Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

1909 január 7

tolnaMegyeí KÖZLÖNY

A Polgári Olvasókör választmányának a terem ingyenes átengedéséért, a Molnár-féle r. t. és a Kaszás-nyomdák tulajdonosainak a nyomtatványok- díjmentes szállításáért, úgyszintén mindazoknak, kik szives adományaikkal vagy közreműködésükkel hozzájárultak a mulatság sikeréhez, ezúton fejezi ki őszinte köszönetét a vigalmi bizottság.

— Táncmulatság A bonyhádi róm. kath: olvasókör f. hó 9-én, saját helyiségében, hazalapja javára, ifj. Jónás Laci zenekarának közreműködésével táncmulatságot rendez. Belépti-dij személyenként 1 K 60 f, családjegy 4 korona. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

— Szllveszterestély A bonyhádi kath. körben fényesen sikerült Szilveszter-estélyt rendeztek. Az estély programmjának első száma Dús István hegedű- és Schumann János gordonkajátéka volt. Sok tapsot arattak. A «Bakfisálmok»at nagy tetszésnyilvánítások között Bóth Katica k. a. adta elő. Ritka műélvezetet nyújtott Béms Rezső éneke, akit dr. Jozgits János espejjg».p!#kános kisért zongorán kifogástalan pr efáitifással.'vjßCiss József'«Simon Judit» cimü köJten^nyét rgekül szavalta Rueiczky Richard^ Rövid szirnet után (Jzenczik László, Schunutfan Janos Ss Schopper Istvánba «Házaló tragédiáját» amak elő kitűnő humorral. Majd Sckumann Jártéi «A pénz» kupiéi következtek, kellemesen mjraüatva a közönséget. Még Link gatyás és Címezik László szerepeltek. A családban kellémeRn szórakoztató estélyt a közönség a, HimnrUsz eléneklésével fejezte be.

— A pakn daloskor 1909 január hó 9-én aát EizsébétiszáHoda nagytermében, saját pénz-. +ara javffra tánccal egybekötött hangversenyt rended melynek kiválóan összeállított műsora autnvetkező : 1. Üdvözlő'dal. Énekli a daloskor.

2. A dal és zene hatása a kedélyre; Irta és felolvassa Paraté György, a daloskor elnöke. 3. Régi nóta. Énekli a daloskor. 4. Monológ. Előadja Keinrath Zsigmond. 5. Szerenád. Bariton- soló, ének- és harmoniumkisérettel. A magánszólamot énekli Boros László. 6. Vonósnégyes. Előadják Michalovich Lajos, Németh Mihály hegedűn, Hum József violán, Greyer József cellon. 7. Három eredeti magyar népdal. Irta Hoppe Rezső. Énekli a daloskor.

—EGYLETEK, TÁRSULATOK:

Tisztújító közgyűlés a szekszárdi Olvasókörben. Nagy érdeklődéssel folyt le a szekszárdi Polgári Olvasókörben múlt vasárnap d.

u. 2 órakor a tisztújító közgyűlés, melyen 120-an jelentek meg. A közgyűlést Boda Vilmos nyitotta meg s évi jelentésében kitért az egyesület összes ügyeire, különösen hangsúlyozva, hogy az egyesület további felvirágzása csak úgy lesz biztosítva, ha minden tag eleget tesz fizetési kötelezettségének. Az egyesületnek 1908. január

1-én 305 rendes és 10 kültagja volt. Az év folyamán felvétetett 55 rendes és 4 kültag. Az év folyamán töröltetett 20 rendes és. 1 kültag. A taglétszám 1909, január 1-én 340 rendes és 13 kültag. Tagdijakból befolyt 3228 korona; újságokból 132 K. 10 f. házbérből 400 K,, tánc- mulatságokból 146 K. 50 fillér; tehát az összes bevétel 3906 K. 60 fillér, az összes kiadás pedig 3417 K. 57 fillér volt. — Az elnöki jelentést helyesléssel vették tudomásul. André István a sok hátralék főbb okának azt tartja, hogy a szolga nem hordja ki a tagoknak a nyugtákat. A többi jelentések megtétele után az elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönve a Ki',olmat, tisztségéről lemond. Ezután korelnö- egyhangulag Sipós Mártont választották eg és két szavazatszedő bizottságot alakítottak^ A szavazás eltartott d. u. fél 5 óráig, melynek eredménye a következő : beadatott 120 szavazat. Elnökké egyhangúlag, 120 szavazattal, nagy lelkesedéssel ismét Boda Vilmost választották meg. Alelnök : André István (116), igazgató Horváth József (77), ügyész: dr. Török Otttó (120), pénztárnok : Mirth Gyula (65), könyvtárnok : Dorn Zsigmond (107), jegyző : ” ~-n,»wer Lajos (120), számvizsgálók: Nikitits 120) és Tauszi* Ignác (119), Választmányi : Horváth Ignác (120), Haja Béla (120), is Káro y (119), Dcbulay Imre (118) Wil- pde ( ■ 8}Sipos Marion (! 17) Vatzek László (tl/j Grószbauer Ferenc (114), Stann István (114), id Tóth PakYllO), dr. Zsigmond Ferenc (87\ Franek Janos (75) Póttagok : Pekary János {72), Tarlós Janos (69> — Boda Vilmos elnök ury a maga, mint Us/.ttarsai nevében is megköszönte a biza mat es köszönetét mondott a korelnöknek es - vazatszedő bizottságnak fáradozásukéit Sipo* Marton körelnök pedig rövid, lelkes ss*av idyó. ölte Boda Vilmos

