Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-05-05 / 18. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 május 8. bérlő, Domokos Árpád, Dömötör Sándor ref. lelkész, Debreczeny József dr. ügyvéd, Gottlieb Salamon dr. ügyvéd, Sterk. József orvos, Király Géza Jr. ügyvéd, Reich Oszkár szolgabiró, Lát* rányi Imre dr. és Bertics Pál. — utonállás a bátaszéki állomáson. Sajná­latos és minden jó érzésű ember megvetésére méltó eset történt május 1-én este Bátaszéken. Gr. Batthyány Tivadar képviselő-jelöl tét, aki decsi programmbeszéde után este a Dombóvár fejé menő vonattal utazott haza, a bátaszéki Szabó* párti választók inzultálták. Batthyánynak körül­belül 1 órát kellett Bátaszéken a vasútállomáson várakoznia. Midőn a Szabó-pártiak meghallották, hogy Batthyány az állomáson tartózkodik, hadi tanácsot tartottak, melynek eredményeként 3 ko­csin közel 20 hős neki indult, hogy egy magá­nos urat megtámadjanak. A hős csapat az állo­máson reá támadt és reprodukálhatatlan kifeje- jezésekkel illeté a nemes grófot, aki igazi ma­gyarhoz méltóan nyugodtan tűrte a durva sérté­seket. (Zárójelben megjegyezve furcsa állapo­tok lehetnek a bátaszékt állomáson is! Az alkalmazottaknak így kell az utasok biztonságá­ról gondoskodni ? Vagy talán már ez is a párt­állástól függ ? Itt talán elkelne egy kis fegyelmi is ?.) De talán már arra vagy kiváncsi jámbor olvasó, kik voltak ezek az utonállók? Megmon­dotta a Szabó-párt főkortese: „csőcselék“. Csak­hogy ebben a csőcselékben volt egy községi esküdt, a többiek pedig nagyobbrészt a Szabó- párt bizalmi férfiai. A nevüket szeretnéd tudni ? — Minek V Bátaszéken a gyermekek is tudják, hogy kik voltak; más vidéken lakók pedig úgyis olvashatják az újságokban elég utonállónak a nevét!. . . . — Esküvő. Papper Simon paksi kereskedő f. hó 8-án esküszik Lúgoson örök hűséget özv. Hunvald Rezsőné leányának, Rezsinnek. — A választók figyelmébe. Tolnavármegye központi bizottsága már elkészült a képviselővá­lasztók 1911. évre szóló névjegyzékének kiigazí­tásával, melyet közszemlére tettek ki f. hó 25-ig. A névjegyzék megtekinthető a vármegyei levél­tárban, Szakszárd r. t. város épületében és min­den községben. — A városok és a belügyminiszter. A vá- j rosok s a községek némelyike többször panasz- szal fordult a belügyminiszterhez, hogy ügyeik jóváhagyása, illetőleg elintézése a minisztérium­ban késedelmet szenved. A belügyminiszter a napokban intézkedett, hogy azokat a városi ügyeket, a melyek sürgősek, mint például a vá­rosi és községi kölcsönök, városi beruházások, stb., a minisztérium városi és községi ügyosz­tálya soron kivül intézze el. — Magyar ásványvíz Amerikában. A koryt- nicai ásványvizet amint Örömmel értesülünk, már Amerikában is ismerik. Évente nagyobb mennyi­ség kivitelre kerül New-Yorkba. Ezen nem igen csodálkozunk, hisz a korytnicai ásványvíz párat­lan a maga nemében. A viz főkarakterét a benne nagy mennyiségben előforduló vasbikarbonát és keserűsé adják. Vasas vizet ilyen tartalommal ismerünk, olyan vizet azonban, melyben vas, keserűsé, glaubersó, szénsav ilyen kombinációban fordulna elő, még nem. Ama betegségek, melyek­nél ezen viz jó hírnevét indokolta, a követke­zők : Idült gyomor- és bélhurut, gyomorhányás, gyomor és bélgörcs, máj és lépdaganatok, epe­kövek, sárgaság, aranyeres bántalmak, idült szék­rekedés és kiválóan cukorbetegségek ellen. — Hivatalos