Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-10 / 23. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1909 junius 10

— Apró hírek. Névmagyarosítás. Steiner Dávid dunaföldvári lakos nevét „Szőcs‘l-re magyarosította. — Zsebtolvaj. A csendőrség a dombóvári vasútállomáson elfogta Weisz Pál hirhedt zsebtolvajt, aki éppen 3 nőnek lopta ki a zsebéből az erszényt. — Házvétel. özv. Blesz Józsefné megvette Szekszárdon Tantos Gyula Rákócy-utcai házát 12000 koronáért. — Öngyilkosság. Kozma József nagydorogi gazda életunt- ságból felakasztotta magát és meghalt. — Tanulmányi kirándulás. Paraté György paksi polg. iskolai igazgató és Giins Gábor tanár vezetés© alatt a polg. iskola tanulói tanulmányi kirándulást tettek folyó hó 6-án Budapestre és a Balaton környékére. — Kitüntetés. A földmivelésügyi miniszter Ciráki Ádám szekszárdi vincellért, aki 38 évig volt néhai Szeremlei Lajos kúriai biró szolgálatában, 100 korona jutalommal és díszoklevéllel tüntette ki. A jutalmat és az oklevelet dr. Szentkirályi Mihály polgármester adta át.

MULATSÁGOK.

Juniilis. A „Szekszárdi Kereskedő Ifjak Egyesülete“ részben a helybeli jótékony egyesületeknek, részben a Kereskedelmi Kaszinó házaiap javára folyó évi junius hó 13 án, a Kereskedelmi Kaszinónak e célra Ízlésesen átalakított kert- helyiségében zártkörű juniálist rendez. A Magyarok Bejövetele cimü körkép bemutatása. Díjlovaglás. Lepényevés. Szépségverseny házasság- kötéssel. Tombola. Konfetti és szerpentin-csata. Tánc reggelig. Belépti-dij: Személyenkint 1*20 K. Családjegy 3 K. A zenét Garay Lajos zenekara szolgáltatja. Felülfizetések, tekintettel a jótékony célra, köszönettel fogadtatnak. Kezdete délután fél 3 órakor. Azon hölgy, ki legtöbb szavazólapot kap a szépségversenyen, valamint aki legtöbbet elárusít, emléktárgyat kap. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély az újonnan épült nagyteremben tartatik meg. Jegyek előre válthatók minden üzletben.

IRODALOM.

Levelek írisz koszorújából. Babits Mihály középiskolai tanár, Babits Mihály boldog- emlékű táblabiró fia, ki már korán kezdette a versköltést, egy verskötetet irt „Levelek írisz koszorújából“ címen, melyet a „Nyugat“ irodalmi vállalat adott ki. Az alaposan képzett tanár versei értékesek s maradandó becsüek. A verskötetből itt közöljük mutatványul az alábbi verset:

Anyám nevére.

Hajnalka volt az édesanyám,

Hajnalra születtem én.

S lelkemben már ily fiatalon Nincs hajnal, semmi remény;

Nincs hajnal, semmi vidámság,

Nincs hajnal, nincsen öröm;

Hajnalka volt az édesanyám S csak alkony az örömöm.

, Hajnalka volt az édesanyám:

Kedélybeteg, árva nő ma;

Mióta meghalt édesapám,

Házunk oly szomorú, néma:

Mióta meghalt édesapám,

Házunk oly hallgatag, árva: Gyermekkoromba’ — szegény fiú:

E házba valék bezárva.

Novemberben születtem én,

Hajnalka volt az anyám:

Ah, annyi gondja volt, szegény,

Hogy gondolt volna reám V Hogy gondolt volna fiára,

Ki titkon bura hajolt?

(Hajnalka volt az anyja, de ő November gyermeke volt.)

Síromra, ha meghalok, ez jön:

„Itt nyugszik az, ki nem élt:

Nem nyúlt az eléberakotthoz, Jöhetleneket remélt.

Világa nem a nap vala,

Csak a kölcsönfényü hold:

