Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-19 / 33. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — A József Kir. Herceg Szanatórium Egye­sület szives tudomására hozza igen tisztelt bizott­ságainak és tagjainak, hogy központi irodáját az eddigi helyiségből (Budapest, IX. Lónyay-utca 47.) szám alól, folyó év szeptember hó 1-én Budapest, VII., Akácfa-utca 30 szám alá he­lyezi át. — A Magyarországi Munkások Rokkant- es Nyugdijegyletének központi választmányának a mi­napi ülésében terjesztették elő az egylet félévi haladásáról szóló jelentést. Ebből kitűnik, hogy ez év első felében 16821 uj tag lépett az egy­letbe, kikkel a rendes fizető tagok száma a nyolcvanhat ezret fölülhaladta. A vagyon az év első felében 509,157 koronával gyarapodott s jelenleg 4.421,519 korona az egylet vagyona, mely állami értékpapirosokban, a készpénz pedig négy elsőrangú fővárosi pénzintézetben van el­helyezve. Különösen nagy jelentőséget ád az egy­letnek az a nagyarányú segélyezés, melyet 1908. március óta gyakorol. Mostanáig 576 rokkant és elaggott munkásnak, iparosnak, továbbá 155 árvá­nak és számos özvegynek együttesen 523,233 korona segélyösszeget fizetett ki. A rokkantak 8 K 40 f-től 12 K 75 fillérig, az árvák 1 K 40 f-től 2 K 12 f-ig teijedő heti segítségben része­sülnek. Az idén alakult 44 uj fiókpenztárral ezek száma 275-re emelkedett. Ez évben kilenc vár- megye lépett be 200 koronával alapitó tagul az egyletbe. Az érdeklődőknek szivesen szolgál föl- világositással a központi elnökség az egylet saját házában, Budapest, József-utca 23. szám alatt.) — A vonat kerekei alatt. A szekszárdi vasúti állomás közelében folyó hó 13-án, délelőtt 9 órakor, súlyos baleset történt. A munkások ugyanis talpfákat szállítottak és e közben Tóth Ferenc, szekszárdi vasúti munkás, a mozgó pálya­kocsiról oly szerencsétlenül bukott le, hogy a vasúti kocsi kerekei alá került. A kerekek jobb karját levágták, bal karját összezúzták, fejét és arcát súlyosan megsértették. A szerencsétlen 20 éves fiatal legényt a szekszárdi Ferenc-közkór- házba szállították, ahol jobb karját amputálni kellett. — Emléktábla leleplezés. Lelkes ünnepség folyt le a napokban a kies Koritnyicza fürdőn, több száz főnyi fürdővendég és a környék kül­dötteinek részvétele mellett. A fürdő vezetősége hálájának és kegyeletének jeléül a fürdő egykori bérlője: Sztanek Albertnek emlékét emléktáblával örökítette meg és egyik legszebb erdei sétautját nevére keresztelte. Sztanek Albert minden vagyo­nát feláldozta a gyógyhely fejlesztésére és felvi­rágoztatására s mig nagy önzetlenséggel vetette meg ma szenvedő emberiség jólétének és kényel­mének alapját, — maga szegényen, elhagyatva halt meg Rózsahegyen, egy szegényes szobában. — Az ünnepély zenésmisével kezdődött, melyet a gyógyfürdő kápolnájában Mischata István oszadai plébános celebrált. Azután a díszes kö­zönség az emléktáblához vonult, ahol dr. Ormay József kir. tanácsos, főorvos, lelkes beszéddel méltatta Sztanek Albert érdemeit. Az éljenzéssel fogadott pompás beszéd után a közönség a Him­nusz éneklése között oszlott szét. Koritnyicza fürdő kitűnő hatású gyógyvizei, pompás fürdője- révén, rövid idő alatt egyike lesz az ország leg­keresettebb gyógy- és üdülőhelyeinek. A fürdő vezetősége évről-évre fokozottabb buzgalommal munkálkodik azon, hogy