Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-21 / 29. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 julius 24. ellenes paktum végrehajtását támogatni, akkor tisztában lehet mindeöki azzal, hogy mit cselekedett, midőn egy ilyen országgyűlési többség létrejövetelét szavazatával elősegítette. , Mi, kik a legszélsőbb magyar sovinizmus álláspontjára helyezkedtünk mindenhas a nemzeti jogokból semmit elalkudni nem’ vagyunk hajlandók, most is, a legújabb horvát egyezmény alkalmából is hűek maradunk régi jelszavunkhoz, hogy le a hor- vátokkal. Bod a Vilmos. Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor tartotta meg nyári rendes közgyűlését Simontsits Elemér alispán elnöklésével, melyen a bizottsági tagok közül igen kevesen jelentek meg, mintha csak tudták volna, hogy csendes közgyűlés lesz. Az elnöklő alispán először is bejelentette, hogy a főispán szabadságon van és igy ő, mint a főispán helyettese, nyitja meg a közgyűlést. A tárgysorozat első pontja az alispán időszaki jelentése volt, melyet, mivel minden bizottsági tag nyomtatásban megkapott, felolvasottnak tekintett a közgyűlés. Az alispán időszaki jelen lésében foglalt javaslat szerint a törvényhatósági bizottság feliratot intéz a kormányhoz az iránt, hogy a Tolnáról Boszniába helyezett 12-ik ulá- nus ezred helyébe egy másik lovasezred helyeztessék át, hogy ekként a vármegye által nagy költséggel, 284.000 koronával előállított és kizárólag katonai célokra berendezett épületek ismét hasznosíthatók legyenek. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétett. Felolvastatott a belügyminiszternek azon rendelete, melyben értesíti a vármegyét, hogy Szekszárdon nem állít fel állami gyermekmenhe- lyet. — A munkásházak létesítése és a költségek fedezése tárgyában hozott közgyűlési határozatot a belügyminiszter rendeletére a pénz ügyi szakosztályhoz utasították. — Spettl Imre tamásii járási írnok jutalmazását a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Az állandó választmány javaslatára kijelölték az esküdtbiróságról szóló törvény értelmében működni hivatott bizottsági tagokat az 1911. évre. Közgyűlési határozatot hoztak arra, hogy a tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjáról szóló szabályrendeletet módosítják. JJgy szintén módosítják az állatorvosi körök szervezéséről szóló szabályrendelet 10. és 6. § át is. — A tárgysorozat 10. és 11 pontjában foglalt ügyek tárgyalása levétetett a napirendről, mivel az előadók azokkal nem készültek el. — Strényer János központi járási hivatalszolga 608 korona évi nyugdíjjal nyugdijáztatott. — Bodnár István ják nyelvüket, fogukat vicsorgatják és megvakarják a fülük tövét. Jáva gyanakodó lakosa gyilokkal kezében megy társa elé. A ravasz kínai letérdel az előtt, akit köszönt. A mexikói lekapja kalapját és annak a kezébe adja, akit köszönt. A szerecsen megfogja tái’sának ujját és megropogtatja. Szkotera-sziget lakói egymás vállát csókolják. Orne-sziget lakói pedig hasra fe- küsznek. Az európai leveszi kalapját, a keleti pedig fölteszi. Az egyiptomi megfogja társának karját, ezzel jelentvén, hogy kész az ő rabszolgaságába menni. Filippi-sziget lakója megfogja társának lábát és ahhoz dörzsöli arcát. Ilyen és hasonló köszöntési módok találhatók az egyes népeknél. Hány állatfaj van a földön. 