Hajnalka volt az anyja — de ő E hajnal alkonya volt.“

— Előflietésl felhívás „Tájékoztató és tanios&dó kézi kQnyire az nj adótörvényekről “ Az évek hosszú során át várt adóreform ténnyé vált, amennyiben az uj adótörvények szentesítés alatt állanak s mire ezen előfizetői felhívás kézhez vétetik, azok már valószínűleg szentesítve is lesznek. Nagy és mélyreható reformok ezek s a törvények, nemcsak az adóügyekkel hivatalból foglalkozók beható tanulmányozását igénylik, de az adózóknak is a legkomolyabban kell azokkal foglalkoznak, már csak azért is, mert az uj adóknál a kényszerbevallás, pótadóztatás és bírságok általi büntetés terhe alatt rendeltetett el. Az eddigi bevallások „polgári becsületszó alatt“ tétettek meg. Magyarországban azonban senki sem vette komolyan ezen nagyon is komoly kifejezést, senki sem ütközött meg azon, hogy polgári becsületszava mellett soha sem vallotta be valóságos jövedelmét. Az uj törvények azonban az igaz bevallást kötelezővé teszik s ha a bevallás a pénzügyi köfcegek által kielégítőnek nem találtatik, fel lesznek azok jogosítva, hogy a bevallásokat záros határidő alatt pótlás végett visszaadják, sőt arra is fel lesznek jogosítva, hogy a bevallásokat, illetőleg az abban kitüntetett adatokat tanukkal, szakértőkkel igazoltassák, vallomás nem adása, vagy valótlan adatok bevallása esetében pedig az adózók bírságolásnak, pótmegadóztatásnak, esetleg jövedéki büntető eljárásnak teszik ki magukat. Ezek elkerülése végett, különösen az első időben nagyon is szükséges lesz, hogy az adózók birtokában legyenek egy oly tanácsadó könyvnek, mely őket teendőikben tájékoztassa és az esetleges büntetések és károsodástól megóvja. Az uj adótörvényjavaslatokat mindjárt megjelenésük után behatóan áttanulmányoztam és elhatároztam, miszerint'38 évi adóügyi gyakorlatomat felhasználom arra, hogy tudásomat és ismereteimet tájékozásul és tanácsadóul közrebocsátom, tettem ezt annál is inkább, mert a mar előbb megjelent kétrendbeli szakmunkám is oly kedvező fogadtatásban részesült, hogy azon reményben élhetek, miszerint jelen munkám is eléri azon célt, melyért Íratott. A munr kámban minden adóalany (adófizetésre kötelezett) Útmutatást talál teendőire. A munkához a) b) c) sorrendben Útmutatás lesz csatolva, amelyből mindenki megtudhatja, hogy teendőire mely lapon lesz tájékoztatva. A munkámra úgyszólván minden adózónak szüksége lesz, különösen a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, pénzintézetek, kereskedők s mindazok, kik üzleti könyveket vezetnek, vehetik annak különös hasznát. Mivel a munka csak annyi példányban fog kinyomatni, ahány megrendelő jelentkezik, kérem az előfizetési felhívást május 15-ig hozzám visszaküldeni, hogy a nyomatandó példányok számával tisztában legyek. A munka 1909. évi junius hóban fog megjelenni. Akik az előfizetési árt az előfizetési ívvel előre beküldik, azoknak a könyvet bérmentve, a többi megrendelőnek utánvéttel fogom megküldeni. 10 előfizetőt gyűjtőnek egy tiszteletpéldányt küldök. A mintegy 320 oldalra terjedő munka előfizetési ára 5 korona. Nagybecskerek, 1909. március hó 30-án. Szilágyi Gyula, kir. tanácsos, p. ü. igazgató-helyettes.

Az „Ország Világ“ jubileumi száma. A szokottnál sokkal texjedelmesebb számmal ünnepli e héten az „Ország Világ“ fennállásának harmincéves jubileumát. A lap élén Váradi Antal nemes lendületű ünnepi verse olvasható, után a hangulatos alkalmi cikk és a lap története következik. Ennek keretében az „Ország Világ“ eddigi szerkesztőinek acképét és a lap régebbi számainak hasonmását is megtaláljuk. Dr. Fáik Zsigmond szellemes jubileumi csevegése fejezi be az alkalmi részt, mely után a szépirodalmi közlemények következnek. Ebben a részben kellemes meglepetést keltenek a „Magyar poéták“ gyűjtőcím alá foglalt versek Bodor Aladár, Büky György, Hangay Sándor, Harsányi Kálmán, Horváth Ákos, Nil és Peterdi Andor tollából. Kivülök még Szepessy László és Vértesy Gyula irt verset ebbe a számba, Ferke Ágost és Pálffy István pedig novellát. Orbók Attila egy drámai jelenettel szerepel. A képek gazdag sorozatából megemlítjük Andaházy-Kasnya Béla, Bánsághy Vince, Márton Ferenc és Sas Ferenc festményeinek reprodukcióit, Spaits Sándor százados felvételeit a Szand- sákből és O-Szerbiából, a Haydn-ünnepséggel kapcsolatos képeket, Lindh Márcella és dr. Sza- lárdy Mór arcképeit, továbbá a budai királyi várkertben létesített lawn-tenisz-pályát és Korvin József zseniális találmányát, a hydroplant ábrázoló képeket stb. A jubileumi számot, mely minden tekintetben méltó az ünnepélyes alkalomhoz, gazdag közgazdasági rész és változatos rovatok egészítik ki.

VIDÉK.

