Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1909 julius 29

— Hidas községnek Bonyhádhoz leendő hozzácsatolása. Dr. Schweiz Antal bonyhádi agilis ügyvéd, megye bizottsági és községi képviselőtestületi tag az alábbi megszívlelendő indítványt terjesztette Bonyhád nagyközség képviselőtestülete elé: „Tekintetes Képviselőtestület! Bonyhád nagyközségnek, közigazgatási és törvénykezési, épp ug£y kereskedelmi és közgazdasági szempontból tekintve, rendkívül fontos közérdekét képezi, hogy a közvetlen szomszédságában fekvő, de már Baranyavármegyéhez tartozó Hidas község, Tolnavármegye törvényhatóságába bekebe- leztessék és a völgységi járáshoz csatoltassék. Nevezett szomszédközség határa közvetlen Bony- . hád nagyközség alá terjed, úgy, hogy az utolsó ház mellett már Baranyavármegye határa kezdődik. S miután a közforgalom a vasúti állomás felé húzódik, arra legélénkebb, ezen már Baranyavármegyéhez tartozó s Hidas község tulajdonát képező földterületet egymásután bonyhádi lakosok vásárolják' meg s azon már épületek, gyár,'raktár, ház stb. emelkednek. így bonyhádi lakosok ezen ingatlanok után Baranyavármegye adófizető polgárai lesznek. Ez egyrészt anyagi veszteség a nagyközségre nézve, másrészt lakossága egyrésze két vármegye kötelékébe tartozik. Nagy mértékben káros Hidas községnek Baranyavármegyéhez való tartozandósága azért is, mert lakosságának közigazgatási törvénykezés és adózás tekintetében Pécsvárad a székhelye. S ez Hidas községre roppant káros és hátrányos, mert maga a természet is arra utalja, hogy Tolnavármegyéhez tartozzék. Bonyhád nagyközség a járás központja, egyenes országút mentén, legfeljebb 5 kilométernyire fekszik Hidas községtől, holott Pécsvárad óriási hegyeken át vezető utak mentén 25—30 kilométer * távolságra esik. így Hidas községnek Tolna vár- «megye területébe való bekebelezése s a völgységi járáshoz való kapcsolása, mig egyrészt nagyban hozzárulna Bonyhád nagyközség kulturális, ipari, kereskedelmi fejlődéséhez nagy s anyagi haszon lenne a községre nézve, másrészt Hidas községre nézve is sok előnnyel járna. Közigazgatási és törvénykezési idetartozandósága vagyoni és személyi biztonságát nagy mértékben megszilárdítaná, adóügyeit és személyes ügyeit a közelség folytán sokkal gyorsabban végezhetné — s már a munkaidő megtakarítása magában is nagy anyagi és erkölcsi töke. Mindezek után indítványozom, hogy Bonyhád nagyközség képviselőtestülete ezen indítványom alapján, Baranyavármegyéhez tartozó Hidas községnek Tolnavármegye, völgységi járáshoz leendő csatolása iránt, az eljárást sürgősen megindítsa. A szükséges lépéseket az elöljáróság utján megtenni kötelességének ismerje és annak keresztülvitele céljából minden törvényes eszközt felhasználni el ne mulasszon.“ — A magunk részéről csak annyit füzünk ehhez az indítványhoz, hogy Bonyhádnak a legmesszebb menő áldozatoktól sem szabad visszariadnia, hogy e dolgot nyélbe üthesse.

— Olcsóbb Ifitt! Ez a rövidke mondat szinte hihetetlen szemünknek és fülünknek. Lehetséges az a mai őrült drágaságban, mikor minden cikknek, tartozzon az bármiféle kategóriába, rendületlen száll az ára fölfelé, — hogy még valami olcsóbb is lehessen ? Mégis lehet, konstatáljuk örömmel! A liszt ára a héten — megilletődve mondjuk — kilónként 4 fillérrel alább szállt. Éppen jókor. Mert már úgyis azon a ponton voltunk, hogy „mindennapi kenyerünk“ csak az imában lesz meg. Valószínűleg a jó terméskilátások lágyították meg az életünket markukban tartó gabona- és lisztspekulánsok szivét, de lett légyen bármikép, örüljünk annak, hogy olcsóbb lett valamivel s küldjük forró üdvözletünket a le-- szállott lisztárakhoz. Még csak az a kivánságunk, hogy szálljanak lejebb, lejebb, minél lejebb

