Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-28 / 30. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 julius 31. »Évek óta használom a természetes Ferencz Józseff-keserüvizet úgy a klinikán, mint a magángyakorlatban, mert ez anélkül, hogy kellemetlenséget okozna, gyorsan és biztosan hashajtólag hat.» Bacoelli G. tanár, a római kir. egyetemen az orvosi klinika igazgatója. TANÜGY. 1 botbDntetés is i tanító házi fegyelmezési joga tekintettel az ajabb bírói hatdrozatokra és ítéletekre. Irta: Forrai István II. Különösen a fiatal, a heves, tapasztalatlan tanítók kezébe nem igen való a pálca, nem pedig azért, mert nem igen tudnak vele bánni. Majd ha megcsontosodtak a tapasztalatokban és érezni tudják pillanat alatt mi helyes és mi nem, akkor fogják igazán tudni mérlegelni mikor büntetendő a rossz és mikor nem. Az angol tanitók a „National Union of Teachers“-ben, hol 40,000-en vettek részt kimon- t dották a bot jogos használatát az iskolában, de ezt a jogot csakis az okleveles tanitókra ruházták fel. T. i. Angliában az oklevélnélküli tanitók nagy százaléka fiatal. Ilyenféle határozatot kellene a mi központunkban is hozni, de a fiatal tanitókra, akkor bizonyosan nem volna a bot miatt — különösen a fiatal tanítóknak — annyi kellemetlenségük. De hisz a hot jogos használatáról még rengeteg sokat lehetne beszélni. Nem akarok nagyon banálissá válni. Csak még az én szerény véleményem csatolom ide. En, a magam részéről szükségesnek tartom a mai korban is a botbüntetést, mint fegyelmezési eszközt, de itt nem állok meg, hanem hozzáteszek még valamit azt t. i., hogy — a körülményeket figyelembe véve — csak a legvégső esetben használja azt a tanitó. Van a fegyelmezésnek sokféle módja, használja, próbálja azt a tanitó, de a botot — s ez a modern paedagogia felfogása is — csak „ultima ratió“-ként alkalmazza. Nem idomítani, hanem szeretve nevelni vagyunk hivatva! Még csak néhány szót a tanitó házi fegyelmezési jogáról. Hogy van e a tanitónak házi fegyelmezési — tehát botbüntetési — joga, arra nézve nagyon eltérők a vélemények. Az egyik tábor „igénknél, a másik „nem“-mel felel. Sokat vitatkoztak fölötte, sok megtörtént, ezeknél teljesen eltérők voltak a vélemények úgy az egyeseknél, mint a bíróságnál, de határozott feleletet egyik sem tudott adni. Én azt hiszem, ha az ország 30,000 tanítóját megkérdenék, a sok közül 25,000 biztosan „igen“-nel felelne. Ez pedig a legnagyobb bizonyíték. Hozott ugyan a bíróság határozatokat erre vonatkozólag, de azok oly eltérők, hogy maga a bíróság sincs egészen tisztában azzal, vájjon megiileti-e az a tanítót, vagy sem. Teljesen eltérő határozatok egész sorozata áll előttünk példának. Egyik esetben megadja a jogot, a másikban pedig elveszi azt. Minden adandó esetben azonban magának tartja fenn az elbírálás jogát. A Btk. 1878. évi V' te. 313 §-a, mely megadja a házi fegyelmezési jogát kimondja, hogy „A há&i fegyelemre jogosított személy állal annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek nincs helye ; de sajnos, ez is csak olyan magyar törvény, mint a többi: ti. két ajtaja van : az egyiken be, a másikon ki lehet járni. Sok megtörtént példa bizonyítja, hogy ugyanezen törvényt egyik esetben a tanitó javára, másik esetben pedig annak kárára magyarázták. Hogy ki van jogosítva a házi fegyelem gyakorlására, arról fentemlitett törvény nem szól, mi nagy kár. Az azonban bizonyos, hogy a 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést kivétel nélkül mindenkit — még a szülőt is — meg- bünteti, mig a 8 napon belül gyógyuló könnyű testisértésért csak azon esetben nem büntet „ha a házi fegyelem alá rendelt személy a megfenyi- tésre csakugyan okot szolgáltatott.