Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-10-20 / 42. szám
1910 október 23. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 külön tiszteletdij mellett a szekszárdi polg. fiú iskolában a gazdaságtan tanításával. — Korpótlék. A miniszter Gunsz Gábor paksi polg. iskolai umárnak 200 kor. korpótlékot utalványozott. — Megszűnt vörhenyjárvány. Mözsön megszűnt a vörhenyjárvány és igy az iskolákat újból megnyitották. — Igazgatósági és választmányi üjés. A Pécsegyházmegyei Róm. Katii. Tanítóegyesület igazgatósága és választmánya f. lió 27-én Pécsett a kath. körben ülést tart Wajdits Gyula prépost kanonok, egyházmegyei főtan felügyelő elnöklésével. A legtöbb közönséges hashajtószer azzal a tulajdonsággal bir, hogy még állandóan nagyobbodó adag használata mellett is folyton vészit hatásából. Az oly sok orvos által dicsért Ferencz József-keserüviz kitűnő oldó és hashajtó hatása ellenben még huzamos használat esetén is mindig egyforma marad. A valódi Ferencz József-keserüviz a belet görcsök nélkül mossa ki, az étvágyat fokoz?a, anélkül, hogy a gyomrot bármikép megterhelné. Ezen kiváló tulajdonságaiért a bécsi általános közkórházak V. orvosi osztálya beható kísérletezés után megállapította, hogy »a Ferencz József-viz a »keserüvizek* leghivatottabb képviselője.« TÖRVÉNYSZÉK. Gyujtog atások. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság folyó hó 17-én tartotta meg a főtárgyalást Kóbor István ügyében, aki gyújtogatással volt vádolva. A tárgyalást Hazslinszky Géza törvényszéki elnök vezette. Szavazó bírák : Salamon Iván és dr. Véyess Ferenc törényszéki bírák. A vádhatóságot dr. Kozacsek József kir. ügyész képviselte, a vádlottat pedig dr. Pirnitzer Béla szekszárdi ügyvéd védte. Jegyző : dr. Par- ragh Béla. A bűneset rövid története ez : Kóbor István£o3 éves simontornyai földmives, ki már lopásért 8 hónapot, sikkasztásért és kettős házasságért pedig 2 évi börtönt ült, amint kikerült a csillagbörtönből Faddra ment rokonának látogatására, ahol találkozott az urahagyott Koncsik Jánosné szül. Zsiga Rózával. Ezt első látásra megszerette és meg is kérte. A menyecske, miután Kóbor István a segédjegyzővel házasságszerződést Íratott és abban neki 1000 koronát biztosított és azt állította, hogy Simontorúyán sok értékes ingósága és 5000 korona követelése is van, szüleinek beleegyezésével közös háztartásba ment vele és az öreg Zsigáékkal éltek együtt, ahol Kőbőrt minden jóval, ami csak tellett tőlük, ellátták. Mikor már hónapokig voltak együtt, egyre küldötték Kóbort, hogy hozza már el Simontornyáról ingóságait és pénzét. A nagy unszolásra Kóbor István el is indult, de csak Bikácsig jutott, honnan visszafordult és Faddra érve, belopózkodott öreg Zsiga György portájára. Uj év napján, midőn Zsiga Róza a kertbe ment, egyszerre elébe ugrott rejtett helyéről Kóbor és a revolvert háromszor ráesetten tette. Ezt a merényletét azzal mentette, hogy csak Zsiga Róza hűségét akarta kipróbálni. Még ezt is megbocsátották Kóbornak, akit ismét házukba fogadtak. A furfangos ember tovább ámitgatta a hiszékeny Zsigáékat, hogy elmegy most már Simontornyára és két kocsit küldjenek a tolna- mözsi állomásra a holmikért. A gonosz ember most sem ment Simontornyára, hanem a sok jóért 1910. január 8-án éjjel felgyújtotta Zsiga György házát, midőn azok mind benn voltak. A gyújtogató rabviselt ember másnap Szekszárdon önként jelentkezett a kir. ügyészségnél. A teljes beismerésben levő vádlottat a biróság az esküdtek igazmondása alapján hat évi [egyházra, 5 évi hivatalvesztésre és 10 korona pénzbüntetésre ítélte. A vádlott az ítéletben belenyugodott, a közvádló ellenben fellebbezett. Folyó hó 20-án ifj. Tischler Németh József 40 éves némedii lakos bűnügye került tárgyalásra, aki 1909. évi november hó 21 én, amint a vasútról lekésett, mámoros fővel az ut