Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-21 / 42. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1909 október 21 _2 élet őszinteségének követelménye és a közvélemény ellen vétenénk — úgymond — ha a főispán bejelentése visszhang nélkül maradna; azért nem volna helyes, ha a bejelentést egyszerűen tudomásul vennék. Ezután a vármegye egész közönsége nevében kijelenti, hogy ha bekövetkeznék a főispáni jelentésben foglalt eshetőség, a legmélyebb és osztatlan sajnálkozással fogadnák azt. Azok az erkölcsi kvalitások, melyek a főispán egyéniségében és tevékenységében megnyilatkoznak, a közéletnek csak díszére válnak. Majd a királyi kitüntetés alkalmából a törvényhatósági bizottság és a tisztikar nevében üdvözölte a főispánt, kívánván neki, hogy a királyi fényes kitüntetést még igen sokáig erőben és egészségben a haza és a trón javára viselhesse. Lelkes éljenzés és taps lecsillapulta után Apponyi Géza gróf meleg köszönetét mondott. A vármegye 1910. évi közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásokra 2 % pótadót, a tiszti-, segédkezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjára >/,% pótadót szavaztak meg egyhangúlag. Az ahspáni terjedelmes jelentést felolvasottnak tekintették, mivel azt nyomtatásban minden bizottsági tag megkapta. Az alispáni jelentésben foglalt javaslathoz képest feliratot intéznek a kereskedelmi kormányhoz, a buda- pest—sárbogárd—szekszárd—samac—szerajevói vasút építése tárgyában és a sárbogárd—szekszárdi vasúti mizériák megszüntetése végett. Ugyancsak az alispán előterjesztésére Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottnak, a magyar selyemtenyésztés felvirágoztatása körül 30 év alatt szerzett érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták, őt küldöttségileg üdvözlik és arcképét a vármegye gyülésterme számára megfestetik. Elismerést szavaztak még Barta Lajos főmérnöknek, aki a baja—bátaszéki vasút építésekor a közönség iránt legnagyobb előzékenységet tanusitott. - — Leopold Kornél dr. felszólalásában nagy elismeréssel emelte ki az alispánnak a közgazdasági kérdésekre is kiterjedő tevékenységét és elfogadva az alispán javaslatát, azt indítványozta, hogy a budapest—szekszárd—samac—szerajevói vasútvonal kiépítésének állandó szorgalmazása végett a főispán elnöklete alatt álló bizottság küldessék ki. Indítványa elfogadtatott. A törvényhatósági bizottság 3000 koronát szavazott meg egyhangúlag Perczel Mór vitéz 48/49-es honvédtábornoknak Bonyhádon emelendő szobrára. Titkos szavazással a közigazgatási bizottságba beválasztattak: Fekete Ágoston 103, Jeszenszky Andor 104, Bernrieder József 104, Tőrök Béla 101, Kovács S. Endre 101 és Perezél Dezső 94 szavazattal. Az 1910. évre helyettes vármegyei tisztiügyésszé Török Béla jelentetett ki. Az időközben üresedésbe jött választott bizottsági helyek folyó hó 29-én töltetnek be választás utján. Szekszárdon két hely jött üresedésbe. A vármegyei muzeum-bizottság elnökévé Kramolin Gyula dr. választatott meg, aki beszédében megköszönte a kitüntető bizalmat. A vármegyei dijnokok fizetésének és szolgálati viszonyainak rendezéséről alkotott szabályrendelet elfogadtatott. A szekszárdi Ferenc-kórházra felügyelőválasztmány előterjesztésére az osztály-főorvos s a gondnoki hivatal alkalmazottainak lakbérét 120—120 koronával, a kórházi lelkészek tiszteletdiját pedig 660 koronára emelték. Esztergómvármegye körlevelére felírnak a kormányhoz a boritaladó leszállítására és a munkásboritaladó teljes eltörlése tárgyában. A többi körlevél tudomásul vétetett. Szekszárd városnak kövezetvámszedési jog engedélyezése iránti kérvénye felett vita