Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-21 / 29. szám
1910 Julius 24 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 megtiltja a miniszter a járási számvevőknek a pénzkezelést. — Drágább lesz a szivar. A pénzügyminisztériumból kiszivárgott hirek szerint drágább lesz a szivar és felemelik a trafikosok jutalékait. — Uj iskolaszék. Diósberényben megalakult az uj rk. iskolaszék, melynek elnöke Palkó József plébános, jegyzője Wirt József és gondnoka Eichorn Dániel lett. — Igazolványos altisztek a közhivatalokban- Sok parancsra szolgáltatott már -okot az, hogy a hivatalokban a megüresedő alsóbb rendű állások betöltésénél előnyben részesítik az igazolványos altisztekek. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet a kinevezés jogával élő ■főtisztviselők egyes helyeken rosszul értelmezik, mert igazság szerint igényjogosult pályázókkal szemben az igazolványos altisztek semmi előnnyel sem bírhatnak. Ameddig szolgálatban állók pályáznak megüresedés esetén jobb javadalma- .zásu állásért feltétlenül ezeké az elsőbbség. Csak belépő állásnál jöhet tekintetbe a kormány rendeleté, amelynél a már szolgálatban levő alkalmazottak közül senkit sem érhet sérelem. A rendeletnek nem az volt nem is lehet az az intenciója, hogy valamely közhivatalban álló érdemes -öreg szolgák elé igazolványos altiszteket tolasson s az igényjogosultakat visszavesse. — A péCS— bátaszeki vasút közeledik a befejezéshez, mellyel a Dunagőzhajózási társulat kérelmére összekapcsolják a mohács—pécsi vasutat is. — Zeneoktatás hangjegy után. I- Hegedű, 2. Cimbalom, 3. Tárogató, 4. Síp 5. Flóta, 6- Picula s mindenféle réz fúvó hangszerekre, ami katona zenekaroknál létezik, tanitok. Tandíj óránként egy korona, t éhmann György zenekarmester Szekszárd, Wosinszky Mór-utca 478 számFOGORVOS KOVÁCS J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztogatáá a legjobb mód szerint eszközöltetnek. Szegényeknek rendel: délelőtt 8—9 ig és délután 1—2-ig. A Molnár féle nyomdai miiintézet és szabadni- mázott íróalzatgyúr részvénytársaság 2-ik évi mérlege. Most jelent meg a nyomdai részvénytársaság 2-ik évi mérlege. Müizlésről, fejlett tekniká- ról tanúskodó kiállítás, szép jövőt jósló belső tartalom, amellyel röviden jellemezni lehet az előttünk fekvő mérleget. A második üzleti év fényes eredménye meggyőzte és meggyőzhette az alapítókat arról, hogy tőkéiket jól helyezték el, hogy az a vállalat, a mely az első évben, amidőn gyártmányainak piacot kell teremteni, művészies kiállítással és olcsóbb árakkal fel kell venni, főként a külfölddel a versenyt, már ilyen eredményt tud felmutatni, annak fejlődése és jövedelmezősége biztos. Semmi sem igazolja eme állításomat jobban, mint azon körülmény, hogy az igazgatóságnak már junius 1-én be kellett szüntetnie a további rendelések elfogadását, ne hogy munkatorlódás legyen az év végén és a nagyobb szállítás a kivitel rovására történjék. A nevezett részvénytársaság már a fejlett iparú Ausztriában is jó hirnévvel rendelkezik, ezt a hírnevet meggyengiteni nem szabad, a magyar ipar tisztessége érdekében arra nagyon kell 'vigyázni, fejleszteni kell . még akkor is, ha az ideig-óráig tartó nyereségtől üti is el a vállalatot. Ez a realitás és helyes gondolkodás olvasható ki az igazgatóság jelentéséből, de egyúttal körvonalozása annak is, hogy a vállalat termelő képességét miként akarja fokozni. Telepkibővité- sét és rész vénytőke felemelését jelzi a közel jö- -vőre. Nem nagy hanggal, szerényen, mert nem érdeke a v ezetőségnek, hogy hiszékenyeket toborozzon össze, akik esetleg kölcsön vett pénzeiket fektéssék .gyorsabb vagyon szerzés céljából e vállalat részvényeibe. Súlyt helyez arra, hogy a kibocsájtandó részvények oly egyének kezeibe kerüljenek, akik ingerenciával birjanak a vállalat biztos fejlődésére is, mert ipari vállalatnál igen fontos, hogy közelebbről legyen érdekelve minden részvényes. A vállalat iránti érdeklődés ne csak abban merüljön ki, hogy az osztalékot pontosan felvegyék az év végén, de egész évbeni közvetlen és közvetet munkálkodással támogassák az igazgatóságot és át legyenek hatva azon eszményiesebb céltól is, hogy saját tőkéjük jövedelmező és biztos elhelyezése mellett, magyar ipar produktivitásán dolgozva