Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-06-30 / 26. szám

1910 jnlius 3.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

\

ajánlatos minden eshetőséget mérlegelni. Nem vindikáljuk magunknak a csalhatatlanságot, de sok függ attól is, milyen eszmét tudnak fölvetni tapasztalt iparosaink, akik szakjuknak minden csinyját-binját ismerik.

Azonkívül, hogy egyes nagyobb vállalatok kezdeményezésére és létesítésére viszonyaink között alkalmasnak tartjuk a várost, egyet szeretnénk hangsúlyozni. A szövetkezés gondolatát. Jól tudjuk, hogy a régi céhrendszert visszacsinálni nem szükséges, nem is kívánatos, jól tudjuk azt is, hogy a tisztességtelen verseny óriási károkat okoz a legderekabb iparosoknak is. A szövetkezésnek szakszerűen kellene történnie, s az egyes szakokhoz tartozó ipai’osok egye - sütésétől lehetne várni azt, ami egyeseknek nem sikerül. A közös műhely terve nehezen kivihető, mert visszaélésekre adhat okot, s bénítja az egyéni szabadságot, azonban üdvös eredményeket idézhet élő, s az egyesülés bizonyos esetekben nagyobb vállalatoknál csak hasznot- hajtó lehet. A szövetkezett testületek egyéni fe- gyelmezetséggel könnyen vállalkozhatnak nagyobb és jövedelmezőbb üzletekre.

Szövetkezeti alapon nem volna nehéz egyes iparágak jelentős fejlesztésére, az egész megyére való kiterjesztése, esetleg országos hírre való emelése is. Lassú és fáradalmas munka, de kitartás nélkül a világon semmit sem lehet elérni, s aki igazán szereti hazáját, nemcsak a maga jóvoltára gondol, hanem a következő nemzedék boldogulására is.

Tervszerűen kell előkészíteni a fejlesztést, s a megállapított tervet következetesen végrehajtani. Hogy az ilyesmi divatos-e az ország más részében, egészen mellékes, fő az, hogy itt hasz- nothajtó legyen. Akik azonban azt remélik, hogy az ipar helyzetét varázslatos gyorsasággal lehet javítani, azok nagyon csalódnak. A bajok legőszintébb föltárása szükséges a segitő actió megindításához, mert udvarias frázisokkal soha ügyön ember még nem lendített. Ha talán egyesek gondolkodását sérti is az igazság, nem baj, csak a közérdeknek használjon. Ezt ne feledjék azok, akik részt fognak venni az ankéten.

Néhány szó a magyarositási jutalmak kiosztásához.

Azt hiszem, e lap tisztelt olvasói előtt ismeretes Tolnavárm. tek. törvényhatósági bizottságának azon hazafias ténye, mellyel drága hazánk ezeréves fönnállásának emlékére alapot létesített azon célból, hogy annak kamataiból azok a tanítók, akik vármegyénk lakosságának meg- magyarositásán, s igy hazánk igazán magyarrá tételén fáradoznak, némi elismerésben részesittes- senek, s megyénk amúgy is ambitiosus tanítóságában ezen tulajdonságot ez irányban (a magyarosítást illetőleg) még fokozza.

Ha valaki figyelemmel kisérte ezen jutalmak szétosztását, úgy biztosan föltűnt neki az a megkülönböztetés, a mit a jutalmakat szétoszló bizottság az utóbbi években a jutalmazottak között tett, hogy t. i mig az egyik tanítónak 150 koronát, a másiknak csak 100 K-t juttatott. Én , a magam részéről nem kételkedem abban, hogy a bizottságot eljárásában a legjobb indulat és akarat vezette, mégis nem tartom szerencsés gondolatnak ezt a megkülömböztetést s a tanítók osztályozását; mert vagy rászolgált valaki az elismerésre, vagy nem. Ha rászolgált, nyújtsuk azt az egyik tanítónak úgy, mint a másiknak ; mert ilyen osztályozás fájdalmasan érinti a tanítóságot s igen alkalmas arra, hogy a tanitóból, ki — sajnos még ma sem részesül a munkájáért őt megillető díjazásban, az ambitiót kiölje.

