Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-25 / 47. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 november 25 akkor a törvénytelen s alkotmányellenes kormány ellen kell sorakoznunk. Meg is log történni. Amint a külső ellenség feltámad, a magyarságon beteljesedik a biblia jóslása s lesz nálunk: egy akol és egy pásztor. Midőn e sorok napvilágot látnak, tán ■ár tudni vagy legalább sejteni fogjuk, hogy ki jön hozzánk: Andrássy-e? vagy Kristófíy? A magyar nemzetnek szerepe mindkét •setben egész határozottsággal meg van állapítva. Nem számítva az agyonbeszélésre készülő Justh-pártot, a nemzet zöme, ha azok az engedmények csak némi részben is kielégítők lesznek, Kossuth Ferenccel egyetemben, Andrássy támogatására fog sorakozni, hogy az ország békés fejlődését biztosítsa. Ha pedig Lukácsot, vagy Kristóffyt küldik a nyakunkra akár Justhékkal egye­sülve, akár külön, olyan harcba kezdünk, melyhez viszonyítva, mindaz, ami a darabont korszak alatt történt, elenyésző csekély­ség volt. \ Mert akkor annak kell lenni törekvé­seink végcéljának, hogy egyszersminden- korra elvegyük azok kedvét, kik a nemzet elleni árulásra vállalkoznak. Boda Vilmos. Volt-e, van-e, vagy lesz-e 800 kataszteri hold Dunája Tolnának?! A „Közérdek“ Í909. augusztus 7 én meg­jelent számában, a fönti cimen egy cikkem je­lent meg, melyről a szerkesztő csillag alatt a következőket mondta el: „Nem ismerjük tüzete­sebben ezt a kérdést, de mindenesetre érdekes jogesetről van szó, közöljük tehát a beküldött közleményt, úgy, ahogy kaptuk“. Én pedig a következő sorokkal vezettem be eikkelyem: „Nagy és igen fontos okaim vannak nekem — kit Tolna község képviselőtestülete annak idején az összes, Tolnára vonatkozó térképek fel­kutatására küldött ki — miszerint a cimben föl­vetett kérdésekre szerény tehetségem szerint most és nyilvánosan válaszoljak.“ A tek. Szerkesztő ur kegyes. engedelmével a jelen alkalommal az alább idézett fölebbezéssel, megkezdem fontos okaim sorozatos és nyilvános közlését. % — Nos ? Hogy van megelégedve tanító­jával — kérdezte Maschek tenniszről hazajövet Klárit. •— Nagyszerűen) Tudja Maschek, ilyen embert még nem láttam. Olyan komoly, szótlan, akárcsak egy öreg professzor. — Legalább példát vehet róla és meg- komolyodhatik .. . — Már mint én ? Fordítva lesz! Vigyázzon esak rá, miryen kedélyessé lesz hamarosan. Majd én adok órákat neki. Tudja, hogy kitűnő, bevált módszerem van . . . — Magába bolonditja? — Majd meglátja .. . Már vettem íb észre, hogy kötélnek áll. — Nagyon szívtelen leány maga Klárika. Hogy tud ilyen lelketlen játékot végigjátszani ? — Egyszerűen! Olyan érdekes lesz. * A mister mindig pontosan megjelent a tan­órákon és a kisasszony csodálatos buzgósággal tanult. Lehet, hogy ez annak tudható be, hogy a mister a napi egy óra helyett rendesen két órát foglalkozott tanítványával és órák után mindig olyan izgatott, de mégiB jókedvű volt, ... Egy rekkenő meleg délután, mikor a tanító órára ment, a kisasszony nem volt otthon. Vendégük érkezett és az elé sietett, ki a hajó­állomásra. A mister unottan várakozott rá és Össze­vissza kutatta a lányka könyveit. Természetesen mind regény volt. Az egyik „Örök csendben“ eimtt novellakötetben egy megkezdett levelet talált. Erőt vett rajta a kíváncsiság és elolvasta: „Kedves Duci! Ne haragudj, hogy ily későn válaszolok leveledre, de tudod most nincs sok szabad időm. Naponként járok fürdeni, tenniszesoi „Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A 9937/alisp. 