hazafias dolgot cselekesznek. A mérleg kedvezőbb mint a múlt évi, ami úgy a tiszta nyereség emelkedésében, mint a forgalomban nyer kifejezést. Az 1908/909. évben az áru számlán 254.968 korona 35 fillér forgalom és 102.391 korona 37 fillér bruttó haszon jelentkezett és most 402.036 korona 22 fillér forgalom és 172.737 korona 82 fillér bruttó haszon. Munkabérekben kifizettetett az előző évben 56.314 korona 90 fillér, most 88.361 korona 72 fillér. Mindezek az adatok a nagymértékbeni fejlődésről, a vállalat térhódításáról tesznek tanúságot, amelyek természetszerűleg nem azonnal, de a közel jövőben hozzák meg a látható anyagi hasznot. A mérleg főbb adatai a kővetkezők. Osz- szes vagyon 332.322 koi’ona 54 fillér. Ebből gépekben 34.800 korona 50 fillér, betűkben 47.109 korona 42 fillér, berendezésekben 10.655 korona 38 fillér. Áru és anyag készletben 154.403 korona 05 fillér van elhelyezve, adósoknál 50.058 korona 59 fillér van. Az alaptőke 120.000 korona, tartalék tőkék az ez évi dotálás folytán 15.000 korona, hitelezők követelése 179.814 korona 27 fillér, a tiszta haszon 16.416 korona 39 fillér, amelyből, mint az igazgatósági jelentésből olvasható, 8 százalék osztalék fizettetik ki, amely igen szépnek mondható, mikor a nagy budapesti régi nyomdai vállalatok sem fizetnek többet. Természesen ezen kedvezőbb eredményt nem a tulajdonképeni nyomtatványok hozzák, amelyeket a vállalat a legszolidabb és legjutányosabb versenyárban készít, hanem a naptár gyártmányok. Ezzel be is lehetne fejezni a mérlegről való referálást, ha az igazgatóság jelentéséből nem hiányoznék valami, ami a Szekszárdiakat igen érdekelheti. A jelentés hivatkozik teljes önérzettel a bécsi és egyéb ausztriai térhódításról, de szerényen elhallgatja, hogy e vállalat az idegenből ide hozott pénzből mit forgalmaz Szekszárd- nak és mily előnyök származnak e vállalatból Szekszárd városára. Munkabérekben kifizeti közel 89.000 koronát, amelyet a munkások és alkalmazottak mind itt költenek el, fizet fuvarozásokért, füt- tésérf, adóért, apró beszerzésekért és apróságokért 15.000 koronát, villámért 4500 koronát, tehát 100.000 koronán jóval fejül. Ezen kívül nem jelentéktelen haszon háramlik egyesekre abból, hogy sok szülő az iskolából kikerült leány-gyermekét eltudja helyezni a vállalatnál, 30—40 ilyen van alkalmazva, kik könnyű munkával tisztességes keresethez jutnak és igy a családjaiknak, főként ilyen kedvezőtlen csapásokkal tele évben mint az idei is, segítőtársaik és nem csak fogyasztóik lesznek. Ezen egy tény, melynek igen fontos jelentősége van szociális szempontból is, érdemessé teszi ezen vállalatot, hogy bizonyos körök ne a kisvárosiasság szemüvegén nézzék e fejlődésben levő vállalatot, ne bizonyos nevetségesen kicsinyes irigységgel és szűkmarkúsággal kezeljék, hanem azzal az igazsággal, amelyre, m/nt a számokból látjuk, Szekszárd város fejlődése érdekében, teljesen jogot szerzett. TANÜGY. A botbttnteíés és a tanító házi fegyelmezési joga tekintettel az újabb birói batározatokra és ítéletekre. Irta: Forrai István. Jól tudom, hogy mikor erről a tárgyról szólók, olyan kérdést állítok az önök szemei elé, amelyről már sokat, nagyon sokat írtak, beszéltek, amely fölött már sok vita hangzott el s amely úgy a tanítóknak, mint a szülőknek már sok kellemetlenséget okozott, de hogy mégis róla beszélek teszem ezt azért, mert a fölötte elhangzott vélemények, viták és határozatok összesége sem ad nekünk róla egy oly tiszta képet, amelynek alapján biztosan megállapithatnónk és egy határozott formába önthetnénk a feleletet arra a kérdésre : van-e létjogosultsága a botnak — mint fegyelmező eszköznek — az iskolában és ha van, úgy van-e a tanítónak házi. fegyelmezési joga ? Egy össze-vissza tákolt, horpadt, repedt, toldozott-foltozott fazékhoz hasonlítom én ezt a kérdést s célom az, hogy — amennyire a gyenge erőm megengedi — a darabokat összeolvasztva egy olyan formában állítsam hallgatóim szemei elé, melyben tisztábban lássák az egész és biztosabb képet,szerezhessünk magunknak az egész tárgyról. * Egy nagyon szép igazságot hallottam egyszer, mely mélyen van lelkembe vésve s mely igy hangzik: „Gyermeknek vessző, ifjúnak korlát, érettkorunak szabadság, öregnek tisztesség.