Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-04-21 / 16. szám

4 TOLNAMEG\EI KÖZLÖNY esztendős szép leányát. Elhnnytával pótolhatatlan veszteség érte a fájdalomtól sújtott családot, ro­konságot és ismerőseit. Temetése f. hó 17-én ment végbe óriási részvét mellett. A gyászszer­tartást Fekete Ágoston, tolnai prépost végezte, fényes segédlettel. Szem nem maradt szárazon, amikor a temetőben a beszentelés után a hely­beli cigányzene eljátszotta az elhunyt kedvenc nótáját: „Oh mért vagy másé!“ Ami után szive úgy vágyódott, a nyugodalmat és boldogságot, melyet földi életében megvontak tőle az égi ke­zek, adja meg néki abban a másik világban a jó Isten : Hozzátartozóinak szivét pedig gyógyítsa meg a vigasztalás szent balzsamával! — Tanitóválasztás. Luttenberg János mucs- fai tanító Ráczkozárra választatott meg. — A pincehelyi választókerület. Dr. Ambro­zovics Lajos a pincekelyi választókerület 48-as Kossuth-párti jolöltje e hó 10 én Tamásiban és Nagyszokolyban, 17-én pedig Hőgyészen és Sza- kályban tartotta programmbeszédét. 10-én dr. Ugró Gyula újpesti polgármester, 17-én Glutz . Antal nv. bihari főispán kisérte. Mindezekben a községekben nagy tetszéssel fogadta a közönség dr. Ambrozovics rokonszenves és sikerült prog­rammbeszédét s dacára annak, hogy az ellenpárt valósággal hivatalos apparátussal dolgozik, kétségtelen, hogy a választók túlnyomó része Ambrozovics zászlója alá sorakozik. Dr. Ambro­zovics Lajos a többi kösségekben programmbe szódét a következő időben tartja meg : Apr. 24-én d. e. 11 órakor Ozorán, d. u. 3 órakor Pincze- helyen. 25-én d. e. 9 órakor Belecskán, d. e. 11 órakor Hidegkuton, délután 3 órakor Szárazdon. Május hó 1-én d. e. 11 órakor Felsőiregen, d. u. 3 órakor Magyarkeszin. 5-én d. e. 10 órakor Némedin, d. u. 3 órakor Simontornyán, 8 án d. e. 11 órakor Regölyben, d. u. 3 órakor Misz- lán. 16-án d. e. 11 órakor Kisszékelyben, d. u. 3 órakor Nagyszékelyben. 17-én d. u. 4 órakor Felsőnyéken. A „Tolnavármegye és Közérdek“ azon értesítése, hogy Ambrozovicsot a fent emlí­tett községekben hűvösen fogadták volna épp olyan falsum, mint az, hogy Kammerert pld. Nagyszokoly­ban lelkesedéssel togadta a közönség, mert a száraz tény az, hogy Nagyszokolyban sem Käm­merer, sem kisérő kortesei szóhoz sem jutottak, ellenben kijutott nekik záptojások alakjában egy egész záporeső. Igaz ugyan, hogy 40 lovasból álló bandérium várta őket Felsőiregen és kisérte Nagyszokolyba, de ezek kizárólag a közeli munka­párti bérlők béreslegényei voltak uradalmi igás- lovakkal. így készül a Kämmerer iránti lelke­sedés megrendelésre, melyről a »7olnavármegye és a Közérdek« hozsannákban számol be. — Halálozások. Vitkovics Ferenc szakcsi rk. plébánost gyász érte, kinek testvérbátyja: Vitkovics József f. hó 11-én Gyulajon elhunyt. Hosszas szenvédés után Bonyhádon elhunyt Érmei Adolf életének 54-ik évében. A megbol­dogultat f. hó 21-én temették el nagy részvéttel. Az elhunytban Betnár Béla lapszerkestő apósát gyászolja. A gyászoló család jélentése igy szól : Égetően fájó keserűségek fojtogatják a lelkünket; a pusztulást hozó Enyészet szárnyának suhaná- sát véljük még fölöttünk hallani, amikor — bár a mindenek Ura magas rendelkezése előtt igaz keresztényi türelemmel hatolva meg — a min­den ember által szeretett példás férfiú, nekünk családtagoknak pedig a soha nem pótolható férj, atya, nagyatya és testvér Érmei Adolf hosszú emberfeletti szenvedések után f. hó 19-én reggeli fél hét órakor munkás élete 54-ik és boldog há­zasságának 25-ik évében az Urban történt el­múlását jelentjük. A jobb hazába költözött földi maradványai f. hó 21-én d. e. 10 órakor fognak a családi házban az ág. ev. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a bonyhádi Kálvária-he­gyen levő családi sírboltban öröis nyugalomra helyeztetni. Bonyhád, 1910. évi április hó 19-én. Áldás és béke lengjen hamvai fölött! Özv. Ér­mei Adolfné sz. Thum Berta neje. Érmei Erzsiké férj. Betnár Béláné gyermeke. Betnár Béla veje. Betnár Bözsike, Betnár Béluska unokái. Özvegy Gerth Sámuelné sz. Érmei Erzsébet, Érmei Gyula, Werstroh Konrádné sz. Érmei Franciska testvérei. Néhai Angyal Ferenc szekszárdi pénztárnok neje sz. Hausknecht Borbála f hó 21-én rövid szenvedés után életének 85-ik évében csendesen elhunyt. Temetése f. hó 23-án d. u. ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytat fiai, leányai, unokái és nagy rokonság gyászolja. — Felhívás. Azt hiszem, hogy a róm. kath. körnek nincs egy olyan tagja sem, aki idegen kalapot tudva viselne. Felkérem tehát ismételten f. hó 10-én a kör helyiségében tartott mulatságon részt vett azon tagtársamat, ki véletlenül egy kemény kalapot kicserélt s azt eddig észre nem vette, legyen figyelemmel ezután, s ezen sajáto­mat képező uj kalapot bármikor kicserélheti a kör vendéglősénél letétben helyezett sajátjával. — Alakuló gyűlés. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács f. hó 25. d. u. 5 órakor tarja meg alakuló gyűlését dr. Fent Ferenc apát-plébános elnöklésével. Választani fognak világi elnököt, jegyzőt, számvizsgáló-bizottságot és gondnokot. — Bimbóhullás. Régen nem éreztem annyi fájdalmat, mint most virágos tavasszal, pacsirta dalos kikeletkor, mikor a természet néma diadalt hirdet az enyészet fölött az uj feltámadásban ; s egy szűk koporsó fehér párnáiból néz ránk fa­gyos mosollyal egy gyenge fiúcska hideg ajkán az elmúlás szelleme: a rideg halál. Miért kell nyílnia a mező virágának; ha egy fagyos dér képes széthasogatva kelyhét megölni azt ? Miért csicseregjen a villásfarku fecske ereszeink alatt igaz üdvözletét az uj tavasznak; ha a kikelet titkos raéhe fagyot, pusztulást született számára? Miért kell egy ártatlan léleknek születni, taposva járni a világot, amely számára a szülők által olyan csodás szép, s az élet olyan vidám, kedves; ha egy napon megszün az a kis szív dobogni, elveszti hangját az a csacsogó kis száj, s azok a boldog derűt, eleven életet sugárzó szemek el­vesztik világosságukat : szemfedőt fon reájuk a halál gyilkos, átkozott angyala ? Szegény Halász Bélus téged siratlak. Még alig volt öt éves, még pár héttel ezelőtt ott láttuk az óvoda kicsiny * lakói között, amint ezüst hangján olyan szépen, érthetően, kedvesen mosolyogva szólt felénk, s ma olyan csendes, hangtalan, néma. S mi olyan szomorúak vagyunk. Panaszos ajkunk nem talál vigasztalást, jajjaink az eget ostromolják felele­tekért ; s csak hitünk angyala száll hozzánk, hogy sajgó sebünkre balzsamot hozzon, hogy Isteni hangján vigasztaljon : „mert angyal kellett az Istennek!