“ (Kúria 1892. évi 598. és 1882. évi 15,703. sz. Ítélete.) A biróság minden egyes esetben magának tartotta fenn a megszavazás jogát, mi megnehezíti helyzetünket, mert úgy kell élnünk vele, mint az olyan oroszlánnak, melyet láncra verve a pusztába engednek. Ha határozott formába volna kimondva a bothasználat joga, úgy nem fordulhatna elő olyan eset, mint aminő a bíróságoknál gyakran előfordul az t, i., hogy rövid időn belül egy és ugyanazon paragrafust teljesen eltérően magyarázzák. De hogy tisztábban lássuk ez állításomat, álljon itt példának a következő bírósági ítélet. „Egy polgáriskolai tanitó 1903-ban azért „legyintett arcul“ egy 12 éves polgáriiskolai tanulót, mert az Erzsébet ünnepélyre megkésetten érkezett és késedelmezése miatt az ünnepély sorozatában felvett éneklés nem sikerült, s az ünnepi szavalatot is mással kellett megtartani és eme fegyelmetlenség miatt kérdőre vonatván, magát nem is mentegette. Ebben az ügyben a kir. Tábla a vádlott tanítót fölmentette a könnyű testi sértés vádja alól: „mert ezt a tanitó az iskolában, az iskolai fegyelmetlenség megtartása végett követte el s e tettével fegyelmi hatáskörét nem lépte túl oly mérvben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya alá tartoznék“ (Kúria, 1905. julius 28-án 631873 B. sz.) A másik eset az ismétlőiskolában történt. „Egy ismétlőiskolai tanuló vasárnap nem az iskolába, hanem ahelyett a táncmulatságra ment. E miatt a tanitó — midőn a 14 éves tanuló csupán ennyit hozott fel mentségére — haragjában a fiút arculütötte. A fiú bal arcán sérülést szenvedvén, futott az orvoshoz, aki látleletet áliitott ki, hogy a sérelem 8 napon belül meg- gyógyul. (Ezt a 8 nap alatti határidőt úgy kell érteni, hogy előbb is meggyógyulhat, de 8 nap a leghosszabb határidő.) A törvényszék, mint másodfokú büntető biróság bűnösnek mondta ki a tanítót a könnyű testi sértés vétségében és megbüntette. A tanitó semmiségi panasszal élt az ítélet ellen hivatkozva a Btk. 313. §-ára, de semmiségi panaszát a Kúria elutasította a következő indokolással: „Minthogy a kir. törvényszék azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy vádlott tanitó a 14 éves ismétlő tanítványát azon okból, mert ez a vasárnapi ismétlő iskolai órát elmulasztotta és az helyet táncmulatságra ment, az iskola épületében úgy arculütötte, hogy ennek folytán a bal arcán, az orvosi látlelet szerint, 8 napon belül gyógyult sérülést szenvedett, minthogy pedig a kir. törvényszék nem fogadott el valónak olyan körülményt, mely a tanitó fegyelem jogkörének oly módon való gyakorlására jogosítaná föl, hogy a tanulót testisértést előidéző módon megüsse: a kir. törvéryszék helyesen mondta ki azt a jogi következtetést, hogy vádlottnak cselekménye a Btk. 133. § a alá nem vonható.“ (Kúria 1905. november 14 én 9728. sz.) Ebből a két példából láthatjuk, hogy rövid idő alatt milyen két ellentétes módon magyarázták a Btk. 313. §-át s hogy ezen §. is — mely megadja a házi fegyelmezési jogot milyen bizonytalan arra, hogy a tanitó reá jogot épitsen önmagának. De a bírói Ítéletek egész sora áll előttünk ilyen és hasonló példákkal. (Folytatása köv.) Iskolai értesítők. Kevés vidéki város van Magyarországban olyan, ahol a leány nevelés és oktatás magasabb fokon állana, mint Pécsett A nőnevelés vallásos és hazafias fejlődését ápolja és fejleszti a Miasz- szonyunkról nevezett női-rend nevelő- és tanintézete, melynek nagy gonddal és tudással szerkesztett 1909—1910. iskolai évi értesítőjéből tudjuk meg, hogy a tanügyi kivánalmaknak mindenben megfelelő kitűnő intézetben öt különböző iskola van a legjelesebb tanerők vezetése alatt. Van felsőbb leányiskolája, tanitónőképzője, külső polgári leányiskolája, külső és belső elemi népiskolája, melyekben 857 tanuló volt beírva. Az értesítő 121 oldalra terjedt ki, melynek első közleménye a múlt évben elhunyt főnöknőnek: Brunner M. Gabriellának életrajza arcképpel, aki 50 évet meghaladó időt töltött a szerzetesnői pályán s aki arra törekedett, hogy különösen a vallásos kedélynek és léleknek kiművelése által nevelje tanítványait jövendő hivatásukra, hogy egykoron az életben minden kötelességüknek szívesen és készségesen megfelelni tudjanak. A megboldogultnak Raab M. Szalézia szerzetes tanárnő lett az utóda, akit saját társai választottak meg a nagy felelősséggel és kötelességgel járó főnöknői szerepre. 