Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-04 / 5. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 február 4 ügyünk jó kezekbe van letéve s ami elvünk győzelme érdekében történhetik, az bizonyára meg fog történni. Nagyon sajnálnánk, ha elvünk és pártunk egy olyan oszlopos tagja, mint aminőnek Justh Gyulát ismerjük, bármily oknál fogva külön útra tévedne s bizalommal környezett pártvezéreinktől különválva óhajtana függetlenségi politikát csinálni. Nem hiszem, hogy tenné, de ha teszi, csakhamar látni fogja, hogy mi szivesen vezettetjük magunkat oly férfiak által, kik iránt bizalommal viseltetünk, de akárkivel is addig járunk csak egy utón, mig elveink adják meg nekik cselekvésük irányát. Olyan útra meg, mely nézetünk szerint a magyar faj hatalmi túlsúlyát megingatni alkalmasak látszik, egyáltalán nem vállalkozunk. Ez az egy meggyőződés az, melyből engedni semmi körülmények között nem j vagyunk hajlandók. Ebben a kérdésben nincs előttünk tekintély, nincs pártvezérség, nincs bizalom. Mindenbe beleegyezünk, mindent elfogadunk, ha vezetőink kívánják, de azt, aki a magyarság fajuralmát és túlsúlyát akarja megingatni, azt minden gondolkodás nélkül, egyszerűen a faképnél hagyjuk. Boda Vilmos. Kevés a házasságkötés. tatlan, ebben is sok az igazság.. Soha küzdelmesebb időket nem éltünk, mint ma. Mennyit kell nyomorognia annak a hivatalnoknak, mig oly állásba kerül, melyben annyi jövedelme van, hogy családot alapíthat. Hasonlóképen az iparos és kereskedő is nagy nehézségek után jut abba a helyzetbe, hogy önálló legyen. Ez az anyagi kérdés azonban csak másodrangu. Könnyű rajta segíteni. Ha az igények nem volnának oly nagyok, ha szórakozásainkban és egész életmódunkban a józan, nemes egyszerűség érvényesülne : mindjárt kisebb jelentőségűvé zsugorodnék az anyagi kérdés. Csakhogy az a baj, hogy manapság az emberek nem tudnak élni. Az élet ma fiatalkori eladósodás, költséges szórakozások, ferde társadalmi szokások, világcsalás. Nem kockáztatunk merész állítást, midőn azt mondjuk, hogy az embereket, ha valamikor, úgy manapság kell az életre megtanítani, vagyis arra, hogyan rendezze be az élet anyagi oldala mellett annak erkölcsi részét is. Van igen sok irány, mely evvel foglalkozik, bennünket a most fejtegetett tárgy is arról győz meg, hogy a krisztusi tanok nevelik az embereket az okos, helyes életre és mutatja azt, hogy ezen tanok érvényesülése a közéletben milyen befolyással van a nemzeti erő gyarapodására. KÜLÖNFÉLÉK Az országos központi statisztikai hivatal kimutatása szerint az elmúlt évben 17 ezer házassággal köttetett kevesebb hazánkban, mint az előző években. Ezt oly szomorú jelenségnek tartjuk, hogy megérdemli azok érdeklődését, akik a közállapotokkal foglalkozni szoktak. Ha a házasságkötések száma ily rohamosan fogy, abból azt lehet következtetni, hogy a magyarság száma apad, ellenben az elzüllött gyermekek száma növekedni fog. Mi lehet az oka, hogy ily nagyot esett a házasságkötések száma ? — kérdi az érdeklődő. A baj egyik okául a házasság eszményi, magasztos jellegének a sárbatiprását kell megjelölnünk. Ez a pornográf újságok, színdarabok, könyvek munkája. E^ek hirdették szüntelen, hogy ostobaság a hitvesi hűség s a becsületes házastársakat nevetséges, hülye alakokként állították pellengérre. Micsoda fogalma van a házasságról annak a nemzedéknek, mely ilyen légkörben nőtt fel! Vannak, akik