fejlődött ki. Döry Frigyes ellenezte a jog megadását, ellenben az alispán melegen pártolta. Végre a bizottság az állandó választmány javaslata alapén a kövezetvámszedési jogot megadta. A vármegyei utmesterek úti általányát és az utkaparók fizetését felemelték. Még csak Tolna község képviselőtestületének ártézi kút fúrása tárgyában hozott határozata felett támasztott Horváth Ferenc bizottsági tag vitát, aki azt kívánta, hogy ne a Duna árterébe, hanem oda fúrjanak ártézi kutat, ahol azt a szakértő majd kijelöli. Az alispánnak meggyőző érvelése után a törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatát fogadta. Az ártézi kútra tényleg nagy és sürgős szüksége van Tolnának, ahol a rossz viz miatt, mint azt a tiszti orvos bizonyítja, állandóan ragályos betegségek uralkodnak. A főispán jegyzőkönyvhitelesitőkül felkérte Bodnár István és Leopold Kornél dr. bizottsági tagokat. A közgyűlés d. U. 1 órakor végződött. Közgyűlés után a főispán nagy ebédet adott, melyen az első felköszöntőt Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos mondotta Apponyi Géza gróf főispánra, mint uj valóságos belső titkos tanácsosra. Orfelinat Tolnán. Olaszországban és Franciaországban a gyártelepeken már régebben orfelinatokat létesítenek, a melyekbe azon munkabíró gyermekeket alkalmazzák, kik az árváházaJcból kerülnék ki. A gyermekeket lakással és megfelelő élelmezéssel, ruházattal látják el. Bérük ugyanaz, mint a többi munkásoké és részben eltartásukra fordittatik, részben pedig számukra tőkésittetik. A gyermekek felett a gyári munkaidőn kívül egy külön oktatónő gyakorolja a szükséges felügyeletet. Ezenkívül az állam fenntartja magának a jogot, hogy az orfelinat egész kezelését ellenőrizze. Ezzel két célt érnek el. Ugyanis: az iparnak állandó munkaerőt biztosítanak; az árva gyermekekbe pedig úgyszólván beleoltják a munkakedvet és a munkaszeretetei, ami legnagyobb kincsét képezi az embernek. A földmivelésügyi minisztérium selyemtenyésztési felügyelősége ezen intézetek tanulmányozása végett folyó év tavaszán két hivatalnokát küldötte Olaszországba, a kikhez csatlakozott Dessewffy Emma úrnő, a gyermekvédő liga kitűnő tagja. Ezen bizottság a lehető legjobb tapasztalatokat szerezte ezirányban Olaszországban, minek következtében Darányi Ignác földmive- ésügyi miniszter elhatározta — egyelőre ki- sérletképen — a tolnai selyemfonodában egy ilyen orfelinat szervezését 30 leány számára. A eányok felét a gyermekvédő liga ígérte rendelkezésre bocsájtani; másik részét pedig az állami gyermekmenhelyek igazgatósága. A teljesen berendezett orfelinat ideiglenes vezetését Dessewffy Emma úrnő volt kegyes magára vállalni és az november első napjaiban megnyílik. Örömmel halljuk, hogy az országos gyermekmenhelyek igazgatósága hasonló intézetek felállítása végett két győri gyárral is érintkezésbe lépett. Ezen örvendetes esemény léközlése eszünkbe juttatja, hogy annak idejében éppen Tolnán Bezerédj' István, az élsö jobbágy fölszabadító létesítette az első ovodát Brunzwick grófnővél, most pedig Bezerédj Istvánnak méltó unokája: Bezerédj Pál sélyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott javaslatára történik az orfelinat létesítése. Ezzel a nemes• lelkű, önzetlen ténykedésével Bezerédj Pál uj'abb elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. KÜLÖNFÉLÉK. — A főigazgató l&togatása. Váradi Károly tankerületi főigazgató f. hó 18-án Szekszárdra érkezett, hogy megvizsgálja a helybeli áll. főgimnáziumot. A főigazgató tiszteletére dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök, plébános 18-án vacso- át adott, melyen többek között Wigand iános őgimnázium