Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-11 / 6. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 február 11 — Az a] kétkoronások Az ezüst forinto­sokat — mint egy bécsi lap újságolja— köze­lebbről teljesen kivonják a forgalomból és helyébe ezüst két koronásokat bocsátanak ki. Egyelőre ötven millió értékben vernek két ko­ronásokat. A tizkoronás aran}-pénz is kikerül a forgalomból, bankjegyeket bocsátanak ki helyette! — Nevessünk! A »Szekszárdi Róni. Kath. Olvasókör« folyó hó 14-én vasárnap saját disz- terméb'en tréfás farsangi estélyt rendez, mely alkalommal színre kerül »Utazás a földkörül nyölcvannap alatt.« 1000 korona jutalmat kap az, aki nem nevet! Helyárak: I. hely 1 korona,. II. hely 60 fillér, állóhely 40 fillér..— Jegyek előre válthatók az elnökségnél és a katholikus kör házmesterénél. Az előadás kezdete este pont 8 órakor. — Kitüntetett határszéli rendőrőrmester. A m. kir. belügyminiszter Monostori Pál határ­széli rendőrőrmesternek buzgó szolgálatának elismeréséül 120 korona jutalmat utalványozott. A kitüntetett őrmester szekszárdi származású és jelenleg a Román-határon Sasmező határállo­máson, mint határrendőrségi őrségparancsnok működik. — Gyűjtés a délolaszországiak részére. Bajó Pál, a központi járás főszolgabirája járá- j sában tekintélyes összeget gyüjtetett a délolasz­országi szerencsétlenek segélyezésére. A be­- gyűlt psszeg 936 korona és 69 fillér, melyhez, hozzájárultak az összes községek, kivéve Simon- major községet, ahonnan egy fillér sem jött a jótékony célra. Alsónánáról 10 koronát, Bátáról 120 koronát, Alsónyékről 32 korona 64 fillért, Bátaszékről 258 korona 30 fillért, Decsről 10 koronát, Gindlicsaladból 122 korona 23 fillért, Harczról 5 koronát, Mözsrpl 20 koronát, Őcsény- -ből 77 korona 30 fillért, Sárpilisről | korona 50 fillért, Sióagárdról 8 koronát, Szedresről 6 korona 32 fillért, Tolnáról 167 korona 80 fillért, Várdombról 17 korona 54 fillért küldöttek. — A paksi kath. Népszövetség. Folyó hó 3 án Pakson is megalakították a kath. Népszö­vetséget Streicher József apátplébános elnöklete alat', aki meggyőzően szólott a Népszövettség nemes céljáról. Hatásos beszédet tartott még Tolnay Bertalan segédlelkész is. A Népszövetség igazgatójává egyhangú lelkesedéssel Streicher József apátplébánost, helyettes igazgatóvá pedig Tolnay Bertalan s. lelkészt választották meg. — Uj szénkénegraktár A földmivelésiigyi miniszter Döbröközön 1 község részére uj szén- kénegraktárt engedélyezett s annak bizományi kezelésével a községet bízta meg. — Bonyhád- simmentáli tenyészbikák el­adása. A kisbéri m. kir. állami ménesbirtok bonyhád—simmentáli tenyészetéből 30 darab két és tél éves tenyészbikát ad el f. hó 22-én dél­után 2V2 órakor Kisbéren tartandó szóbeli ár­verésen, mely körülményre felhívjuk Tolnavár­megye gazdaközönségének figyelmét. A kisbéri m. kir. áll. ménesbirtok igazgatósága az érdek­lődőknek szívesen küld árverési jegyzéket. — Nyilvános köszönet A tolnamegyei tak. és hitelbank igazgatósága ez idén is 20 koronát adományozott a szekszárdi iparostanonc isko­lának. A honi .paroktatást támogató eme haza­fias tettéért a takarék és hitelbank igazgatósá­gának nyilvánosan is köszönetét mond; az iparostanonciskola igazgatója. — TŰZ. Korkos György mözsi lakosnak a szekszárdi határpalánki hegyen lévő présháza folyó hó 2-án éjjel 3 órakor — ismeretlen okokból — kigyulladt és a benne volt kád, prés, szőllőzuzó és gazdasági eszközökkel el­égett.