Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-28 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 julius 31. fülekre talál, lesz elég erőnk, hogy bekövetkezendő nélkülözéseinket egy panaszhang nélkül, türelmesen elviseljük. Bőd i Vilmos. A felirati vita tanulságai. Irta: Dr. Bognár Oszkár. Most már ismerjük a felirati vita anyagát; áttekintést nyerhetünk fölötte. Magas színvonalú, mélyreható vita folyt a képviselőházban a királyi trónbeszédre adandó felirat fölött, melyen az ellenzék szónokai ugyancsak kitüntették magukat Igen nagy horderejű kérdéseket vet fel a trónbeszéd, de a felirati vita alkalmával ezeket nagyrészt csak érintették és főleg a választási visszaélésekkel foglalkoztak, melynek kapcsán rámutattak arra, hogy a választói reform immár ha- laszthatlan, a vita végén pedig a Tisza István által a vitába dobott nemzetiségi kérdést tárgyalták. A többi kérdést e vita alkalmával csak érintették- Nagy tanulságokat vonhatunk le ezen aránylag rövid ideig tartó vitából. A választási visszaélések tárgyalása alkalmával a munkapárt ugyancsak sziszegett, de volt is oka, mert bizony furcsa, szinte hihetetlen dolgok kerültek felszínre. Szegény 1899: XV. t.-c. nincs biz ennek egyetlen szakasza, a melyet a legutóbbi választások alatt ki ne végeztek volna. Kétségtelenül a legszomorubb és az állam- szervezet züllésének a legbiztosabb jele a köz- igazgatás korteskedése. Itt azután az állami tisztviselők minden kategóriája „dolgozott“. Egy kis képet alkotandó szemeljünk ki egy vármegyét, mely a választások alatt e tekintetben oly sokat beszéltetett magáról, mondjuk Trencsén-megyét pl. és nézzük, vájjon hogy viselkedett itt a hivatalos apparatus. Itt odáig mentek, hogy törvényszéki bírák, kiknek a törvény még azt is eltiltja, hogy politikai gyűléseken résztvehessenek, politikai gyűlések rendezésénél, összehívásánál közreműködtek. Az egyik törvényszéki bírót pláne az igazságügyminiszter, annak dacára, hogy feljelentés folytán fegyelmi eljárás alatt állt éppen ezen ok miatt, — előléptette. A pressziónak ezer féle változata nyilatkozott meg. Az érsekujvári állomásfőnök már nem presszionált. Óh ő nem, ilyet nem tesz! Csak azt cselekedte, hogy mikor az érsekujvári állomás tisztviselői és alkalmazottai szavaztak, a bizottságban helyet foglalt és csak azt jegyezte fel, hogy ki kire szavaz. A pálma azonban mégis a választási elnököket illeti. Bájuk hárult az a mindenesetre nem könnyű feladat, hogy a munkapárti jelöltet többségre segítsék még akkor is, ha az ellenzék többsége nyilvánvaló. Itt vezet a csaczai választási elnök. Ez a kitűnő férfiú az ellenzék táborát a szavazóhelytől két kilométerre tűzte ki, innen azután visszaküldte a szavazókat négyszer-ötször is, ngy, hogy holtfáradtan sokan otthagyták a szavazást. A privigyei választási elnök humorizált. Egy hétig lehetne a vicclapokat anyaggal ellátni azon nevetséges ürügyekkel, melyek alatt szavazatokat visszautasított, Szabó Alajos asztalos ■háza után háztulajdonosnak volt beírva. Visszautasította, mert asztalosnak nevezte magát. Egy Fabig nevű tót nevét Fabik-nak, egy másik tó- tosan Bonikot Bouyik nak ejtette ki. Vissza velük kiált a bősz elnök. Slcrpek József Josef Skrpek- nek mondotta magát. Szavazatát nem fogadta el. Stb. Stb. . . . így folytak azok a választások az egész országban, melyeket a király „népeinek sorsa fölött gondosan őrködő atyai szivének oly megnyugvásával szemlél.“ . . . Ezek a Khuen fele „erkölcsnemesitő“ vá lasztások. Hát hiszen vannak körök, ahol az erény bűn és a bűn erény, de ezek lakat alatt ülnek és az erkölcsnemesités ilyetén kivételét törvényeink tudtommal fogházzal, börtönnel sújtják. Ne csodálkozzunk azon, ha a külföldi ezt olvassa és bennünket a Balkánállamok közé soroz. Micsoda személy és vagyonbiztonság lehet abban az országban, ahol a közigazgatás legfőbb gondja, hogy ki kire adja szavazatát ? Az ilyen utón aratott győszelmet merészeli Tisza István „fényes győzelem“ nek nevezni. Büszkén veté oda a nemzetiségieknek, hogyha a munkapárt nem igy járt volna el, akkor „balekek“ lettek volna. Oda jutottunk tehát, hogy balekságnak nevezik azt, ha a kormány a garanciális, a polgári jogokat biztosító törvényeket betartja! . . . Ismét