— A Városok pótadója. Az egyenlőtlen adóteher elhelyezkedésének és a városi pótadóztatás rendetlenségének,szomorú képét/adják az alábbi adatok.' l(f—20 százalékig Debreczen ;

21—30-ig Kecskemét Os Temesvár ; 31—40-ig Budapest, Pozsony és Szabadka; 41—50-ig Kassa, Szeged Zombor; 51—60-ig Nagyvárad, Pécs ; 61—70-ig Marosvásárhely, Szatmárnémeti’ Újvidék és Miskolcz; 71—80 százalékig Árad, Baja, Győr, Komárom, Selmecbánya, Sopron, Székesfehérvár és Versecz; 92 százalékig Pan- csova; Egerben 105 százalék; Makón pedig 110 százalék. A városok között azonban a legnagyobb rekordot Szolnok érte el, ahol a pótadó 28 év alatt 30%-ról 229%-ra emelkedett. Szek- szárd r. t. város pótadója 82 százalék, de ha így haladunk, jövőre már talán 100 százalék lesz.

— Artézi kút a bátaszéki vasúti állomáson.

A máv. igazgatósága, mely Szekszárdon a csodás bőségü ártézi kutat furattá, a bátaszéki vasúti állomáson is tesz kísérletet és már Majzik Imre temesrékási kiitfurót meg is bízta, hogy fogjon hozzá az ártézi kút fúrásához. Ha a kút sikerül, akkor a vasutasok részére fürdőt is állít a vasúti igazgatóság. Hát Szekszárdon miért nem csinálnak a vasútnál fürdőt?

— Egy jegyző halála. Élete legszebb évében hunyt el hosszas szenvedés után Stockinger János kocsolai jegyző, akinek haláláról a dombóvári járás jegyzői kara az alábbi gyászjelentést adta ki: „Alulírottak szomorodott szívvel tudatják szeretett kartársuknak, Stockinger János kocsolai jegyzőnek, Hőgyészen, a mai napon, életének 34. évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A boldogultnak hült teteme Hőgyészen f. hó 28-án délután 5 órakor helyeztetik örök nyugalomra. Dombóvár, 1909. julius 27-én. A dombóvári járás jegyzői kara. Béke lebegjen porai felett.“

— Helyettes segédjegyző. Nagy István dombóvári főszolgabiró Loósz Károly oki. jegyzőt Mucsiba küldötte ki helyettes segédjegyzőnek.

— Meghívás. Az Aradon ez évi augusztus hó 20., 21. és 22-ik napján megtartandó országos szabókongresszus bizottsága André István tekintélyes iparost, a szekszárdi általános ipartestület kiváló elnökét, kongresszusi előadóként szintén meghívta. Fontos ipari kérdésekben gyakran van része ilyen megtiszteltetésekben André Istvánnak, ami ipari téren az ő számottevőségét jelenti, a szekszárdi ipartestület büszkeségére.

— Az újoncok bevonulása. A cs. és kir. hadsereg „Rendeleti Közlönye“ julius 28-án megjelent száma a közös hadügyminisztérium rendeletét közli, mely szerint az idén besorozott újoncoknak október hetedikén, a póttartalékosoknak pedig október ötödikén kell bevonulniok. Ugyané lapban jelent meg a harmadéves katonák szabadságolására vonatkozó rendelkezés is— Elhalasztott házszentelési ünnepély. A lapunk múlt számában jelzett „Szekszárdi kath. Legényegylet“ augusztus 1-ére tervezett házszentelése közbejött akadályok miatt augusztus 8-án lesz megtartva.

— Egy öreg tűzoltó halála. A szekszárdi önkéntes tűzoltóságnak veterán trombitása: Bartha János, életének 73-ik évében múlt kedden elhunyt. Temetésén a bajtársak is megjelentek és tűzoltói pompával temették el múlt szerdán.