- A kár 600 korona, ami biztosítva nem volt. — Hirtelen halál. Szöködi Sándor 46 éves decsi lakos e hó 9-én a kórházban magát fel­vétetni akarta, de amint a hivatalba belépett, összeesett s nyomban meghalt. A szegény em­bert gutaütés érte. — Adomány. Ováry Ferenc nagybérlő a gyönki szegények között leendő kiosztás végett a községi elöljáróságnak 100 koronát adott. — A rabok segítése. A dunántúli rab- segélyző-egylet átiratot intézett az összes vár­megyék alispánjaihoz, amelyben felkéri őket, hogy ezen jótékony egyesületet a főszolgabirák utján a községek támogatásába ajánlják. A du­nántúli rabsegélyző egylet fennállása óta több mint 25—30000 korona segélyt nyújtott. Az egyletbe belépő községek, mint alapitó tagok, egyszersmindenkorra 20 koronát fizetnek. — A gyógyászat hihetetlen módon haladt a legutolsó évtizedekben. Így például ma a régi, kitűnő háziszer, a csukamájolaj is uj formában kapható, mely nemcsak hátrányaitól, visszatetsző szagától és izétől mentes, hanem feltétlenül könnyen emészthető állapotban nyújtja, ami hatásának erejet növeli.' És ez a »Scott féle Emui sió* — melyet minden gyógyszertárban árusítanak. — Legújabb hir a Dunáról A megindult hóolvadás és esőzés következtében a Duna folyam hatalmasan megdagadt és több helyen már árvíz veszedelmet is hozott. A „Szekszárd- bátai ármentesitő társulat“ igazgató főmérnöke, Tóth Károly, úgy a segédmérnök is állandóan kint vannak a töltéseken, ahol már megtették a kellő intézkedéseket, az esetleges árvizveszede- lem ellen. Az igazgató főmérnök folyó hó 10-én délben a következő telefonértesítést volt szives lapunknak küldeni: Két jégtorlasz van, az egyik a bajai átmetszésnél, a másik pedig Dunaszek- cső mellett. A vízállás Bátán 5 méter, Keselyűs­nél 6 méter és Domborinál 7 méter. A paksi töltés körül már erős védekezés folyik, nálunk azonban a viz csak most ért a töltés lábához, védekezéshez készülnek. A szigorú idő miatt a torlódás most nem várható és valószínű, hogy védekezésre akkor lesz szükség, amint lágyabb idő áll be. — Paksról folyó hó 10-én reggel arról értesültünk, hogy ott a viz magassága 6’48 méter s a Duna áradóban van. Az uj jég a régivel együtt zajlik. Gerjennél 7’ 13 qnéter a viz állása, a jég áll. — Vöröskakas. Vasárnap d. e. 11 órakor vészes harangkongás zavarta meg Paks ünnepi csendjét, s az ájtatosságot végző hívőket. Ott­hagyva papot, rohantak a magasból törő óriási füstfelleg felé, mely biztos Útmutatója volt a menteni sietőknek. Helyszínre érve, borzasztó látvány tárult szemünk elé ; egy hosszú, vagy 25 méteres épület Rcsch István asztalos gyár­telepe lángba borulva égett. Megközelíteni teljes lehetetlenség volt; a padláson felhalmozott gyű- ) lékony anyag: forgács és apró fadarab, a mű­helyben lévő kész bútor, mind tápot nyújtott a pusztító elemnek. A cseréptető pattogva hullott alá, már-már menthetetlennek látszott a közvet­len mellette lévő, .lángtenger által folyton nyal­dosott lakóház is, de a tűzoltók fáradhatatlan, csaknem emberfeletti munkája meghozá a százak által óhajtva remélt eredményt. A ki-kigyuló fazsindelyt két vizsugár védte, mely korlátok közé szoritá a megsemmisüléssel fenyegető lakó­házat. A műhely megmentésére gondolni sem lehetett, csupán tűz a tovaterjedése és a benzint tartalmazó gépház megmentése volt a cél, ami sikerült is. A lángtenger mindig nagyobb mér­veket öltött s a polgárság unott arcc 1 nézte, de hogy egyiknek is eszébe jutott volna lovát befogni és vizet hozni, nem; de minek is, hisz nem az övé ég, még a hatóság felszólítása sem használt, inkább tovább állt. Elismerés illeti kü­lönösen a