Helyesnek tartanám, ha a „Magyarositó-Bi- zottságJ a jövőben nem osztályozná a jutalmazod« tanítókat, hanem úgy, mint az államnál is, egyforma mértékkel mérne mindegyik elismerésre érdemes tanítónak. .

De nemcsak a jutalmak összegének megállapításához, hanem azok odaítélésének módjához is volna megjegyzéseim

Azt olvasom ugyanis minden tanév végén, hogy „A magyarositó bizottság a következőknek Ítélte oda a jutalmakat.« — Hogy hogyan s miből ítél a fönt nevezett bizottság, nem tudom,

mert én eleven magyarositási bizottsági tagot soha életemben nem láttam még, pedig már 17 év óta működöm német ajkú községben. Vagy talán csak „egy“ tagból áll ez a bizottság ?

Ha csakugyan létezik ilyen bizottság, amint hogy létezni kell, ami abból gyanítható, hogy minden tanévben ítélt a vármegyei tanítóság egy része fölött, akkor szükségesnek tartom, hogy ez a bizottság a nem magyar ajkú községek iskoláit meglátogassa, mert csak úgy hozhat igazságos, lelkiismerete szerinti ítéletet.

Ha jutalmakat odaítélő bizottság Ítélethozatala előtt megvizsgálná a jutalomra igényt tartó tanítók iskoláit, bizonyára nem történhetnék meg az, ami egyik nagyobb szomszédos községben megtörtént.

A jelzett községben ugyanis 1904. év szept. l ével 3 uj tanerőt alkalmaztak, kik közül az egyik különösen kitűnt úgy ügyes módszerével, mint pedig szorgalmával ; de azért a magyarosító bizottság mind ez ideig nem vett róla tudomást, dacára annak, hogy szintúgy kérvényezte a jutalmat, mint a vele egy időben beválasztott tanerők, kiknek mindegyike már két ízben is ka pott jutalmat.

Ezekben kívántam a címben említett tárgyra vonatkozó megjegyzéseimet megtenni.

Sz. J.

Olvasóinkhoz.

Julius 1-vel uj előfizetést nyitottunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben.

Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek.

Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a »Tolnamegyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület«-nek hivatalos közlönye.

Előfizetési djjak:

Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor.

Negyed évre 3 korona.

Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár.

Hazafias tisztelettel:

A „Tolnamegyei Közlöny“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Személyi hir. Apponyi Géza gróf vbtt. f. hó 1-én d. u rövid idei tartózkodásra Szek- szárdra érkezett.

— Kinevezés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hellebrand tféla kaposvári polgári iskolai rajztanárt, földinket a soproni áll. főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki.

Schobber Károly bonyhádi takarékpénztári könyvelőt az Osztrák-Magyar Bankhoz nevezte ki tisztviselőnek.

A pécsi ítélőtábla elnöke Schwanner Károly dr. pécsi törvényszéki díjtalan joggyakornokot a pécsi ítélőtábla területébe dijas joggyakornokká nevezte ki.

— Lemondás- Bartha Ede városi volt vágóbiztos és jelenleg fogyasztási ellenőr állásától, melyet tiz évig hűségesen töltött be, julius hó 1-én megvált, mert fizetése az állásával összekötött teendőkkel arányban nem állott. A polgármester a lemondást elfogadta.

Áthelyezés- A pénzügyminiszter Mathis Kálmán pü. számtanácsost, számvevőségi főnököt saját kérőimére, államköltségen a székesfehérvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez h lyezte át Hason minőségbeu. Nevezett, mint vármegyei főszámvevő, s számvevőségi főnök csekély megszakítással 28 évig működött Szeg- szárdon s ezen idő alatt szolgálatkészségével, haj- litbatlan akaraterejével s előzékenységével általános szeretetet vívott ki magának. A számvevői kar őszintén sajnálja távozását, mert benne példás főnököt vészit el. Amint halljuk, érdemei elismeréséül ezen felül nemsokára újabb előléptetésben is részesül. Kívánjuk neki, hogy a köz- szolgálat terén eltöltött munkássága jutalmát sokáig élvezhesse ezen reá kitüntetésképen hárult uj állásában is.

— Orvosi szigorlat. Treer József orvostanhallgató a kolozsvári tudományegyetemen az első orvosi szigorlatot igen jó eredménnyel tette le.