elnököt Még Krchi Újvári Péter 'Tette1' indítványt, n en. k elintézése atán a tisztújító köz 1 ül az elnök éltetésevei véget ért A Szekszárdi Első Aagyar Asztaltársaság karácsonyi ünnepekre vatlaskülonbség nélkül

18 szegénygyermeket öltöztetett fel téli meleg ryhaval, amelynek költségeit részben tagdíjakból, részben pedig könyörádományokból fedezte. E nemes célra adományoztak : N. N. 22 kor. gróf Apponyi Géza, Szekszárdi Népbank 20—20 kor., ■ Bezerédy Pál, Szekszárdi Takarékpénztár; Tolnamegyei Takarék és Hitelbank. 10—-10 kor., Kohn Mór 3 kor., Mucsenbacher .Ödön, dr. Fent Ferenc, Uglár János, Szeghy Sándor, ifj. Leopold Lajos, Leopold Sándor, dr. Beöthy Károly, Mayer János,. Hayt Gábor, Mehrwerth Ferenc, Pirnitzer cég 2—2 kor, Janosits Károly* Adler N. Jánosné, Seiner Lipót, Molnár Bernát, Kroh Sámuel. Nicsner Antal, Trajber Tódor, Sarkadi Andor, Salamon Átmirt, Kőrösy József, Tóth Antal, Leicht Lajos, Kémény Adolf, Frei János Tokler, Uj János,. Nagy György, Bartha Ede, Horváth Vince, Jámbor Lajos, Eszterbauer Mihály, Oszoly Károly,-Ágoston István, Horvcsko Sándor Tóth Gyula, 1—1 K, Fritz Gy., Plauk Gy., Fehér Lajos, Fekete Hugó 50—50 fill., Pesthy János 40 fill., Hőrich Ferenc 20 fill. Salamon Ármin egy csomag cukorkát, Borovitz három csomag süteményt, Gauzer Ádám egy doboz cukorkát. — E nemesszivü emberbarátok, a szegénygyermekek, valamint az asztaltársaság nevében is fogadják hálás köszönetemet, az Isten fizessen meg .jó cselekedeteikért.

Mucsenbacher Ödön, elnök.

A makacs meghűlést

és köhögést gyorsan enyhíti a SCOT T-féle Emulsió.

A Scott-féle Emulsio

annyira kellemes izü, hogy azok, akik nem birják el a közönséges csukamájolaj izét, könnyen, sőt élvezettel táplálkoznak a

Scott-fele Emu’sio-val.

Azonkívül a SCOTT-féle Emulsio táru^át“'I*~ sokkal jobb hatású az egésszségre.

SCOTT-féle

mó,d“er jfdje-Bgy eredeti üveg ára 2 E 50 fillér.

gyet— a halászt

— kerjük fisye- Kapha.ó mindén gyóeytárban.

lembe Tenni r oj

~TANÜGY.

A női kézimunka.

Irta: Jártas Róza.

A családban aZ anya lelkén, kezén kell megfordulni mindennek, mint az ajtó sarkán. Jól mondja egyik lelkes irónk definíciójában: A jó háziasszony, ajtósarka. Igen. Az ő munkás kezenyomát viselje magán minden dolog.

Az a »Bizalom az ősi erényben« csak úgy fóg életre kelni, ha leánykáink zsenge leikébe erősen belepalántáljuk a nőimunka szereteiét. Mennyi munkáskezet adunk a hazának, a családnak, ha növendékeink mind megtanulják a hasznos és szükséges kézimunkákat: a varrást, foltozást, kötést, horgolást. Ha nem kell majd neki minden ruhadarabért, javításért pénzét kiadni. Mennyivel ' olcsóbban és tartósabban állíthatja ki a nő maga saját szükségleteit, mintha idegen kéz nem mindig lelkiismeretes munkájáért kénytelan fizetni. Hány gyermek lelkében alapozzuk meg jövő életének kenyér- kereseti pályáját: ha elsajátítatva vele a legszükségesebb kézimunkákat, képessé tesszük őt, mint értelmes munkásnő, házilány vagy varrónő idegen, úri családoknál való alkalmazásra. Vagy, ha majdan, mint háziasszony, anya, igazán megállja helyét a házi tűzhely mellett, családja körében. Mert addig nem kell félnünk, mig nőink kezei serényen dolgoznak, akár maguk, akár más privát megrendelésére, mert ismétlem : minden erény gyökere a munka. Mig tehát dolgos nőink vannak, mindenünk van. A munkás asszonyi kéz biztosítója, támaszpontja a család és igy a nemzet boldogulásának. Archimedesz szilárd pontja, mely föntartja a világot!