fáradságot s veszélyt nem ismerj tűzoltókat s mindazon kaputosokat, kik nem az ünneplős ruhára, hanem a veszély nagysá­gára voltak tekintettel; továbbá Döme István nagyvendéglőst, ki nem restelte felcserélni ünnep­lős ruháját és saját kocsiján hordta a vizet. Délután 6 órakor még mindig égett. Rengeteg kész bútor, s egyéb asztalos munka és a fel­szerelés lett a tűz martalékává. A kár körül­belül 30,000 korona, miből biztosítás révén tetemes összeg térül meg. A.tűz keletkezésének oka kideríthetetlen. — A kölesül földmivelő polgárok olvasó­körének mulatsága. Tagadhatatlan s ezt ide­gen, nagy művelt nemzeteknek ezzel foglalkozó tudósai is nyíltan kimondták: a földmivelők osztályánál a legjózanabb gondolkozásu — a magyar. A német, a francia többet tud, a svájci, az angol ismeretekben gazdagabb, de olyan ter­mészetes esze, talpra esett gondolkozása, mint a magyarnak — nincsen. Es a föld is, lehet még olyan zsiros jó föld, ha nem gondozom, nem terem olyan gazdagon. A régi múlt idők­ben a kardot forgattuk s igy nem értünk rá, a közel múltban hibásak voltunk, mert bár okunk nem volt rá, mit se tettünk lelkünk kiművelé­sére. Ez a hiba sokszor bajba sodor még, de megkettőzött erővel dolgozva tudásunk, tiszte­letérzésünk, egymásiránt való köteleségünk is­mereteinek kicsiszolásán, helyreúthetjük. így emelkedik majd a magyar nemzet a legelső nemzetek közé s igy lesz e nemzet minden fia megelégedett, igy: ha dolgozunk tudásunk emelésén ... A fent irt egyesület mindenkép­pen azon van. A kezdet nehézségein túl esett már s most elnöke Tantó Imre céltudatos ve­zetése mellett hihetőleg érvényre juttatja majd a fennen lobogtatott zászlóra irt lelkes jelsza­vakat, mely a társas élet fejlesztésével közmű­velődési szolgálatra hivatott. E hó 7-ikén tar­tott mulatsága is ezt bizonyítja. Könyvtára ja­vára tartotta az egyesület. S szép erkölcsi si­ker mellett, mintegy ötven koronát fordíthat a jövedelemből könyvekre, melyek hivatva lesz­nek a nemes és jó iránti érzéket fejlesztve olyanokká nevelni, mint amilyenekké egy mű­velt ország polgárainak lenni kell! Felülfizet­tek : Krausz Samu, Illyés Gyula, Borda János, Grünvald Gyula, Várkonyi István, Őrsvezető. Kálmán Endre, Csiba Lajos 50—50 fillér s 1 korona, Ujkéri Lajos 30 fillért, Varga János és Tavaszi István 10—10 fillért. — Agyonütötte a fa. Mohári István kölesdi 20 éves legényre fadöntés közben vigyázatlan­ság következtében, rá esett egy hatalmas ág. Nyakszirten találta a szerencsétlent. A vér mind­járt elöntötte. Két hete ennek. Ágyba került Gyógyították a bajt, de egyre fogyott, mindin­kább összeeset, mig február 7-én megváltotta sok szenvedésétől a halál . . . Ismét kevesebb eggyel, ki előtt ott volt még az élet, a jövő. Mikor úgy is olyan kevesen vagyunk. 1 ez az eset is toliunk hegyére adja, amit már nem egyszer hangoztattunk. Nem olyan olcsó a mi magyar vérünk, hogy. ne a legszigoruabb rendszabá­lyokkal kellene azt biztosítani. Messze menő óv­intézkedést kellene minden olyanért követelni — büntetés terhe mellett, aminél polgártársaink életét fenyegeti veszély. És szigorú vizsgálatot indítani ilyen szomorú kimenetelű esetnél és ha valakit mulasztás terhel, példássan megbüntetni. Érdekében áll ez az egyeseknek, de érdekében a köznek, a r emzetnek, az fáradalomnak, mely minden-egyesben egy égy tagját,-egy polgárát veszti el. — Ki mint réti ágyát, úgy alussza álmát Ez a közmondás csak ott válik be, ahol az ágv is megfelel a kivánalmaknak A rossz ágyat a legjobban is megvethetjük, mégis kellemetlen benne