Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-09-22 / 38. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 szeptember 25. de oszt mégis csak előadta a baját. Tisztán van még az eszömbe’, szóru’-szóra e’mondom. — Erzsók n’ém, — igy szóllitott a drágám '— már kétsző’ egymásután álmomba’ megjelent előttem egy kendörhaju asszony, fehér ruhát vise’t, mög e’ csomó kék katáng vót a kézibe’. Hozzám gy litt, oszt a szömömet érintötte véle és akkó’ úgy éröztem, mintha mögnyi’na a főd. És mi möntünk. A kezemné’ fogva vezetött. Aztán egy gyönyörű rétet értünk. Csupa égszínkék virág nyílt a merre csak niztem. Oly fényesség vót ott. Oly fényesség ! Egy palotáho’ ériünk. Azt is mintha csupa apró kék csillagok bu’ rakták vón össze. Bémöntünk a palotába. Sok-sok kis magamfajta gyerök játszott az udvaron. Közéjük vezötött, oszt játszottunk együtt. Egyszörre odagyütt hozzám megesleg a keudör- haju asszony ; haza akart vón* vezetnyi. Rittam nagyon, nem akarództam elmönni. De azt mondta, csak úgy maradhatok, ha nem kívánkozom többé haza. Azt akartam mondani, hogy hát „igön“, mikor azután felébredtem. Es másodszó’ is csak úgy történt. És én még most is itt vagyok, Pe dig hajh, be szeretnék oda mönni. De azuta nem gyütt e’. Nem is gyün. Ügyé Erzsók néném, ügyé nem? Úgy sirt a leiköm, hogy máj’ mögszakadt a szivem bánatába’, — folytatta a falu bölcse bőbeszédüen — mert hisz, nem segíthettem rajt’. Pedig mögvót mindöne, amit csak a szöme- szája kívánt. Hiába. Ehure sápadt. Mán csak az árnyéka vót itt. Egyszó mikén kendöráztatás után hazafelé ballagtunk, mögáll a kis Lenke* hallgatódzik, fölsikolt : „A kendörhaju asszony 1“ oszt szalad vissza. Mi is hátra néztünk, de nem láttunk egyebet, mint egy pár szál olyan kék virágot a Kopolya mély felinél, mint a milyen azelőtt nem vót ott soha. De ő mán akko’ • ott vót, utána nyúlt, le akarta szakajtani, de mögcsuszott a lába ... és mire mi odaértünk, már nem láttuk sehunn, csak a viz bugyboréko’t hangosan, mintha a’ is mondogatná, „volt, nincs! volt, nincs V‘ A kis árva mán akkor lönt játszott a többi gyérükké’. Másnap aztán tele volt a Kopolya környéke szép kék virággal, melynek színe vetekedik a végtelen égbolt azúrjával. Wittmann Uus. — Budapest székesfőváros vegyvizsgálóintézete hivatalos jelentéseiben a következőket állapítja meg: »A természetes ForODOZ JÓZSef-keserü- viz rendkívüli nagy kénsavas nátron és kénsavas magnesia tartalma, mely által ez minden más ilyenemü víztől külömbözik, kétségtelenné teszi, hogy ezen viz gyógy- hatását főleg ezen két alkotó részének kell tulajdonítanunk.« A valódi Ferencz József-keserüviz biztos hatás, kellemes és olcsó használhatósága által tűnik ki, s ezért az orvosok és betegek többre becsülik, mint a gyengébb hasonnemü ásványvizeket. TANÜGY. Tanügyi hírek. A hitoktatók vasuti jegye. A kultuszminiszter folyó évi 66.354. sz. rendelete értelmében azon hitoktatók, kiknek állása nincs rendszeresítve, nem tarthatnak igényt a féláru vasuti kedvezményre. — Tanítók a szabadgondolkodók ellen. A Délmagyarországi Tanitóegylet a napokban tartott közgyűlésében dr. Páris Sándor kir. s. tanfelügyelő indítványára kimondották, hogy küzdeni fognak a szabad gondolkodók ellen, mivel a szabadgondolkozás a társadalmat fentartó intézmények, törvény, jog, rend, vallás, haza ellen a legnagyobb mértékben izgat, azzal a társadalmi rend nemzeti egységét megbontani akarja. — Uj iparos tanonciskola. Tamásiban felállították az iparos tanonciskolát, melyben Kindl Vilmos igazgatósága alatt Mayer József és lvelils Pál tanítók működnek. — Kinevezések. Huszár Vilma a gindlicsaládi, — Berauer Tamás pedig a bölcskei állami iskolához neveztettek ki. — Tanítói korpótlék. Egri Béla szekszárdi tanító 100, Garai János szekszárdi, Pinkeczer Károly mórágyi, Pingitzer Róza értényi, Sebők János decsi, Hebenstreit Irén mázai és Klein Ármin görbői