a közönség, kellő szó­rakozás mellett megtalálja nyugalmát, kényelmét és gyógyulását Istennek ebben a gyönyörű szép paradicsomkertjében. — Elriasztott tolvajok. F. hó 12-én, éjjel fél 12 órakor, két ismeretlen tolvaj hatolt be Virág János szekszárdi városi írnok udvarába, hogy onnan a baromfiakat elvigyék. A házőrző kutya csaholására a gazda felébredt és az abla­kon kilőtt, mire a tolvajok az éj sötétjében el­menekültek. . — Betörők Páriban. Páriban vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek Rauch Istvánná vendéglőjébe, honnan nagyobb mennyi­ségű készpénzt és ruhát vittek el. A betörés annál vakmerőbb volt, mert a vendéglő pincéjé­ben 11 óráig foglalatoskodtak emberek és mivel egy egész ablakot kiemeltek s igy hatoltak be a szobába, mig a szomszéd szobában aludtak, sőt mint utóbb kiderült, még hallották is a nem sejtett rablókat. Egy bőrtarisznyát és feszitő- vasat reggel megtaláltak. A csendőrsóg cigányo­ké gyanit a dologban s a nyomozás mindjárt megindult. > — Balesetek. Papp István, 65 éves őcsényi lakos f. hó 10-én szőlővakarás közben oly sze^ rencsétlenül bukott bele egy árokba, hogy bal­lábát eltörte. — Bálint József 24 éves kölesdi lakos tetőt javított és véletlenül leesett. A sze­rencsétlen ember jobb lábát eltörte. — Vass József 57 éves Terézia-majori lakos hurcolkodás közben a kocsiról leesett s a kerék bal lábán keresztül ment. Súlyos zuzódásaival a Ferenc- kórházba vitték. — Favágás géppel. Ritka vállalkozási szel­lem és nagy törekvés lakozik Mutschenbacher Ödön szekszárdi fa- és szénkereskedőben, aki nagy hive a modern újításoknak. Ezt beigazolta újabban azzal, hogy virágzó kereskedését olyan géppel látta el, melylyel a tüzelőfát gyorsan lehet felapritani. Egy öl fa felapritása 4 K 80 fillérbe kerül. Fél öl pedig 2 K 40 fillérbe. A szállítás pedig a rendes tarifadijtétel szerint számittatik. — Rövid hírek. Öngyilkosságok. Hepp József kakasdi lakos, ki nagy alkoholista volt, f. hó 12-én felakasztotta magát. — IQ. Dienes János, 18 éves dunaszentgyörgyi legény pedig folyó hó 6-án mellbelőtte magát és meghalt, ön- gyilkosságának oka ismeretlen. — Asztag égés. Kacskovics Antal fornádpusztai földbirtokosnak a napokban felgyújtották két nagy asztag rozsát, mely teljesen elégett. A kár 30,000 korona. — A bor hatása. Imre György, Báli Papp Lajos és Takács Imre ozorai legények folyó hó 8-án ala­posan berúgtak és azután véres verekedést rög­tönöztek. Mind a hárman súlyosan megsebesültek. — A Kapósba fulladt. Mezei Lukács pincehelyi lakos folyó hó 9-én fürödni ment a Kapósba és ott lelte halálát. — Csőd. A szekszárdi kir. tör­vényszék Roboz János tolnai kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos: Kovács Károly kir. törvényszéki albiró, tömeggondnok: Brezlmayer József tolnai, helyetteFtömeggondnok: dr. Horvát Jenő szekszárdi ügyvédek. Benyújtási határidő : folyó évi szeptember 30-ika. — Szülők figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelőintézetét Budapesten (alapittatott 1853- ban). E kitűnő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztályú felső kereskedelmi iskolát, mely teljesen egyenrangú a állami, községi és testületi felső kereskedelmi iskolákkal — és 4 osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai állam­érvényesek és az egyéves önkéntességre jogosi tanak. Vidéki