1830-ban az angol természettudósok 1200 különféle emlőst ismertek, ez a szám 1881-ben 2300-ra emelkedett. Madár 1830 ban 3600-féle volt, 1881-ben 11,000. A hüllők száma 543-ról 3400-ra szaporodott. Mennél kisebb az állat, annál több a faja, mely időközben ismeretes lett. így például az ismeretes halfajok száma 1830-tól 1881-ig 3500-ról 11.000- re emelkedett, a pubatestüeké 11,000-ről 33.000- re, a moszatoké 40-ről 120 ra, a kagylós állatoké 1290-ről 7500-ra, a fonáltestüeké 1048-ról 8070-re, a százlábuaké 450-ről 1300 ra, a rova- rokO 49,100-ról 220,150-re, a tüskebőrüeké 230-ról 18,043-ra, a férgeké 372-ről 5070 re, és végül az őslényeké 350-ről 3500-ra emelkedett. 1840 körül tehát az összes állatfajok száma 73,588 volt, amely 1881-ben már 311,653-ra nőtt. Azóta pedig túlzás nélkül lehet állítani, hogy minden évben mintegy 12,000 fajt fedeznek föl és igy nem lehet csodálkozni, ha ma már mintegy 600,000 állatfajjal ismerkedett meg a zoológia. De bármennyire tekintélyes is ez a szám, azért még mindig kicsiny a valóban meglevő fajok számához. Bizonyítja ezt Sharp zoológus kimutatása, aki nyug. p. ü. számtanácsosnak, ki a vármegyénél is szolgált, nyugdij iránti kérvénye elutasittatott. — A Bátaszéken felállítani kért II. gyógyszer- tár nem engedélyeztetett. —- A községjegyzői nyugdijválasztmány előterjesztésére Czéh Ferenc ujdombóvári jegyző személyi pótléka, 1200 ko róna a nyugdíjalapul szolgáló fizetésébe beszá- mittatik. A törvényhatósági bizottság feliratilag támogatja Somogyvármegye körlevelét, melyben a kórházi orvosok és tisztviselőknek fizetési osztályokba leendő sorozását kérik. A magyar orvosok és természetvizsgálók Miskolczon tartandó XXXY ik vándorgyűlésére dr. Drágíts Imre tiszti főorvost küldötték ki utazási költség és napidij mellett. Paál József kérelmére a Dombóváron felállítandó Erzsébet kórház javára engedélyezett gyűjtést 1913 évi december 31-ig meghosszabbították. — Kliegl Lajos beteg árvaszéki iktatónak újabb 3 hónapi szabadság engedélyeztetett. Ezután következtek az alispáni előteijesz tések, a tiszti ügyészi vélemények, valamint a póttárgy sorozatban felvett ügyek gyors letárgya- lása. — Báta, Belecska, Szemcséd, Bonyhád és Gyulaj községek jegyzői ellen elrendelték a fegyelmi vizsgálatot, mivel egyes ügyekben nem névszerinti szavazással hoztak határozatokat. Az állandó választmány javaslatára a törvényhatósági bizottság nem hagyta jóvá Szek- szárd r. t. város képviselőtestületének az állam segély felosztása tárgyában hozott és megfeleb- bezett azon határozatát, melyet a 10.000 korona államsegély tárgyában hozott. Amennyiben Nagy György Hangonyi városi gazdaságügyi tanácsnokot, mivel szakszerű közigazgatási teendőket nem végez, fizetési osztályba nem sorozfa; továbbá törölte Matzon Béla és Nikitits Imre jegyzők fizetési kiegészítését. Az alispáni előterjesztésre feliratot intéznek a kormányhoz a budapest—boszniai vasút kiépítése tárgyában. Az egy óriág tartott közgyűlés végén jegyzőkönyvi bitelesitőkül az alispán dr. Leopold Kornél és Bodnár István bizottsági tagokat jelölte ki. Felekezeti tanítók sérelme. Ezen címmel irt Hiller Gy. kedves kartársam múltkori cikkéhez néhány szerény megjegyzést bátorkodom fűzni. Teljesen igazat adok abban, hogy különösen a kántoriam tők sérelme nagy, javadalmazásuk" igazságtalan. Az elmondott sérelmekhez még a következőket sorolom: Mig a tanitói fizetések 1893. és 1907-ben némileg rendeztettek, addig a kántori jövedelmek