Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-07-28 / 30. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 julius 31. »Évek óta használom a természetes Ferencz Józseff-keserüvizet úgy a kli­nikán, mint a magángyakorlatban, mert ez anélkül, hogy kellemetlenséget okozna, gyorsan és biztosan hashajtólag hat.» Bacoelli G. tanár, a római kir. egyetemen az orvosi klinika igazgatója. TANÜGY. 1 botbDntetés is i tanító házi fegyelmezési joga tekintettel az ajabb bírói hatdrozatokra és ítéletekre. Irta: Forrai István II. Különösen a fiatal, a heves, tapasztalatlan tanítók kezébe nem igen való a pálca, nem pe­dig azért, mert nem igen tudnak vele bánni. Majd ha megcsontosodtak a tapasztalatokban és érezni tudják pillanat alatt mi helyes és mi nem, akkor fogják igazán tudni mérlegelni mikor bün­tetendő a rossz és mikor nem. Az angol tanitók a „National Union of Teachers“-ben, hol 40,000-en vettek részt kimon- t dották a bot jogos használatát az iskolában, de ezt a jogot csakis az okleveles tanitókra ruház­ták fel. T. i. Angliában az oklevélnélküli tanitók nagy százaléka fiatal. Ilyenféle határozatot kellene a mi közpon­tunkban is hozni, de a fiatal tanitókra, akkor bizonyosan nem volna a bot miatt — különösen a fiatal tanítóknak — annyi kellemetlenségük. De hisz a hot jogos használatáról még rengeteg sokat lehetne beszélni. Nem akarok nagyon banálissá válni. Csak még az én szerény véleményem csatolom ide. En, a magam részéről szükségesnek tartom a mai korban is a botbüntetést, mint fegyelme­zési eszközt, de itt nem állok meg, hanem hoz­záteszek még valamit azt t. i., hogy — a kö­rülményeket figyelembe véve — csak a legvégső esetben használja azt a tanitó. Van a fegyelmezésnek sokféle módja, hasz­nálja, próbálja azt a tanitó, de a botot — s ez a modern paedagogia felfogása is — csak „ul­tima ratió“-ként alkalmazza. Nem idomítani, hanem szeretve nevelni va­gyunk hivatva! Még csak néhány szót a tanitó házi fegyel­mezési jogáról. Hogy van e a tanitónak házi fegyelmezési — tehát botbüntetési — joga, arra nézve nagyon eltérők a vélemények. Az egyik tábor „igénk­nél, a másik „nem“-mel felel. Sokat vitatkoztak fölötte, sok megtörtént, ezeknél teljesen eltérők voltak a vélemények úgy az egyeseknél, mint a bíróságnál, de határozott feleletet egyik sem tudott adni. Én azt hiszem, ha az ország 30,000 tanítóját megkérdenék, a sok közül 25,000 biztosan „igen“-nel felelne. Ez pedig a legnagyobb bizonyíték. Hozott ugyan a bíróság határozatokat erre vonatkozólag, de azok oly eltérők, hogy maga a bíróság sincs egészen tisztában azzal, vájjon megiileti-e az a tanítót, vagy sem. Teljesen eltérő határozatok egész sorozata áll előttünk példának. Egyik esetben megadja a jogot, a másikban pedig elveszi azt. Minden adandó esetben azonban magának tartja fenn az elbírálás jogát. A Btk. 1878. évi V' te. 313 §-a, mely megadja a házi fegyelmezési jogát kimondja, hogy „A há&i fegyelemre jogosított személy állal an­nak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek nincs helye ; de sajnos, ez is csak olyan magyar törvény, mint a többi: ti. két ajtaja van : az egyiken be, a másikon ki lehet járni. Sok megtörtént példa bizonyítja, hogy ugyanezen törvényt egyik esetben a tanitó javára, másik esetben pedig annak kárára magyarázták. Hogy ki van jogosítva a házi fegyelem gyakorlására, arról fentemlitett törvény nem szól, mi nagy kár. Az azonban bizonyos, hogy a 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést kivétel nélkül mindenkit — még a szülőt is — meg- bünteti, mig a 8 napon belül gyógyuló könnyű testisértésért csak azon esetben nem büntet „ha a házi fegyelem alá rendelt személy a megfenyi- tésre csakugyan okot szolgáltatott.