Azt hiszem, a női kézimunka életrevalóságát nem kell bővebben bizonyítanom. H:sz bármerre pillantunk a társadalomban, otthon, ruháinkon : mindenütt a kézimunkát látjuk alkalmazni. S méltán. Mert a nővel veleszületett szépérzék képes csak kielégíteni a mai finomabb Ízlést. A legszebb, legdrágább cikkek — akár az ipar terén, akár az otthonok kisebb-nagyobb

fényű berendezéseinél — mind női kéz munkája. Hány nőt láttam alkalmazva az európai hirü Zsolnai-gyár festő és rajzoló osztályában csak ! Hát másfelé,-a harisnyaüzletekben, a fehérnemű, a felsőruha óriási üzleteiben. S mindenütt megkeresi a nő. legalább is, a saját fentartására szükséges pénzt.

Azonban, nekünk magyaroknak, mint minden nemzetnek, megvan a mi sajátos kézimunkánk. Vannak gyönyörű varrottasaink, színes hímzéseink, csipkéink stb. melyeknek mintáiban, színezéseiben, alakításaiban, igazán kifejezésre jut a magyar nő teljes egyénisége, a magyar nemzet ősi tisztaságú jelleme. Mily remek gyöngy hímzések, tulipános, buzavirágos, ro.zmaring- füzéres térítőkét, suprikált, úgynevezett »kimesterkélt« fehérneműket találhatunk Szépanyáink levendulaillatos holmijai közt és — a múzeumokban . . . Mind ékesen bizonyítja, hogy a magyar nő lelke televénytalaja a szépérzéknek.

S mit szóljunk a jelenkor kézimunkáiról ? Midőn ma, magasfoku fejlődöttségével a magyaros alakítás, szinérzés is erőteljes életre kelt ?! Széliében díszítik az úri és tehetősebb családok lakásait a kalotaszegi és halasi varrottas térítők. függönyök, csetneki csipkék stb. Mely állapot tágabb térre juttatta ismét a nők kenyér- kereseti pályáját. Mert sajnos, ma oly időt élünk, midőn nem minden nő számíthat a tűzhely alapítására ; vagy ha számit: a legtöbbször keresztülhúzza azt az anyagi, — és ezer más, — nem mindig jószándéku érdek rút, fekete vonala.

Tehát neki magának kell kenyér után nézni. Ép ezért mindsürübben létesülnek, keletkeznek és már állanak is fenn oly iskolák, hol a női kézimunkák magasabb fokait dij nélkül ismertetik a növendékekkel; s ha végeztek, ugyanott a lehető legszebb fizetést kapják munkájukért. Hány főrangú urihölgy nevét olvashatjuk -az ily kézimunka iskola vezető tanerői közt! Hogy a magyar női kézimunkák igazán művészi értékkel birnak, mutatja az is, hogy részt vesznek a nagyvárosok, sőt világvárosok kiállításain is, mint pl. a legutóbb Londonban tartott nagy kiállításon, hol az elismerés babérjait nyújtották nekünk, magyar nőknek a kiállított női munkáért. Sőt az idegen nemzetek mágnás hölgyei megrendeléseikkel keresik föl e magasfoku fehérnemű iskolákat. Bizonyos büszkeség, magyaros önérzet fog el, valahányszor ilyenről olvasok, vagy hallok.

A fentiek után önkényt következik és kö- telességszerüen háramlik ránk, magyar tanítónőkre, hogy a magyaros motívumok alkalmaztatását szemünk előtt kell tartanunk legalább a felső osztályokban, hol már díszmunkákat is készítenek növendékeink. Tehát né csak kézimunkát, hanem magyaros kézimunkát készíttessünk leányainkkal. Nemzeti érzéseinket juttassuk kifejezésre és tegyünk róla tanúságot az iskolában, ezen a téren is ; ki-ki úgy, amint a körülmények és a gyermekek anyagi helyzete engedi. S ez esetben igazán egész munkát végeztünk és végeztettünk növendékeinkkel is.

Nemrég olvastam a fővárosi elemi iskola kézimunka-kiállításról. A leírásba bele volt szőve nehány megjegyzés és párbeszéd. Találomra igtatok ide néhányat:

Megszólal egy «néző«:

— Ej, de szép kályhaellenző ez !

S mellette felhangzik egy kesernyés arcú apa hangja :

— Szép ám; de mily sokba jött ez nékem ! —

Más helyen is áll egy csoport, s nézegetik, kritizálják a munkákat. Valamelyik szól:

__ Nézzék ezt a divánpárnát, igazán gyönyörű 1

— Csakhogy, nem való a mi szegényes, kopott divánunkra! — mormogott rá a közelben egy hang.

Kedves Kartársnőim 1 Azt hiszem, e kétféle megjegyzésből, egy nagyon aktuális és nagyon stilszerü konzekvenciát vonhatunk 1« magunknak most, midőn a rendes kézimunka-"

• Á ‘-V -. ; -5