Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-21 / 42. szám

4

TOLNAMEG\EI KÖZLÖNY

— Igazolványos altiszt kinevezése. Nem egyszer tették már szóvá a fővárosi napilapokban is azon sérelmet, hogy 10—12 éves dijno- kokat, akiknek meg van a kvalifikációjuk és kellő irodai gyakorlatuk, 1873. évi II. t.-c. értelmében a kinevezéseknél az igazolványos altisztekkel szemben mellőzik. így történt az most Tolnavármegyében is. A főispán ugyanis a vármegyéhez írnokká egy igazolványos altisztet nevezett ki, ami által a vármegyei dijnokok elestek a jól megérdemelt előléptetéstől., A hivatkozott törvény Damokles-kardként függ feje fölött mindazoknak, akik a közpályán mint kezelőhivatalnokok akarnak boldogulni. A 36 évvel ezelőtt alkotott törvényt a lomtárba kellene vetni; ha ez a törvény még sokáig érvényben talál maradni, akkor minden családapa, aki gyermekéből csak kishivatalnokot tud faragni, sokkal jobban teszi, ha iskola helyett gyermekét a hadseregbe adja, mert az 12 évi szolgálat után olyan előnyökhöz juthat, amilyenről a polgári életben még álmodni sem lehet.

— Szemere Kálmán legújabb fellépése- Három vármegye ismert néptribunja, a szakcsi származású Szemere Kálmán, ismét életjelt adott magáról. Harminc oldalas fegyelmi feljelentést adott be Tolnavármegye alispánjához Reich Oszkár tamási szolgabiró ellen, aki rövid hivataloskodása alatt is. úgy látszik, nagyon magára vonta a nagy agitátor haragját. Szemere ugyanis ki van tiltva a tamási járásból, de különböző ürügyek alatt néha-néha ki tudott szorítani egy-egy napi tartózkodási engedélyt, hogy híveivel érintkezhessék. Már most az a baja Szemerének, hogy az uj szolgabiró »szószerint« veszi a kitiltást s akkor sem ereszti be Tamásiba, ha pl. »fontos dologban ügyvédjével kell érintkezni«. Még ha utólag megbüntetné a tilalom megszegéséért, azt elviselné Szemere, mert a pénzbüntetés terhét viselné a szociálista kassza, de hogy az állomáson csendőrökkel várja a szolgabiró, az nem tetszik Szemerének. így kesereg Szemere Kálmán a maga ismert plakát- stilusában s többek közt szemére veti a szolga- birónak, hogy »mindig vadászruhában jár« és hogy »lóhátról beszél a szerencsétlen polgárokkal ez a született antidemokrata*. Beszél aztán a honfoglalásról, a mohácsi vészről, a dzsentriről. Eszterházyról, a császárról és bár Simontsits alispánnak szól a feljelentés, az alispánt sem kíméli benne. Végül bejelenti, hogy »Szabadgazdák« segélyével még október hóban rendet fog csinálni Tolnavármegyében »tőle telhetőleg«. (Jó, hogy ezt hozzátette!) A förmedvényt különben szokása szerint szétküldötte a megyében s elküldötte a lapoknak is, mindjárt szépen sajtó alá rendezve. Hogy menyire szeretik hívei a vezért, kitűnik abból, hogy az «alelnökök», kik a napokban ültek egyletalapitások miatt,

egyértelmüleg kijelentették, hogy az «elnököt» megverik, ha még egyszer a falujukban mutatkozik.

— A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint, a balatonvidéki vasúton f. évi október hó 15-étől Tapolczától Alsóörsig és Veszprémtől Alsóörsig egy-egy uj személyszállító vonat helyeztetik forgalomba. Az előbbi vonat Tapolczáról d. u. 5 óra 16 perckor, az utóbbi pedig Veszprémből este 6 óra 11 perckor fog indulni. Egyidejűleg, vagyis október hó 15-től megszüntették a Tapolczáról d. u. 5 óra 1 perckor és az este 7 óra 46 j perckor Alsóörsre, az Alsóörsről este 6 óra 42 j perckor Balatonfüredre, a Balatonfüredről este j 7 óra 17 perckor Alsóörsre, a Veszprémből d. u. 5 óra 20 perckor Alsóörsre és az Alsó- I Örsről éjjel 10 óra 33 perckor Veszprémbe induló személyszállító vonatokat.