“ (Kúria 1892. évi 598. és 1882. évi 15,703. sz. Ítélete.) A biróság minden egyes esetben magának tartotta fenn a megszavazás jogát, mi megnehe­zíti helyzetünket, mert úgy kell élnünk vele, mint az olyan oroszlánnak, melyet láncra verve a pusztába engednek. Ha határozott formába volna kimondva a bothasználat joga, úgy nem fordulhatna elő olyan eset, mint aminő a bírósá­goknál gyakran előfordul az t, i., hogy rövid időn belül egy és ugyanazon paragrafust teljesen eltérően magyarázzák. De hogy tisztábban lássuk ez állításomat, álljon itt példának a következő bírósági ítélet. „Egy polgáriskolai tanitó 1903-ban azért „legyintett arcul“ egy 12 éves polgáriiskolai tanulót, mert az Erzsébet ünnepélyre megkésetten érkezett és késedelmezése miatt az ünnepély so­rozatában felvett éneklés nem sikerült, s az ün­nepi szavalatot is mással kellett megtartani és eme fegyelmetlenség miatt kérdőre vonatván, magát nem is mentegette. Ebben az ügyben a kir. Tábla a vádlott tanítót fölmentette a könnyű testi sértés vádja alól: „mert ezt a tanitó az iskolában, az iskolai fegyelmetlenség megtartása végett követte el s e tettével fegyelmi hatáskörét nem lépte túl oly mérvben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya alá tartoznék“ (Kúria, 1905. julius 28-án 631873 B. sz.) A másik eset az ismétlőiskolában történt. „Egy ismétlőiskolai tanuló vasárnap nem az iskolába, hanem ahelyett a táncmulatságra ment. E miatt a tanitó — midőn a 14 éves ta­nuló csupán ennyit hozott fel mentségére — ha­ragjában a fiút arculütötte. A fiú bal arcán sérü­lést szenvedvén, futott az orvoshoz, aki látleletet áliitott ki, hogy a sérelem 8 napon belül meg- gyógyul. (Ezt a 8 nap alatti határidőt úgy kell érteni, hogy előbb is meggyógyulhat, de 8 nap a leghosszabb határidő.) A törvényszék, mint másodfokú büntető biróság bűnösnek mondta ki a tanítót a könnyű testi sértés vétségében és megbüntette. A tanitó semmiségi panasszal élt az ítélet ellen hivatkozva a Btk. 313. §-ára, de semmiségi panaszát a Kúria elutasította a következő indokolással: „Minthogy a kir. törvényszék azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy vádlott tanitó a 14 éves ismétlő tanítványát azon okból, mert ez a vasárnapi ismétlő iskolai órát elmulasztotta és az helyet táncmulatságra ment, az iskola épü­letében úgy arculütötte, hogy ennek folytán a bal arcán, az orvosi látlelet szerint, 8 napon belül gyógyult sérülést szenvedett, minthogy pe­dig a kir. törvényszék nem fogadott el valónak olyan körülményt, mely a tanitó fegyelem jogkö­rének oly módon való gyakorlására jogosítaná föl, hogy a tanulót testisértést előidéző módon megüsse: a kir. törvéryszék helyesen mondta ki azt a jogi következtetést, hogy vádlottnak cse­lekménye a Btk. 133. § a alá nem vonható.“ (Kúria 1905. november 14 én 9728. sz.) Ebből a két példából láthatjuk, hogy rövid idő alatt milyen két ellentétes módon magyaráz­ták a Btk. 313. §-át s hogy ezen §. is — mely megadja a házi fegyelmezési jogot milyen bizony­talan arra, hogy a tanitó reá jogot épitsen önmagának. De a bírói Ítéletek egész sora áll előttünk ilyen és hasonló példákkal. (Folytatása köv.) Iskolai értesítők. Kevés vidéki város van Magyarországban olyan, ahol a leány nevelés és oktatás magasabb fokon állana, mint Pécsett A nőnevelés vallásos és hazafias fejlődését ápolja és fejleszti a Miasz- szonyunkról nevezett női-rend nevelő- és tan­intézete, melynek nagy gonddal és tudással szer­kesztett 1909—1910. iskolai évi értesítőjéből tud­juk meg, hogy a tanügyi kivánalmaknak min­denben megfelelő kitűnő intézetben öt különböző iskola van a legjelesebb tanerők vezetése alatt. Van felsőbb leányiskolája, tanitónőképzője, külső polgári leányiskolája, külső és belső elemi nép­iskolája, melyekben 857 tanuló volt beírva. Az értesítő 121 oldalra terjedt ki, melynek első köz­leménye a múlt évben elhunyt főnöknőnek: Brunner M. Gabriellának életrajza arcképpel, aki 50 évet meghaladó időt töltött a szerzetesnői pályán s aki arra törekedett, hogy különösen a vallásos kedélynek és léleknek kiművelése által nevelje tanítványait jövendő hivatásukra, hogy egykoron az életben minden kötelességüknek szívesen és készségesen megfelelni tudjanak. A megboldogultnak Raab M. Szalézia szerzetes ta­nárnő lett az utóda, akit saját társai választottak meg a nagy felelősséggel és kötelességgel járó főnöknői szerepre. 1890-ben nyílt meg a polg. iskola, 1895-ben a tanitónőképző, 1907-ben pedig a felsőbb leány­iskola a kegyes főpásztornak, gróf Zichy Gyu­lának erkölcsi és bőkezű anyagi támogatásával A felsőbb leányiskola az intelligencia kedvelt iskolája, mely Bitter Illés ciszt. r. főgimnázi­umi tanár bölcs és tapintatos igazgatása alatt gyors fejlődésnek indult. A valóban tartalmas értesí tő ben találjuk Müller Károly hitoktató és lapszerkesztő szép beszédét, melyet Erzsébet királyné emlékére rendezett ünnepély alkalmából mondott el. A jövő 1910—1911. iskolai évre a tanulók felvé­telei. évi szept. 