Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-09 / 36. szám
— A szekszárdi nagy sikkasztás. A szekszárdi m. kir. adóhivatalban 20 éven át folyt a sikkasztás, mig végre kipattant a titok. Nem kevesebb, mint 76 ezer korona tűnt el az állam kasszájából. 1906-ban végre Lindtner Ármin adóügyi pénztárnok Winkovits Vince ellenőr halála után nem palástolhatta tovább a bűnös manipulációt és önként jelentkezett a szekszárdi kir. ügyészségnél. Az adótárnokot el is Ítélték, aki már büntetásét kiállotta és most a fővárosban él. Winkovits Vince pedig kikerülte a földi igazságszolgáltatás Ítéletét, mert — mielőtt Lindt- tier jelentkezett volna — meghalt. Közben Metzner József pécsváradi adótárnokot is, aki szekszárdon ellenőr volt, letartóztatták és vád alá helyezték. A meggyanusitott pénztárnokot azonban a bíróság, mivel ártatlansága kitűnt — felmentette. Most ennyi idő után szigorú rendelet érkezett a pénzügyminisztertől, melyben a Win- kovits-Lindtner-féh sikkasztásból kifolyólag meghagyja a szekszárdi kir. p. ü. igazgatóságnak, hogy haladéktalanul indítsa meg a fegyelmit megelőző vizsgálatot mindazon tisztviselők elten, akik együtt szolgáltak a sikkasztókkal. Metzner József adópénztárnok fegyelmi ügyét pedig a miniszter a szekszárdi kir. pénzügyigazgatósághoz tette át. — Vörös húsz koronások- Az 1900 évi március 31-iki keletű (vörös) húsz (20) koronások forgalmára nézve az 1908. évi junius hó 11-én 63.657. sz. P. M. rendelet úgy intézkedik, hogy azok 1910 évi junius hó 31-ig fizetés és átváltáskép az Osztrák-magyar bank fő- és fiókintéze teinél beszolgáltathatok úgy, hogy e bankjegyek bevonásának utolsó határideje 1910. évi junius hó 30-án lejár. Ettől az időtől kezdve e behívott bankjegyeket fenti fennti bankintézeték csak átváltál végett fogadják el 1916 évi junius hó 30-ig. Minthogy a közönség már most vonakodik elfogadni a közforgalomban ezen vörös 20 koronásokat, tájékozásul közöljük, hogy azok 1910. évi junius hó végéig bátran elfogadhatók. 1910,- junius 30-ika után is minden banküzlettel foglalkozó intézet átváltáskép elfogadja 1916. évi junius végéig és csak azután veszti értékét. — Vasárnapi munkaszünet. A tolnai kereskedő urak, kik tőzsdével bírnak, nagy tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy mert tőzsdéjük van : nyitva tarthatják üzletüket vasárnap délntán 3 óráig. Ezek bizonyára nem ismerik az 1907 évi 6472. számú miniszteri rendeletét, mely világosan elrendeli, hogy azon kereskedők, kik tőzsdével bírnak, szinte kötelesek vasái'nap és Szt. István napján 10 órakor zárni és trafikot még az udvaron át sem szabad árulni. Ezen miniszteri rendelet megtalálható az 1907. évi 16. számú pénzügyi közlönyben 438. lapon. Ennek tudatában mi, vidéki kereskedők örömmel s pontosan zárunk, hisz jól esik egy kis pihenés, egész heti fáradalom után. Egy vidéki kereskedő. — Zongora tanítás. Alapos gyakorlati zongorajáték, úgyszintén zeneelmélet, akadémiai módszer és tantérv szerinti oktatásra — a magasabb kiművelésig — elvállal úgy kezdő, mint haladó tanítványokat. Bővebb felvilágosítást nyújt szívességből a szerkesztőség. — Betörök elfogatása. Tolnán folyó hó 3-án éjjel elfogta a csendőrség Rácz Géza Dezső 33 éves bajai és Gombor Sándor budapesti rovott múltú betörőket, akik Anaigl Károly üzletét akarták kirabolni. Vallomásuk szerint ezen az éjjelen még három üzlet kirablását vették tervbe. Ä betörőket a szekszárdi kir. ügyészség fogházába kisérték. — Sertés- és ebzárlat megszűnése. Tolnán már hosszú idő óta zárva voltak a sertések és ebek. Most — a gazdák örömére — ezen zárlat hatóságilag megszűnt. , — Rövid hírek. Öngyilkosság. Werner Mihály mözsi lakos, öngyilkossági szándékkal a faluhoz közel levő fekete tóba ugrott. Holttestét kihúzták és hatósági vizságálat után eltemették. — Macskák kiirtása. Kegöly községben, ahol most már két ízben a veszett macskák többeket megmartak, hatóság rendelete folytán az összes macskákat kiirtják. Augusztus 23-án Popper János 70, Kovács János 76 éves regölyi polgárokat marták meg a veszett macskák. — Agyon nyomta a mángorló. Múlt hó 3i-én Jákli Ferenc dunaföldvári lakos 3 éves József nevű fiára a mángorló ráesett és agyon nyomta. — Vásár. A legközelebbi szekszárdi országos vásárt f. hó 13-án tartják meg. Miután Szekszárdon sertésvész van, a sertések felhajtása tilos. — Kézvétel. Wolf Arnold szekszárdi borkereskedő, 16 ezer koronáért megvette Pécsi) János vm. árvaszéki ülnöknek a Széchenyi-utcában levő házát. — Eladó kerékpár. Egy jókarban levő, nagy áttételű kerékpár, elköltözés miatt 60 koi’o- náért eladó. A cim megtudható Sziver Lajosnál, Kossuth Lajos-utcában. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növendéke, kezdőket és haladókat saját lakásán vagy házon kívül zongorázni tanit. Jelentkezéseket elfogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zeneműk ereskedése. Fekete Hnsó Szekszdril, 17—14 krajcáros I Kaszinó-bazár, r Iskolatáskák és 11 j játékáruk | Telefon 60. | kőnyvszijak. Nagy választék: s férfi-, női, és gyermekcipőkben, női- és leány- kötények, ingek, gallérok, zsebkendők, nyakkendők, kézelők, harisnyák, esőernyők, séta- botok, ajándék- és dísztárgyak* játékáruk, szappan és illatszerek, kézimunkák, selymek, Q himzőpamutok valamint rövidáruk Q legolcsóbb árban beszerezhetők l| Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Dunaföldvári Athletikai Club. Vége felé közeledik a D. A. C.-nek ötödik éve, mely ismételten bizonysága annak az élet- képességnek, mely a clubban van. Noha sem a község, sem a megye, bár az elsőnek egyetlen, az utóbbinak legrégibb sportegylete, egy fillérrel sem járul hozzá a nagy kiadásokhoz, mégis csekély tagsági dij ellenében a szórakozásoknak és sportnak oly tág körét nyújtja tagjainak, mint kevés más vidéki egyesület. Hol van az a sportegylet, melyben évi 16 korona tagsági dij lefizetésével minden további dij nélkül a tagok tenniszezhetnek, evezhetnek, tornaszereket és tekepályát használhatnak, katonafegyverrel célba lőhetnek és élvezhetik a Club pompás árnyas kertjét ? Természetes, hogy a tagok a Club által nyújtott szórakozásokban tevékenyen részt is vesznek. * Két tenniszpálya már az idén kevésnek bizonyult. Folytak is tárgyalások egy harmadik pálya létesítésére, sajnos, a szükséges összeg hiányában ezt a jövő évre kellett halasztani. Á tagok a tenniszben igen erős haladást mutattak fel és élénk tetszést keltett az a terv, hogy a közel jövőben egy „Tolnamegyei tenniszversenyt“ — esetleg más sportág bevonásával — kell tartani Dunaföldváron. Az evezésben, mint már a múlt évben, az idén is Szentgyörgyi István és Szentgyörgyi László érték el a recordot 500 km.-en felül megtett úttal. A Club négy tagja Dunaföldvárról Mohácsig evezett le, elég jó eredménnyel (IOV2 óra). Az év folyamán a célbalövés kiterjesztésének alapját is megvetette a Club. A katonai hatósággal karöltve megállapították az éles töltéssel való lövéshez alkalmas lőteret és a jövő év folyamán már ebben az irányban is alkalmuk lesz a tagoknak magukat képezni. Az athletika gyakorlásához tornaszerek álltak a tagok rendelkezésére. A Club fiatalsága természetesen a mulatság rendezésében is fáradhatatlan volt és elérte, hogy a D. A. C. mulatságok jóhirét nemcsak fentar- totta, hanem fokozta is nagy mértékben. Két táncmulatságot is rendezett a Club a nyár folyamán, mindegyiket zártkörben csak tagjai és azok vendégei részére. Éppen ez a jellege a mulatságoknak valóságos „házi bál“ színezetet kölcsönzött, annak minden kedélyességét, fesztelenségét és jó hangulatát odaértve. Különösen fényesen sikerült az augusztus 28-iki, mely tombolával volt összekötve. Részint a Club vette a tombolatárgyakat, részint — és főképpen — azonban a tagok adták össze. Volt is változatosság bennük, elkezdve a hölgyek által készített művészi becsű kézimunkáktól, azután értékes dísztárgyaktól — egészen eleven kacsákig, a melyek ízléses kosarakban, virágokkal pompásan feldiszitve, bizony a szinte tropikus hőség miatt alig várták már a mulatság végét, A tombolatárgyakhoz az említett kézimunkákat Angyal Mariska és Margitka, Báthory Katinka és Esztike, Pintér Aranka, Szalay Margit, Szentgyörgyi Melanie ajánlták fel. De mondhatni a Club