Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-01-13 / 2. szám
idej iileg a sínek lerakását és a pályatest kavicsolási munkálatait. A sínek lefektetését előreláthatólag ez év augusztus havában kezdik meg s utána az összes' munkálatok befejezése a jövő év telének időjárásától függ, hogy mily gyors tempóban fog bekövetkezni. — Vandalizmus. A szekszárdi suhancok újabban azt a szokást hozták be, hogy estén- kint ellepik a korzót, a belvárosi utca sarkokat és inzultálják otromba és durva kifejezéseikkel a közönséget. Ezek a botrányt hajszoló legénykék múlt hétfőn este valóságos vandalizmust követtek el azáltal, hogy a vasúti ut mentén levő fákat letördelték. Csodáljuk, hogy a csendőrök szeme láttára megtörténhetnek ezek a dolgok, akiknek egyik őrállomásuk éppen a korzóval szemben van. — Hamis pénz. Szarka Lajos szedresi lakos hamis egy koronással fizetett Balog János szedresi vendéglősnek, aki őt emiatt feljelentette. Szarka azzal védekezik, hogy ő a hamis koronát a tolnai piacon kapta ismeretlen egyéntől. — Színház. Városunkban időző Fehér Vilmos színtársulata f. hó 6-án két előadást tartott. D. u. 4 órakor a »Szulamith«, este a »Vöröshaju« került színre. A délutáni előadás nem volt oly hatásos, mint az esti. Az elhanyagolt népszínművekkel úgy látszik mégis csak nagyobb hatást tudnak elérni, mi abból is látszik, hogy a nézőközönség a darabnak minden részletét teljesen át tudta érteni; de nemcsak a darabnak átérthetősége, hanem a szereplők lelkesültsége, valamint a vendégszereplő Tollagi Adolf természetes és kitűnő alakításai is nagyban hozzájárultak az előadás sikeréhez. Pénteken színre került: »Stern Izsák« énekes életkép. Ezen előadás sikerét kizárólag Tollagi Adolf kitűnő játéka biztosította. Szombaton előadás nem volt. Vasárnap úgy a délutáni mint az esti előadás elég jól sikerült, d. u. a »Náni«, este a »Csókkirály« került színre. Hétfőn : »A varázskeringő« 3 felvonásos operettet adták. A szereplők elég jól alakítottak s a közönség is elég jól mulatott. Nagy hátrányára van a szinügynek, hogy a beosztott s jelzett szerepkiosztások gyakran változna'; s igy a szerepükre elkészült tagok a változás mi itt ujabbi szerepükre elkészülni nem tudnak. Ez pc dig nemcsak a szereplőkre, de a közönségre is leverő hatást gyakorol. Úgyszintén kellemetlen a folytonos súgó változás is. Nagyon ajánlatosnak mutatkoznék, ha az igazgató állandó és több szép női tagot szerződtetne, kik nemcsak játékukkal, de egyéb tulajdonságaikkal is vonzóbb hatást tudnának a közönségre gyakorolni. Minthogy a társulat működéséről, itlétük ideje alatt, több bírálatot már nem igen közölhet lapunk, azért ez alkalommal azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy további működése, az itteninél jobb eredményt biztosítson a társulatnak s hogy adandó alkalommal ismét szívesen látjuk Fehér Vilmost társulatával együtt körünkben s bár nem volt talán része a várt anyagi sikerben, de azért hisszük, hogy ő is szívesen keresi fel városunkat a jövőben is. Isten velünk ! — Bonyhádi hírek. A róm. kath. olvasó körben január 8-án este műkedvelői előadással egybekötött táncmulatság volt, mely alkalommal szinre került: Az »Arany kakas« c. színmű. A hosszú darab 17 szereplője bár mind fiatal erőből állott, mégis oly derekasan játszott annak minden tagja, hogy bármely nagyobb színtársulatnak is becsületére válnék. A jövedelem meghaladja a 220 koronát. — A »polgári olvasó- és társaskör« január 9-én akarta évi közgyűlését megtartani, de nem lehetett, miután nevezett egyletnek több olyan tagja van, kik bár a szomszéd helyiségben kártyáztak, de a közgyűlési terembe át nem fáradtak, miért is a közgyűlés nem volt határozatképes. J — Leesett a hídról. Zsákovszky Antal 57 éves palatincai lakos, aki a most épülő báta- szék—pécsi vasúton dolgozott, véletlenül leesett egy ideiglenes hídról és súlyos zuzódást szenvedett. Beszállították ápolás végett a szekszárdi Ferenc-közkórházba. — A Perczel szoborra adakoztak az elmúlt héten: Hajós József Budapest 50-— Kollán Győző B.