a házasság apadásának okát gazdasági tényezőkre vezetik vissza. Tagadha— Személyi hír. Gróf Apponyi Géza, vármegyénk főispánja folyó hó 3-án Szekszárdra érkezett és ma elnökölt a vármegyei közgyűlésen. — Kitüntetés. Ő cs. és királyi Fensége Auguszta Főhercegasszony Simontsits Béláné úrnőnek, a szekszárdi róm. kath. ovoda és gyer- mekmenhely ügybuzgó elnökének a József főherceg szanatórium támogatása körül szerzett leiváló érdemeinek elismeréséül az Auguszta emlékérmet adományozta. — Előléptetés. A király dr. Simon József és Porges Miksa pécsi kir. törvényszéki bíráknak az ilélőtáblai címet és jelleget adományozta. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Jankovics Dusán pancsovai törvényszéki betétszerkesztő Írnokot a dunaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Elnevezések. A kereskedelemügyi miniszter Walter Károly esztergomi posta- és táv- irda felügyelőt, volt szekszárdi postafőnököt, a VII. fizetési osztályba posta- és távirda felügyelővé nevezte ki. Gróf Apponyi Géza főispán a dr. Steinfeld Géza leköszönésével megüresedett kórházi al- orvosi állásra dr. Dobresen Sándor orvost nevezte ki. — Államsegély. A belügyi és földművelésügyi miniszter arról értesítette az alispánokat, hogy az állam a községi artézi kutak fúrására megfelelő ségélyt engedélyez, ha az illető község szakértőkkel megvizsgáltatja a talaj, viszonyait és a segélyt kérő község folyamodványait a felsőbb hatóságok is támogatják. — Közigazgatási bizottsági ülés Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 10-én tartja meg a vármegye székházában. — Automobiiközlekedés. Most már befejezett tény, hogy folyó évi május hóban a baja—bátaszéki vasutat és a duna-hidat átadják a közforgalomnak. Ebből az alkalomból, mint hitelt érdemlő forrásból értesülünk, a mohácsi és vidéki tőkepénzesek részvénytársaságot terveznek azon célból, hogy Mohács és Bátaszék között automobilközlekedést létesítsenek. — Kinevezések A »Gizella Egylet« élet- és hozománybiztosPó intézet igazgatósága pécsi vezérügynökét Steinberger Aladárt Baranya, Tolna, Somogy és Zala vármegyék területére felügyelővé nevezte ki. Az intézet pécsi vezérügynökségét pedig egyik régi munkatársára Glück Pálra, Ferenciek-utca 13. ruházta át. — Esküvők. Ballmann Gusztáv tolnai orvos folyó hó 6-án esküszik a tolnai rk. templomban örök hűséget Parti Ellának. — Ugyancsak ezen a napon vezeti oltár elé Bátaszéken Hermann Nándor kereskedő Eichardt Malvirát — Adományok az ajtai bányaszerencsét- lonoknok. Báró Jeszenszky Sándor 440 koronát, Kovács Antal szakályi rk. plébános pedig 10 koronát gyűjtött az ajtai bányaszerencsétlenek özvegyeinek és árváinak. — Halálozások. Szekszárdon elhunyt az iparososztály egy érdemes tagja, Plank József életének 73-ik évében. Temetése folyó hó 1-én ment végbe, melyen a szekszárdi ipartestület André István elnök vezetésével gyászzászló alatt jelent meg. Halálát családja és nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. Lützenberger József tekintélyes bonyhádi iparos, volt községi bíró és megyebizottsági tag, hosszas szenvedés után elhunyt. Haláláról a Bonyhádvidéki Takarék- és Gazdasági Bank, melynek az elhunyt igazgatósági tagja volt, külön gyászjelentést adott ki. Nagy részvétté ban a 30 éves háborúk után tetőpontját érte a ! köznyomor. Egy város elöljárósága ezt irta 1 1639-ben: „A legkülönösebb étkekkel táplál- '• kozunk; az emberek eszik a kutyákat, a macs- j kákát, sőt a holtak csontjairól is lerágják a húst. Az éhség oly kegyetlenül pusztít, hogy. I az emberek falun és városon megtámadják egymást; az erősebb levágja a gyengébbet, hogy annak húsát megegye és megfőzze.