1909- számú véghatározatot ezennel megfelebbezem. — Megfelebbezem pedig azért, mert a közigazgatás minden fokán meg akarom hajtani az elismerés zászlóját, községünk birájának közigazgatási ösztönszerü előrelátása előtt. — A magyar közigazgatás kiszámithatlan esélyű berkein ugyanis Tolnának e — Bismarkja, oly előrelátó képességgel bir, hogy már akkor, mikor még a képviselőtestület el sem határozta, hogy az urodalom és a község közötti összes határvonalakat fölméreti, mellét verve, nyílt ülé­sen a következőket inondá: „megmutatom, hogy Tolna határvonalai közpénzen fölmérve nem lesz­nek, mert kinek baja van, az méresse föl maga!!“ És ime, tek. Közigazgatási bizottság! az alispán nrnak véghatározata tanúm rá, bogy községünk határvonalainak az a csekély része — melyet a m. kir. államépitészeti hivatal kikül­dött szakközege Tóth Henrik főmérnök ur, Ezer József bírónak, mint határismerő elüljárónak út­mutatása és közreműködése mellett fölmért — sem közköltségen lett fölmérve, hanem nekem, szegény néptanítónak került 49 K 45 fillérembe. És még mint tanítónak hálásnak is kell lennem a fönt nevezett urajt szívességéért, hogy t. i. elmondhatom, miszerint János, bizony ezt olcsón adtad!! Mert ne adj Isten, ha a nevezettek még oda is elmentek volna, hol Tolnának csak egy helyen 8 kataszteri hold 3 öl szélességű útja, — máshelyen nem kevesebb utcája — és végre azon helyre, hol 800 és néhány kataszteri hold Dunája ki lett parcellázva : akkor bizonyára szerény 1000 K tanitói fizetésem csak egy részét képez­hette volna a fölmerülhető költségeknek! — De, mint községi képviselőnek és törvhat. bizottsági tagnak, még megkülönböztetett tiszteletem mell­lett is, legalább is zokon kell vennem, T ó t k Henrik kir. főmérnök azon írásos jelentését, me­lyet a vármegye alispánjánál tett, melyből a köz- igazgatás tisztviselői könnyen azt magyarázhatják ki, hogy Tolnának összes, a volt urodalommali közös határvonalai föl vannak mérve és bogy azok teljesen rendben levőknek találtattak. Hogy Tolnavármegye alispánja igy fogta föl a jelentést, annak fényes bizonyi téka a megfelebbezett vég­határozat. Már pedig, hogy még a fölmért részek sem rendben levők, azt Fejős Károly mérnök ur írásos — és az elüljárósághoz benyújtott jelen­tése bizonyítja. A határvonalak föl nem mérésé­ről pedig magának Tóth Henrik nrnak következő sorai tanúskodnak: „— a Dnnamenti határvona­la hozzá még az utóbbi időben angolul is ta­nulok. Itt van egy fiatal angol nyelvtanitó és az jár hozzám órákra. Nagyon különös ember. Olyan komoly, szótlan, hogy igazán halálra unom magam mellette. No de most már máskép van. Belém bolondult szegény. Ha látnád! Olyan érdekes most. Hogy tad beszélni szerelmes, kérő hangon ez a kő­szívű ember. Persze azt hiszi, én is szeretem. Már egyszer meg is engedtem csókolni magam. Képzeld, már a jövőről beszél; kettőnk jövőjéről. Még elhiszi ám, hogy hozzá mennék igazánból. Szegény bolond. . .“ Az ajtó nyílott. A mister kábultan, resz­kető kézzel dngta vissza a levelet és keserű, néma fájdalommal nézett a belépő lány hazng, kék szemébe. * * * A kis ház csendjét két rémes dörrenés zavarta meg. A szülők ijedten rohantak be a lányszobába. Dédelgetett szemefényük, a szeszélyes lány vérző kebellel dőlt neki a zongorának és már lélegzeni sem tadott. Az angol tanító vérben fetrengett a finom perzsa szőnyegen. a ♦ * Amint hozzá léptek, holtan bnkott le tanítója mellé a földre a szeszélyéért megbünhődött lány... . .. Keséből egy gyűrött papírdarab hullt ki. Csak három szó volt rajta, melyet a mister irt uéki: — „I love you!