-Szentlőrincz 2•— Kereskedelmi és iparkamara Brassó 10'— Dr. Schützenberger Elek Dföldvár 10’— Korossy Emil Szabadka 3'82 Steicher 5'— Majsamiklósvár 6‘— Margitai ipartestület 3"40 Percei Lajos Kiskajdacs 10‘— Juhász Imre Endrőd 2‘— Tantó János Kajdacs jj— Potzner János biró gyűjtése 21 •— Antalfalvi járási takarék 2-— Hazslinszky Géza Szekszárd 20’— Vágó József B.-Apáti I*— Kracher György B.-Apáti 2-— Kracher József B.-Apáti 2-— Összesen korona 15!’22 Eddigi gyűjtés: 4778 83 Összes: 4930 05 Potzner János biró gyüjtőivén adakoztak: Potzner János bíró 10, Marath János 1, Ereth Ádám, Keinwald István, Till Lajos, Becker Ádám, Potzner Henrik 2—2 koronát. — Gyűjtés színészeknek. Egy a tudomány és művészetek iránt lelkes helybeli hölgy, az itt időző színtársulat néhány tagja részére pénzbeli gyűjtést rendez. A gyűjtés célja könnyen érthető, pénzről van szó, színészeinket tehát anyagi támogatásban óhajtja részesíteni, kiváncsiak vagyunk azonban arra, akadna-e valaki, aki helyes mérlegelés után ezen eljárásnak lét- jogosultságát elismerné ? Színészek részére gyűjtést rendezni nem szabad, mert ez köpönyegbe burkolt koldulás, mely a színészre, közönségre és művészetre egyaránt lekicsinylő. A színészt, ha megérdemli tessék más módon jutalmazni. Tessék jutalomjátékot rendezni, a helyárakat felemelni és menjen el az előadásra, aki akar és aki a színészt jutalmazni óhajtja. Szívesen adózunk Kaszinónak, Nőegyletnek, Polgári körnek, Dalárdának, Óvoda-egyletnek, tűzoltóságnak, meg nem jut hirtelenül eszembe hány más egyletnek ; szívesen szolgáltatjuk be fillérjeinket akkor is, midőn gyűjtést rendeznek szegény gyermekek felruházására, karácsonyfa felállítására. özvegyek és árvák gyámolitására, elhalt férjek hátramaradt családtagjainak segélyezésére, templomok építésére, leégett községek szegényeinek éhségük csillapítására, szobrok, síremlékek és alapítványok javára és még egész halmaza a jótékonyság gyakorlásának, melyből részt kell vennünk, de fel kell emelnünk szavunkat midőn a nagy közönséget zaklatják azért, hogy 1—2 színészt pénzzel jutalmazzunk. A közönség az érdemes színésszel szemben teljesen megfelel kötelességének ha alaposan kitapsolja ; egyebekben azonban csak az egyén kedvezhet neki, de nem a közönség. Távolról sem akarunk a gyűjtő hölgy további ténykedésére irányitó hatást gyakorolni, de kérjük szüntesse be a gyűjtést, a meglevő pénzért pedig vásároljon bármily alkalmas értéktárgyat s jutalmazza azzal a jutalmazandókat. (f.) — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Dr. Beöthy Károlyné Szekszárd 30 liter bab, Salamon testvérek Szekszárd 25 kiló stockeraui lencse, Trajber Tiva- darné Szekszárd 2 kosár burgonya, 15 liter bab, Dömötör Miklósné Szekszárd 10 liter bab, egy fogás hagyma, Fischhof Károly fia Szekszárd 2 kiló só, 10 kiló rizskása, Weiner Jakab Janya- puszta 2 zsák burgonya, Hofbauer Simon Tolna 5 kiló paprika. Döry Frigyes Zomba 10 korona, Kerületi Takarékpénztár Bátaszék 5 K, Vilcek Sándor József-puszta 5 K, Wolf Henrik Szekszárd 20 K, Adler N. János Szekszárd 10 K, Moudry Hugó Szekszárd 5 K. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál sk. Katinka boldogtalan volt s rettenetesen szeszélyes lett. Szülei nem tudták, mi történhetett vele. Egy vacsora után azonban, melyen kissé több pezsgőt ivott az apa, nevetve súgta az anyának: — Katinka belépett a bakfiskorba! Azért oly szeszélyes . .. Az öregek jelentősen összemosolyogtak és ebben meg is nyugodtak. Csak megerősödött e hitük, midőn meg pár nap múlva ez után Katinka szokatlanul vig lett. Megérkezett a sápadt fiú levele. Finom levélke volt. Udvarias hangú és szerény, fűszerévé széphangu banalitásokkal és frázisokkal, de kifejezve a kétkedést is a «nagy szerelem» fölött, melyben, mint