tanulók az iskolákkal kapcsolatos nevelő internátusba felvétetnek. Értesítést küld Röser János igazgató, Budapest, VI., Aradi-utca 10. — Sok pénzt ad ki némely ember meg­szokásból, figyelem hijján. A sárgaszinü, émelygős pezsgőt éppen úgy fogyasztják, mint a silány bort, mert a külömbséget megbírálni nem tudja. Ha pezsgőt bírálni akarunk, állítsuk félre a poharat s hagyjuk elpezsegni a szénsavat. Ha a szénsav elillant, akkor tudjuk legjobban megbírálni a bort, amelyből a pezsgő készült. Ha émelygős, égetett cukorra emlékeztető izt konstatálunk, akkor a pezsgő hibás, melyet az értelmes ember visszautasít. Szép világos színét, nemes faj borok­ból származó harmonikus illatát az »Andrényi- Sec< tartja meg a pohárban még órák múlva is. — Füszorüzlet berendezéséhaz igen alkal­mas állványok jutányos áron eladók. Bővebbet: Molnár-nyomda , részvénytársaságnál Szék- szárdon. — Zongora oktatás. Waldmann Rózsa, a budapesti nemzeti zenede kitünően végzett növen­déke, kezdőket és haladókat saját lakásán vagy házon kívül zongorázni tanít. Jelentkezéseket el­fogad Krammer Vilmos szekszárdi könyv- és zeneműkeresk edése. EGYLETEK, TÁRSÜLATOK. — A szekszárdi Református Olvasókör f. hó 22-én d. u. fél 4 órakor a kör helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet tisz­telt tagjai azzal hivatnak meg, hogy ha tagok határozatképes számmal meg nem jelennének, a közgyűlés folyó hó 29-én tartatik meg. — A szekszárd—hátai ármentesitő és bel­vizszabályozó társulat f. évi augusztus hó 24-ik napján d. e. 9 órakor a társulat hivatalos helyi­ségében dr. Beöthy Károly elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tart, melyen Wirthl József mű­szaki tanácsos, miniszteri megbízott is jelen lesz. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 2. A m. kir. földmivelésügyi Mi­nisztérium 1613/eln. IX. 3. 1909. számú rende­leté, melynek kapcsán „A gazdasági tudósítók évkönyve 1909. évre“ cimü művet a társulatnak megküldi. 3. U. a. Minisztérium 39546/V. 2. sz. rendelete a társulat által felvenni szándékolt 60.000 korona kölcsön tárgyában. 4. U. a. Minisztérium­nak 80407/V. 2. sz. rendelete, ugyancsak 60.000 koronás kölcsön engedélyezéséről. 5. U. a. Mi­nisztérium 4386/eln. V. 3. 1909. sz. rendelete a kultúrmérnöki felügyelői kerületek szaporításáról. 6. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának 1281/1909. sz. véghatározata, melylyel a M. Á. V. társulat az ármentesitési költségekhez 6000 kor. évi hozzájárulásra köteleztetett. 7. Fejérvármegye alispánjának 5259. ki. 1909. sz. átirata a Sió- Sárvizmeder szabályozása tárgyában. 8. A szek­szárdi kir. törvényszék 1590/tkv. 1909. sz. vég­zése, mely a decsi határban csatornamederül kisajátított földterületek bírói '1 " *-*vő kár­pótlási összegét az érdekelt részére 1909 augusztus 19 kiutalványozza. 9. A szekszárdi kir. törvényszék 1589/tkv. 1909. sz. végzése a szekszárdi határ­ban kisajátított ingatlanok bírói letétben levő kárpótlási összegének az érdekelt birtokosok részére kiutalványozása tárgyában. 10 Az 1910. évi költségelőirányzat tárgyalása. 11. Társulati igazgató-főmérnök jelentése a folyó munkálatok­ról. 12. Társulati pénztáros jelentése a pénztár állásáról. 13. A pörbölyi gátőri állás választás utján leendő betöltése. 