semmivel sem javíttattak, sőt inkább apadtak. Pedig hát a kántori teendő van olyan fontos, mint a tanitói s ennél jóval súlyosabb. — Naponta orgonálni, énekelni, közben temetni, processiózni, stb. ideg- és tüdőölő munkát végezni, nem kicsiség. Mindezt akkor kell teljesíteni, amikor tanitótársai pihenhetnek, vakációzhatnak. Karácsonykor, husvétkor, ünnep- s vasárnapkor, mikor más embernek munkaszünetje van - a kántor izzad a sok dologtól. E mellett ugyan, annyi tanítási órát kell tartania, mint bármelyik ta- nitótársának. A törvény mellékfoglalkozásnak minősiti a kántori teendőket. Hát nem absurdum ezen „mellékfoglalkozás“ jövedelmét a tanitói fizetés kiegyenlítésére fordítani ? Ilyenkor persze egy a fizetés, tehát nem mellékfoglalkozás. De bezzeg a nyugdíjnál ismét „mellékfoglalkozás“ lesz, mert a kántori jövedelmet nem szabad a tanitói nyugdíjhoz számítani; csak a fizetés-megállapitásánál igen. Hol van itt az igazság ? A kántori jövedelmeket bátran lehetne a tanitói nyugdíjba számítani, hisz a kántori funkció sem más, mint nevelés és oktatás. Aztán oly csekély az a jövedelem, hogy egy*egy funk cióra alig esik 60—70 fillér. (Ezt számadatokkal tudom bebizonyitani.) Egy kőmives pallérnak is van óránkint annyija. Mennyi tnnulásba, fáradtságba, pénzbe kerül az, mig valaki szakavatott kántorrá lesz! Az összhangzattan, az orgonajáték, a műének nem sajátítható el olyan köny- nyen, mint sok más tudomány. Aztán rátermettség is kell ám hozzá. De nem elég a képzettség sem, még erős egészséges testi szervezet (különösen jó tüdő) kell hozzá. Különben nem búja födetlen fővel a metsző téli szelet, havat, esőt, nyári forróságot s egyéb terhes túrokat. Hányszor kell az egészségét veszélyeztetni, mikor ragályos betegségben elhunyt halottat kell temetnie, elbucsuztatnia ? Mikor az erős hullaszag ájulással fenyegeti? Mind eme súlyos teendőkért sem működési-, sem drágasági , sem más pótlék nem jár; hanem ha éppen a kántori teendők miatt teszi magát idő előtt tönkre, nem maradhat meg tanítónak. Ilyenkor a kétféle foglalkozás együvé tartozik s ha nem bírod, nyugdijba mehetsz —=• tanitói nyugdíjjal. Ez is gyönyörű igazság. Valamint az is, hogy a nőtanitók 20, férfitanitók 21 éves korukban vétetnek föl a nyugdíjintézetbe. Miért e külőmbség ? Miért nem vétetik minden tanitó föl az orsz. nyugdíjintézetbe azon perctől, amikor működését megkezdi ? Én pl. 18 éves koromban mint oki. tanitó működtem s csak három évre reá vettek föl a nyugdíjintézetbe. Három évi munkám tehát elveszett, pedig épp olyan odaadással — sőt nagyobb lelkesedéssel — működtem akkor, mint ma. Ilyen és még egyéb kisebb sérelmek keserítik el a kántortanitókat. Pedig ezen sérelmeket egy kis jóindulattal s némi áldozatkészséggel el lehetne tüntetni. Helyesen mondja Hiller kartársam, hogy elsősorban az egyházmegyei hatóságoknak kellene ezen ügyeket rendezni. A kántori teendők és javadalmazásuk közti aránytalanságok megszülik azt az állapotot, hogy nem lesz kellő számú szakképzett kántor. A fiatalság már most sem töri nagyon magát a kántortanitoi állásokért, hanem megelégszik a kisebb jövedelmű, de kényelmesebb tanitói állással. Lévén neki több szabad ideje, ugyanannyit kereshet könnyebb 1895-ben a fölfedezett bogárfajok számát 250,000-re becsülte és aki akkor arra a véleményre jutott, hogy ez a szám csak a tizedrésze ama bogár- fajoknak, melyek még tudományos