mellett elterülő földeken egy kazal szalmát meggyujtott és azt a vasútról jövő kisszékely]' kőmivesek és ácsok látták, sőt a tűznél is találták Tischlért, akit el is fogtak volna, ha egy némedii ember nem figyelmezteti őket, hogy ne bántsák, mert veszedelmes ember. Mikor kérdezték tőle, hogy miért gyújtotta megy a kazalt ezt felelte : „Hadd égjen a gazdája Istenét“. Tischler rovott múltú ember, mert emberölésért már két évig ült a börtönben. A gyújtogatást tagadta ugyan, de a tanuk ellene vallottak. Az esküdtek bűnösnek mondották ki s igy törvényszék 4 hónapi jogházra és 20 korona pénzbírságra Ítélte. A tárgyaláson Kövessg Ödön elnökölt. Szavazó bírák : Salamon Iván és dr. Végess Ferencz. Vádló: dr. Kozacsek József kir. ügyész. Védő: dr. Ormós Ernő szekszárdi ügyvéd. Jegyző: dr. László Sándor. Véres búcsú. 1909. évi julius hó 26-án véres búcsú volt Kocsolán, ahol az erdővédeket a vadorzók megtámadták. Az erdővédek segitségére hívták Heckenberger Gyula kocsolai lakos, kőmüves- és ácsmestert, aki egy méter hosszú vastag hu- sánkkal a korcsmába ment a verekedők közé, amellyel úgy vágta Kapina Józsefet tejbe és oldalba, hogy az menten összerogyott, aki két napi kínlódás után meg is halt. Ebben az ügyben már ítélkezett egyszer a szekszárdi esküdt- biróság, de — miután a vádlott az ujrafelvételt kérte — a kir. törvényszék uj tárgyalást rendelt el, melyet folyó hó 18-án tartottak meg Kövessg Ödön kir. törvényszéki biró elnöklésével. Szavazó bírák voltak: Mirth László és dr. Végess Ferenc. Kir. ügyész: Beke Ferenc, üeyvéd: dr. Müller Ferenc, jegyző: dr. Haksch Ferenc. Az esküdtek bűnösnek mondották ki Heckenberger Gyulát, melynek alapján a kir. törvényszék két és fél évi börtönre Ítélte. Az első tárgyaláson is ilyen büntetést mértek reá. Felmentő ítélet. A biróság folyó hó 19 én lérmeg István pálfai hentes és korcsmáros bűnügyében tartotta meg az esküdtszéki főtárgyalást, aki azzal volt vádolva, hogy 1910. évi május hó 20-án dulakodás közben megölte Bucsik János 33 éves pálfai lakost. Az eset úgy történt, hogy Bucsik János korán reggel boros fővel lakodalomból jőve, az utcán aljas szavakkal illette a tőle elég távol álló Térmeg Istvánt, aki végre Bucsíkhoz közeledett. Bucsik nyitott késsel kezében állott Térmeggel szemben, aki hirtelen elkapta két kezét és huzakodni kezdettek. — lérmeg felszólította Bucsikot, hogy dobja el a kést. Ezt azonban ez nem tette, hanem tovább huzakodtak. Térmeg a falhoz, illetve a bolt táblájához szorította ellenfelét. Ezen dulakodás közben Bucsik hasán a kés által úgy megsérült, hogy behozták a szekszárdi Ferencz-közkórhazba, ahol már, miután vérmérgezést kapottt, nem tudtak rajta segíteni és 5 napra rá meghalt. A főtárgyalást Hazslinszky Géza törvényszéki elnök vezette. Szavazó bírák voltak: Salamon Iván és Fejős Imre. A vádhatóságot Béke Ferenc kir. ügyész képviselte, a jegyzőkönyvet pedig Bures Lipót vezette. Dr. Steiner Lajos szekszárdi ügyvéd hatalmas védőbeszéde után az esküdtek nem bűnösnek mondották ki a vádlottat és igy őt a biróság felmentette. Féltékeny borbély. Nagy Sándor némedii borbélymester 1910. évi március 7-én d. u. 1 órakor Némediben a két barátjával az utcán beszélgető Bauer János ág. ev. tanítóra lőtt két lépés távolságról, a golyó azonban csak a kabáton át a vállát érintette. Tettét szerelmi féltésből követte el. Az volt az indokolatlan gyanúja, hogy a tanító szereti az ő feleségét. A tárgyalás során kiviláglott, hogy Nagy Sándor beteges képzelődésben szenved, mert Bauer tanítónak semmiféle viszonya Nagy Sándornéval nem volt. Miután Bauer sem kivánta Nagy Sándor megbüntetését, a törvényszék f. hó 21-én tartott esküdtszéki tárgyaláson az esküdtek verdiktje alapján felmentő ítéletet hozott. Elnök : Hazslinszky Géza törvsz. elnök. Szavazóbirák: dr. Szonnevend Frigyes és dr. Végess