1890-ben nyílt meg a polg. iskola, 1895-ben a tanitónőképző, 1907-ben pedig a felsőbb leányiskola a kegyes főpásztornak, gróf Zichy Gyulának erkölcsi és bőkezű anyagi támogatásával A felsőbb leányiskola az intelligencia kedvelt iskolája, mely Bitter Illés ciszt. r. főgimnáziumi tanár bölcs és tapintatos igazgatása alatt gyors fejlődésnek indult. A valóban tartalmas értesí tő ben találjuk Müller Károly hitoktató és lapszerkesztő szép beszédét, melyet Erzsébet királyné emlékére rendezett ünnepély alkalmából mondott el. A jövő 1910—1911. iskolai évre a tanulók felvételei. évi szept. 1., 2. és 3. napján reggel 8—11-ig, délután 2—5-ig történik. — A gyönki államilag segélyezett református gimnázium értesítőjét az 1909—1910 ik iskolai évről Adám József igazg. adta ki. A magyar szellemben vezetett gimnázium 1909. évi szeptember 1-én Szentes János igazgató megvált, aki 31 évig szolgálta lelkiismeretes ügyszeretettel a tanügyet. Az ő érdemeinek méltatásával kezdődik az értesítő, mely szerint főbb erényei voltak : a szerénység, előzékenység és puritán jellem. Helyébe 6 évre Ádám József tanárt választották meg, — Az intézet négy osztályába összesen beiratkozott 61 tanuló, kiknek magaviseleté és előmenetele általában jó volt. Hivatalos ellenőrzést és vizsgálatot végeztek: Váradi Károly tankerületi igazgató, Kátai Endre esperes, Tantő János és Bus Lajos egyházmegyei tanács- birák. A jövő 1910—1911. iskolai évre a tanulók felvétele szeptember hó 1-től 5 ig tart; Javító, felvételi és pótvizsgálatok szeptember hó 1-én lesznek. A rendes felvétel és beírás mind a négyosztályba szeptember 2—3. és 5 én történik. Az iskola 6-án istentisztelettel nyílik meg. Tanügyi hirek. Elismerés. A miniszter Írásban teljes elismerését fejezte ki Schaffer Mihály kistormási nyugalmazott tanitónak. — Ipariskola. A miniszter kötelezte Hőgyész köz séget, hogy iparos tanonciskolát állítson. — Kér- vényezés nyugdíjazás iránt. A kir. tanfelügyelőség figyelmezteti a nyugdijba vonuló tanítókat, hogy kérvényeikhez oklevelet is mellékeljenek és hogy nyugdíjaztatásukat az iskola év befejezése után kérjék. — Nyugdíj. Eri Ferenc dombóvári kántortanitó beadta nyugdijaztatása iránti kérvényét. — Tanítói közgyűlés. A tolnai ref. egyház- megyei tanitótestület évi rendes közgyűlését aog. hó 9 én délelőtt 10 órakor Sekszárdon, a polgári iskola rajztermében tartja meg. — Tanitóválasz- tás. A bogyiszlói iskolaszék a megüresedett ref. tanítói állásra Koncsis József gerjeni tanitót választotta meg. 3382. szám tkvi 1910. Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré téteti, hogy a Gyönki takarékpénztár végre- hajtatónak, Steiner József és özv. Steiner Józsefné végrehajtást szenvedők ellen, 590 korona tőke, ennek 1907. évi ápirlis 9-től járó 7°,'0 kamatai, 174 korona 20 fillér költség irántindiiott végrehajtási ügyében, a szekszárdi ktr. törvényszék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a nagypaksi 9393 sz. tjkvben foglalt f 1924 hrsz. 351 népsz. házból Steiner Józsefet illető rész 1576 korona, a kispaksi 2174 sztjkvben felvett f 1623/2 hrsz. cseresnyés! ingatlanból Steiner Józsefet illető rész 9 kor. a kispaksi 2323 sztjkvben felvett 1622/6/9 hrsz. homoktérből ugyanazt illető rész 6 kor. a nagypaksi 97 sztjkvben felvett 98 kor. 445 népsorsz. házból a főutcában özv. Steiner Józsefeiét szül. Kachstädter Zsuzsannát illető rész 158 kor. a nagypaksi 2082 sztjkvben felvett f 7444 hrszámu homok erdei ingatlanból ugyanazt illető rész 23 korona kikiáltási árban, I9IQ. évi szeptember hó 30. napján, délelőtt 10 órakor Paks község házánál megtartandó árverésen az alábbi feltételek mellett elfog adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 'százalékát, vagyis 158 kor. 1 kor. 1 kor. 16 kor. és 3 koronát bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárat 3 egyenlő részben a paksi kir. adóhivatalnál 6 százalék kamattal lefizetni köteles végre hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt, alulirt tlkvi hatóságnál és Paks község elöljáróságánál megtekinthetők. Paks, 1910. évi junius hó 25-én. Szentpétery, kir. járásbiró Alulirott értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a szabás és varrás terén szerzett tapasztalatait l-ső Budapesti szakiskolában szerezte és tanulmány útjáról most meg- ■ érkezve, házakhoz ajánlkozik. — A nagyérdemű közönség becses pártfog ását kéri flcn/altzky Teréz SZB3KSZÁBD Kossuth Lajo -utc a 1000.
