Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 14. szám
kenyseg miatt világnyelv é nem lehet egyetlen nemzeti nyelv sem. Egy olyan nyelvről kellett hát gondoskodni, amely a nemzeti anyanyelvek mellett mindenkinek könnyen második nyelvéül válhátik s ezen a kölcsönös érintkezés, a nemzeti féltékenységek kizárásával, általánossá vál- hatik. Ezen a téren is átéltük már a legnagyobb kudarcot, a volapük bukását. Már-már azt lehetett hinni, hogy eme közös érintkezési nyelv eszméje is efféle -— örökmozgó idea marad. Kiemelte azonban ebből a helyzetből az Esperanto feltalálója Dr. L. Zamenhof, orosz orvos. De hat valóban igaz volna, hogy az Esperanto igényt tarthat efféle világnyelvi elterjedtségre ? A vola- pükkel történt csalódás után mindenki jogosan teszi ezt a kérdést. Azonban rendkívül merész ember az, aki előbb válaszol erre akár önmagának, akár másoknak, amig nem ismeri a világnyelvlegszükségesebb feltételeit. Legelső s talán egyedüli kelléke a világnyelvnek, hogy könnyen lehessen megtanulni, mert csak az számíthat nagy elterjedésre. A követők nagy száma bizonyíték a jósága mellett. Szépség, jóhangzás stb. stb , mind mellékes körülmények, hiszen néhány nemzeti nyelv van, amely vadabb hangzású mint sok sok állati hang, mégis milliók használják. Az itt kiemelt főkellék t. i. a köny- nyűség, az esperantó részére több' oldalról biztosítva van. 1. Minden nemzetközi kifejezést magában foglal, ami által biztosította önmagának a korral haladó fejlődést. 2. Szavai a művelt nemzetek nyelveiből vannak összegyűjtve oly módon, hogy azokat a tőszókat fogadta el, amelyeknek sanans elemei több nemzeti nyelvben benne vannak. így a kiejtés alkalmával már a fül számára ismerősekként csengenek. 3. A fölösleges szótanulást kiküszöbölte alkalmas képzők segélyével. Pl. Az egyenes ellentéteknél nem kell -a két szót külön tanulni, hanem egyikből a mai képző segélyével előállíthatják a másikát. Így' lesz a bela-ból (szép) a malbela (csúnya) stb. stb. Ezzel a rendszerrel a nyelv- tanulásnak legnehezebb, legfáradságosább része a szóanyaggyüjtés a lehető legkisebbre redukáltatok. Nyelvtana bámulatosan egyszerű s ami minden nyelvnél hiányzik, az itt igen kidomborodik : nyelvtani szabályai alól nincsenek kivételek Hangzása is kellemes. Leginkább az-olaszhoz hasonlít. Ilyen rövid ismertetés keretében lehetetlenség bővebben szólanunk róla. Még csak azt említjük fel, hogy 22-ik éve, hogy a nyilvánosság elé lépett vele a szerzője s ma már ugyszólva az egész világgal érintkezést lehet fentartani ezen a nyelven. Akik bővebben akarnak megismerkedni e ~ nyelvvel, forduljanak felvilágosításért a „Magyar Esperantisták Társasága“ titkári hivatalához Budapest, VII. Alpár ű. 8 sz. Ne maradjunk el a külföld művelt népeitől! Tanuljunk esperantóul! * Az egyesület tagjai díjtalanul kapják a »Hungara Esperantisto« hivatalos folyóiratot, amelynek előfizetési dija évi 4 K. A titkári hivatalnál a következő esperantó nyelvtanok kaphatók ! Török P.-féle (legújabb) 3 K. Barabás A.-féle 3 K. Altenburger A.-féle (10 lecke) 1 K. (A levelezéshez válaszbélyeget kérünk.) V TANÜGY. A polgári iskolai fölvételekről a közönségnek. Amióta a m. kir. vallás- és közoktatási minisztérium 1908. évi dec. 15-én 145100 sz. a. körrendeleté »a polgári iskolai magánvizsgálatok ügyében« megjelent, az érdekeltek körében sok téves felfogás és magyarázat került forgalomba, melyet a közoktatási kormány újabb intézkedéséig e sorokkal kötelességünk eloszlatni. Mindenekelőtt arra kérjük a közönséget, hogy nézze és jegyezze jól meg, hogy a minisztériumnak említett