kisért ‘a november 18. i „egyszeri, csak egyszeri törvénysértés“ réme. Tisza István a nemzetiségi kérdés taglalásánál igazán valódi mivoltában mutatkozott. Ha jellemezni akarnám ezt a politikust egy szóval legtalálóbb reá, hogy minden ambíciója, hiúsága, becsvágya abban öszpontosul, hogy ő — imponáljon, mentül több ember féljen és reszkessen előtte. A nemzetiségi kérdésben is régi receptjét: az elseprés, letiprás, megsemmisítés politikáját veszi elő. Ez az a politika, amelyet a bécsiek oly örömmel akarnak a magyarok ellen isLalkal- mazni, az úgynevezett „erős kéz“ politikáját, — a melyre azonban éppen Tisza Istvánnal szemben oly csattanósan felelt a nemzet — az erős láb politikájával. Éppen Tisza István az, aki a koalíció nemzetiségi-politikáját a tyukszemrehágás politikájának nevezte, de el lehet mondani, hogyha valamihez balkézzel nyúlt Tisza István, akkor a nemzetiségi kérdés az. Az ő szokott gőgös és dölyfös modorában először megfenyegeti, leki- csinyli a nemzetiségeket, különös örömét fejezi ki a fölött, hogy — bár nem törvényes eszközökkel (persze, hogy balekok ne legyünk), de sikerült őket összetörni. Egy ilyen kényes kérdés megoldásánál, a minő a nemzetiségi kérdés, a hol a szív minden finomságára, a gyöngédség minden eszközére, a körültekintő tapintatosság összes fegyvereire van szükség, — ott ő legelső sorban a büntető törvény szigorítását tartja első feladatnak — a nemzetiségekkel szemben. Ha a régi Tiszához, aki ellenfeleit nem meggyőzni, de összetörni, agyongázolni törekszik. ját 10 ezer márkáért akarta eladni, de nem akadt rá vevő. Mikor meghalt, örökösei 750 ezer márkát kaptak érte. Levélbélyeg. Washingtonban egy bélyegkereskedő 98 dollárt, vagyis 490 koronát adott egy 1871—1875-iki eredetileg 5 dollárt érő, de elhasznált bélyegért. A bélyeg egyike a legritkábbaknak, mert összesen csak 124 darabot bocsátottak ki belőlük. Lakosság szaporodás. Európában a lakosság minden évben 4:1 °/o al szaporodik. London. Londonban 928,068 ház van. — Nehéz volna a levélhordónak házszám szerint kiismerni magát. Londonban több mint- ezer postahivatal van, s egy évben 727 millió levelet hordanak szét. — Ez aztán hatalmas szám! Ennyi levél egy évben csak Londonban. Hát akkor az egész földön mennyi lehet ? Miatyánk. A Gilbert és Revington-féle angolországi nyomdában egy könyv jelent meg, melyben a „Miatyánk“ 500 különféle nyelven van nyomtatva. A könyv csak 200 példányban jelent meg. Nők. Az angol nők átlag 5 cm.-rel magasabbak az amerikai nőknél. -— És szépek? Nőcseléd. Franciaországban 10 év alatt 200 ezerrel fogyott meg a nőcselédek száma. — Milyen cselédmizéria lehet még csak ott?! Óra. Elisabethben (New-Jersey állam, Amerikában) nemrégen egy 330 láb magas tornyot építettek. A toronyóra 38 láb átmérőjű s a mutatók hossza 12—18 láb. Őrült. Kínában, ha valamelyik családtag megörül, oda láncolják a falhoz s addig tartják ott, mig vagy meggyógyul vagy bele nem hal. — Ez aztán radikális gyógymód. Papír. Papirt írásra 1216-ban használtak először. Ezt a legrégibb levelet Raymond Nar- bonne herceg irta III. Henrik királynak. Papirkabát, Svájcban szabadalmat vettek ki papirkabát előállítására. Egy-egy ilyen kabát 20 fillér s állítólag melegebb, mint a gyapju- kabát. Nyáron igen meleg! Patkány. Szt. Ilona szigetén a lakosság a katonaságtól élt. Mióta azonban az angol kormány az őrséget visszavonta, a lakosság már csak patkányfogásból szerez pénzt. Az állam t. i. minden patkány után két centet fizet. — No iszen, ott lehet szépen patkány ! Pénz. Az 1796 ban, az Egyesült Államokban vert fél cent értéke ma 10 dollár. — Jó volna egy krumpliszsákra való ! Szántóföld. Panama köztársaságnak 20 millió 781 ezer aker területe van. Ebből csak 76 ezer 500 aker földterület van művelés alatt és 20 millió 703 ezer 500 aker marad műveletlenül. Terem. A legnagyobb terem Pétervárott van, 620 láb hosszú és 150 láb széles. Egy zászlóalj gyalogság gyakorlatozhatik benne. Este 20 ezer gyertya világítja. Tenger mélysége. A tenger eddig ismert legnagyobb mélysége 25.720 láb. Ez azonban még nem éri el a legnagyobb hegy magasságát, mert a Gaurizankar 29.002 láb magas. Tiszta város. A világ legtisztább városának Brock, hollandi városkát