Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-21 / 3. szám
XXXVII évfolyam 3. szám Szekszárd, 1909 január 21 Függetlenségi és 48-as Kossuth-pánti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., bová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, V* évre 6 K, l[4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fülé Eltérő vélemények. Ha valamikor, úgy a mostani zilált politikai helyzetben tapasztalható, hogy az embereknek azon velük született hajlama, miszerint egyéni alkotásuk kifolyásakép rózsás vagy fekete szemüvegen át nézik az eseményeket s ezen alapon alkotják meg véleményüket, ma is teljes épségben fent áll s a véleményekre döntő befolyást gyakorol. Manapság, tudvalevőleg az uralja a magas politikát, váljon sikerül-e a bankkérdésben s a katonai vívmányok terén olyan megállapodásokat létesíteni, melyek egyrészről az országgyűlés képviselőházában többségben levő függetlenségi pártot kielégíti, másrészt sem az uralkodónál, sem Ausztria politikai köreiben ellentállásra nem találnak. Azt már kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy azoktól az uraktól, kikkel bizonyos mértékben, közösségben élni kénytelenek vagyunk, semmit sem várhatunk. Ott a legádázabb gyűlölet és féltékenykedés uralkodik velünk szemben s ez a vad indulat kizárja a békés megegyezés lehetőségét. Uralkodónk magatartására nézve a legellentétesebb hírek vannak forgalomban. Egynéhány jól értesült lap azt jelentette, hogy O Felsége tiem állja útját egy olyan megegyezés létre- jövetelének, mely az éles ellentéteket áthidalni alkalmas, viszont más lapok azon értesülésüket közük, hogy O Felsége kijelentette volna, hogy mig ő él, addig a közös banknak meg kell maradnia. Hát hogy ezekből az ellentétes hírekből melyik felel meg a valóságnak, azt ebben a pillanatban el nem dönthetjük, de rövid pár hét alatt egész bizonyossággal meg fogjuk tudni. Mert mi lesz abból, ha mindkét alkotmányos tényező velünk szemban olyan ellenséges álláspontra helyezkedik. Annyi kétségtelen, hogy a függetlenségi párt álláspontjából aligha engedhet, mert ha engedne, valójában öngyilkosságot követne el. A békés fejlődés kedvéért ráállt a 67-es alapra s azon való kormányzásra vállalkozott; megszavazta a hányadot, az ujonclétszámot. sőt még a közös vámterületnek időleges fenntartását is, abban a reményben, hogy ha az állami szükségletek kielégítésében ily készséget tanusit, állami függetlenségünk kivívását célzó programmjának legalább egy- részét megvalósítani sikerül. Ha ennek az aránylag csekély követelés megvalósításának is útját állják Bécsberi, akkor a függetlenségi párt nagyon fontos elhatározás előtt fog állani. Vagy önkényt le kell mondania a nemzet közérzületében megfogamzott s ott kiolthatatlanul élő törekvéseiről, vagy pedig a bécsi körök indokolatlan mágataK tásával szemben a legmerevebb ellentállást kell kifejezésre juttatnia. Azt hiszem, nem szükséges megindokolni, hogy a függetlenségi párt ebben az esetben, minden kétséget kizárólag az utóbbi magatartásban fog megállapodni. Ha azok az urak, kik jelenleg az országgyűlésen a függetlenségi pártot képviselik, beleegyeznének abba, hogy az ujonclétszám felemelése minden ellenérték nélkül megszavaztassák, s ha a közös bank fenntartását sem kifogásolnák, akkor bizonyára a magyar nép haragja a legközelebbi választáson elsöpör.ié őket úgy, hogy hírmondó sem maradna belőlük s választana másokat, kik vallott elveiket meg nem tagadnák. Ha pedig arra határozza magát, ami a legnagyobb valószínűséggel bir, hogy bármi következzék is el, jogos törvényen alapuló és szerény követeléseihez változatlanul ragaszkodik, akkor ám lássák Bécsben, hogy mi módon szabadulnak meg a minden esetre beálló zavaroktól és bonyodalmaktól. A külpolitikai