Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-09-15 / 37. szám
1910 szeptember IS. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY fizettek : Rináldi Ottó 2 kor., Lerch István, Dr. Schweres Viktor, Herczeg N. 1.40—1.40 kor! Eibach Ödön, it). Eibach Ödön, Eibach Kornél, K, Kovach Dezső, K. Kovach Árpád, Gebhárdt -.János, Nagy Márton, Baier N., Láckner Mariska Beck Mátyás, Czetli János, Pósch Lőrinc 1—1 kor. Wagner Ádáin 80 fill. Pech Jakab, Kalapos György 60—60 fill. Lintner N., Riczl Péter o0—5Ö fill. Rózsai Elemér, Hafner Vilmos, N. N., Nemes János, Pap János, Kronváld József, Gruber András, Baumann Béla, Franek János, Weber Györgyné, Schlitt Jakab 40 -40 fillér, Morcz Ferenc 20 fill. A szives támogatásért a vezetőség ez utón fejezi ki köszönetét. A tér mész ecetes Ferenc z József ke- ■serüviz már kis adagokban használva is biztosan és fájdalom nélkül hat. Szemben a legtöbb vásári módon feldicsért s külsőleg bármily tetszetős hashajtó-készítményekkel sem a beleket nem izgatja, sem általános rosszullétet nem okoz ! A valódi Ferencz József-gyógyviz ideális »természetes« tiszti tó hatásánál fogva még el gyengült emésztő szerveknél is alkalmazható, a mi más hashajtószereknél tilos Angolország legjelentékenyebb orvostudományi szaklapja, a »Laecet« ezért a következőkben mondja el ítéletét: »A Ferencz József-keserüviz nagy értékű természetes ásványvíz, mely nagy figyelmet és kiterjedt alkalmazást érdemel.» VIDÉK. Az óvoda ünnepe. Mindig szerettem a gyermeket. Talán azárt mert magam is sokat foglalkozom velük; de lehet, hogy éppen azért, mert annyi gondolkodtatni valót enged egy szőke kis fej beszédes szeme, egy bohó gyermek vidám játéka, nevető szája, dalos ajka. Most is, hogy hallottam, miszerint nálunk Bátán az alszögi óvodában vizsga készül, öröm- repesve kerestem fel a kisdedek templomának szerény hajlékát: s nem bántam meg, hogy ott voltam. Az" óvoda jó hilgnevét már ismertem, igy hát a legjobb reménnyel, a legnagyobb követeléssel kívánhattunk újra szépet, jót, meseszerüt. S úgy találtuk, hogy a csendes, zajtalan munka, amely mint a kedves ibolya feledve lenne az emberi szem vizsgálódása elől; ha ezt egy pásztorgyerek szeretete, amazt egy egy alkalom köteles látogatása nem tenné ismeretessé. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Purt Adolf községi főjegyző, felügyelő bizottsági elnök a vizsgát, s tartott az 1/all óráig. Egy és fél óráig — elég sok idő — volt tehát alkalmunk a meny országi örömökben. Igen, mert én úgy gondolom, ha egy 4—5 éves kis csöppség ámuló szemekkel beszédbe kezd, s pici lelkének romlatlansága tüzrózsákat csal hamvas orcájára: az Isten angyala szól akkor. De szóljanak a puszta adatok, amit annál könnyebb feljegyeznem, mert birtokomba jutott az óvónő által részletesen, nagy gonddal kidolgozott vizsgarend, amely 8 pontban foglalja össze a foglalkozások nemeit a következőképen: I. fohászszerü ima, II. Beszélgetés. III. Mesék. IV. Testgyakorlás. V. Játék. VI. Gyermek versek. VII. Dalok. VIII. Munka. Az egyes pontok kidolgozása, nem különben a gyermekek leikébe való átültetése nem kevés gondot, türelmet, szakképzettséget igényel. De hiszen Farkas Rózsika óvónőnek olyan köny- nyü lehet az, mert különösen a beszélgetés alkalmával volt részünk megfigyelni, s igy ellesni azokat a motívumokat, amelyek az ő tanitási módszerében a sikert előre is biztosítják. Kedves modorával emeli magához a legfélénkebb kisdedet is, szeretettel szól, ha közleni kíván valamit, egyszerű szavakkal, dallamos hangon magyaráz, ha oktatni kíván. Fürkészve jár lelke a gyermekek között, rögtön észreveszi a bajt, lett légyen az gyerekes csintaianság, figyelmetlenség, vagy a kezdő betegség mutatkozó jelei. Amott lágy szigorral inti a rendetlent, itt szerető szóval vigasztalja a remegő kicsikét' Hogy a vizsga milyen volt, nem részletezem. Egy alkalommal e lap hasábjain megemlékeztem már hasonló esetben 5 s ha akkor csak szépet, elismerőt mondtam: ma nem tudnék rosszabbat feljegyezni . . . A vizsga után a munkaterembe vezettek bennünket. Erről már kívánok egyet-más leszögezni. Valóban meglepő, bámulatos látványosságban volt