“ lat addig, mig végleges birói döntés nem történt arra nézve, hogy vájjon Tolna községet tényleg illet-e valami a Dana medréből, kitűzni nem le­het s igy óvakodtam ott bárminémü műszaki munkálatot végezni, nehogy valami elhamarko­dott lépéssel az amúgy is nagyon kuszáit kér­désbe még valami komplikációt hozzak bele.“?! Tek. közig. Bizottság! az idézetre végeze­tül röviden csak azt kivánom megjegyezni, hogy én a m. kir. államépitészeti hivatal által kikül­dött 8 mindenkitől független főmérnöki műszaki munkálatot sokkal többre becsülöm, mintha az bármely igazságos birói Ítéletbe, elhamarkodott­ságánál fogva komplikációt vinne bele. Azt pe­dig a kir. főmérnök nr sem állíthatja, hogy Tolna község a 800 és néhány kataszteri hold Dunáját igazságtalan utón kivánná megnyerni?! Azért arra kérem a tek. közigazgatási bizottsá­got, hogy a képviselőtestület és a törvényható­sági bizottság határozatához hiven, Tolna határ­vonalait végre teljes egészében felméretni kegyes­kedjék. A 49 K 45 f. költséget pedig annak számlájára átíratni méltóztassék. ki a határvona­lak fölmérését eddig is megakadályozta. Tolna, 1909. nov. 15. Horváth Ferenc rk. oszt. tanító, községi képviselő és törvéoyhat. bizottsági tag. KÜLÖNFÉLÉK. — Ezsébet napján kegyeletes iskolai ünne­pélyt tartottak a szekszárdi főgimnáziumban, a polg. leányiskolában és a népiskolákban, melye­ken megismertették a tragikus véget ért Erzsébet királyné élettörténetét. A kath. templomban, ngy a ref. és izr. templomokban is gyászisteni tisz­telet volt. — Főúri esküvő. Sárvári és felsővidéki Széchényi Frigyes Mária Róbert Gyula grófj, néhai sárvári és felsővidéki Széchényi Ferenc gróf és monyorókeréki Erdődy Franciska grófnő fia, somogytarnócai földbirtokos, a napokban tartja esküvőjét Bécsben Schloissnigg Karolina Sára Mária bárónővel, Schloissnigg Ágoston Ferenc Vilmos báró és Cavriani Zsófia grófnő leányával. — Tisztelgések- Azon alkalomból, hogy a király dr. Fent Ferenc szekszárd-belvárosi plé­bánost apáttá nevezte ki, múlt vasárnap több testület üdvözölte. Az iskolaszék és hitközségi tanácsot Kiss Károly v. elnök, táblabiró, a szek­szárdi kath. olvasókört Szabó Géza ügyvezető elnök, hittanár, a temetkezési egyletet pedig Csapó Jenő postatiszt vezette az nj apát elé, aki szép beszédekben köszönte meg a megtiszteltetést. — A szekszárdi róm. kath. tanítótestület folyó hó 18-án szintén tisztelgett dr. Fent Ferenc apátnál, akihez a tanítótestület nevében Várkonyi Sándor tanító intézett beszédet. — A vármegye küldöttsége. Kossuth Lajos­nak a Kerepesi-temetőben emelt nagyszerű mauzó­leumot, melyet a hálás magyar nemzet áldozat- készsége emelt, országos kegyelettel és gyász- pompával ma avatják fel. A gyászünnepélyen Tolnavármegyét Apponyi Géza gróf főispán, Simontsits Elemér alispán, Szévald Móric ta- másii, Jeszenszky György báró gyönki, Szent- iványi Miklós bonyhádi, Rassovszky Julián paksi és Nagy István dombóvári főszolgabirák képviselik. — Apáttá avatás. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök folyó hó 28-án, vasárnap avatja fel Pécsett apáttá dr. Fent Ferenc szekszárd- bel városi plébánost, szentszéki ülnököt. — Szabadságolt tanár. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter T. Nyitray Lajos szek­szárdi polgári iskolai rajztanárt betegsége miatt a tanév végéig szabadságolta. A szabadságol! tanár helyett a rajzot Fodor Aladár tanár, s földméréstant Kovács Dávid tanár, az ábrázolói pedig Moudry Hágó tanár tanitja. — Eljegyzések. Krausz Emil dr. székes fehérvári ügyvéd, eljegyezte Rabinek Pál paksi takarékpénztári vezérigazgató leányát, Gizellát. Pongrác Lajos bátaszéki gyógyszerész el­jegyezte Haidekker Károly dr. kaposvári ügyvéd, leányát, Gizellát.

Next

/
Thumbnails
Contents