— Elfogott szélhámos. Vasárnap délután Szekszárdon, mint futótűz terjedt el, azon megdöbbentő hir, hogy egy elvetemült ember merényletet követett el dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök, szekszárdi köztisztetben álló plébános ellen. Csakhamar azonban általános megkönnyebbülést okozott, midőn a közönség meggyőződött arról, hogy a merénjdet nem történt meg és igy a plébánosnak semmi baja sem lett. Az eset részletei a következők: folyó hó 17-én d. u. 4 és 5 óra között egy uriasan öltözött, 36 éves szőke bajuszu ember állított be dr. Fent Ferenc plébánoshoz és azt a mesét adta elő, hogy délelőtt végig hallgatta a prédikációt, melynek hatása alatt elhatározta, hogy meg fog gyónni; de mielőtt ezt tenné, azt a kérdést intézte a plébánoshoz, hogy meggyón- tatja-e, ha gyónás után nagy bűnt akar elkövetni ? Dr. Fent Ferenc, aki az idegenben felismerte azt a szélhámost, aki ezelőtt 6 évvel az újvárosban, a plébánián tőle ehhez hasonló mesével 10 koronát csalt ki; felszólította, hogy azonnal távozzék, mert kénytelen lesz őt letartóztatni. Mikor ez méltatlankodott és lármázni kezdett, a plébános kijelentette, hogy most már letartóztatja. Közben megnyomta a villamos csengőt s az előjött cselédet utasította, hogy a városházára menjen rendőrökért. A megszeppent szélhámos most sietve távozott, azonban követte őt a plébános, aki az utcára érve, hangosan kiáltott a városháza felé, hogy fogják el a veszedelmes embert. Ez menekülni akart, azonban Cseh János városi rendőr utána iramodott és bekísérte a városházára, ahol Rácz József rendőrkapitány nyomban ki is hallgatta. Bevallotta, hogy neve Pribicskó Rezső, 36 éves, kereskedő. Folyó hó 16-án jött Szekszárdra gyalog Tolnáról. Tagadta, hogy ő zsarolni akart volna. Azért ment — úgymond — dr. Fent plébánoshoz, hogy tőle templomi festészeti munkát kérjen. Kitűnt azután, hogy állítása hazugság és hogy már évek óta szélhámosságból és lopásból él. Beismerte, hogy 6 évvel ezelőtt hamis iratokkal a gyüdi zárdafőnöktől 300 koronát csalt ki s ezért 1 évi börtönre ítélték. 1898-ban a Szecsődy-féle bélyegsikkasztásban is részt vett és 10 évre a fővárosból kitiltották. 1907-ben pedig Weinberger Lajosnét lopta meg Szabadkán. Az országban különböző álnevek alatt követte el zsarolásait és csalásait. Álnevei voltak: Margai Ákos, Vajdafi Vajda Rezső, ifj. Albert Kálmán, Várnai Rezső, Radnóti Radványi Dezső és Nagy Károly. — A szekszárdi rendőség távirati kérdést intézett Mező- keresztesre, hogy Pribicskó Rezső illetőségét megállapíthassa, ahonnét az a válasz erkezett, hogy ott a szélhámosnak nincs ugyan állandó lakása, de gyakran ott tartózkodik és szoba- festészettel szokott foglalkozni. Szekszárdról Pribicskót múlt hétfőn eltoloncolták.

— Permetezőgép bemutatás. Haizier József volt szekszárdi lakos, jelenleg nagykátai szőlőkezelő, az általa konstruált permetező-szórót a folyó hó 24-én, d. u. 2 órakor, Nits felügyelő előhegyi szőlőjében fogja bemutatni. Az érdeklődő szőlősgazda közönség figyelme ez utón is felhivatik a közérdekű találmányra.

— Vénasszonyok nyara. A kalendárium az évszakok felosztásánál midössze négyet ismer: a tavaszt, nyarat, őszt, telet. Régóta beállítottak a kalendáriumba, egy ötödig évszakot és ez a vénasszonyok nyara: Szent Mihály napjától Mindenszentek napjáig. Vén asszony pedig sok van a világon s igy az ötödik évszaknak, — amint a múltban, úgy a jövőben is — fölös számmal lesznek hívei, különösen ha olyan pompás, enyhe, sugaras napokkal kacérkodik, mint az elmúlt s az e heti időjárás.

