért pedig, mert legyen bármennyi száraz takarmánya is télen, az tavaszig rendesen annyira elfogy, hogy már nagyon kora tavasszal hiánya mutatkozik. Ezért törekvése minden gazdának újabb időben olyan takarmány keverékeket vetni ősszel, amelyek nagyon kora tavasszal kaszálhatok, s a takarmány hiány pótlására felhasználhatók. Ilyen takarmány növény újabban a rozsszal vetett szöszös bükköny, amelynek egyrészt az a nagy előnye van, hogy késő őszszel, november közepéig is vethető, s tavaszszal, április végén, vagy május elején már kaszálható s a legsilányabb homoktalajokon is jól diszlő növény. Vetésének ideje most van október hó folyamán, november hó közepéig. A vetésre 60 kg. szöszös bükköny magot s 30 kg. rozsot használjunk. Bár a silány talajon is jól diszlik, de igazán nagy kaszálást csak ott fog adni, ahol a talaj tápláló anyagban nem túlságosan szegény. Ha tehát vastag rendeket óhajtunk kaszálni, akkor a talajt istálló trágyával, vagy egy kevés műtrágyával kell ellátnunk. Kötött talajon a vető szántás előtt csak szuperfoszfátot keli kiszórnunk