“ S bár sírjátok igaz könnyűiteket ti kesergő, panaszos szülők, temessétek el zokogó hangon életetek, reményeitek fakadó bimbóját; de azután nyugodjatok meg: az Ur akarta igy, legyen azért áldott még most is, midőn büntet atyai keze ! S te, aki mosolyogva tekinsz reánk a mennyekből a remegő csillagsugárban : imádkoz­zál, könyörögj érettünk, kik szerettünk; kik megterhelve járjuk az élet kálváriáját. Kis halot­tunk, Isten veled ! m. j. — Még mit nem hoz létre a mai kor lele­ményessége. Legújabban egy szabadkai gyógy­szerész kristálylimonádé néven egy poralaku készítményt hoz forgalomba, mely vízben felke­verve, kitűnő limonádét szolgáltat. Akik ismerik, meséket beszélnek kitűnő izéről és praktikus voltáról. — Auguszta Szanatórium. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület gyulai József-sza- natoriuma állandóan zsufolvavan tüdőbetegekkel. Ez túlzsúfoltság arra indította a József Kir. Her­ceg Szanatórium Egyesületet, hogy egy második szanatóriumot létesítsen, amelyet az egyesület védnöknőjének Auguszta főherceg­nőnek nevéről Auguszta-Szanatoriumnak fog­nak hívni. Az Auguszta szanatórium létesit- hetése érdekében az egyesület a pénzügyminisz­ter engedélyezésével tárgysorsjátékot rendez, az úgynevezett Auguszta-Sorsjátékot, amelynek gyö­nyörű nagyértékü nyereménytárgyaival szemben csak egy koronás sorsjegyeket bocsátott ki az egyesület. A nyereménytárgyak már ki vannak állítva a régi Nemzeti színház előtt e célra épült kiállítási pavillonban, amely káprázatos látnivalói­val külön érdekessége és látványossága a főváros utcai életének. Naponta átlag ötvenezer ember bámulja meg az érdekes és pazarfényü kiállítást, mely éjszaka is teljes villamos megvilágításban látható. A jótékonycélu tárgy sorsjáték húzása május 24 én lesz. — Családi táncestély. A «Szekszárdi Keres­kedő Ifjak Egyesülete« folyó évi április hó 24-én, saját helyiségében (a Szekszárd-szállóban) családi táncestélyt rendez. Belépő dij személyenként 80 fillér. Kezdete este 8 órakor. — A kiskorúak dohányzása ellen. Egyik vármegyénk legutóbb tartott közgyűlésén köve­tésre méltó szabályrendeletet alkotott a tizenött évesnél fiatalabb gyermek dohányzási tilalma tárgyában. A szabályrendelet értelme szerint a vármegye területén tilos a tizenött évesnél fiata­labb kiskorúaknak dohányozni, szivart, gyufát vásárolni, avagy maguknál hordani. Úgyszintén tilos a gyermekeknek a dohányzáshoz szükséges dolgokat eladni. A szabályrendelet szerint e ti­lalmak megszegése kihágás és 100 koronáig ter­jedő pénzbírsággal büntetik. A szülők és gyá­mok kötelesek felügyelni arra, hogy a rájuk bízott kiskorúak az előirt tilalmat megtarsák. Ha ezt elmulasztják, vagy a hihágást képező cselek­ményt megengedik vagy elnézik, szintén kihá­gást követnek el, amelyért őket is megbüntetik. Bizony elkelne ilyen szabályrendelet nálunk is, ahol a jobb érzésű közönség jogos megbotránko­zására nemcsak '12—13 éves suhancok, hanem még elemi iskolás gyerekek is minden szégyen- érzet nélkül füstölnek az utcán. — A pécsi ügyvédi kamara közzé teszi, hogy az elhunyt Németh Gyula pécsi ügyvéd iro­dájának gondnokává Rásky Béla dr. pécsi ügy­védet rengelte ki s hogy Kiss Ernő dr. tamásii ügyvéd székhelyét Szekszárdra tette át. — Műkedvelői szinielöádás. A szekszárdi Katholikus Legényegylet derék és szorgalmas műkedvelői folyó hó 24-én, vasárnap a Róm. Katii. Olvasókör dísztermében műkedvelői szini- előadást rendeznek. Színre hozzák: Géczy Ist­vánnak »Amit az erdő mesél*, cimü 3 felvoná- sos eredeti népszínművét. Helyárak : I. hely 1 K 40 fillér, II. hely 1 korona, állóhely 40 fillér. Jegyek előré válthatók Hcnczel Péter és Bicsérdi József urak üzletében. Kezdete este 8 órakor. — Vásár áthelyezés. A kereskedelmi mi­niszter