Ferenc. Ügyész : Beke Ferenc. Jegyző : Bod a Géza. Védő : dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd. NYILT-TER. * BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint üditő és hűsítő ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon: = GAUZER ÁDÁM= CÉGNÉL. z szerk *) E rovat alatt közfiltekért aem vállal felelősséget közgazdaság. Homoki szelük trágyázása. A homoki szőlők termő erejének csökkenésével rendesen a peronospora fellépése is együtt jár, ami természetes is, mert a rosszul táplálkozó, gyenge ember, avagy a gyenge szőlő ellenféllé képessége is csekélyebb s igy minden betegség könnyen elhatalmasodik rajta s nagy kárt tesz benne. Homoki szőlőink igen gyenge erőben vannak, mert trágyázásuk igen hiányos; trágyázásukkal a legtöbb helyt nem igen törődnek, holott lehetetlenség, hogy 30—80 hektoliteres terméseket adjanak, ha a talajban nincs bőséges tápláló anyag. Pedig trágyázatlanul áll a homoki szőlők legnagyobb része, mert lehetetlenség azt a ren geteg homoki szőlőt, amely ma az országban feltalálható, istálló trágyával termő állapotban tartani. Nincs annyi istálló trágya annyival is kevésbé, mert a homoki szántóföldek is sok istálló trágyát kívánnak oly annyira, hogy a szőlőnek alig jut; 6—8 évenként kapnak e szőlők csak istálló trágyát, e mellett pedig nem adhatnak bő termést s igy elsatnyulnak s a legkülönbözőbb betegség hatalmasodik el rajtuk. Pedig száz és száz kiBérlet bizonyítja, hogy a homoki szőlők termő erejét a műtrágyák rendszeres alkalmazásával nemcsak fenntartani, de fokozni is lehet, oda leh«t fokozni, hogy állandóan 40—50 bt. termést adjon évente. Az ilyen szőlőket a növények mindhárom tápláló anyagával kell ellátni, tehát foszfor, káli és nitrogénnal. Foszfor trágyául szuperfoszfátot kell alkalmazni s ebből 200—250 kilót kell kát. holdanként kiszórni; káli trágyául 40 százalékos kálit kell alkalmazni s ebből 100 kg.-ot kell kiszórni. Ezt a két műtrágyát csak minden második évben alkalmazzuk, ellenben a nitrogén trágyát, a Chilisalétromot, amelyből 100 kg.-ott kell kát. holdanként adni, alkalmazzuk minden évben, mert hatása csak egy évre terjed. Ezen műtrágyák segélyével az eddigi kísérletek szerint 20—60 ht. termés többletet érhetünk el két év alatt, ami 5—l0-szere8en téríti meg a műtrágyák árát. A szuperfoszfát és káli trágyát összeke- verten ősszel legjobb kihinteni, fedés előtt, mert ha ősszel hintjük ki, úgy a következő évben már teljes hatásukat kifejthetik, ha ellenben kihintésüket tavaszra hagyjuk, nyitás utánra, úgy hatásukat nem annyira az első, mint inkább a második évben fejtik ki. A Chili salétromot mindenesetre tavasszal kell kiszórni, lehetőleg két részletben; felét akkor, mikor a hajtások 15 centiméter hosszúak, felét akkor, amikor 50—60 centiméter hosszúak. Ez az az egyszerű mütrágyázási eljárás, melynek eljárásával az istálló trágyázást nélkülözhetővé teszi s amelynek segélyével a termés átlagokat évről évre a maximálisig fokozhatjuk. SZERKESZTŐI ÜZENETEKG. 1. Szakos. A hozzánk beküldött tanügyi cikke múlt számunkra már ki volt szedve és csak térszüke miatt maradt ki. Most azonban közlése feleslegessé vált, miután azt másik lap már hozta. — K. I. Amint lehet, meg fog jelenni. — B. A vivmány kétségtelen ; azonban még várjunk egy kissé az ügy közzétételével. Szobafestő és mázoló! Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy Szekszárdon a Wosinszky Mór-utca 485. szám alatt saját házamban szobafestő és mázoló üzletet létesítettem. Elfogadok e szakmába vágó mindenféle munkákat a legjutányosabb árak mellett. Legújabb minták dús válasz- zzzzr; tékban állanak rendelkezésre, Szives támogatást kérve, kiváló tisztelettel ifj. Klincsák Béla. Kiadó üzlethelyiség. Szekszárdon, a fo-utcán, Széchenyi- utca 169. számú házban egy nagyobb üzlethelyiség aZOIlRial kiadó.