rendelete, csak a magánvizsgálatokra és a magánvizsgázókra vonatkozik. Legtöbb félremagyarázásra szolgál annak a rendeletnek 2. pontja, mely azt mondja, hogy »elemi iskola V. vagy VI. osztálybeli bizonyítvány alapján a | polgári iskola II., illetve III. osztályának tantárgyaiból magánvizsgálat nem engedélyezhető. Az ily bizonyítvánnyal folyamodók föltétlenül kötelesek a polgári iskola I. és II. osztálya tantárgyaiból szabályszerű é.s a követelményeknek mindenben megfelelő magávizsgálatot tenni«. Az elemi iskola V. és VI. osztályát rendesen végzett tanulókról, akik a polgári iskola II, illetve III. osztályába rendes tanulónak óhajtanak belépni, a rendelet egy szót sem szól és igy az 1908. évi december 15-én megjelent és a magánvizsgálatokra és a magánvrzsgázókra vonatkozó rendelet egy pontját sem szabad az elemi iskola V. és VI. osztályából a polgári iskolába rendes tanulóknak belépőkre alkalmazni. Ezek fölvételére mindaddig, mig a közoktatási minisztérium esetleges intézkedésével mást nem rendel, a »Szabályzat« nak csak régi pontjai alkalmazhatók. Ezek szerint -pedig a polgári iskola első osztályába oly tanuló léphet: 1. aki életének legalább 9-ik évét betöltötte és a 4 elemi iskolát sikerrel végezte ; 2. akinek a négy elemi osztály tárgyaiból annyi ismerete van, hogy a törvényszabta felvételi vizsgálatot kiállhatja : 3. Azok a tanulók, akik az elemi iskola V. osztályát elvégezték, felvételi vizsgálat alapján a polgári iskola II. osztályába, akik pedig a népiskola VI. osztályát végezték el, szintén fölvételi vizsgálat alapján a polgári iskola III. osztályába felvehetők. A gimnáziumból, vagy a reáliskolából polgári iskolába átlépő* tanulókra szintén e Szabályzat-nak 1880. évi május hó 12-én 6364. szám alatt kibocsátott régi, eddig nem változtatott pontjai alkalmazandók. Nyilt-tér. Elvem nagy forgalom, kevés haszon. Nagy raktár férfi, fiú és gyermekruha különleges" ségekben. Na mulassza el senki az »ANGOL SZABÓ« dúsan felszerelt férfi, fiú és gyermekruha újdonságait megtekinteni. Minden vásárlási kötelezettség nélkül. Felhívom a figyelmet a vevöközönség kényelme szempontjából fentartott kalapraktáramra. Kalapjaimat, mint mellékcikket, beszerzési áron árusítom. Raktáron legújabb Angol, Borsalinó, Hükl és honi gyártmányú kalapok nagy választékban. BondyLipót férfi, fiú és gyermekruha áruházában az „ANGOL SZABO“-hoz SZEKSZARD, Garay-tér. KÖZGAZDASÁG. Munkásházak. Hazaszerte. szép akció foly:k a gazdasági munkások érdekében. Örömünkre szolgál, hogy ebben az emberbaráti cselekedetben vármegyénk is részt vesz. Nem tudjuk eléggé elismerni ez irányú szociális tevékenységet s mivel a bérházban nyomorgó munkások érdekében úgy a mi városunk, mint községeink közreműködhetnek, — jónak látjuk azokra a nagy érdekekre tekintettel, melyeket a gazdasági munkásházakról szóló törvény érint, — a törvényi ismertetni s mindenkit, aki a békés pacifikáció- nak barátja, ezen sorokra melegen felhívni. A gazdasági munkásházakról való törvény szerint munkásházak azokon a helyeken épülnek, ahol legalább tiz múnkáscsalád jelentkezik avégből, hogy szeretne saját otthonába jutni. De ez csak az első lépés. A jelentkező munkásoknak ezt az ügyét a képviselőtestületnek is magáévá kell tenni. Következik tehát, hogy ahol munkásházak épülnek, ott a munkásság s a birtokos osztály között egyetértés és kölcsönös méltányosság legyen. Ezt a munkások jól fel7 fogott érdekében kívánjuk. Mert a dolog úgy áll, hogy a munkásházakat kölcsönből építik és a munkás, akinek nincs hitele, hogyan kap kölcsönt ? Csak úgy kap kölcsönt, hogyha a községi