— Egy jő karban levő cimbalom jutányos j áron eladó. Komolyan érdeklődők forduljanak I Lengyel Ferenc tanítóhoz Tolnán, ki a további felvilágosítást készséggel megadja.

— A cigányveszedelem ellen. Hogy mennyi baj okoznak országszerte magánosoknak, hatóságoknak a kóborcigányok, felesleges részletezni. Számtalanszor fordultak már orvoslásért a törvényhozáshoz, eredmény azonban nincs és hosszú ideig alig is lehet remélni. Ez arra bírta Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságát, hogy újra felirt a kormányhoz, egyben tudomásul vette, hogy alispánja közigazgatási utón, saját hatáskörében intézkedett, hogy a visszaéléseket meggátolja. Most Veszprémvármegye közönsége átiratban közli a törvényhatóságokkal s igy Tolnavármegyével is, az alispánja által foganatba vett intézkedéseket és hasonló eljárásra kéri fel a törvényhatóságokat. Ezek az intézkedések lényegileg a következők:

1. Az illetőségi bizonyítványok kóborcigányok részére csak nagy körültekintéssel, beható tárgyalás alap án és akkor adhatók ki, ha semmi kétség sem forog fenn az illetőség tekintetében, hogy igy a visszaélések lehetetlenné tétessenek.

2. A lópasszusok csak akkor állíthatók ki, ha az elöljáróság személyesen meggyőződést szerzett arról, hogy az a ló, melynek részére a passzus kiállítandó, megvan a cigánynál, hogy tulajdonságai egyeznek s hogy jogos utón jutott az illető cigány birtokába. Tanuk általi bizonyítás esetén cigány tanúnak el nem fogadható.

3. A járási főszolgabirák és polgármesterek a csavargó cigányokkal szemben a kihágást törvényben foglalt rendelkezéseket a felmerülő esetekben teljes szigorral alkalmazzák; azokat a cigányokat pedig, kiknek illetősége hatóságuk területén nem állapítható meg, onnan toloncol- tassák el, csavargáson érésük esetén pedig azoknak előállítása iránt a csendőrséghez felhívást intézzenek.

— Magántanulók figyelmébe. Figyelmeztetnek azon polgári iskolai magántanulók, akik a folyó tanévben karácsony táján óhajtanak magánvizsgálatot tenni, hogy ez iránti kérvényüket az illető polgári iskola igazgatójánál legkésőbb október hó 25-ig annál is inkább nyújtsák be, mivel a későbben kérelmezők csakis a tanév végére, junius havára kaphatnak magánvizsgálati engedélyt.

— Gyilkos kómives. Ersing József, kiüti illetőségű kőmivés, igen házsártos ember volt, aki tört, zúzott otthon mindent, ha be volt rúgva ami bizony gyakran megtörtént rajta. Múlt szerdán Orbán János meglátogatta Ersing Józsefet, aki szemrehányást tett neki azért, mert szőlőjében kárt tett. Ezért Ersing annyira dühbe jött, hogy revolverrel Orbánt gyomron lőtte. A szegény ember meghalt. A gyilkost a börtönbe kisérték.

— Veszett macska. Siófoki levelezőnk irja, hogy ott Adamovies kapitánynak megveszett a kandúr macskája és múlt vasárnap mind a két hagy leányát megharapta. A két kisasszonyt felszállitották gyógyítás végett a Pasteur-féle intézetbe. A veszett macskát agyonverték és felküldötték a budapesti állatorvosi intézetbe, ahonnét v tegnap az a szomorú diagnózis érkezett Siófokra, hogy a macska tényleg veszett volt.

— Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növendéke, kezdőket és haladókat saját lakásán vagy házon kiviil zongorázni tanít. Jelentkezéseket elfogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zeneműk ereskedése.

HA* NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA.

Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását

a műtrágyán sohasem pótolfáK.

A szárított Hízósertés trágyával

kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDAPEST-KÖBÄNYAI TRRGYRSZRRITÓGYRR

a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Besáiyl, leMitriapf ét Tér« céjtil, Budapest, IX., (Ultiét 11. tHu.

Kizárólagos képviselője Tolnavármegye részére: Schloss Lajos Szekszárd.