tanítók, illetve tanítónők 200—200 korona korpótlékot kaptak. — Vörhenyjárvány. A vármegye több községében uralkodik a vörhenyjárvány s e rnjatt az iskolákat meg se nyithatták. Újabban Őcséng községben kellett járvány miatt a népiskolákat bezárni. — Nyugdíj. Betegség miatt Űrögdy József gyönki ref. tanító beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. — Egyhnzamba való tanítás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi áll. polg. fiúiskolában megengedte az egyhuzamban való tanítást. — A bátaszéki községi állandó menedékház vezetőnőjévé Cziráky Jánosnót vá'asztották meg. — Államsegély és tanítói korpótlék. A miniszter Gyulay Ilona csibráki tanítónőnek 364 korona államsegélyt, Wigand Lajos Henrik alsónánai és Leicht Károly sza kályi tanitóknak pedig 200—200 korona korpótlékot utalványozott. — Hasznos taneszköz. Tolnavármegye földrajzának tanitásához igen hasznos és szükséges taneszközt: Tolnavármegyc dombom térképét készítette el Kun Kálmán paksi polg. iskolai tanár, mely a szerzőnél kapható. Kívánatos, hogy minden tolnamegyei nép- isko'a részére beszerezzék az iskolai hatóságok. — Uj tanítók. Kistormásra ilj. Schäfer Mihály, Kajdacsra Kozma József és Tolnanémedibe Horváth József választattak meg tanítóvá. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint üdítő és hűsítő ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon : = GAUZER ÁDÁMüü CÉGNÉL. TÖRVÉNYSZÉK. — Esküdtek névjegyzéke. A szekszárdi kir törvényszéknél jövő hó 17-én kezdődnek az esküdtszéki tárgyalások. Az első bünügy Kőbőr István elleni gyújtogatás lesz. A kisorsolt esküdtek névsora a következő: Fördős Dezső föld- birtokos Űzd, Fent László hitk. pénztáros Szek- szárd, Grószbauer Ferenc köteles Szekszárd, Hoffmann Sándor erdőtanácsos Szekszárd, Klósz Antal építőmester Bátaszék, Kunczer János bognár Szekszárd, Albert István asztalos Szekszárd, Dőry Hugó földbirtokos Ujdombóvár. id. Glantz Miksa Szekszárd, Dittrich József magánzó Szekszárd, Bajó István kórházi gondnok Szekszárd, Dörnyei Ferenc nyugalmazott tanító Szekszárd, Bernrieder János földbirtokos Zomba, Kleiszner György szabó Bátaszék, Auth Menyhért földbérlő Szekszárd, Dr. Horváth Jenő ügyvéd Szekszárd, Kunfi Károly földbirtokos Tolna, Dr. Ei- bach Kornél gyógyszerész Bonyhád, Lehman György magánzó Tolna, ifj. Müller Ignác szatócs Szekszárd, Dr. Majer Gyula ügyvéd Szekszárd, Bucher József bérlő Zomba, Mechwarth Ernő földbirtokos Belecska, Barabás György magánzó Szekszárd, Dr. Schwetz Antal ügyvéd Bonyhád, Hofbauer Simon kereskedő Tolna, Bürgner Jakab gazdatiszt Ózsák puszta Őcsény, Stein György selyemtenyésztési igazgató Tolna, Leicht Lajos földbérlő Szekszárd, Szili János kereskedő Tolna. KÖZGAZDASÁG. Harminc mázsás tengeri termés. Hihetetlenül hangzik a magyar gazda fülében, hogy egy hold földről harminc mázsa tengerit lehessen törni, mert hiszen Magyarországon csak 8—-12 mázsás tengeri termésekhez vagyunk szokva. Pedig a 30—35 mázsás termés nemcsak amerikai humbug, hanem olyan tény és valóság, amelyre már Magyarországon is számos példa van. Hermann, tovarisovai földbirtokos honosította meg nálunk az u. n. Hermann-féte tengeri művelési rendszert, amelyet az alábbiakban úgy ösmertetünk meg, amint azt Tovarisován űzik, s amelynek segélyével ott állandóan 30— 35 mázsás tengeri terméseket érnek el. A föld, amelyen ily óriási terméseket mutat fel Hermann, vastag termő rétegű, szelíden homokos, ba rna agyag talaj. A forgó, amelyen ilyen módon termesztenek 4-es ; két táblán kukoricát a 3-on búzát, a negyediken zabot termesztenek. Minden termény alá minden évben 2 q szuperfoszfátot adnak. Az összes búzába és zabba k. holdanként 8 kg. vörös herét szórnak el. A búza és zab learatása után még ugyanez év őszén a heréből magot fognak ; tiz óv alatt sikerült kilencszer kát. holdanként 135—150 kg. termés- eredménnyel. A mag here levágása után a tövek újból kihajtatnak, ezt azután ősszel zöld trágyául elszántják. A tengeri után ősszel 22 cm. mélyre szántanak, avagy csak 15 cm.