— Gyógyszertár átruházás. Lévai Izsó, az őrangyalhoz cimzett paksi gyógyszertárát Gründl Károly paksi gyógyszerészre ruházta át.

— A magyar név. Meischmann Imre, Leó és Jenő hőgyészi lakosok nevüket „Földesu-re magyarosították.

— A mözsi uj orgona céljára újabban adakozott Szászi József (Klem) 25 és Katzenberger Mártonné, szül. Merkl Verona 10 koronát. Végösszeg: 1172 korona.

— Paks halad. Paks nagyközség közönsége a község köz- és magánvilágitására, valamint erőátviteli szükségleteinek ellátására villamostelepet kíván létesíteni. A közvilágitás körülbelül 250 darab 50 voltos, felerészben egész éjjeli, felerészben fél éjjeli izzólámpából fog állani; a magán- fogyasztás számát pedig 4—5 ezer darab fölszerelt lámpára becsülik. A telep létesítését célzó pályázatot, melynek határideje f. évi szeptember hó 30-ika, már kiírták.

— Újabb szerencsétlenség a baja—bátaszéki Dunahidnál. A Dunahid első nyílásánál tudvalevőleg nem lehet hajózni, mert az utat elállja az ott elsülyedt hajó és 400Ó métermázsa keramit tégla. Minthogy az első nyilási helyen nem lehet hajózni, egy vontatógőzös három uszályhajóval és egy kotrógéppel a második nyíláson akart átjutni. Amikor a hajók a hid alá értek, elkapta a kotrógépet a viz álja és teljes erővel a hidpillérnek sodorta. A kotrógép és a három hajó elszabadult és a viz neki vitte azokat a malmoknak. A hajók könnyebbén megsérültek, de nagyobb baj nem esett. ^Érdekes, hogy most is a budapesti Weisz- cég.Aíajói voltak ezek.

— Uj állás. Báta nagyközségben üresedésbe jött segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Javadalma: készpénzfizetés 1000 korona, lakbér 100 korona és egy öl puha tüzelőfa. A pályázati határidőt f. évi julius hó 30-ára tűzte ki Bajó Pál, a központi járás főszolgabirája.

— fflénlovak eladása. A m. kir. főidmivelésügyi miniszter felhívja mindazon tenyésztőkét, kiknek birtokában 3 és fél évet betöltött, de 8 é\ et meg nem. haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló, mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árat is (1 kor. bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. évi aug. 10-ig a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, úgy mint a múlt évben, ismét egyes központokban fognak bizottságilag megszemléltetni s a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 cmnél alacsonyabb mének, tel ^ttel a méntelepeken már meglevő anyagra, ‘ hidegvérű mének nem vásároltatnak. árolt mének

vételára azon m. kir. i .1 fog kifizettetni, melyet az eladó s alkalmával

kijelölend.

— A szekszárdi ártézi fürdő. Most, hogy beállott a kánikula, a tetőpontra emelkedett a szekszárdi ártézi fürdő nyári uszodájának a látogatottsága. Aki csak teheti, nap-nap után eljár fürdeni, ami annyira fontos is minden ember egészségének fentartásara. Előbb-utóbb meg kell nagyobbitani, vagy pedig a mostani uszoda mellé egy uj uszodát kell épiteni, hogy úgy a férfi, mint a nőközönség is egész napon át használhassa a fürdőt.

— Halálos szerencsétlenség. A hidasbonyhádi vasúti állomáson, ahol most nagyobb építkezés van folyamatban, folyó hó 21-én délelőtt 11—12 óra között halálos szerencsétlenség történt. Ugyanis a pályaudvar építésénél egy munkás az állványról egy vastag gerendát ejtett le, mely az épen ott sétáló Schreiner János fűtőnek a fejére esett. — A gerenda a szerencsétlen ember koponyáját úgy összetörte, hogy pár percnyi kínlódás után meghalt. Schreiner holttestét a család Bátaszékre szállította és ott temették e’. A vizsgálat megindult.

— Szerelmi dráma. Pakson az egyik nyilvános házban Mensch Richárd féltékenységből ötször rálőtt Marosán Mária örömleányra, azután önmagát főbelőtte. A leánynak semmi baja nem történt.