tartják. A város lakossága 2700 főből áll és ejdámi sajt készitéTisza szerint a politikában csak két akciónak- van sikere: az egyik az, hogy az ellenfelet magamhoz vonom, magamhoz édesgetem szép szóval és, ha ez nem sikerül, Jönnie kell a másiknak, — az ellenfél teljes megsemmisítésének, összezuzásának. Hát azt hiszem, egy percig sem bízik abban, hogy az-ő szirén hangjára eljön az általa annyira óhajtott moment psychologique, amikor megnyílnak a szivek, magyarok és románok között minden ellentét elsimul. Marad tehát csak a másik : a leverés, a letiprás politikája. Es ez az a pont, ahol Tisza nemzetiségi politikája hajótörést szenved, sőt mondhatni tragikomikussá lesz. Mert ilyen hangon beszélhet egy Vilmos császár, egy német imperátor, kinek parancsszavára 2Vs millió szurony mozdul meg, ily hangon harsoghat a német császár a maroknyi lengyellel szemben, — de nem Magyarország nemzetiségeivel szemben. Nagyon rossz példa, ha a német — lengyelüldözésre vagy a magyarok romániai üldözésére mutat. Ezek egy csöppet képeznek a tengerben, mig nálunk, — valljuk be — a magyarság csak 25 °/o a nemzetiségiekkel szemben. Nálunk elseprésről, eltiprásról beszélni oktalanság, de nevetséges is. De meg azután mivel akarja Tisza a nemzetiségeket elseperni ? Oda ököl is szükséges! Honnan az erőnek ilyen erős tudata, honnan a nagy önbizalom ? Eddig mindig úgy tudtuk, hogy a nemzet gyöngeségét mindig Tisza hangoztatta elsősorban és minden nemzeti követelést azonnal ellenzett, hogy gyöngék vagyunk annak kivívására. Folyton nemzetünk erőtlenségét emlegette. Hol venne hatalmat az eitipráshoz ? Hiszen a nemzeti küzdelem idején a magyar hadseregnek hevesebb ellenzője Tiszánál nem volt. Vagy talán az osztrák hadsereget akarja erre felhasználni ? Ebből már egyszer kaptunk, de többször nem kérünk belőle. 48-ban már „segített“ egyszer az osztrák hadsereg a nemzetiségek ellen, de akkor úgy fordult a dolog, hogy a fellázadt nemzetiségek ellen beküldött osztrák katonaság — a magyarság ellen fordult! Nem ez a nemzetiségi kérdés megoldása. Legelső sorban érezniök kell a nemzetiségieknek, hogy Magyarországon odahaza vannak, hogy a közigazgatás nem ellensége. Mert ma az. Ereznie kell, hogy itt anyagilag jólétet találhat. Mert ma nem talál. Éreznie kell, hogy politikai jogok terén egyenrangú. Mert ma nem az. Mennyivel magasabb, eszményibb és célirányosabb a függetlenségi párt nemzetiségi po litikája. E szerint első sorban az önálló vémterü let létesítésével jövedelemhez kell a népet egyformán juttatni, a politikai jogok terén pedig a legszélesebb körű választói jogot követeli. Ez az irány biztosítani fogja, hogy a nacionálista pártok el fognak tűnni, és a nemzetiségiek a hazafias pártokhoz, félretéve mindenféle nemzetiségi alapot — fognak csatlakozni. Az eltiprás politikája ezt soha nem fogja eredményezni. sével foglalkozik. Állítólag nem is szabad ott lóval járni az utcán. — Hm! Topáz. A Vatikánban van a világ legnagyobb topáza. Hét fontot nyom. Faragványok is vannak rajta. A faragványokon három ügyes faragó 61 éven át dolgozott. Uralkodó. A legrégibb uralkodóház a jelenlegi japán uralkodóház, amely Krisztus előtt 660 óta, összesen 2560 év óta uralkodik. — Ez már tisztességes kor! Újság. Európában 22 ezer újság jelenik meg. Vadállatok. 1904-ben Kelet-Indiában a kígyók 21.380 embert, a tigrisek 769 embert, a leopárdok 399 embert öltek meg és 98.582 drb. szarvasmarhát marcangoltak szét. — És ezen az angol kormány nem tudna segíteni ? Vasérc. A föld vasércbányáinak ércmeny- nyiségét 10 ezer millió tonnára becsülik. Ebből Németországra még egyszer annyi esik, mint Angolországra, sőt azt tartják, hogy Francia és Oroszországban is több vasérc van a földben mint Amerikában. Vizimadarak. A vizimadarak száma sokkal nagyobb, mint a szárazföldi madaraké. * Befejezem, habár még igen sokáig tudnám folytatni, de nem teszem, mert hisz csak bizonyítani akartam, hogy mi mindenféléről nem értesítik az embert az újságok. És ezen jegyzetek nem szaklapokból valók, hanem összesen 5—6, vágy mondjuk legfölebb 10 számból való és pedig napilapokból való jegyzetek. Azért kedves olvasóm, jegyezve olvasgasd akkor majd meglátod, mennyit tanulhat az ember az újságokból 1