legtöbb tagja járult valamivel a tombolá5 hoz és a húzásnál nem is voltak „Liga sorsjáték“ jelenetek. Az est folyamán a tagok egy része a régi magyar „Palotás“ táncot mutatta be, melyet Mazzantini tánctanár tanított be és rendezett fényes sikerrel. A közönség csak a hajnali órákban távozott, de a kitünően sikerült mulatság emléke még sokáig meglesz a résztvevők közt. KÖZGAZDASÁG. Falusi tej szövetkezetek szervezése és országos szövetsége. Irta: Gazdatanitó. Minden emberi intézmény hiányos és ezért fejlődésnek van kitéve, mert létesítője sem tökéletes. A falusi tej szövetkezetek aránylag fiatal intézmények, annál inkább szorulnak még fejlődésre. Igaz, hogy életrevezető dolog és ha Darányi Ignácz föidmivelésügyi miniszternek egyéb érdeme sem volna, mint az, hogy Magyarországon meghonosította a falusi tejszövetkezeteket, akkor is olyan érdemet szerzett volna, mely nevét halhatatlanná teszi, mert nemcsak anyagi hasznot hajtanak a falusi tejszövetkezetek, hanem kulturális missiót is teljesítenek. Araily furcsának is látszik fenti következtetés, illetve állítás, mégis van benne logikus összefüggés, amennyiben az értelmi fejlődés egyik feltétele az anyagi jólét. Mert az értelmi fejlődés megszerzésében a józan észen kívül bizonyos anyagi függetlenség szükséges, hogy az időt rendelkezésére bocsássa és a szükséges eszközöket beszerezhesse. Szegénység rendesen alacsonyabb értelmi nívón áll, mint a gazdagság, sőt sokszor erkölcsileg is alacsonyabb régiékbau mozog, mit a fenti tételből nem lesz nehéz megérteni. r Es ezt mi tanítók — kik falun működünk és a néppel közvetlenül érintkezünk — bizonyíthatjuk is. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a vagyon gyarapodásával az iskola iránti érdeklődés is fokozódik. Az iskoláztatás rendesebb, a szülő áldozatkészsége nagyobb, az iskola munkájának értékelése szembetűnőbb, a képzettség megszerzése utáni vágy intensivebb és a műveltség megbecsülése kézzelfoghatóbb. így van ez legalább ott, ahol a tejszövetkezetek vezetése jó kézben van, ahol a falu triumvirátusa: pap, jegyző és tanító, az ügygyei törődik. így van ez Magyarország németség lakta ] vidékein, hol a tejszövetkezet eszméit saját jól I felfogott érdekükben nemcsak megértették, hanem meg is valósították. Sajnos, hogy a magyarság lakta vidék lakóiról ezt eddig még nem mondhatjuk. De meg vagyunk győződve, hogy egész Magyarország összes lakóiról mondhatnék azt a németségről fent mondott állításunkat, ha a tej- szövetkezetek szaporítása, működése és fejlesz-, tése tervszerűen vezettetnék, ami eddig< sajnos, nem történt és nem történhetett, mert az országos tejgazdasági felügyelőség anyagi és személyi erők hiánya miatt képtelen erre. Pedig ez baj! Ha a föidmivelésügyi miniszter több anyagi eszközt és több munkaerőt bocsátana rendelkezésére, mely munkaerők folytonos összeköttetésben állanának a szövetkezetekkel, azokat igazítanák, irányítanák, tanácsaikkal ellátnák, ellenőriznék, bajaikat orvosolnák, működésükben lelkesítenék, akkor fejlődésük és szaporodásuk rohamlépésben menne, az ügykezelés helyes és — ami a fő — egyöntetű, az üzlet intensivebb és a haszon nagyobb volna. De igy, mig azok magukra hagyatva csak lavíroznak a szállítók és vállalkozók szirtjei között, mig a létfentartásukért sokszor kemény harcokat kell folytatniok, addig ezen, bár nagy horderejű és hasznos intézménynek hosszú jövőt jósolni nem lehet. El kell ismernünk ugyan, hogy az országos felügyelőség a legnagyobb előzékenységgel és gyorsasággal válaszol, felvilágosit, irányit, szóval megtesz mindent, amit tehet. Ez igaz! De éppen ez a baj, hogy csak is ily módon van összeköttetésben a szövetkezetekkel, t. i. mikor azok fordulnak valamivel a központhoz. Egyik-másik szövetkezet prosperál, ha vezetése ügyes kezekbe került, de ha a gyakorlatban vagy nem elég önzetlen az illető vezető, akkor hamar beadja a szövetkezet a derekát és átved- lik — magánvállalattá, amint azt a tapasztalat — sajnos — tényleg bizonyítja. És' amig a szövetkezet, mint ilyen, csak tengett, addig a magánvállalat virágzik. Miért ? Utazó kosarak és bőröndök.