“ Abban a korban hangzott el ez a néhány igaz szó, amikor magas fokon állt a tudomány, a műveltség, az erkölcs-aklaticizmus korában. Azóta fordult a világ, a régiek helyébe újak léptek, más irányt vett a tudomány, a műveltség ; másként gondolkodnak az emberek, más - ként érez és ítél a társadalom. Az emberekkel együtt néhol más irányt vett a pedagógia is. Hozzá nem nagyon értő emberek beleszóltak a tanító jogkörébe és olyan munkájába, melybe nem beleszólmok, talán jobb lett volna. Durva kézzel ragadtak ki kezéből egy olyan nevelési eszközt, melyet a jövő társadalom érdekében talán jobb lett volna nem bántani, hanem hűen a régi tradícióhoz, a maga helyén meghagyni ; a botbüntetés jogát vették el a törvény alapján. Mikor a Btk. 1878- évi V. törvénycikk 313. 9-a — mely megadja a tanítónak a botbüntetés jogát — jogerőre emelkedett, a paeda- gógusok és a társadalom már két táborba volt oszolva. Az egyik oldalon azt hangoztatták— és ezek az álhumanizmus hivei — hogy a botbüntetést törölni kell, mig a másik oldal mellette foglalt állást. Az álhumanisták — tehát akik a botbüntetés ellen szólnak — azzal indokolják állásfoglalásukat, hógy a mai modern korban, amikor oly finoman nevelt egyének alkotják a társadalmat, az emberi méltóságon alulinak tekintendő a botbüntetés. A konzervatív elem — ha szabad őket igy neveznem — a régi, sokszor kipróbált és bevált methodusra és saját tapasztalataikra támaszkodva, a botbüntetés jogát — egy bizonyos korláton belül — visszaruházzák a tanítóra. Nem célom itt hosszabban foglalkozni a botbüntetés helyes, vagy helytelenségéről, csak néhány gondolatot vetek felszínre olyanokat, a melyekről világosan láthatja bárki mi helyes és mi nem. * A testi büntetés a többi büntetés nemek mellett a fegyelemtartás eszköze. A fegyelem pedig nem más, mint öntudatos, tervszerű, jótékony befolyás a tanító részéről a gyermek akaratának és erkölcsi jellemének kifejlődésére. Ezen befolyás vagy mint megelőző, -vagy mint kormányzó, vagy pedig mint irányzó fegyelem szokott megnyilvánulni. Azonban a fegyelem e három nemének több mellékeszköze van, amelyek közül legismertebb és leggyakrabban alkalmazhatók: a jutalmazás és büntetés s ezek közt a testi büntetés. Hogy ez utóbbi is alkalmazást nyer, tudjuk mindnyájan. De vizsgáljuk, vájjon helyes-e a botbüntetésnek a népiskolai fegyelmező eszközök soraiból való teljes kizárása és melyek azok a paragrafusok, amelyek adott esetben megadják a tanítónak a házi fegyelmezési jogot ? Én, magam részéről — bár igaz, hogy még kevés tapasztalatot szerezhettem rövid 2 évi paedagogiai működésem alatt — a tapasztaltak véleményeit ismerve azon táborba sorakozom, mely a botbüntetést — egy bizonyos korláton belül megengedi. A társadalom az emberek nagy összesége. Miden ember külön-külön, más és más indivi- dium. Az emberek közt vannak jók és rosszak. Tehát a társadalom a jó és rossz emberek ösz- szesége és hivatva van — saját érdekében is — a jót ápolni, a gonoszt pedig büntétr: vagy kivetni. A bűnöst különféle büntetési .kel kényszeríti jobb útra térni és ismét hasz os tagjává . tenni. Az iskola miniatűr képe a na,. / társadalomnak. Mindama nemes és nemtelen érzelmek; amelyek a felnőttek életében előfordulnak, megnyilatkoznak azok kicsiben az iskolában is. Az iskola egy kis állam ; polgárai: a növendékek , fejedelme: a tanitó, a nevelő; célja: a gyermekek testi és lelki kiművelése; eszközök: a nevelés és tanítás. De kérdem : vájjon elérhetjük-e célunk, ha a növendékek a nevelést és tanítást el nem fogadják akár azért, mert azt elfogadni nem akarják, — amint azt makacs, megrögzött rossz- szándékú gyermekeknél tapasztalhatni — akár pedig azért, mert azt el nem fogadhatják, gátol- tatva :i rossz, vásott természetű pajtásaik által, kik a tanítás rendes menetét botrányos viseletűkkel minduntalan zavarják. És mit tegyen a nevelő ilyen körülményekkel szemben, hogy célját mégis elérje? Nem tehet mást, mint az állati erővel és durvasággal szemben, állati eszközökkel felel úgy azonban — s ez fontos — hogy az akadály is ellegyen hárítva és a gyermek testi és lelki nevelése is elő legyen mozdítva. A bíróság is Ítélkezik a bűn felett, tehát ezt a jogot az iskolától sem lehet megvonni. Ha a, szülő nem bünteti gyermekét, nem.