részünk gyönyörködni. Farkas Rózsika óvónő páratlan eleganciával mutatta be a rendezés művészetét. Valóságos kis kiállítást szemlél tünk, s szinte megütközve próbáltunk magyarázatot adni önmagunknak : hogy vájjon a hatalom bőséges értékét, avagy az elrendezés csinos ízlésességét bámuljuk-e? A legegyszerűbb papirfüzés — amit a laikusok ámulva szemlélnek — ép oly nagy gonddal volt elkészítve, mint amily művészetet árult el a lánc fonás, vagy gyékény kötés. Emberi képzeletünk hibás formában szinte látni vélte, amint azok a kicsi ujjak mozognak az akarat parancsára, s hogy kerül ki egy-egy tárgy tisztán, hibátlanul a dolgos kezekből; s talán el sem hisszük, ha ott a szemünk előtt nem kell egy pár fiacska meg leány serény munkába. S hogy igy egypár percet nyerek, sietek ellesni gyorsan, amit látni lehet. Mindenek előtt szemünkbe ötlik egy- valóságos kis szobaberendezés. Ágyacskák szép sorban egymás mellett 2—2-kint van elhelyezve egyforma nagyságban, s színek szerint variálva oly Ízlésesen, szinte belelciván fektetni az ember egy egy viaszbabácskát. Az ágy előtt ott nyer elhelyezést az asztal, körülötte 4 támlás szék, odább egy kanapé vagy divány nyújtózik szépen illeszkedve a harmóniába. Amily sok csinyl árul el a szobaberendezés, ép oly szépen díszíti a fal kopár simaságát a kefe meg ujságtartó, különböző színű pamut kivarrással, különféle csillag vagy betű alakokkal. A névjegytálca kivarrott oldalaival ép oly nagy ízlésre vall, mint a szivartartó házikó. Amott gazdasági eszközök szép csoportja teszi figyelmessé a szemlélőt. Az agyag munkák külön csoportot képviselnek, s bár a legelemibb formáit láthatjuk a lepke, madár, gyümölcsnél, mégis sokat jósolhatunk a jövőre. Az egyes papir figurák meg a hajtogatás sokoldalúságát foglalták magukba. S igy sorba. Minden egyes darabról külön külön lehetne beszélni; de mi a gyenge szó ahhoz, amit az emberi szem lát, hol azon ékes szó. ami a szépet kifejezni tudná. Elég a megemlékezésből ennyi. Szívesen hajtjuk meg az elismerés zászlaját, de nem titkolhatjuk, hogy édes örömünkbe fájón sir bele az a tudat, hogy utoljára volt alkalmunk ezt tenni. De tartozó kötelességünket kivánjuk leróni ezáltal, s igy talán ez enyhíteni fogja az utolsó napok keserűségeit . . . ?! Sok ily apostolt a magyar kultúrának. Egy jelenvolt. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint üdítő és Mhitff ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon : ÜGAUZER ÁDÁM= CÉGNÉL. TANÜGY. gondolatát, eltalálom kívánságát nemcsak mint gyermeknek, de akkor is még, ha már nagy és felnőtt, föltéve, hogy fejlődésébe valami abnor- mitás nem keveredett beléje pl. valami nagy és súlyos betegség, nagy kedély megrázkódtatás stb., szóval olyasmi, mi a fejlődést nemcsak megakaszthatja, hanem azt egész más irányba is terelheti. Ilyen példa van elég és ki-ki tudna egy ilyent el is mondani, amiért nem is reflektálok ilyenekre, nehogy evvel is untassak. Az egészből csak azt vélem tanulságul felállíthatni, hogy a szülőknek nem is volna olyan nehéz, gyermeküknek ethikai nevelését vezetni, azt irányitani és befolyásolni, ha egyáltalában akarnák ezt tenni. És hogy az erkölcsök jobb lábon állnának akkor, az kétséget sem szenved, mert hol az alap jó, ott mindig lehet ráépíteni, de nem csuda, ha a szülők nem törődve gyermekeikkel, hogy azok idő előtt elromlanák. Pedig, hogy ez ellen minden szülőnek egész erejével, saját és gyermekei érdekében, küzdeni kell, az bővebb magyarázatra nem szorul. Ha pedig a szülők ezt meg fogják tenni, akkor az iskola feladata is nagyon meg fog könnyebbülni és nagyobb eredményt fog produkálhatni, mert csak a szülői házzal, a családdal való együttműködésével tud majd az iskola kötelezettségének teljesen megfelelni. Előbb nem, hanem csak félmunkát produkálni, ellenben ha mindkét fél céltudatosan végzi munkáját, akkor a társadalmi viszonyok is bizonyára meg fognak javulni. Azért az a véleményem, hogy alkalomsze- rüleg — a mikor a szülőkkel találkozunk és beszélgetünk — figyelmeztessük őket eme szép szülői kötelességre és törekedjünk arra — már ameny- nyire a különböző műveltségű szülőknél lehet — hogy eme szép