Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-05-12 / 19. szám
1910 május 15 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 előadás lett volna kissé élénkebb és lelkesebb. De lehet-e a lemondásos politikai eszméért lelkesedni ?! A hatás az volt, közönség kis része tapsolt, a nagy rész meg némán állt és nekem úgy tűnt fel a dolog, hogy magam is várok még valamit. Olyan furcsa érzés volt, mint mikor az ember egy jó ebédre készíti a gyomrát, és csak egy tál ételt kap, abból is keveset. Hazamenve gondolkodtam azon, hogy ha a magat oly erősnek hirdető munkapárt csak ily hatást tudott elérni, akkor mi lesz Justh bevonulása alkalmával. Aggodalmam most is felesleges volt. Már az 5-én este tartott értekezleten 300 választópolgár jelent meg és helyezte kilátásba részvételét az ünnepélyes fogadtatásnál. A megdobált ellenpárt Földváron akarta a kölcsönt visszaadni és maguk a vezetők hirdették, hogy gyűjtik a záptojást és kerepelőket. De Rátkay László volt képviselő hatásos közbelépése folytán a községi elöljáróság és a csendőrség erélyes utasítást kapott arra, hogy a zavargást meg akadályozza. Szabó Károly, akit a munkapárt támogat, áldozócsütörtökön Alsónyéken, Sárpilisen, Decsen és őcsényben mondott hívei előtt beszédet. A bonyhádi kerület munkapárti jelöltjét, Perczel Dezsőt a hivatalos hatalom mindenütt támogatja ugyan, de azért az elvhü függetlenségi és 48-as párti választók törhetetlenül kitartanak népszerű jelöltjük, Dőry Pál mellett. Perczelt különösen Zombán fogadták hűvösen a választók, ahol beszédjét meg is zavarták. Kossuth Ferenc ellen. A dunapataji kerületből nagy küldöttség jött a fővárosba, hogy fel- ajántja Hermann Ottónak a jelöltséget. Herman Öttó kijelentette, hogy öreg korára való tekintettettel nem lép fel, majd igy folytatta: Én az olyan eljárást és irányzatot, mint aminő Kossuth Lajos elsőszülött fiának, Kossuth Ferencnek tetszik, rosszallóm és el nem fogadom. Nem csak azért, mert határozott függetlenségi ember vagyok, hanem azért is, mert — emlékezzenek meg jól — mikor Kossuth Ferenl visz- szajött, azt mondta, hogy ő édesatyjának elveit és eszméit akarja életre hozni és végrehajtani és ime, most ott ül, ahol üllek rendesen a kötelességükről és következetességről megfeledkezett magyar emberek, a miniszterek és ordákkal fölszerelt férfiak sorában. Én az ilyeneket nem követem. Nem akarok most semmiféle programmot vagy szózatot adni. Ha bíráló szót mondtam Kossuth Ferencre, tettem azért, mert Írásos bizonyítékokkal be tudom igazolni, hogy Kossuth Lajos öreg kormányzónknak belss embere voltam és olyan levelek vannak nálam, amelyek tisztán rápecsételnének fiára, hogy rossz utón jár. A „Tolnnvármegye és a Közérdek“ politikája. Mióta e két lap vegyes házasságra lépett s egymásnak, ha nem is örök, de legalább hosz- szabb terminusra szóló hűséget esküdött, azóta meglehetősen nehéz feladat jut osztályrészül az olvasóközönségnek, ha e „vegyes felvágott“ (igy is nevezik többek közt) politikáján eligazodni iparkodik. Mikor ugyanis a most már dupla cimü lap még csak „Tolnavármegye“ volt, akkor a közérdeket szolgálta, de mióta a „Közérdekkel“ megtartotta szellemi kézfogóját, azóta mintha inkább a hivatalos Tolna vármegyét szolgálná... A „Közérdek“ pedig a „Tolnavármegyé“-be olvadva, csak pártérdeket szolgál. Hogy e két lap szellemi vegyes házasságából milyen ellentétes természetű szellemű szülöttek származnak, annak igazolására a “Tolnavármegye és a Közérdek“ 1910. máj. 8-iki számára hivatkozunk. A lap 3-ik oldalán Szabó Károly Kossuth- párti jelölt körútjáról azt olvassuk, hogy mindenütt a választék nagy sokasága hallgatta és ünnepelte a Kossuth-párti jelöltet. De most fordítsunk a 4-ik oldalra! Ott szóról-szóra ezeket találjuk: „A függetlenségi párt lézengő párt, mert minden alkalommal megállapítható, hogy alig egy-két választó lézeng ott, ahol ezeket a beszédeket kellene hallgatni.