igazgató is részt vett. — Főispánunk üdvözlése. Főispánunkat királyi kitüntetése alkalmából múlt szerdán a közigazgatási bizottsági ülésben gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos üdvözölte, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának jókivánatait pedig a szombati közgyűlésben az alispán adta elő ékes szavakban. Az ünnepelt mély köszönetét mondott az üdvözletekért. — Tolnavármegye községi jegyzői folyó hó 14-én közgyűlést tartottak Szekszárdon és a közgyűlés után tisztelegtek Apponyi Géza gróf főispánnál ugyanazon alkalomból, hogy a király érdemeinek elismeréséül valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Klimes Antal, a jegyzőegylet elnöke volt a szónok, aki melegen üdvözölte főispánt. Az üdvözlést a főispán szép szavakban köszönte meg. — A szekszárdi róm. kath. olvasókör, melynek Apponyi Géza gróf a diszelnöke, t. hó 15-én d. u. 4 órakor szintén küldöttségileg tisztelgett nála. Dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök szép szavakkal tolmácsolta az olvasókör üdvözletét, melyre meleg hangon válaszolt a népszerű főispán. — Kinevezések. A király, Őréi Géza p. ü. tanácsost, aki Szekszárdon volt fogalmazó, királyi tanácsosi címmel nyitrai pénzügyigazgatóvá nevezte ki. A miniszter Rassovszky Julián paksi főszolgabírót a paksi áll. polg. iskola gondnokává nevezte ki. Apponyi Géza gróf főispán, Kliegl Lajos árvaszéki irattárnokot iktatóvá, Zsigmond Ferenc írnokot irattárnokká, Ernhaft Nándor honvédaltisztet pedig írnokká nevezte ki. — Eljegyzések. Jobaházi Döry Hugó, néhai jobaházi Döry Jenő és neje jobaházi Döry Matild fia, eljegyezte draskóczi és jordánföldi Ivánka Oszkár cs. és kir. kamarás és neje liptószent- iványi Szentiványi Janka leányát: Iüyt. Englnrnann József bonyhádi kereskedő, eljegyezte Guttmann Edithet Pozsonyból. Krizék Antal Budapestről, eljegyezte Schlich- terle Emmát, özv. Schlichterle Károlyné leányát. — Katonai vizsga. Steiner Kálmán pécsi honvédhadnagy, Steiner Lajos dr. szekszárdi ügyvéd fia, jeles sikerrel tette le a felsőtiszti tanfolyami felvételi vizsgát és a budapesti gyalogdandárhoz vezényelték szolgálattételre. — Esküvők. Pataki Gyula, Pataki Izidor tolnai izr. tanító fia, november 14-én köt Csáktornyán házasságot Deutsch Gizellával. Erpél Arthur St.-moritzi (Északamerika) gyógyszerész örök hűséget esküdött Pesthy Ilona tanítónőnek, Pesthy György zombai iparos és birtokos leányának. IQ. Jónás Laci bonyhádi kitűnő cigányprímás, múlt hétfőn esküdött Bonyhádon örök hűséget Jónás Erzsikének. — Megválás a tisztviselői pályától. Betnár Béla, a «Tolnamegyei Hírlap* és «Bauernbund* cimü politikai lapok szerkesztő-tulajdonosa, lemondott a «Bonyhádvidéki Gazdasági Bank»-ban viselt titkár-főkönyvelői állásáról, a tisztviselői pályától megválik és kizárólag a hirlapirással óhajtván foglalkozni, lapjai teljes vezetését átveszi. — Egy fiatal leány halála. A kérlelhetetlen fagyoskezü halál egy fiatal leányt vitt a korai sírba, a szerető szülők és testvérek mélységes fájdalmára. A 13 éves Nozdroviezky Jolánka hunyt el Budapesten, kinek haláláról a bánatos szülők az alábbi gyászjelentést adták ki: «Dr. Nozdroviezky Ferenc és neje szül. Krausz Matild mint szülők, Irma, Ferenc, Etel mint testvérek, fájdalomtól megtört szívvel jelentik szeretett leányuk, illetve testvérüknek, Jolánkának, folyó hó 16-án d. e. 6 órakor élete 13-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. Drága halottunk hült tetemei folyó v' 17-én fognak Budapesten beszenteltetni dajkára szállítva 18-án d. u. fognak ’rboltban örök nyugalomra tétetni. > október 16. Áldás és béke lengjen felett!*