“ Alig van egy lapja a történelemnek és a ! tizenhetedik századbeli irodalomnak, mely ne bizonyítaná, hogy a mi őseink kevésbé emberségesek voltak, mint az ő utódaik. A műhelyek, iskolák és házi tűzhelyek fegyelme, jóllehet talán nem sokkal erkölcsösebb, mint ma, de végtelenül kegyetlenebb volt. A gazdáknak szokása volt a szolgákat ütni-verni; a tanítók nem ismertek jobb eszközt a tudornál ’* lésére, mint a tanítványok kínzását és lőbb társadalmi osztályból való f pirultak nejeiket ütlegelni. Politikáb pártok engeszteletlensége oly f aminőről nekünk alig van fogalmunk. Minél inkább tanulmányozzuk a múltnak évkönyveit, annál inkább kell örülnünk annak, hogy oly korszakban élünk, melyben az emberi faj sokkal részvevőbb, melyben a kegyetlenség borzadást támaszt és melyben a büntetés, ha megérdemelt is, csak .sajnálattal és kötelesség- érzetből alkalmaztatik. Kétségen kívül minden néposztály nyert e szerencsés változás által ; de aki mégis legtöbbet nyert, az mindenesetre a legszegényebb, a legfüggőbb és a leggyengébb osztály. Angliá, mely legelső érezte meg a modern eszmék és intézmények befolyását, tanúbizonyságul szolgál arra nézve, hogy az értelem haladása mit tesz egy népre nézve. Az angol jellem, erély és kitartás által különbözteti meg magát, de bizonyára nem jellem által ; a brit természetben van valami nyerseség, sőt kegyetlenség is, a mint a történelem bizonyítja. Talán egy nép történelme sem mutat fel annyi gyilkgsságot, mint az angol, különösen, ha azt a korszakot nézzük, mely Erzsébet és Orániai Vilmos tróni aléptét megelőzte. És ime, napjainkban a jog és személyes biztonság sehol sem oly szent, mint Angliában. A oivilisatio, támoáitai e tekintetben megb'ACll~V&uwjj —-— ... nép átment az önnevele lók nem jók, de igazsá gosság a népek jóságé tapasztalás megvilágosit. Az emberi társad! erőszakosság, hanem mi élések által kitűnt. Nem * 'n. Az ango- tt az igazsá- z értelem és a nemcsak "nás vissza- az másként oly uralom alatt, midőn a harcban is a legerősebb hatalom parancsolt s oly időben, midőn egyetlen egy embernek, vagy az állam élén álló nehány embernek akarata és érdeke valósult. Mai napság semmi sem szentebb és semmi sem sérthetlenebb, mint a törvényszékek igazságszolgáltatása ; semmi sincs annyi biztosítékkal körülbástyázva, mint ez, — maga a közvélemény őrködik felette. Franciaországban a régi korban, I. Ferenctől kezdve a birói hivatal vétel es vásárlás tárgya volt, mint más közhivatal is; alkudoztak az igazság felett! Hogyan kaphatott volna az igazságkereső fél elégtételt ! De talán elég lesz erről szólani. Talán ez a nehány töredékes vonás is elegendő annak bizonyítására, hogy azok „a régi jó idők“ nem olyanok, melyeket visszakivánni érdemes volna. Elmúltak és jó, hogy elmúltak. Ha igazságosak akarunk lenni, úgy be kell vallanunk, hogy a mi korunk sokkal jobb, sokkal miveltebb és sokkal szerencsésebb. De nem elég jó és nem eléggé szerencsés s egyáltalában nem olyan, mely a paradiesomi boldogságot éreztetné velünk. Azonban a múlttal összevetve, bizalmat önthet leikeinkbe az emberiségnek a mostaninál jobb jövője iránt.___ (x-y)