“ Mindenesetre érdekes kiszólás vagy ©b szólás! . . . Szegény lézengő párti Szabó Károly láthatod, mily következetes a téged támogató „lélegző“ párt! . . . Van egy más érdekessége is a fuzionált munkapárti lapnak és ez a teljes — elfogulatlanság ! ? Ez abban nyilvánul, hogy mikor Batthyány vagy Dőry Pál pártjáról ir, akkor kicsinyítő, mikor pedig Perczel vagy Szabó pártjáról ir, akkor nagyitó üvegen nézi az eseményeket. Ha a pártérdek úgy kívánja, akkor Várdombon tán még Ukációs ágyuk dörgését is hallani véli, de a bátaszéki állomáson történt útonállásiéi nem vesz tudomást. Csak történt volna az Szabó Károlylyal l , . . Az őcsényi szólásszabadság megsértése, a decsi bandéristák bevert feje nem fáj a munkapárti lapnak, de a „csokorral“, ordítással, „kimondhatatlanul“ kővel, lövéssel izgató várdomhiak veresége tán még a mohácsi vésznél is jobban fáj a pártatlan munkapárti lapnak! . . . Nincs jóizlésü ember, aki a durvaság ily- fajta kitöréseit helyeselni tudná, de viszont Ízlés dolga ám a várdombi szerecseneket fehérre mosni akarni is ! Végül csak azt ajánljuk a párt. t’anul pár- toskodó vegyes lapnak : nézzen körül az általa émelygésig dédelgetett, logikátlanul támogatott Szabó pártra és szívlelje meg a régi közmondást: „Mindenki a saját háza előtt söpörjön!“ Irta: Egy olvasója. „Angyalok“ a munkapárt szolgálatában. Ki hitte volna, hogy a munkapárt felekeze- tieskedik! Pedig a „Tolnavármegye és a Közérdek“ bizonyítja. E lap május 12-iki számának 2 oldalán e szavak olvashatók: „Úgy érzem Uraim, hogy e nagyszerű szózat (Tisza Pista szózata) visszhangra talált az egekben és a reszkető (?) kis angyalok a széjjel váló égi kárpit mögül lemosolyognak hozzánk biztatóan, hogy igy legyen.“ Ebből az öblös nagy mondásból megtudjuk 1-ször azt, hogy: Tisza Pista már a repülőgépen is túltesz, mert az égbe kiált! (talán azért nem akarják a földön meghallgatni ?!...) 2-szor, hogy Tisza Pista még az angyalokat is terrorizálja, mert Óváry szerint „reszketnek“ és reszketve — ó csodák csodája! — mégis „mosolyognak!“ (így csak a mungók tudnak „reszketve“ mosolyogni, tán mikor a záptojás után egy csokor nyujtatik feléjük ?) 3-szor az „angyalok“ „biztatják“ a munkapártot. Hát ezek az angyalok aligha vannak fehérbe öltözve! I., . Ézt az ízléstelen kifejezést azonban leszögezzük, hogy lássa a hazafiós olvasóközönség, mennyire elragadtatja magát egy némely mungó, mikor a nép vallásos érzésére appellálva, hatásvadászat céljából még a szent dolgokat is belevonja a korteskedés alacsony szolgálatába !! X. KÜLÖNFÉLÉK. Ha tudnám . . Ha tudnám, hogy vársz rám Ott a másvilágon, Nem fájna oly nagyon Elhagyatottságom. Ha tudnám . . . Mosolyogva járnám Szenvedésem útját, Melyen gyötrött lelkem A tiedhez jut át. Ha tudnám ... Panasz nélkül, némán Felkeresném mentem A halál országát, Hogy üdvöm megleljem. Ha tudnám . . . Béke szállana rám, Múlnék lelkem búja, Ha viszontláthatnám Ott fenn szemed újra. Ha tudnám . . . Özv. Brandeiszné Frey Melanie. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Kiss Ernő pécsi kir. törvényszéki joggyakornokot a siklósi járásbírósághoz nevezte ki jegyzővé. A pénzügyminiszter Orel Géza, volt szekszárdi pénzügyi titkárt, nyitrai pénzügyigazgatót hason minőségben Kaposvárit helyezte. Dőry Frigyes nagybirtokos Kisszély Gézát uradalmi intézővé nevezte ki. — Katonai kinevezés. Szabó Lászlót, a bécsi 19. cs. és kir. gyalogezred zászlósát, a tavaszi előléptetések akalmával a király hadnaggyá léptette elő. A kinevezett első növendéke volt a pécsi hadapród iskolának és fia a városunkbeli Szabó Mihály ny. jegyzőnek. — Áthelyezések. Sperling János soproni pénzügyi számtanácsos, volt szekszárdi számellenőr Pécsre helyeztetett át hasonló minőségben. Kur Pál, ki hosszú ideig volt Szekszárdon adótiszt, Tabról áthelyeztetett Topolyára adóellenőri minőségben. — Miniszteri tanácsos. A király Tomcsányi Gusztáv mármarosszigeti erdőigazgatót miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel tüntette ki. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bátaszéki iparostanonciskolának 960, a szekszárdi kereskedőtanoneiskolának pedig 600 korona államsegélyt utalványozott. — Feljelentés. Nagy György Hangonyi, Szekszárd r. t. város gazdaságügyi tanácsnoka a várdombi sajnálatos esetből kifolyólag becsületsértés és rágalmazás miatt a biróságnál feljelentést tett Bajó Pál központi főszolgabiró ellen, aki róla becsmérőleg nyilatkozott. — Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 19 én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli’tárgyát a királyi leirat kihirdetése képezi. — A választások kitűzése. A tolnamegyei központi választmány f. hó 20-án d. e. 10 órakor tart a vármegye házában gyűlést, melyben kitűzik az országgyűlési képiviselőválasztás napját. Nagyon valószínű, hogy junius 1-én ejtik meg Tolnavármegyében a képviselőválasztásokat. — Helyettes fogházorvos. Dr. Kramolin Gyula szekszárdi fogházorvos ezen állásáról lemondott s helyettesítésével dr. Spitzer Manó szekszárdi orvost bízták meg, — Közgyűlés, A polgári iskola tanári köre folyó hó 21-én Szekszárdon tartja meg évi közgyűlését, melyen Drevey Erzsébet szekszárdi tanárnő előadást fog tartani a modern rajztani- tásról. — Kortesfogás. Dunaföldváron Lévay Dezső dr. a korteskedés egész uj fajtáját fedezte fel t. i. azzal korteskedik, hogy a lelencgyerekeket azoktól, a kik nem szavaznak Niefergallra, elveszi és másnak adja ki. — Gondnok-végrehajtó választás. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 9-én tartott ülésében a megüresedett gondnok-végrehajtói állásra a négy pályázó közül szótöbbséggel Huber Ferenc szekszárdi lakost választotta meg. — Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 12-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével, akit a bizottsági tagok a terembe lépésekor lelkesen megéljeneztek, hogy igy adjanak kifejezést iránta érzett bizalmuknak. Napirend előtt az elnöklő polgármester részvéttel elparentálta az elhunyt Ágoston István táblabirót és indítványára emlékét jegyzőkönyvben örökitettékmeg. A két ovoda épületre nézve jelentette a polgármester, hogy még nem talált alkalmas helyiséget, a réformáus ovodát azonban kibővítette úgy, hogy az óvónő egyik szobáját az ovodahelyiséghez kapcsolta. Tudomásul vétetett, úgy szintén tudomásul vették az 1910. évi városi költségelőirányzat jóváhagyását is. A városi átiratási dijról szóló szabályrendelet jóváhagyását a főjegyző jelentette be. A törvényhatósági bizottság véghatározatában jóváhagyta a hivatalos órák megváltoztatását. A tanács javaslata alapján a képviselőtestület a rendőrkapitányság hivatalos óráit d. e. 8—12-ig, d. u. 2—4-ig állapította meg. A törvényhatóság a villamos műről szóló szabályrendeletet jóváhagyta és utasitotta a várost, hogy a szakértőnek 231 K 61 fillért fizessen. Szekszárd r. t. város 200 koronával belépett a Dunántúli Közművelődési Egyesület alapitó tagjai közé. A tanács javaslatára a város 8346 koronáért megveszi a báró Augusz-árvaház tulajdonát képező Wosinsky Mór-utcai kertet azon célból, hogy ezen a telken felépittesse a csendőrségi laktanyát. Janosits Károly főjegyző felolvassa és bemutatja az elhunyt Budai Pálnak 1000 koronás alapítványáról szóló alépitói oklevelet, mely szerint az 1000 koronás alapitvány kamatait minden évben a polgármester osztja fel a kath. vallásu szegények között. Az éjjeli zenéről szóló szabályrendeletet a képviselőtestület elfogadta. A különböző alapok számadásait Mikec Endre számvevő előteijesztése alapján elfogadták. Több kérvény elintézése után a közgyűlést a polgármester berekesztette. — Elvi jelentőségű döntések. Vita támadt a tekintetben, hogy ha valamely járásban a fő-" szolgabiró és szolgabiró egy és ugyanazon időben vannak kiküldetésben elfoglalva, a szolgabiró kiadásait a vármegyei házipénztár vagy pedig a főszolgabiró tartozik-e utiátalányból megtéríteni. A belügyminiszter ezt a kérdést az alispán fel- terjesztésére akként döntötte el, hogy ily esetekben a főszolgabiró köteles utiátalánnyal nem biró szolgabiró tényleges kiadásait megtéríteni. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig szemben a közigazgatási bizottság felfogásával és határozatával, kimondotta, hogy a tanítónak a kert használatához akkor is igénye van, ha az illetőnek természetbeni lakása nincs. Ily esetben a kert használati váltságár állapítandó meg a tanító részére. — Ugyancsak a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter mondotta ki, szintén a közigazgatási bizottságnak egy konkrét esetben hozott rendelkezésével szemben, hogy a közigazgatási