megengedte, hogy a Regölyön május hő 17-én megtartatni szokott vásár az idén kivéte­lesen május hó 9-én tartassák meg. — Halley üstököse és földünk sorsa. Ezzel a címmel, nem csak aktuális tartalmánál, de fel­dolgozása módjánál fogva is rendkívül érdekes és vonzó füzetet irt Hoffmann Ottó. A tudomá­nyos anyag nemcsak könnyű, minden laikus szá­mára megérthető, hanem olyan lebilincselő olvas­mánnyá alakul egyúttal előadásában, melytől ép­pen olyan nehezen esik megválnunk, mint vala mely jól megirt és bonyodalmakban gazdag re­génytől. Megírja Hoffmann Ottó a nevezetes üs­tökös eddigi ismert történetét. Megtudjuk belőle, hogy ugyanez a fényes égi tünemény rémitette a zsidókat 66 ban Jeruzsálem elpusztulása alkal­mával és ő ragyogott az egén, Aetius római ve­zérnek sikerült Attila hunjait visszaszorítani. De megjelent még sok más nagy történeti esemény alkalmával is, igy, hogy többet ne említsünk az 1436-ik esztendőben, mikor Hunyady János Belgrádot védelmezte II. Mohamed szultán csa­patai ellen. De nem csak az üstökössel, annak pályájával, égi kalandjaival ismertet meg benün- ket az ügyes szerző, hanem megismertet felfede­zőivel, mindazokkal kik megjelenése idejének ki­számításával foglalkoztak és egyáltalán mindazzal, ami reá és egyáltalában az üstökösre vonatkozik. Rendkívül becses része a füzetnek az, mely a Halley üstökösről keletkezett mendemondákkal foglalkozik és tudományos alapon mutatja ki, hogy a világkatasztrófáról keringő hírek részben tartalmatlan fantazmagóriák, de nem hallgatja el azokat az eshetőségeket sem, melyek bekövetke­zése tényleg okozhatna kisebb-nagyobb kellemet­lenségeket. A gyönyörűen illusztrált füzet az At­henaeum kiadásában jelent meg és ára mindösz- sze negyven filllér. — Szökés párosán. Rózsa Pál dombóvári téglásmester a napokban arra ébredt, hogy fele­sége Bene Pál munkással megszökött. A hűtlen asszony 600 korona készpénzt vitt el magával. A szerelmes párt a csendőrség nyomozza. — Hirtelen halálesetek. Szuprits Mihály faddi birtokos, aki szorgalmával nagy vagyont szerzett, hirtelen elhunyt. A faddi nábobot szél- hüdés érte és rövid szenvedés után meghalt. Ozv. Végh Mihályné múlt szerdán a szek­szárdi piacon hirtelen rosszul lett és meghalt. Halálát szivszélhüdés okozta. — Öngyilkossági kísérlet. Szeip Gyula 25 éves paksi lakos szerelmi bánatában forgópisz­tollyal magára lőtt, A szerencsétlen fiatalembert ápolás végett a szekszárdi kórházba szállították. — Rendőri hírek. Verekedő kortes. Szászy Lajos tolnai lakos, Szabó főkortes f. hó 15-én a tolnai „Fehérló“-hoz cimzett vendéglőben duhajkodott és egy székkel úgy megütötte Schil­ling Sándor tolnai bérkocsist, hogy rajta 12 nap alatt gyógyuló ^estisértést okozott. Á bíróság­nak feljelentették. — Dobálás és szurkálás. Gallai Mihály, Decsi Antal, Mihli István, Müller Ádám, Michéli András, Hauser János és Michéli György bátaszéki lakósok f. hó 17-én parázsverekedést rögtönöztek, dobáltak és végre szurkáltak is. Legjobban megsérültek : Gallai Mihály, Mihli István, Müller Ádám és Michéli András legények. I I I I I • H9I FOGORVOS! KOVÁCS J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak ■ pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj padlás nélküli fogak (hídmunka) készítetnek. ■ Fogtömés, foghúzás és fogtisztogatás a leg- ® jobb mód szerint eszközöltetnek. Szegényeknek rendel: délelőtt 8—9 ig és • délután 1—2-ig. ■ mm «

Next

/
Thumbnails
Contents