14. Az őszi közgyűlés határnapjának megállapítása. Fekete Húsú Szekszárd, 14 krajcáros 1 Kaszinó-bazár, játékáruk Telefon 60. Iskolatáskák és könyvszijak. Nagy választék s férfi-, női, és gyermekcipőkben, női- és leány­kötények, ingek, gallérok, zsebkendők, nyak­lcendők, kézelők, harisnyák, esőernyők, séta­botok, ajándék- és dísztárgyak, játékáruk, szappan és illatszerek, kézimunkák, selymek, □ himzőpamutok valamint rövidáruk □ legolcsóbb árban beszerezhetők!! Utazó kosarak és bőröndök. 8 zabo­ké Kékek. Vidéki megrendelések TANÜGY. Kántorválasztás Sióagárdon. A „Tolnamegyei Közlöny“ augusztus 12-iki és a „Pécsi Ujlap“ augusztus 15 iki számában hasonló cim alatt megjelent közlemények több részletükben nem felelvén meg a tényeknek: alul­írott, mint aki azt a választást az egyházmegyei hatóság képviseletében vezettem, első sorban az érdeklődő papi és tanítói körök helyesebb infor­málása, de meg a magam reputációjának meg­védése okából is indíttatva érzem magamat, e választás lefolyását, illetőleg a valódi tényállást — a tek. szerkesztőség engedelmével — a követ­kezőkben ismertetni: Hogy e választás nem tartozik a rendesek közé: az — sajnos — igaz. De már szó fér ahhoz az állításhoz, hogy ez alkalommal is „a nép vá­lasztottját mellőzték.“ A nép választottját már csak azért sem mellőzhették, mert a tanitóválasz- tási jog az iskolaszéket illeti meg s ekként a nép­nek választottja nem, legfeljebb egy vagy több kiszemeltje, favorizáltja lehet, akiknek megválasz­tása mellett aztán több-kevesebb animozitással tüntet. A sióagárdi esetben a népnek a 14 pályázó közül csupán két (2) jelöltje volt; nevezetesen Kovács György és Rácz Ferenc. Tagadhatatlan tény, hogy az egybesereglett nép — nagyrészt asszonyok, leányok és gyermekek — részéről a hajlandóság Rácz Ferenc mellett nyilvánult meg nagyon is hangosan. Erről félreismerhetetlenül tudomást szerez­vén, az iskolaszéki tanácskozmány folyamán figyel­meztettem a jelenvoltakaty hogy Rendszabályaink szerint a pályázatra jogosult, összes folyamodók közül ß.z iskolaszéki tagoknak van joguk titkos vagy nyilvános szavazás utján egyet megválasz­tani, mégis .— hangsúlyoztam ismételten — „az összes hitközségi tagok óhajának lehető figyelembe vételével.“ Tekintettel utasításaink e világos ki­tételére, javaslatba hoztam, hogy a jelenlevő fér­fiakat — a Kovács- és Rácz-pártiakat — talán két felé, két csoportba kellene állítanunk s a többséget ezúton kipuhatolnunk. Azonban az iskolaszéki tagok többsége, határozott, férfias fellépésű, meggyőződésük mel­lett rendületlenül kitartó, értelmes polgáremberek, ebbe az én indítványomba sehogysem voltak haj­landók belemenni, mert: nekik — mondák — csak az összes hitközségi tagok óhaját kellene tekintetbe venniök; de a jelenlevők csak nagyon csekély százalékát teszik ki az összes hitközségi tagoknak, akiknek szine-java, ki otthon maradt, ki napi munkája után, ki pedig az akkornapi tolnai vásárra ment, azzal okolván meg a válasz­tás színhelyétől való távolmaradásukat, hogy ők teljesen megnyugosznak az iskolaszék lelkiisme­retes, a község javát feltétlenül szem előtt tartó eljárásában; továbbá ők — mondották az iskola­széki tagok — csakis lehetőleg kötelesek az Összes hitközségi tagok óhajtását figyelembe venni, pedig — tekintettel a választásnak (a közönség elé nem tartozó) bizonyos előzményeire — ha már

Next

/
Thumbnails
Contents