1., 2. és 3. napján reggel 8—11-ig, délután 2—5-ig történik. — A gyönki államilag segélyezett reformá­tus gimnázium értesítőjét az 1909—1910 ik isko­lai évről Adám József igazg. adta ki. A magyar szellemben vezetett gimnázium 1909. évi szeptember 1-én Szentes János igazgató megvált, aki 31 évig szolgálta lelkiismeretes ügyszeretettel a tanügyet. Az ő érdemeinek méltatásával kez­dődik az értesítő, mely szerint főbb erényei vol­tak : a szerénység, előzékenység és puritán jel­lem. Helyébe 6 évre Ádám József tanárt válasz­tották meg, — Az intézet négy osztályába összesen beiratkozott 61 tanuló, kiknek magavi­seleté és előmenetele általában jó volt. Hivatalos ellenőrzést és vizsgálatot végeztek: Váradi Ká­roly tankerületi igazgató, Kátai Endre esperes, Tantő János és Bus Lajos egyházmegyei tanács- birák. A jövő 1910—1911. iskolai évre a tanulók felvétele szeptember hó 1-től 5 ig tart; Javító, felvételi és pótvizsgálatok szeptember hó 1-én lesznek. A rendes felvétel és beírás mind a négy­osztályba szeptember 2—3. és 5 én történik. Az iskola 6-án istentisztelettel nyílik meg. Tanügyi hirek. Elismerés. A minisz­ter Írásban teljes elismerését fejezte ki Schaffer Mihály kistormási nyugalmazott tanitónak. — Ipariskola. A miniszter kötelezte Hőgyész köz séget, hogy iparos tanonciskolát állítson. — Kér- vényezés nyugdíjazás iránt. A kir. tanfelügyelő­ség figyelmezteti a nyugdijba vonuló tanítókat, hogy kérvényeikhez oklevelet is mellékeljenek és hogy nyugdíjaztatásukat az iskola év befejezése után kérjék. — Nyugdíj. Eri Ferenc dombóvári kántortanitó beadta nyugdijaztatása iránti kérvé­nyét. — Tanítói közgyűlés. A tolnai ref. egyház- megyei tanitótestület évi rendes közgyűlését aog. hó 9 én délelőtt 10 órakor Sekszárdon, a polgári iskola rajztermében tartja meg. — Tanitóválasz- tás. A bogyiszlói iskolaszék a megüresedett ref. tanítói állásra Koncsis József gerjeni tanitót vá­lasztotta meg. 3382. szám tkvi 1910. Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság ré­széről közhírré téteti, hogy a Gyönki takarékpénztár végre- hajtatónak, Steiner József és özv. Steiner Józsefné végrehaj­tást szenvedők ellen, 590 korona tőke, ennek 1907. évi ápirlis 9-től járó 7°,'0 kamatai, 174 korona 20 fillér költség irántindiiott végrehajtási ügyében, a szekszárdi ktr. törvény­szék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a nagypaksi 9393 sz. tjkvben foglalt f 1924 hrsz. 351 népsz. házból Steiner Józsefet illető rész 1576 korona, a kispaksi 2174 sztjkvben felvett f 1623/2 hrsz. cseresnyés! ingatlanból Steiner Józsefet illető rész 9 kor. a kispaksi 2323 sztjkvben felvett 1622/6/9 hrsz. homoktérből ugyanazt illető rész 6 kor. a nagypaksi 97 sztjkvben felvett 98 kor. 445 népsorsz. ház­ból a főutcában özv. Steiner Józsefeiét szül. Kachstädter Zsu­zsannát illető rész 158 kor. a nagypaksi 2082 sztjkvben fel­vett f 7444 hrszámu homok erdei ingatlanból ugyanazt illető rész 23 korona kikiáltási árban, I9IQ. évi szeptember hó 30. napján, délelőtt 10 órakor Paks község házánál megtartandó árverésen az alábbi feltéte­lek mellett elfog adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 'százalékát, vagyis 158 kor. 1 kor. 1 kor. 16 kor. és 3 koronát bánatpénz fejé­ben letenni és vevő a vételárat 3 egyenlő részben a paksi kir. adóhivatalnál 6 százalék kamattal lefizetni köteles végre hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt, alulirt tlkvi hatóságnál és Paks község elöljáróságánál meg­tekinthetők. Paks, 1910. évi junius hó 25-én. Szentpétery, kir. járásbiró Alulirott értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a szabás és varrás terén szerzett tapasztalatait l-ső Budapesti szak­iskolában szerezte és tanulmány útjáról most meg- ■ érkezve, házakhoz ajánlkozik. — A nagyérdemű közönség becses pártfog ását kéri flcn/altzky Teréz SZB3KSZÁBD Kossuth Lajo -utc a 1000.

Next

/
Thumbnails
Contents