irta, hinni nem igen tud. Ami őt magát illeti, még nem szerelmes, de ha tán meg fogja ismerni, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy szerelemre fog gyuladni, Körülbelül ennyit irt az ifjú. És Katinka kimondhatatlanul boldog volt. íme mégis kapott választ, még hozzá mily finomat, biztatót. És mindez neki, egyedül csak neki szólt. Határtalan öröme csak akkor vált szomorúsággá, ha arra gondolt, hogy az ismerkedés lehetetlen. Eltekintve attól, hogy őt szigorúan őrzik, pár nap múlva el is kel! utaznia, mert lemennek birtokukra nyaralni. S mikor Arra. gondolt, hogy imádottját itt kell hagynia, elszorult a szive s szinte sírva panaszkodott Marynkának: ' — Aranyos Marynkám, én meghalok! Mondd, mit csináljak? En nem megyek Tisza- kőre, én.itt maradok! De Marynka okos nő volt s megnyugtatta a kis lányt: — Ne busuly, Katinka — szólt — ha nem is láthatjátok egymást s nem is beszélgethettek, van még posta, van még levélpapír. Úgy is történt. Katinka megkapta a sápadt fiú arcképét, az meg Katinkáét s egy szép reggelen Katinkáék elutaztak. Az ifjú az ablakban állt, onnan nézte a lánykát, mig csak a kocsi el nem tűnt. Szemeik összetalálkoztak. A kis lány arcán őszinte bánat ült, szemei lemondóan fájdalmasan búcsút intettek, az ifjú kissé hidegen, de mégis bizonyos érdeklődéssel nézte a gyermeklánykát, azt a női lényt, ki' — bár még alig több mint gyermek — őt érdek nélkül megszerette. Ez a gondolat, hogy ő belé valaki puszta látásra szerelmes lett, hizelgett kissé a hiúságának. Egy darabig kibámult még az ablakon, de aztán azzal a meggyőződéssel távozott onnan hogy ez az egész dolog szörnyen nevetséges. Hisz ez a lány gyermek még, fiziológiailag lehetetlen, hogy benne — annyira hangoztatott — nagy s állandó érzelmek ébredjenek. — Dehát minek is? Nincs erre szükség. Belátta ő azt azonnal, hogy ősszel már nyoma sem lesz a kis lány forró szerelmének, mert uj hangulatok, uj arcok ki fogják őt szorítani a kicsike emlékéből. Hanem azért megírta első levelét, melyre nemsokára megjött a válasz, telve ábrándokkal ködképekkel. Csakhamar élénk levelezés fejlődött közöttük. Az ifjú fürdőn pihente ki az év fáradalmait s egy-egy kellemes, hangulatos estén, poétikus levelekben öntötte ki fiatal erőtől duzzadó keblének vágyait, reményeit, érzelmeit, melyek nem szólnak ugyan a kis lánynak, nem szóltak személyeknek: magát az életet, a fiatalságot ünnepelte, dicsőitette a sápadt arcú fiú, kinek a sok tudománnyal sanyargatott agya csak megpihent egy-egy ilyen levélke nyugodt révében, mert lelkét a Studium s a sivár élet még nem vonta be vastag, penészes, dohos kéreggel, még szeretett ábrándozni s el-elringatta magát a nagy, a fenséges, a tiszta szerelem kristályfényes víztükrén ... Szép levelek voltak, ártatlanok, kedvesek, hangulatosak ... Mire eljött az ősz, ritkábbak lettek a levelek mindkét részről. Mire eljött a tél, már vissza is cserélték őket. Kiki megkapta a magáét s elégette 1 Nem is beszéltek egymással soha. Mikor az ifjú újból a fővárosba tért vissza, nem lakott többé régi helyén s igy nem is láthatta őt többé a kis lány s minthogy nem látta, végkép el is felejtette, mert hát sohasem is szerette . . . De mégis szerette 1 . . . A sápadtarcu ifjú leugrott a kocsiról s bement a házába. Alaposan ki volt fáradva. Forró nyári napon két-három község betegeit meglátogatni, nem könnyű dolog. Hanem hát első a kötelesség. Most azonban kényelmesen végigdül a kereveten kellemes hűvös szobájában s szivarra gyújtott. Ritkán juthat ilyen kényelemhez. Hat év múlt el az utolsó szigorlata óta s- ő már második éve körorvos egy alföldi nagyobb községben. Egész napja, sőt sokszor éjjele is fáradtságos munkában telik el. Most sem sokáig pihenhet, mert 4 órakor- újabb útra kel. Becsengeti inasát s hűsítő italt készíttet vele. Az inas elkésziti a szörpöt s a doktor éppen kiinni készül, de ekkor egy dúlt