— Gyermeknap. Junius 19-én tartotta Fad- don a helyi bizottság a gyermeknapot a lakosság élénk részvétele mellett. A rendezés körül Fövenyessy Pál r. kath. és Kövy Árpád ref. s. lelkészek buzgólkodtak. Kiváló elismerés illeti meg a bizottság hölgytagjait, akik igazán fáradhatatlanok voltak a virág és képes levelezőlapok árusításában. A gyűjtés után — mely a Ligának 91 koronát jövedelmezett — éjfélig tartó tánc következett.

— Bucsuüdvözlet Tihanyi Domokos kir* tanácsos, nyug tanfelügyelő az iskolaszéki elnökökhöz a következő bucsuüdvözletet küldötte: Igen Tisztelt Elnök ur 1 Midőn tisztelettel bejelentem, hogy 40 évi szolgálat után nyugalomba lépek és az irányomban mindenkor tanúsított sze- retete — és együttműködéséért, valamint a népoktatás ügyének fejlesztése — és elöbreviteléhez tapasztalt jóindulatáért hálás köszönetemet nyilvánítom, egyben tisztelettel kérem, hogy jó emlékében engemet továbbra is megtartani és utódomat is hasonló pártolásban részesíteni kegyeskedjék. Végre tisztelettel kérem elnök urat, hogy az elnöksége alatt álló tanerőket bucsuüdvözle- tem átadása mellett távozásomat tudomásukra adni szíveskedjék, jelezvén, hogy az iskolájukbán tapasztalt munkásságuknak emlékét szivembe véstem, végre, hogy ezennel is kartási szeretettel kérem őket, hogy Tolnavármegye iskoláinak magyar tannyelvét híven megőrizzék á hazafias működésűkkel az iskolákban elért eredményt következetesen még fokozzák, mert csak ekkor fog biztosan bekövetkezni az, hogy ezen század közepéig vármegyénk minden lakója immár magyar nyelven fogja áldani Istenét ! Hazafiui üdvözlettel vagyok Szekszárd, 1910. évi junius hó 28-án, tisztelője: Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő.

— Ügyvédi vizsga. Dr. Fischer János, dr. Albersz Rezső szekszárdi ügyvéd irodavezetője, Budapesten sikerrel letette az ügyvédi vizsgálatot. Az uj ügyvéd Tolnán nyit ügyvédi irodát, ahol nagy ismeretsége van.

— Belépés a lazarista szerzetbe. Heindl Vilmos nagymányoki plébános püspöki engedély- lyel belépett a lazarista atyák szerzetébe.

— Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület tolnamegyei kerülete junius 26-án Duna- földváron tartotta meg f. évi közgyűlését. A városháza díszes nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, s a legszebb színvonalon folyt végbe. A lelkes érdeklődés mellett lefolytatott közgyűlést a Stefániában vagy 100 teritékü .bankett követte, ahol a legszebb felköszöntők mellett sokáig együtt tartott a vidéki és helybeli vendégsereg.

Káptalani kormányzó. Zichy Gyula gr. pécsi megyéspüspök a káptalani javadalmak kormányzójává Frantich Ágoston kanonokot nevezte ki.

— Adomány a belvárosi orgonára. Ferdi- nánd Lajos foldink, a danubiai tengeri gőzhajó ■ társaság igazgató-főmérnöke szép levél kíséretében 10 koronát küldőt a szekszárd-belyárosi orgona helyreállítási költségeire.

— Sorshúzás- Bájó Pál, a központi járás főszolgabirája, junius hó 30 án tartotta meg a hadkötelesek sorshúzását. A felhívott I. korosztályúak száma 339 volt.

KAPHATÓ s

Schlésinger Ignác Bopovíc Márkus Salamon Testvérek Sulcer Oszkár Fischhoff Mór

Fischhoff Jakab

uraknál.

PorolnKlmn előállított limonádé.

Egy adag 6 fill. Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fill. Kirándulásokon, sport-tourákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. — Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad.

Főlerakat: Miklós Aladár urnái Szekszárd. Készíti: Kertész Ernő gyógyszerész, KRISTÁLY- LIMONÁDÉ gyára, Szabadkán.