fölfedezésre várnak. És ez a szám a többi kisebb méretű állatoknál is ilyen, csakis az emlős állatokról mondható, hogy már úgyszólván mind ismeretes. A föld lakossága. Az Egyesült-Államok statisztikai hivatalának legutóbbi jelentése szerint földünkön 1563 millió'ember él. Harmadrészük vagyis 558,862.000 keresztény. Általában vallás szerint az emberiség igy oszlik meg : 272,538.000 róm. kath., 166.066,000 protestáns, 120,146.000 görögkath., 216,630.000 mohamedán, 137,935.000 Buddha vallásu, 209,959.000 hindu, 231.816 Kun- fucius követője, 249,000.000 szintoista, 157 millió fétis-imádó és 11,222.000 zsidó. Lángész és testalkotás. A legújabb megfigyelések és összehasonlító adatok «Éerint van valami törvényszerűség a biblia ismert elbeszélésében, hogy a kis Dávid ügyesebb, energikusabb volt az óriás Góliátnál és okosabb a hosszú Saulnál. Már közönséges is a legtöbb embernél a mozgékony ügyesség és kiváló tehetség fogalma a kis termettel kapcsolatos, s a történelem legtöbb elmetehetségre nagy alakjáról följegyezve találjuk, hogy feltűnően kis termetű volt. Rendkívül alacsony termetével tűnt ki, Nagy Sándor, /Attila, alig közepessel dicsekedhetet Machiavelli, Cromwell, Szavojai Jenő herceg, Nagy Frigyes, Napoleon, Cavuor, Gambetta, Maz- zini, Louis Blanc, Zhiers, Gladstone is csak középtermetű lehetett. Érdekes, hogy Napoleon, a ki maga is igen kis termetű volt, nem egyszer említette nagy buzgósággal, hogy Nagy Sándor még sokkal kisebb volt nála. Ügy látszik, ő is a kis termetet hibának tartotta. A világtörténelem amaz alakjai közül, a kikről ilyen tekintetben följegyzés maradt, érdekes II. Ramzesz faraó. Mumimája után^itélve ennek a férfiúnak, a ki a maga idejének valódi Napóleonja volt, szintén igen kis termetűnek kellett lenie. Juliusz Cézár is azt írja, hogy a gallusok nevettek az ő és övéi kis termetén, de viszont van adat arra, hogy a rómaiak között Cézár magasnak látszott. Názáreti Jézusról azt irja a talmud, hogy ige” kicsiny volt a termete. Hasonlóan Pauluszé xissziszi Szent Ferencé, Szava- naroláé, mig Lut, ?r középtermetű, de igen zömök volt. A művésze közül nagyon kicsiny volt Rafael, közepes ? ichclangelo s kis termetű a legtöbb kiváló muzsikus, igy Bach, Haydn, Mozart. Beethoven, Weber, Wagner, Schumann, Ráahms. De érdekes, hogy az újabb nagy zeneszerzők, mint például Rossini, Donizetti, Verdi mind magasak. A költők és irók közül középtermetű volt Dante; igen kicsiny Horáciusz, Car- ducci, Cervantes, Montaigne és Rabelais. De viszont magas termetű volt Petrarka, Bocacció, Tasso, közepesnél magasabb emberként írják le, de Fernei művész, továbbá Hondon párizsi szobrász is kicsinynek látszik. Balzac, meg Viktor Hugó is alacsonytermetü volt és zömök. Heine alacsony és kövér. A hires asszonyokról kevesebb adat van. Mindenesetre igen kicsin volt Szaffó a nemcsak csodaszép, de ragyogó elméjű Kleopátra, továbbá II. Katalin cárnő. Fölötte érdekes azonban az a megfigyelés, hogy a zseniális embereknek rendesen aránylag rövid lábuk volt. Szinte úgy látszik, hogy ez a testrész, amelynek az elme munkájához semmi köze, hanem csak a helyváltozásra szolgál, elmaradt a felső test mögött. S úgy látszik, hogy a felsőtest nagysága, akár általában, akár a test alsó részéhez viszonyítva, már inkáb rávall a nagy tehetségű emberre. Már Homérosz megírta az Iliászban, hogy a mikor egymás mellett, Achillesz-
