Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-02 / 35. szám
XXXVII évfolyam______________85. szám Szekszárd, 1909 szeptember 2. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz.. hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkűldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/1 évre 6 K, */« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Egyszerűség. Nem régiben Budapesten jártamban egy régi kedves barátommal és iskolatársammal találkoztam. Érdeklődtem a sorsa iránt és megtudtam, bogy egyik minisztériumban elég tekintélyes állású, a hetedik fizetési osztályban lévő tisztviselő. Kimentünk együtt a családjához is egy a főváros közelében lévő tisztviselő telepre. Saját háza volt ott, villaszerű szép, magas, földszintes épület. Nagy csomó gyerek fogadott bennünket. Nem csuda, szegény barátomnál bőven volt a gyermekáldásból, volt neki tiz élő gyermeke. A gyerekek úgy jöttek egymás után mint az orgonasipok. A legidősebb akkor férjhez menő hajadon, ma már boldog menyasszony; voltak középiskolába járó nagyobb fiuk s voltak nagy számmal apróbbak, kik egy szál ingben, mezítláb futkároztak és játszottak az udvar porondján. Látogatásom alatt alkalmam volt megismerkedni barátomnak nemcsak csa- ládi életével, hanem életének elválásunk óta való egész történetével s vagyoni viszonyaival is. Életének története olyan egyszerű, a milyen csak az igaz és a végségig becsületes embernél található. Szegény gyermek volt. Tanult, végzett, hivatalba került s közben egy teljesen szegény leánynyal megismerkedett. Megnősült csekély kis fizetésére. A gyermekek gyorsabban szaporodtak mint a fizetés, de ő ennek daczára megtartotta a kicsiny háztartás egyensúlyát. A mire nem került, azt ő és családja nélkülözte; • mig nem került két szobás lakásra, egy szobában lakott. Nem stréberkedett, nem korhelykedett, az asszony nem czifrálkodott. Nem akart nagy urnák, csak becsületes embernek látszani. Vett egy telket egy tisztviselő telepen, arra kölcsönpénzen házat épített. A kölcsön törlesztését kiadta a tisztviselői lakpénz. A telek szabadon maradt részét beültette gyümölcsfákkal s paradicsomot varázsolt az előbb kopár földre tisztán a saját keze munkájával. A ház mellé épített egy kis gazdasági épületet is gazdasági udvarral. Ott van a családnak egy tehene, melyet a feleség, a ,,nagyságos asszony“ mindennap sajátkezüleg fej meg, hogy a sok gyerek részére ne kelljen a méregdrága és mégis rossz tejet máshonnan venni. Bizony barátom, te a mi íinomultabb felfogásunk szerint nagyon együgyű és gyáva ember vagy. Hogy neked nem derogál, hogy egyes háztartási dolgokat, amelyek a fővárosban olcsóbban meg- kaphatók, mint a ti telepeteken, te a saját kezeiddel magad összevásárlod és egy szerény kis kézi táskában magad haza szállítod, hogy apróbb gyermekeidet egészséges módon, nyáron egy szál ingben, mezítláb járatod, hogy te magad is bevallód, hogy „hiszen mi is igy nevelődtünk“ s ezzel a te egyszerű származásodat magad is elárulod, hogy te nem lóhátról beszélsz az emberekkel, hanem mint magadhoz hasonlókkal, ezt bizony közülünk, vidéki urak közül egy sem találja ilyen állású úrhoz teljesen illő eljárásnak! Az asszonyaink meg egyenesen botrányosnak találják, hogy te, a te apró csemetéidet olyan paraszti módon, habár teljesen egészségeseknek neveled, hogy a gyermekeknek is külön uzsonákat nem rendezel, meghíván az ő hasonlóan előkelő vagy még előkelőbb ismerőseiket és barátjaikat vagy barátnéikat aranyos szegélyű meghívókon. Botrányosnak tartjuk, hogy a te feleséged maga fésüli a gyerekeket, maga főzi az ebédet, sőt maga feji ,meg a tehenet is! Még botrányosabb, hogy a te feleségednek nincs egy esztendőben legalább három drága uj kalapja, sőt, hogy még a ruháit is maga varrja a leányaival együtt. Látod, sok helyütt Magyarországon náladnál kevésbbé előkelő állású urak vadászatokra járnak a helyett, hogy dolgoznának, egy kis haszon vagy a tekintély emelése—végett a náluknál nagyobb urakhoz dörgölődnek, a kisebb állásuak- kal vállveregetőleg vagy lóhátról beszélnek, süvegeltetik magukat, anélkül, hogy ők süvegelnének s anélkül, hogy a publikum őket ezért neveletleneknek mondaná, az asszonyok pedig drága ruhákban és folyton újabb meg újabb divatu drága kalapokban járnak, nagy uzsonákat rendeznek s a társadalomban előkelő szerepet játszanak. Igaz, barátom, te nem nyaralsz váltókon, sőt a te szerény fizetésedből még szereztél is valamit. De hát olyan nagy valami egy kis adósságot csinálni! Ilyen állású urnák, mint te vágfy, már kell lenni annyi lekötelezettjének, akik közül egyik vagy másik örvend, hogy szolgálatot tehet neked azzal, hogy valamelyik váltódat kifizetheti! Én azonban, édes