Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-08 / 14. szám
XXXVII évfolyam T 14. szám Szekszárd, 1909 április 8, Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő .1- Főmunkatars BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön I Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */« évre 6 K, évre 3 K 'Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f. 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Előfizetési felhívás. Április hó 1-vel előfizetést nyitottunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a me- gyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a v Tolnamegyei Közlönyu a „ Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesületu -nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lápunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap kiadása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Husvét. A keresztény világ hüávét ünnepén nemcsak az Isten-embernek gyászos halálát s újra életre kelését ünnepli, hanem egyszersmind az emberi lélek halhatatlanságát is hitágazatai előirása szerint, ismételten feleleveníti. Azért nevezik általában a husvétot a feltámadás nagy ünnepének. Vannak a természettudományok kultiválói között, kik tagadják az újra feltámadás lehetőségét s azt állítják, hogy az emberi lélek nem egyéb, mint az ember csodálatos gépezete működésének folyománya s megszűnvén a gépezet működése, az ember testestül-lelkestül porrá válik s a maga egész valóságában visszatér az anyaföldbe, melyből származott. Hát legyen mindenkinek hite és meggyőződése szerint, de ne süsse senki a kereszténységre a felvilágosodás hiányának bélyegét, azért, mert vallásának tanításait követi s hisz az emberi lélek létezésében s annak halhatatlanságában. . Éppen úgy hiszünk az emberi lélek halhatatlanságában, mint hisszük, hogy a mi sok megpróbáltatáson keresztül ment országunk is nem sok idő mulvi politikai feltámadásának ünnepét fogja fényes keretben megülni. A nemzet intéző szerve, az ország- gyűlés, most nem működik, de annál terhesebb feladat megoldásán fáradozik a végrehajtó hatalom másik két szerve, az uralkodó és a magyar kormány, hogy a külbéke szerencsés biztosítása után, a belbéke állandó alapjait is közmegelégedésre lerakni megkísérelje. Mi is okozza a mostani válságos belpolitikai helyzetet ? Tisztán és egyedül a bankkérdés. A függetlenségi párt egy jelentékeny része, programmjára hivatkozva, követeli az önálló magyar bank felállítását. A kormány, teljes egyetértésben, megelégednék a kartelbank. felállításával, mely nézetem szerint is a közös monarchia mindkét államának érdekeit szolgálná s mintegy rázkódás nélküli átmenetet képezne a közös és külön bank között. Úgy, de Ausztriában konokul ellenszegülnek bármelyik megoldási módnak, oda át csak a közös fiánk kell, mely leginkább óvja az ő érdekeiket s megakadályozza azt, hogy Magyarország szentesitett törvényei értelmében önálló gazdasági berendezkedést létesítsen. Kossuth Ferenc, a függetlenségi párt elnöke és vezére, Apponyi Albert gróffal együtt a kartelbank létesítését követeli, de pártjának ígéretet tett, hogy ha annak létrehozatala Bécsben legyőzhetlen akadályokba ütköznék, akkor az önálló magyar bank felállítása iránt fog az uralkodónak előterjesztést tenni. Az uralkodó legjobban szeretné, ha a két állam kormánya egymás között, bizonyos formában megállapodnék és ő nem volna kénytelen a viszálykodó felek között dönteni ; mert bizony az a helyzet, hogy bármelyik fél álláspontjára helyezkedik, a másik fél elégedetlenségét és neheztelését vonja magára. Ez pedig még egy hatalmas uralkodónak sem kellemes helyzet, különösen akkor, ha, mint ő, folyton két malomkő között kénytelen uralkodói tisztét végezni. Már most, midőn Ausztria a kartelbank felállítása ellen teljes erejéből tiltakozik s TÁRCA. Jubileum**) Zengjen a dal most csak csupán rólatok, Ünnepünk tárgyai: kölesdi papok ! Kint a nagy világban vakít a pompa, Mi ad csupán vigaszt? Az Ur temploma. Egyik tornyán csillag hinti sugarát, Másikon a kereszt fénye ragyog át. Mindegyiknek papja: Krisztus szolgája, Mindegyiknek lelke csak Őt szolgálja. Mindegyik szivében ég a szeretet, Mely egyenest Hozzá, a mennybe vezet. Ez tartotta össze negyven éven át Csillag- s keresztes templom két papját.- Ez irigy világban legszebb diadal, Zengje a madár is, csendüljön a dal 1 Csendüljön az ének, égbe szárnyaló, Mintegy szent zsolozsma, odáig ható ! A hívek szivében nyíljék a hála, A megértő lélek legszebb virága. *) Lúgler S. és Kálmán D.-höz az ország minden részéből — ismerőstől, baráttól, tisztelőtől — sok-sok gratuláló sor érkezett 40 éves papi s irói jubileumok alkalmál ól. Azokból való e bájos versike is, amely egy költői lelkű, szép asszony tollából való, aki sok éven át szorgalmas munkatársa volt a »Prot. Papn«-nak is. K- O. Mit e világ nektek eddig nem adott.. „ Éljetek sokáig, Ünnepünk tárgyai: kölesdi papok! B. Halász Margit. Tilinkó szól . . . Tilinkó szól künn a pusztán, Búsongva hívogat, Barna-szemű bojtár-gyerek Szomjazza csókomat. Sietek már, repülök már! Szerelem a szárnyam . .. Át is ölelt már a betyár, Csakhogy meg ne fázzam! Lágy a hangja, vas a karja, — Éllenkezem, 5 «akarja«, — S derekamat, mint a vaspánt, Oly szorosan tartja. Őszi szél zúg erdőn-mezőn, Messzi ködös tájon, Tarlott mezőn nincsen virág, Nincs levél a fákon, Nem telik már bokrétára, Megfagyott már csókja, Nem hívogat, nem szóütgat A tilinkó-nóta. Mást ölel két erős karja, — Panaszomat nem is hallja, — Csárdabeli szép menyecske, Nyájas szóval tartja. 5. Rózsika. Képek. — A «Tolnamegyei Közlöny» eredeti tárcája. — Irta: Mányoky Gyula dr. Vasmegyében régi dzsentri-vidék a Kemenesalja. Középpontja Kiscell, e rohamosan fejlődő városka, mondhatnók : Vasnak Bonyhádja. Itt zajlanak le a kemenesaljai bálok. Tele szép asszonynyal, szép lánynyal. Azután meg Szombathelyről rendesen prima kvalitású cigánynyal, a világot járt, olasz grófnőt szöktetett Darázs Miskával, Gyerünk. Jó ismerősre találok. Egy földbirtokos feleségére. Akivel lánykorában sokat táncoltam az egykor három vármegyében hires pápai jogászbálokon. Üdvözlöm, csatlakozom. Szívesen fogad. De mégsem a régi: a keresetlen, a közvetlen. Szertartásos lett és feszes. Mintha karót nyelt volna. Elegánsát értek persze. «Nini, megint egy ismerős !» Szép asszony., táncosnőm lánykori benső barátnője, bálozó pajtása, akit meg egy ügyvéd vett el. Legjobb meghajlásommal üdvözlöm ; a dzsentri asszonyka alig észrevehető fejbólintással. — Haragban vannak ? — Ah, dehogy ; jól vagyunk ; csakhogy utaink elváltak ; köreink mások. Részemről el nem fojtható mosoly, őnagy- sága részéről karókeroényedés, emelt hang — és: «Mert tudja meg, hogy nekünk dzsentriknek külön világunk van.» Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