helyzet meglehetősen fenyegető s a hadseregnek felemelt létszámú újoncokra feltétlen szüksége van, de ha kitör újra Magyarországgal a harc, akkor nemcsak felemelt számú, de még a rendes ujoncjutalék sem lesz megszavazva. Feloszlatják az országgyűlést? Ám jó, de annyi bizonyos, hogy egy újabb választáskor még radikálisabb függetlenségi elemek fognak ott megjelenni. Vagy jön ismét a darabont korszak? Az sem lenne nagy baj, mert a felzúdult nemzet még furcsább elbánásban részesítené őket,- mint a múlt alkalommal tette. Tessék egy ilyen késhegyig menő harc következményeit majd megfigyelni a külföldön. Ausztria minden régi és uj ellensége egyszerre vérszemet kapna s elérkezettnek vélné az időt a rég óhajtott leszámolásra. S a magyar nemzet, mely már több Ízben, hasonló veszedelmek közepette helyt állott, aligha volna arra kapható, hogy vérét áldozza egy olyan állami hatalom fenntartásáért, mely minden nemzeti törekvésében neki esküdt ellensége. TÁRCA. Margit-virágok. Margit-virágot néki szánva, Már régen gyűjtök vers füzérbe . . . Édes reményben, álmot szőve : Tán nász-bokréta lesz belőle, Szivet nyerek szívért cserébe. Csalódnom kellett! . . . Bokrétámba, Hogy belemarkolt a zord végzet: A téoett szirmok, könnyel telve, Ide hullottak kis könyvembe — Mint ifjúsági bús emlékek ! Szendröi József. Édes anyámnakHófehér papírra, Gyöngybetükkel írva ;— Tán, ha rimbe csendül, Magasabbra lendül — . ' Gyorsabban is szállhat . . . Üzenetet küldök . Az édes anyámnak. Szállj,- röpülj dalocska, Föl a csillagokba ! Csillagok milljóit Átlengve sebesen — Menyország kapuján . Suhanj be csendesen. Ott találod, kinek Üzenetem viszed: Drága jó anyámat Túlvilági fényben Rátalálhatsz, amint Imádkozik értem. Súgd meg néki hálám. Áldás volt imáján : Száz vihart kiállva, Fölleltem a révet — S békén a magányba Már boldogan élek ! Szendröi József. A képzelődés. — Érdekes esetek. — A múlt héten egy amerikai hölgy orvosának elpanaszolta, hogy hamis fogsorát lenyelte. A szegény asszony egészen odavolt, megérezte torkában a megakadt fogsort, amint hegyes élei a húsban mély sebeket ejtettek s neki iszonyú fájdalmakat okoznak. Az orvos kartársaival az esetet megbeszélvén, abban állapodtak meg, hogy a hölgyön tracheotomiát hajtsanak végre, vagyis torkát felmetszve, onnan a hamis fogsort, úgy, ahogy kiveszik. Midőn már a műtéthez készültek és a beteget ágyában a helyes fekvésre akarták bírni, egyikük az ágy előtti szőnyegen valami kemény tárgyra lépett, mi nem volt egyéb, mint az állítólag elnyelt hamis fogsor. Mihelyt a hölgynek a megtalált fogsort megmutatták, — fájdalmai azonnal megszűntek, vagyis illúziói megszűntével a tünetek is elmúltak. * Nem kevésbé érdekes a következő eset. melyet szintén egy szellemileg, ép és egészséges emberen észleltek. Az 1870-iki hadjárat alatt egy lovas küldöncöt oly nyilt terepen kellett átküldeni, mely az ellenség ágyutüze alatt állott. A veszélyes küldetésre az illető tiszt egy nagyon bátor és megbízható egyént szemelt ki magának, kiről tudta,. hogy dolgát ügyesen fogja végezni, mindamellett nem titkolta el előtte a veszélyes helyzetet. — Lapulj meg lovad nyakán és vágtass neki az erdő túlsó sarkának; minden golyó nem talál. A katona elindul. A tiszt látcsövével figyelemmel kiséri mozdulatait. Eleinte minden jól ment, de egyszerre a küldönc lováról. lefordul, mintha villám sújtotta volna. Azonnal még egy küldöncöt menesztettek utána, aki a földön heverő katonát nyergébe fölemelve, szerencsésen a mozgó kórházba viszi. Itt kisül, hogy az illető csak elájult, de sebről szó sincsen. A magához tért katona azt kérdé az ágya mellett levő seborvostól, hogy milyen a sebe, r neki ennyi fájdalmat okoz. — 1 -0^ nyugodt barátom, — feleié az Szekszárdi Állami Lwfltór