óraváltozás a klr. pénzügy- IgazgatÓságDáL Vettük a következő tájékoztató értesítést. Szives tudomás és a közönség érte­sítése végett értesítem a tekintetes címet, hogy a vezetésem alatti szekszárdi kir. pénzügyigaz­gatóságnál és a kir. adóhivatalnál folyó évi május hó 1-től kezdődőleg a hivataloskodás hétköznapokon reggel 7 órától d. u. 1 óráig, vasár- és ünnepnapokon 9—11 óráig fog tartatni. Szekszárd, 1910. évi április 27-én. —. Községi írnok. Az ozorai képviselőtestü­let az ujonan rendszeresített irnoki állásra Bor- sitzky Bélát választotta meg. — Májusi ájtatosság. Szűz Mária tiszteletére május havában minden délután fél 6 órakor ájta- tosságot tartanak a szekszárd—belvárosi rk. tem­plomban. — Ki adta a 600.000 koronát ? A Magyar Tudományos Akadémiának tett 600.000 koronás névtelen alapítvány érthető érdeklődést és talál­gatást okozott, mindmáig azonban alapnélkülit az adományozó személyére. Laptársunk az Ung azt közli, hogy az alapítók gróf Széchenyi László és neje Vanderbilt Gladys. Viszont más forrásból azt jelentik, hogy a nagy alapítványt Vobl Ala­dár tette le Görgey István kezeihez, mintán annyi viszontagságon ment keresztül, mig milliós örök­ségének birtokába jutott. — Május I. Szekszárdon. A helybeli mun­kásság az egész héten át tártó szakadó eső el lenére, lélekemelő módon ünnepelte meg a mun­kásság eme szép ünnepét. — A mintegy 250—300 szervezett munkás és munkásnö délu­tán 3 órakor, — a helybeli fuvó-zenekar kisé rete mellett — indult ki az épitőmunkások helyi­ségéből, a főutcán végig ki a Vámhoz, hol Koncsár asztalos üdvözölte az egybegyűlteket és ajánlatára Barocsagt elnöknek, Bányait jegy­zőnek választották meg. Ezután Rósenfeld sza­valta el „Május 1cimü költeményt, utánna pedig Heller Mór ismertette a nap jelentőségét óriási érdeklődés és általános helyeslés közben. Különösen kiemelte a mai küzdelmeket az álta­lános választói jogról, felemlítve Justh Gyula, Batthány Tivadar gróf korábbi nyilatkozatait, mely fejtegetéseket a hallgatóság nagy érdeklő­déssel hallgatott. Még Augusztinyi szavalta el Petőfi Sándornak ,rA nép nevében“ cimü köl­teményt s ezzel a gyűlés véget ért. A gyűlés után a munkásság még sokáig maradt együtt, tánccal töltve ez időt. — Halálozás. Súlyos csapás érte Kovács Pált, a Molnár-nyomda szedőjét, fiatal neje, szül. Nagy Mariska, rövid szenvedés után 18 éves korában elhunyt Pécsett. Gombor Ferenc tolnai könyvelőt súlyos csa­pás érte feleségének szül. Biró Erzsébetnek elhunytéval. A megboldogult holttestét Dombó­várra szállították és ott helyezték el örök nyu­galomra. Gyönkön elhunyt hosszas szenvedés után Nőthling Dániel nyugalmazott tanító életének 65-ik évében. — A szekszárdi m. kir. posta- és távird-a hivatal jelenlegi hétköznapokon teljes nappali, ünnepnapokon pedig korlátolt távirda- és távbe­szélő szolgálatát f. évi május hó 1-ón életbelépő- leg teljes nappali szolgálatra terjesztem ki, mely szolgálat a téli félévben (október 1-től március hó 31-ig) reggel 8 órakor, — a nyári félévben pedig (április 1-től szeptember hó 30-ig) reggel 7 órakor kezdődik, és megszakítás nélkül min­dennap tehát vasárnapokon és ünnepnapokon is, esti 9. óráig tart. — Statisztika a képviselőkről. A javában folyó orsz. gyűl. képviselő jelölések alkalmából megemlitendőnek találjuk, hogy a feloszlatott par­lament tagjai foglalkozásuk szerint a következő­leg oszlottak meg: Ügyvéd 