— Városi cselédszerző intézet. A legközelebbi napokban egy nagyon üdvös intézmény, a »Városi cselédszerző intézet« kezdi meg működését Szatmárnémetiben. Az uj intézménnyel, melynek szabályrendeletét a belügyminiszter is jóváhagyta, Szatmárnémeti város úttörő lesz ezen a téren s mint az előjelekből látszik, a vállalkozást nemcsak szép anyagi, de különösen fényes erkölcsi siker fogja koronázni. Magyarországnak úgyszólván alig van városa, a hol a cselédmizéria állandó ne volna. A cselédkérdést mindenütt huszadrangú kérdésnek tekintik és Tankóczy Gyula szatmárnémetii rendőrfőkapitány az első, aki erős kézzel nyúlt ehhez a kérdéshez s hosszas fáradozással, tanulmánnyal, nagy körültekintéssel megteremtette az első hatósági cselédszerző intézetet Magyar- országon. Az intézmény célja a cselédszegőd- tetésnél felmerült bajok orvoslása és elhárítása, a szolgálatot adók érdekében a cselédfogadás, a cselédeknek pedig a beszegődés körüli segélynyújtás. Célja továbbá a városi cselédszerző intézetnek a cselédszerzésben a jelentkezők bősége vagy hiánya között az egyensúly fentar- tása és e célból a számfeletti cselédeknek az ország más részén való elhelyezése és az esetleges cselédhiányoknak az ország más vidékeiről cselédek behozásával való megszüntetése. A szatmárnémetii városi cselédszerző intézet tiszta jövedelmének fele — szabályrendelet szerint — egy alapítvány létesítésére fog szolgálni, melyek kamat jövedelme a hosszabb ideig ugyanazon munkaadóknál szolgáló cselédek megjutalmazására, majd az önhibájukon kívül nyomorba jutott cselédek segélyezésére és férjhez menő tisztességes^ cselédleányok kiházasi- tására lesz fordítva. Üdvös volna ezen intézményt Szekszárdon is megteremteni.

— Lopás. Fehér József szekszárdi vendéglőstől cselédje 50 koronát ellopott, melynek egy részét ruhaneműre s ékszerre el is költötte. Mikor lopásért kérdőre vonták, tettét beismerte.

— Gyilkosság Ozorán. Levelezőnk irja, hogy Ozorán folyó hó 18-án éjjel 11 órakor megölték az utcán Horváth Imre 21 éves iparoslegónyt, kinek októberben kellett volna a katonasághoz berukkolnia. A mindenki által szeretett, szorgalmas fiatalember Horváth Gyula ozorai iparosmesternek volt a fia s ennek valóságos jobb keze. A gyilkosság részletei a következők: Horváth Imre barátaival Heinlein Gyula jóhirü vendéglőjében vígan borozgatott, ahová nemsokára megérkeztek a mulató társaság ellenségei: Sáfrán János és Sáfrán József testvérek. Ezek többször villogó szemekkel végig-végig nézték a mulatókat, mire ezek távozni készültek, hogy a összeütközést kikerülhessék. Mielőtt azonban elhagyták volna a vendéglőt, Sáfránék megelőzték őket, akik lesbe állottak késekkel felfegyverkezve. Végre Horváth Imre is társaival otthagyta a vendéglőt. Alig értek a községháza melletti házhoz, egyszerre előugrottak a lesből és Varsanitz Viktorra rontottak, akit kezén meg is sebesitet- tek. Horváth Imre barátja védelmére kelt, mire a támadók hosszú disznóölő késsel leszúrták őt és vérében otthagyva, a gyilkosok elmenekültek, Horváth Imre összeszedve minden erejét, egész a Szentháromság-térig elvánszorgott, ott azonban a nagy vérvesztés következtében ü.c.. ?-sett; Orvosért könyörgött, de mielőtt ez i egérkezett volna, édesatyja karjaiban meghalt; előbb azonban gyilkosait megnevezte. A csendőrség még az éj folyamán elfogta a gyilkosokat és megvasalva a község börtönébe zárta, másnap pedig bekísérte a szekszárdi kir. törvényszék fogházába. A meggyilkolt fiatalember holttestét hatóságilag felboncolták és nagy részvét mellett temették el.