a fekvés. Ilyesmi nem fordulhat elő azok­nál a vas- és rézágyaknál, amelyeket Hicker Gy. vas- és rézbutorgyáros állít elő, Budapest, VII., Holló-utca 3 alatt és amelyek nemcsak kitűnő anyaguk és kényelmes voltukról, de jutányos áraikról is híresek. Sodronybetétek, vas- és rézbutort, nemkülönben kerítéseket és sodronjTonatokat is a legkitűnőbb minőségben készít ez az ismert gyár. — Az igazi tavasz. -Még néhány hét és- a föld fölszabadul a tél bilincsei alul. Vajha a beteg szervezet is megujodhatnék, miként a ter­mészet a tavasz által! Balga ember, ki ha beteg, lemond a megújhodás, a gyógyulás reményéről. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik bármilyen idegbetegségben, vagy ezekből eredő bajokban szenvednek. A reménységnek, a bizalomnak és a gyógyulásnak biztos módját tárja fel a szen­vedő emberek előtt az „Értekezés a villamos gyógymódról“ cimü rendkívül értékes könyv, amelyet ingyen és bérmentve zárt borítékban küld meg bárkinek az Elektro Vitalizer Orvosi Rendelö-intézetBudapest, Károly-körut 2 félemelet 50 sz. ha lapunkra való hivatkozással azt egy levelezőlapon kéri. — Viharos gyűlés. A kölesdi hitelszövet­kezetnek e hó 7-én tartott rendes évi közgyű­lésén parázs kis vita keletkezett, mélynél' nyomán feltámadt vihar végzetessé vállásától egy józan indítvány elfogadása mentette meg a nevezett egyesületet.- A tárgysorozat letár- gyalása után kitört az az elkeseredett elégedet­lenség, amelylyel a hitelszövetkezeti tagok a mostani igazgatóság, illetve elnöke ellen, annak egyik eljárása miatt viseltetik. A szövetkezet könyvelője, ki tizenegy éve szolgálja az egye­sületet odaadó kötelességtudással, lelkiismeret­tel (miről egyik legutóbbi jegyzőkönyv is tanúskodik) hosszabb idő óta betegeskedvén, s igy helyettessel végeztette pontosan a mun­kát. A legutóbbi tisztviselőválasztáson azonban az igazgatóság egyhangúlag mást választott helyébe. A választás megejtése szabályszerű lévén, ellene kifogás nem emelhető. De — s ez keserítette el a tagok oroszlánrészét, kik megvoltak elégedve a könyvelő munkájával — az uj könyvelőválasztásról, illetve a réginek történt fölmondásáról, az utóbbit nem értesí­tette sem jegyzőkönyvi kivonat által, sem más hivatalos utón. S ezért a mulasztásért az elnö­köt vádolják. Ez Okozott aztán lármás jelene­teket, melyben semmiféle határozatot hozni nem lehetett. A kiabálást, kavarodást tehetetlenül nézte az elnök Végül szóhoz jutott. Azonban csakhamar felujult az előbbinél még nagyoüb zűrzavar azon szavakra, melyek felekezeti türelmetlenségről tanúskodtak. Nagyon szomorú dolog — s a mostani idők jele ez — hogy külömbséget teszünk magyar és magyar között aszerint, amint keresztyén, zsidó, protestáns vagy katholikus az illető. A felsőbb rétegekből jövő áramlat utat talál magának végig a társa­dalom minden »osztályához«. S ápoljuk, növel­jük — terebélyes fává. Mutatja ez a közgyűlés. De vigyázzunk, mert keserves lesz, ha ezjr - v fa tnegtermi a gyümölcsét; ha magyar magV y ellen küzd, ha egymást fojtjuk, egymást szqi. juk le, hogy az boldoguljon, akkor ez a haza, ez a nemzet, mikor egyrészt ott van Amerika, melyet mint, a mi sokat Ígérő Kanaánkat fel­keresve, erőnket vesztjük ; ott a tulkicsi szapo­rulat a nagy halálozással szemben ?! S mi kevesen, akik vagyunk, egymást ütjük: én tégedet, mert zsidó vagy, te engemet, mert én meg luteránus . . . A zaj, lárma csak akkor ült el, mikor azt az indítványt tette meg egy tag, hogy adja ki az ügynek megvizsgálását a közgyűlés egy 21-es

Next

/
Thumbnails
Contents