barátom, mindennek daczára irigylésre méltónak tartom a te sorsodat! S különösen irigylésre méltónak tartom azt a fönséges nyugalmat, melylyel a hitvány közvélemény daczára haladsz a te megkezdett utadon. Mert a melyen haladsz, a becsületnek, tisztességnek és józanságnak útja az! Nem találni a házadnál előkelőséget és czifra rongyokat, de lehet találni becsületességet, megelégedést és fényes sziveket. S nem neveled a gyermekeidet a mai kor divatja szerint az előkelőséget hajhászó, mások gyengeségeire utazó hitvány strébereknek, hanem neveled őket egyszerű, munkaszerető és meleg szivü jó embereknek. S ennél nagyobb érdeme aligha lehet egy családapának! Dr, Debreczeni József. lesz-e lütézl kot Bátaszéken ? Ha az idők jele nem csal, úgy lesz. A község képviselőtestülete a kút fúrását elhatározta. Fejtörők is küldettek ki annak megállapitására, hogy hát hol is furassék az a kút ? Nincs oly geológus, aki előre megállapítani tudná azt, hogy egy bizonyos területen mily mélységben bukkanhatni fúrás által vizet fölfogó, tartalmazó, barlangra vagy tóra. Mert, ha vizre találni is, de, ha annak a föld alatti tónak a vízszűrője, tartálya, mondjuk szökőkutja, vizét adó ^edénye nem a hozzánk legközelebbi Alpokban, annyi méternél sokkal magasabban van, mint amennyire majd lefurnak: ártézi kút nem lesz. No, de minden e nemű munka mindenhol kockázattal jár, mint a lutri. Ezzel le kell számolni. A Bátaszék és Szekszárd közti légvonali irányt véve közelségül, reméljük, hogy mi is olcsón jutunk majd egészséges vizű, természetes, bő szökőkuthoz. De hát, hol furassék a kút? A kút a község közkincse lesz, ha majd az egyéni érdekek szélcsendesen maradnak. Ha Szekszárdon is a hegy oldalán oly magasan furatott volna az ártézi kút, hogy a kibuggyanó vizet fölfogásra képes cementviztartály a legmagasabb ház tetejét is vízszintezte volna, ma nem kellene tétlenül s tehetetlenül a nagy költségen törni az agyat, hogy a céltalanul szétfolyó vizet hogyan is lehetne alkalmas, az egész városra kiterjedő vizvezetékbe szorítani. Bátaszéken a Máv. is ártézi kutat akar furatni, hogy a vizet fölhasználó mozdonyai salaktól mentes vizet nyeljenek. Meg azért is, hogy alkalmazottjainak olcsó gőzfürdővel kedveskedjék. Bátaszéken, még a régi barátok által ásott legjobb izü kút a plébánia udvarán van. Ezenkívül itt-ott akad csak kellemes izü vízzel bővelkedő kút. A nagyobb része kemény, salétromos. Jó volna egy ártézi kút a vágóhídon a saját céljáért a vásártér mellett. Jó lenne ott cséplés idején, meg a négy vásárkor. Még a cigánytelepi rajkóknak is szolgálna, mert általa mindenképpen megtisztulva, talán beiskolázásra is képesittetnének. Jó volna egy ártézi kút a gőzmalom mellé az ő gépének, meg gőzfürdőnek. Mindkét helyen fúrandó kút a föntemlitett célokon kívül a lakosság vizivási célját nem szolgálná kényelmesen. Azért, mert a község nyugati, legmélyebb pontjain és a közforgalomtól távol esnek, honnan a nyerendő forrás értéktelenül, a községtől el-, nem pedig befolynék abba. Bátaszéknek legmagasabb pontja a községi tüzoltótorony tere. E térség valóságos vízválasztó. Olyan, mintha egy sekély tányért fölboritok egy sik területre, mondjuk az asztalra. Ha most e fölborított tányérra'vizet öntök, erről a folyadék lefut arra, amerre az asztalt lejtem, vagy be- faragással megrovátkázom, megcsatornázom. Hát a tüzoltótorony táj» kész fölforditott tányér a domborulatu községünkben, honnét észak, dél, nyugat és kelet felé utcák szelik egymást készen levő viziárkaikkal, melyek záporesők alkalmával szennyes folyadékukat mind, mind a régi Sárvíz medrébe ontják, rövidebb vagy hosz- szabb kerülővel való útjukon. Hogy ez igy van, azt minden épen látó ember kitapasztalhatja, ha nevezett helyen körülnéz. Hogy tűzvész idején a tüzoltószertár mellett ez előny mit jelent, azt mondani nem kell. A község közepén lévén, a forrásvízért epekedő, többé-kevésbbé, kéznél érné a sok száz gyereke révén, ki ezen téren levő iskola- és óvodába jár. Legyen-e gőzfürdő is ? Hát legyen 1 Ki nem látja, hogy innen mennyien járnak vonaton Szek- szárdra a gőzfürdőbe? Ott egy ember, a fürdő haszonbérlője, látja ennek anyagi hasznát. Miért ne lehetne itt is egy olcsón használható gőzfürdő ? Pénzért minden eladó, meg is vehető. Ha ott forrásra akadnak, fürdőtelepre ott házak is megvehetők. Ne egyes pénzember vágjon az üzletbe. Itt — úgy mint Szekszárdon — is, két bankbéli pénzcsoport versenyez egymással. Amelyik bank élelmesebb, az vágjon bele a fölállítandó gőzfürdő létesítésébe. Biztos, hogy több kamatot fog neki hozni az eddigi takaréktári haszonszelvények évi osztalékánál. Hátha még egybekötné egy hosszú időre koncesszionált községi villanyvilágítással! »