-re. de 10—12-re fel is túrják a barázdákat. Tavasszal, március 20—25 közt az őszi szántást elboronálják és megkezdik a vetést, illetve az ültetést. Ebből a célból a talaj hosszában és keresztben 70 cm.- nyire megvonalaztatik és a keresztezési pontokra 2 szem tengeri magot ültetnek és ezt meg i« hagyják a kikelés után úgy, hogy 2 2 áll egymás mellett. Természetesen a későn érő, nagyszemü fehér léfogu tengerit használják, amely ott rendesen beérik, amint a tengeri kikelt, megkezdik kapáltatását és pedig lókapákkal és kapálnak mindaddig, mig a tengeri em- bermagasságu nem lesz, 5—6-szór megkapálják a tengeri táblákat, s igy a tengeri föld sohasem kérgesedik meg, mindig porhanyó marad, teljesen gyommentes. Egy lókapával naponta 4 holdat kapálnak meg egy irányban, tehát ezen terület mindkét iránybaui megkapálására 2 nap szükséges. A lókapával egész közel mennek a tövekhez, amelyeket különben absolute nem töltögetnek fel. A kézi munka csupán arra szorítkozik, hogy a tövek jó egy tenyérnyire meg- porhanyittassanak, s ezt a munkát nem kapával, hanem hegyes fácskával végzik. Igaz, hogy az elért óriási eredményhez nagyon kitűnő minőségi föld szükséges, azonban a kevésbé jó talaj is fog adni ha nem 35 mázsát, de Iszonyára 20—25 mázsa termést abban az esetben, ha Hermann-féle rendszer szerint müveit talajunknak minden évben 2 q szuperfoszfátot és zöld trágyát adunk. Ezen ca 25 koronát kitevő kiadás bőven megtérül a meghétszereződütt termés átlagokban. NYILT-TÉR. * Nyilatkozat. Több fővárosi napilap múlt pénteki számában egy közlemény jelent meg „A Bauernbund kilépése a gazdapártból“ címen, mely szerint a Bauernbund vezetősége egyes lényeges kisgazdák érdekében nagyfontosságu közgazdasági kérdést illetőleg nem tudván megállapodni a Gazdapárt [vezetőségével, a Gazdapárból eddigi szervezeteivé együtt kilép és mintt önálló politikai párt kívánja ezután a magyarországi német parasztságot szervezni, bár a függetlenségi közjogi alapon változatlanul megmarad. E híradásra csak annyit jegyzünk meg, hogy amennyiben a Bauernbund, bár teljesen függetlenül s önállóan, de egyidőben egyes természetszerű nyelvi külsőségtől eltekintve, azonos programmal kezdte meg az „Országos Gazdapárttal“, legnagyobb csendben, de ma már országos alapon álló szervezkedését, ma is azonos alapon áll a Gazdapárttal és a Bauernbund különválásáról eddig mértékadó körökben szó sem esett. Fenti közlemény téves magyarázat lehet csak a „Bauernbund“ egy belmunkatársának egy olyan áramlat vezető egyénével folytatott privát beszélgetésének, amely a Gazdapárt, de különösen a Bauernbund rohamos terjedését és országos faktorrá tételét kezdettől fogva nem nézte jó szemmel. E beszélgetés magva pedig ama, természetes különálló szervezőgyülésekre vonatkozott, amelyeket a Bauernbund vezetősége az ország különböző német vidékein a Gazdapárt szinma- gyar vezetősége nélkül, de persze a Gazdapárt s a Bauernbund közös programmja alaptán fog az ősz és tél folyamán tartani. Budapest—Bonyhád, 1910 szept. 22-én. Betnár Béla a »Deutsch ungarischer Bauernbund« (német—magyar parasztszövetség) elnöke, s a szövetség »Bauernbund« c. hivatalos lapjának főszerkesztője. Alulírottak a gróf Pejacseyits Tivadar zombai birtokának parcellázásával vagyunk megbízva, felkérjük mindazokat, kik egyes parcellák vételére reflektálnak, ebben! szándékukat nálunk bejelenteni, hol a vételt megköthetik. Tauszig Adolf Szekszárd Szigeth Gábor-féle ház. Davidovits Ignátz Zomba. Eladó há&. Bartina-utca (több hivatal és piac közeié" ben) 1504/b, szám alatti házamat, mely áll i egy szoba, konyha és éléskamrából, kész- pénzfizetés mellett azonnal eladom, _____Farda Vince« •) E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk.