116, földbirtokos 109, pap 30, nyugdíjazott közigazgatási tisztvi­selő 18, tanár 13, nyugalmazott hivatalnok (ka­tona diplomata) 13, szakiró 9, hírlapíró 7, volt biró 5, nagykereskedő 5, pénzintézeti igazgató 4, orvos 5, kisbirtokos 4, nagyiparos 3, tőke­pénzes 3, gyógyszerész 2, lapkiadó 2, mérnök 2, vendéglős 1, művész 1, meghatározatlan foglal­kozású 48. Mint láthatjuk az ügyvédek száma volt a legnagyobb, kisiparos és földmives egyál­talán nem volt a képviselőházban. — Eladó bntorozott szoba. A főtér köze­lében egy csinosan bútorozott utcai szoba ki­adó. Cime megtudható a Molnár-féle rt. könyv- és papirkereskedésében. — A pálya kezdetén. Az igazságügy minisz­ter véglegesen szakitani kíván a régi rendszerrel, mely a birói pályára lépő fiatalemberek több évi szolgálatát ingyenesen vette igénybe. Ideje volna, a közszolgálat összes vonalain törölni az ingye­nes szolgálatot. A minisztériumokban, állami és törvényhatósági hivatalokban, mindenütt vannak ingyenes gyakornokok, akik hosszú ideig szolgálnak a jobb jövő reményében díjtalanul. A jogakadémiák, egyetemek öntik a végzett embe reket. Valahová kell menni életpályát kezdeni és végre nem választhat mindenki önálló pályát, a közhivatali pályára tódul a fiatalság s lesz díjta­lan gyakornok. A kényszerűség az ingyenes szol­gálatba hajtja a fiatalságot s ott görnyed a dohos levegőjében az aktákkal rogyásig telehalmozott íróasztal mellett anélkül, hogy a munkájáért egy fillért is látna. Ez se nem igazságos, se nem méltányos. Ha az államnak, vagy törvényhatóság­nak szüksége van munkaerőre, fizesse meg a munkát; ha nincs szüksége, ne vegye igénybe. Az állam, a törvényhatóság tekintélyével és méltó­ságával sem egyeztethető össze, hogy ingyenes munkát vegyen igénybe. Az igazságügyminiszter igen helyesen jár el, ha teljesen kiküszöböli a díjtalan állásokat. Már előde is redukálta az in­gyenes állások számát. — Leégett gőzmalom. Múlt hétfőn virradóra Baján kigyuladt a Brnst-féle gőzmalom, amely­ben nagymennyiségű őrlésre szánt gabona volt felhalmozva. A nagy szélben a gabona porrá égett. A kár közel 200,000 korona. — Pártiroda. A szekszárdi függetlenségi és í8-as gróf Batthyány Tivadar párt, mint azt már múlt számunkban megírtuk, az Adler N. János párttárselnök házában pártirodát nyitott, ahol a választó polgártársaink min den kérdésben felvilágosítást nyerhetnek. — Az intéző bizottság mindennap esti 6 órakor értekezletet tart a pártirodában, melyen elv­társaink megjelenhetnek. — Ház vétel. Dietrich Ferenc szek­szárdi lakos megvette özvegy Szigeth Ala- josné Rákóczy-uti házát, — az uj polgári leányiskola szomszédságában — 22 ezer koronáért. — Óvodások szinháza. — Zombori tudósi­tónk irja: — Megható kis előadásnak voltunk szemtanúi. 4—5 éves rózsásarcu, szőke és bar- nahaju babik és pubik léptek a színpadra és vezettek minket a János vitéz és Ilonka tündér­világába kedves gyermekdeden. Még többet is müveitek velünk ezek az apróságok, hogy mit, mit se ? . — nem tudom, csak egyszerre azt vesszük észre, hogy ott vagyunk mi is gyermek­kori bábuink között ób enyelgünk kisdedkeri játszótársainkkal vígan, boldogan. — „Majd ha megnövök nagyra, nem engedlek akkor bántani Ilonkám“. — Bájos és lebilincselő kedves volt, annyi bizonyos minden izében a kicsinyek cseve­gése, legelőbb azt mondta egytől egyig, a ki ott volt a zombori Óvodások f. hó 16-án tartott vizsgái előadásán. Bár a szereplők általában ki­fogástalanul játszottak, mégis egy-kettőnek a nevét külön is felhozom, akik részint az emlí­tett, részint a folytatólag előadott „Czigányasz- szony bosszúja“ e darabocskákban felejthetetlen kedvesek voltak: Radios Ellácska, Pesti Pistika, Borbély Pannika, Radios Pistika, Rózenteld Mancika és Szűcs Teruska. A színmüvek szer­zője : Somogyi Sarolta, áll. óvónő. Az előadás rendezője Nieder Mariska zombori óvónő. — Délelőtti tanítás a középiskolákban. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amellyel az ország összes középiskoláiban a délelőtti, egyfolytában való tanítás rendszerét életbeléptetni kívánja s ezzel felszabadítja a tanulókat a délutáni iskolábajárás alól. Elrendeli még kísérletképpen a heti három óránál több óraszámmal szereplő tantárgyaknál a mástélórás tanítási idő behozatalát. Mindkét intézkedés végrehajtása most már a főigazgatók buzgalmától függ, akikhez ezt a rendeletet in­tézte. A Tihanyl-szob&alapltványra adakoztak és gyűjtöttek: Szalai Sándor Gindlicsalád 20, Fölkér Mátyás Értény 10, dr. Fent Ferenc Szek­szárd 4, Bayer Károly Závód 10, Gero Simon Paks 2, Grün Jakab Paks 1, Báta község 20, Purth Adolf Báta 5 K. — Mendöl Ede gyűjtése Sárszentlőrincen 11 K. (Adakozlak: Községi hitelszövetkezet 5, Mendöl Ede, Schád János 3—3 K.) — Tantó Gizella gyűjtése Kölesden 8‘60 K. (Adakoztak: Engel Jolánka 66 fillér, Tanító Jani, Tantó Pista, Bk., Krausz S., Illyés Gyuláné, Gyenei Józsefné 50—50 fillér, Metz Erzsiké, S. S-, Ausch, Búzás Istvánné, Bors Józsefné, Bús József 40—40 fillér, Katzenbachné 30 fillér, Németh József, XY, Osváth Mihályné, Nemes József, Szabó Józsefné, Kasza Sándorné 20—20 fillér, özv. Németh Józsefné, Bálint József, Greifenstein József, Bátai József, Kálmán Dezsőné, Nemes Józsefné, Csurgai Jánosné, Küfaber István, Baranyai József, Kis István, Kocsis János 10—10 fillér. —\ Jártas Róza gyűjtése Szekszárdon 3 K. (Adakoztak: Jártas Róza 2 K, Kiss Anna 1, Prikler Károly Tevel 5, Halás Gézáné Szekszárd 5, SteindI Anna Hő- gyész 4, Sárközi Etel Zomba 3, Bitter Antal Szakadát 2, Duzs Dániel Őcsény 2, Spehár Ador­ján 1 korona, összesen 116.60 K. Mindössze: 1903 korona 39 fillér. — Bátaszék, 1910. évi április 28. Máté József pénztáros. — Művészet a kirakatban. A napról-napra fokozódó verseny a kereskedelemben, arra kész­tet néhány külföldi kereskedőt, hogy úgy üzle­tében, mint kirakataiban ne Sablonos, hanem mű­vészi ízlésű elrendezéssel állítsa ki áruit Nálunk. Lőwi Sándor ékszerész Budapest,' VIII. József - körut 81 volt az első, ki észrevette a haladó kor követelményeit s minden hasonló szakmát mege­lőzve, ő rendezte be üzletét és kirakatát a ma­gyar ékszer- és ötvösmtiipar olyan remekeivel,, amelyek méltán beillenek bármely párisi üzletbe. Hogy e kiváló ízlésű ékszerész az idegeneknek és a vidéknek is bemutathassa a magyar ipar e művészi produktumait, az internationális jellegű Trencsén-Teplicz fürdőn fióküzletet rendezett be, amely valóságos látványosságba megy és való­színűleg első kiviteli forrása lesz a magyar ék­szeriparnak. — Öngyilkos cseléd. Piszter Teréz 16 éves cselédleány f. hó 26-án virradóra gazdája dr. Spányi Leó háza padlásán felakasztotta magát s meghalt. A szerencsétlen fiatal cselédleány állító­lag mglopta munkaadóját ami kitudódott s ezért a szégyen elől a halálba menekült.

Next

/
Thumbnails
Contents