kötelezettségüknek miképen tegyenek eleget. Ha a szülőket eme kötelezettségük teljesítésére megnyertük, akkor az iskola könnyen igazíthatja, kiegészítheti ezen ethikai nevelést. És akkor, — de csak is akkor — fog nevelési rendszerünk és evvel társadalmunk erkölcse, világnézete és törekvése változni. Csak akkor fog társadalmunk átalakulni, ha a mostani modern nevelés rendszeréből folyó materialismust a vallásos erkölcsösség váltja fel; ha Mammon helyet az örök Istent imádja; ha boldogságának egyedüli céljában nem a pénzt, hanem az Istenben való megnyugvást és megelégedettséget látja. Szóval: Akkor fog társadalmunk megint boldog lenni, ha a hármas jelszó: Isten, király, haza! nemcsak bombasztikus frázis, hanem komoly cél is lesz. Hogy ezt elérjük, törekedjünk nevelési rendszerünket a vallásos erkölcsös alapra fektetni és akkor Hazánk is boldogabb napokat fog látni. Fejlődik a baba. (Lélektani megfigyelés.) (Folytatás és vége.) Egyáltalában a büntetéssel nagyon óvatosan bánjunk és ritkán alkalmazzuk. Csak súlyos vétségeknél alkalmazzuk a testi büntetést. Amennyire azonban lehet, kerüljük azt és csak erkölcsi büntetést alkalmazzunk pl. feddést, dorgálást, a szeretetnek egy időre való elvonása stb. Törekedjünk inkább a becsületérzést a gyermekben felkölteni, mert ha ez sikerült, akkor az erkölcsi győzelem is meg van. A testi büntetést csak mint „ultima ratiót“ alkalmazzunk és csak a megátalkodott gonoszságot és makacsságot szabad testileg megfenyíteni. Elvünk legyen mindig, hogy amit jósággal elérhetünk, azt ne követeljük szigorral. * Hogy azonban túl hosszúra ne nyúljon kis értekezésem, bezárom azt annál is inkább, mivel már az elmondottak után lehet látni, milyen szép és érdekes foglalkozás a gyermeknek fejlődését, lelki és szellemi életének első megnyilvánulásait figyelemmel kisérni. Kétszeres érdekkel bir azonban akkor, ha azt saját gyermekemnél teszem, mert akkor quasi belelátok leikébe, tudom ügy legyen! Ktrez István. — Tanügyi Kirak. Kath. tanítói kongresszus. A Magyarországi Kath. Tanítók Országos Bizottsága jövő ér augusztus hónapjában tanítói kongresszust tart Budapesten, melyen a kath. tanitói egyesületek képviseleti alapon vesznek részt. — Népkönyvtár ajándékozás. A földmivelésügyi miniszter az ozorai rk. iskolának és a sárszentlőrinczi népkönyvtár egyletnek 100 —100 kötetes könyvtárat ajándékozott, könyvszekrényre pedig 20—20 koronát. — Segély. A dnnaföldvári képviselőtestület nemcsak a magán polg. leányiskolának, hanem a magán polg. fiúiskolának is 3000 korona segélyt szavazott meg a megkezdett tanévre. — Uj tanító. Az értényi rk. iskolaszék Heinlein Bélát választotta meg osztálytanítóvá. — A bonyhádi főgimnáziumban a beiratkozás szept. 1., 2., 3-án volt. Beiratkozott I. 0. 71, II. o. 67, III. o. 47, IV. 0. 40, V. o. 29, VI. o. 35, VII. o. 29, VIII. 0. 38, összesen 356. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szept. 5-én d. e. 9 ói'akor történt, a rendes tanítás 6-án vette kezdetét. — Tolnavármegye közigazgatási bizottságának tanügyi határozatai. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán betegsége folytán Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt folyó hó 14-én tartotta Szekszárdon rendes havi ülését, melyen Nagy Béla kir. segédtanfelügyelő jelentette, hogy az elmnlt hónapban, mint választási elnök elnökölt a gerjeni községi tanitó választáson, melyre 7 pályázó közül Paul Sándor kaj- dacsi ref. tanitó választatott meg egyhangúlag. Tamásibau ipariskola szerveztetek, igy ezen iskolák száma Tolnavármegyében 8. Az elemi iskolákban az ingyenes népoktatás életbe lépett. Tandíj váltságot államsegélyből To Ina vármegyében eddig 34 tanitó 2971 koronát nyert, több kérvény azonban még tárgyalás alatt van. A szekszárdi, mözsi és tolnai iskolák megnyitása vör- heny járvány miatt hatóságilag elhalásztatok. A szekszárdi polgári leányiskola uj helyisége teljesen készen van, a beiratás már abban fog eszközöltetni. Eladó ház. Bartina-utca (több h «atal és piac közelében) 1504/b. szám alatti házamat, mely áll: STanila llíltno egy szoba, konyha és éléskamrából, — készpénzfizetés mellett — azonnal eladom. ■ willUCi