képviselőtestület, avagy a vármegye értük kezességet vállal. A kölcsönt a községi képviselőtestület, vagy maga a törvényhatóság szavazza meg s veszi föl a münkásházakra. A törvény pedig ezt azzal teszi mindenütt lehetővé, hogy felhatalmazta földmivelésügyi minisztert, hogy a kon- - vertált kölcsönök kamatterhéből — valameddig a kölcsön fennáll — 2°/0-ot elvállal. Az eddig fölvett munkásházi kölcsönöknél a munkásra a kölcsön törlesztésnek tehát két harmada hárul: nyilvánvaló, hogy midőn a maga kis fészkébe a munkás bevonul, nem fizet többet, mint a mennyit eddig bérházban fizetett. Mivel a képviselőtestületben a gazdák ülnek, akiknek a fölvett kölcsönért jót kell államok, már ebből is nyilvánvaló, hogy a munkásosztálynak igenis szüksége van azoknak jóindulatára, akik saját otthon megszerzésében őket gyámolitani hivatottak. Nem lehet el sem képzelni, hogy ahol a munkásosztály valami lázongó, önmagával meghasonlott, keserű lelkii ember után indul és a társadalmi meghason- lásnak annyi kellemetlen magját elhinti, hogy ott, mikor a munkásosztálynak annyira égető ügyéről, a saját otthona megszerzéséről legyen szó, — valami nagy szeretettel karolnák föl azt és a rájuk köveket dobókat, kenyérrel hajítanák vissza. Az emberi természet ily nagylelkűségekről nem akar tudni. Jó bánás, békesség, szeretet hasonló virtusokat fakasztó Békétlenség, méltatlanság, gyűlölség pedig elhidegiti a sziveket. Azért legyünk bár akármi foglalkozási sorban: becsüljük meg egymást; legyünk egymás iránt méltányosak és igazságosak. Viszont a gazda osztályhoz is kérő szóv al vagyunk. Jó munkást, akit letelepítenek, akinek otthont adtak, aki Amerikára nem gondol, — úgy lehet kapni, ha ott, ahol a belső, ingatlan szerzése a munkásra meg van nehezítve, az áldott törvény nyomán szeretettel foglalkozunk a munkásoknak építendő, házakkal. Meg kell nézni Szentes, Makó, Hódmezővásárhely, Zenta munkásnegyedét. E helyeken egész munkás városnegyedek épültek vagy épülnek. Őrömmel megy végig az ember pl. Szentesen, a Darányiutcán, ahol a népjólétnek kedves jelenségeivel találkozik, ahol ezer és ezer kis exisztencia keserű lelkét fordította meg a törvényhozás gondossága és a miniszter népszeretete. Szinte azt szeretnők mondani magistratu- sunknak: menjenek oda, tanulni a társadalmi pacifikáció művét. Végtelenül örülnénk, ha hírlapírói toliunk egy nagy közkérdés üterére tapintott volna, és cikkünk nyomán e szociális téren kezdeménye munkásság következnék ! — Lóavató bizottság. A lóavató bizottság elnökeit a múlt héten tartott megyei közgyűlésben választoták meg. Elnökök lettek: a dombóvári járásban Jeszenszky Andor, Rolf Aladár dr ; a dunaföldváriban Sztankovánszky János, Kovács S. Endre, a központiban Tóth Ödön, Návay Emil; a simontornyaiban Bernrieder János, Vizsolyi Ákos; a tamásiban Perczel József, Huber Lajos; a bonyhádiban Forster István, Willinger Márton; a Szekszárd városiban Szeghy Sándor, Mártin József dr. Imakönyvek reformátusok és katholikusok -------r- részére. ---------Ka pható: Molnár-féle könyv- és pnpir- kereskedésben SZEKSZÁRD, Kaszinó-bazár. Szerkesztői üzenetek „Nem feminista“. S. Rózsikét szívesen üdvözöljük munkatársaink sorában. Anyakönyvi közlemények. — 1909. április 1-töl 7-ig. — Született: 11 gyermek, 8 fia, 3 leány. Kihirdettetett: Szabópál János Schmidt Erzsébettel, Halász József Juhász Évával, Prantner Antal Reiter Erzsébettel, Bondy Lipót Dezső Máriával. Házasságot kötött: senki. Meghalt: Biró Istvánné Berek Erzsébet 78 éves, Szulimann József 77 éves, Finta Erzsébet 14 napos, Lórí Menyhért 69 éves, Pámer Mátyás 21 éves.