— Iskolai és egyházi ünnep. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium által föntartott Janya pusztai rk. iskolánál lélekemelő ünnepély tartatott junius 6 án. A kellemes nyári nap d. e. 10 órájára az uradalmi cselédség és a. környékbeli hegyi lakók nagy sokasága gyűlt össze az iskola előtti téren, hová nemsokára megérkeztek a harcziak is körmenetben, Dióssy József plébános és Galambos kántorral. Megjelent az ünnepélyen Weiner Jakab bérlő is tisztjével s amidőn a sokaság elhelyezkedett, az iskola növendékei a tanító harmonium kísérete mellett „Magasztal Hunnia“ c. gyönyörű vallásos óda eléneklésével fogadták a megjelenteket, melynek elhangzása után a plébános megáldotta és megszentelte az iskola zászlaját. A megáldást követte Konkolyi tanítónak a gyermekek és a szülőkhöz intézett beszéde, melyben a zászló hármas színének jelentőségét fejtegette, fölhiva a növendékeket arra, hogy ha fölnőnek, mit vár tőlük a társadalom, mit a haza. Szivükhöz szólott azon célból, hogy szeressék a magyar hazát mindenkor, mert valamint ősapáinknak megtermetté e föld az édes hazai kenyeret s nem kellett idegenbe vándorolniok, úgy elég áldást ad a Magyarok Istene ma is, csák legyünk hazánknak becsületes, szorgalmas és munkás polgárai. Az iskolai ünnepély befejezése után a megjelent sokaság az iskola zászlója alatt körmenet ben indult ki a puszta mellett létesített uj temetőbe, hol is annak föíszentelése vette kezdetét. Ezen temetőt a minisztérium intézkedése folytán ajelenlegi bérlő, Weiner Jakab volt szives e célra átengedni az uradalmi főfelügyelő, a minden nemes és jótékony cél iránt oly melegen érdeklődő Tomcsányi Lajos közreműködése folytán. Maga a síikért, a puszta egy szép helyén fekszik, benne hatalmas fakereszt áll. — Az egyházi szertartás szent beszéddel vette kezdetét. Megszoktuk már azt, hogy plébánosunk különösen a nevezetesebb ünnepek alkalmával előre készült gyönyörű beszédeket intéz hallgatóihoz, de mióta plébániánkat vezeti, ennél szebb szónoklatot nem hallottunk tőle. Fölhasználta beszédében külső szépségeit a nagy természetnek s az Isten-ember által a világ megváltását oly szívhez szólóan ecsetelte, hogy szem nem maradt szárazon és az örökéletet oly lelkesültséggel festette a hallgatóság elibe, hogy ismét megjelentek a könyek a szemekben, de e könnyek csillogtak amaz érzettől, hogy az enyészeté csak a porhüvely: a test, a lélek ellenben élni fog örökké. A. szt. beszéd elhangzása után a sirkert hosszas szertartásu beszentelése következett, melynek végeztével az összesereglettek szétoszlottak. En pedig, ki bár csekély részben, de szívesen működtem közre, hogy e jótékony cél eléressék, örömmel fáradtam ezen ünnepély sikerén s amidőn itt e sorokban köszönetét mondok mindazoknak, kik e jótékony cél megvalósítását előmozdítani kegyesek voltak, azon óhajjal zárom tudósításomat, vajha : „A pusztában elhangzott szavak ne hangzottak volna el — eredménytelenül“.

Konkolyi, tanitó.

Kovács J.

vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. FogtÖffiÓS, foghúzás és fogtisztltás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e.

8—9 ig és d. u. 1—2-ig.

KÖZGAZDASÁG.

Magyarország mezőgazdasági politikája.

A földmivelésügyi minisztérium munkásságának három évi sommázását azért adja közre, mert az a felfogás vezeti, hogy a helyes irányban való előrehaladás és sikeres munkálkodás fontos eszköze, sőt elengedhetetlen feltétele az, hogy időről időre megálljunk és a befutott útra visszatekintsünk. Nemcsak a jövőben való reményt és bizalmat meríthetünk a múlt eredményeiből, hanem ezek szolgáltatják a legbecsesebb útmutatásokat is a jövő teendőire nézve, mert belőlük állapíthatjuk meg azt, hogy mily közel vagy mily távol vagyunk célunktól és mily feladatok a legfontosabbak célunk munkálása szempontjából.

Ennek az igazságnak köszöni a munka lét- rejövetelét. Feladata visszapillantani a földmivelésügyi tárcának utolsó három évi működésére. Célja megmutatni, hogy mi történt ezen idő alatt, azért, hogy egyrészről a jövőben megoldandó feladatok annál világosabban álljanak előttünk, másrészről pedig mód nyujtassék az illétékes köröknek a tárca működését illetőleg á tárgyilagos hozzászólásra.

A szociális téren reá váró kötelességek teljes tudatában igyekezett a tárca ezeknek megtelni és a termelési ágak fejlesztésénél is abból a szempontból indult ki, hogy a mezőgazdaság fejlesztése csak úgy nyugszik szilárd alapon, ha a földet közvetlen megmunkáló munkás és kisbirtokos is minél nagyobb hasznát látja a mező- gazdaság produktivitása emelkedésének, magyarázza meg a mezőgazdasági munkásügynek és a birtokpolitikai kérdéseknek az előtérbe nyomulását. Fontos törvényhozási intézkedések jelzik az e téren kifejtett működést. Ebbe a korszakba esik a gazdasági munkásokról szóló törvény, valamint a cselédtörvény meghozatala, hasonlókép a birtokberendezésről szóló fontos törvények meg-