Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-27 / 21. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY mert eszközül kívánják őket felhasználni egy nemzetrontó törvény megalkotására. Justh Gyula már egyszer áltörvén vtisz- teletből elkövette azt a nagy hibát, hogy a horvát nyelvet bevitte a magyar országgyűlés képviselőházába, vigyázzon, hogy a ravasz osztrákok őt egy még nagyobb bűn elkövetésére rá ne vegyék. Az önálló bank iránti törvényes követelés teljesítését megígérik, ki fogják jelenteni, hogy nem ellenzik az önálló vámterületnek 1917-ben való életbeléptetését, csak cserébe kérik az általános választási törvényt. Ha egyszer ez meg lesz, akkor feloszlatják az országgyűlést, számítva arra, hogy olyan képviselőház jön össze, melyben elég lesz a magyarságnak a nemzetiségek törekvéseivel foglalkozni, nemhogy még törvényes nemzeti vívmányok kierőszakolásán fáradozzék. Majd az osztrákok gondoskodnak róla, hogy a nekik minden körülmények között rendelkezésükre álló nemzetiségek, elfeledtessék a magyarokkal, hogy ők bizony nem kapták meg azt, ami nekik Ígérve lett. Justh Gyula pedig borongva ülhet majd Magyarország frissen hantolt sírján, mint ült valaha Márius Karthago romjain. Boda Vilmos. A válság. Irta: Benedek Elek. Olyanformán vagyunk most a politikai helyzettel, melyet Bánffy Dezső úgy jellemzett, hogy valahogy csak vagyunk, mert még soha sem voltunk úgy, hogy valahogy ne lettünk volna. Az bizonyos, hogy „valahogy“ vagyunk. Egy még mindig megoldatlan válság ideges légkörében. És tekintve a válság megoldásának lassú voltát, talán van is némi jussunk az idegességre. Egy ily hosszúra nyúló kormányválság meg- zsibbasztja a közgazdasági élet tevékeriységéí és' fejlődését is. Ez pedig mindnyájunkra hatással van, — még pedig nem idegcsillapitó hatással. Pedig éppen egy politikai válság megoldása körül van minden irányban szükség a legnagyobb nyugalomra, a legfeltétlenebb higgadtságra. És ha minisztereink, kik részére most a piros bársonyszék a legkevésbbé sem pihenést, hanem idegölő munkát jelent; kikre lemondott, mégis hivatalos működésben levő helyzetükben kétszeres sulylyal nehezedik a felelősség : meg tudják őrizni felére. Úgy tesz, mint tett báró Bánffy Dezső főispán korában a magyarfaló román esperessel.) A suhanc (ijedtében magyarul.) Mi-mi ez ? A jegyző: Indokok a fölebbezésedhez. * Ennek a derék, községé házában a magyar szót uralomra juttató jegyzőnek a nevét nem mondom meg. §-t nem kereső, de bevált eljárásáért a hivatalos copf még tán ő ellene keresne §-t. Csak annyit árulok el, hogy Szekszárd büszke lehet rá. Mert hát az ő karakán szülöttje. Hiába csak, igaz ami igaz: — jó földben terem a búza. Tapolca, Bonyhád, Paks. Berger (bornagykereskedő Tapolcán, izr., a verandán ül; kezében a „Magyarország“, idő : 1898 ; monologizál) : Egy szó, mint száz, Bartha ir legszebben. Üti a Kazárokat, igaz, de hát ha nem magyarosodnak, nem asszimilálódnak, nem is dicsérheti őket. Bergerné (bájos bécsi nő, pikáns párisi orral, kisirt szemekkel, kezében összegyűrt bizonyítvánnyal, fölindultán jön ; kifogástalan magyarsággal) : Képzeld, a te drágalátos fiad megbukott a vizsgán. Berger (bőszükén): No, megállj gazember! Bergerné: , Ötöst kapott a németből. Elnyomta a kedves hitsorsosod, a Feleki tanár. Berger (megkönnyebbülve): A németből ? A Feleki Lujzi ? Adta zsidaja, hiszen ő is csak Nagykőrösön tanulta a német szót. (Fejét csó- válja.) Még neki sem tudott eleget tenni az a fickó.. | Hej, kis feleségem, mégis csak nagy szamár lehet az a te Bandi fiad! ' higgadtságukat, — mennyivel inkább tehetjük mi ezt, kik csak puszta nézői vagyunk a válság okozta izgalmas helyzetnek. A válság üdvös megoldására nézve nagyon helyén volna, ha nyugalomból politikai pártjaink is kivennék az őket megillető részt. Ha pártjaink helyesen fogják fel feladataikat, a nyugalomból most nagyon is sok illeti meg őket. Mert a válság mikénti megoldására nézve jelentékeny befolyással van, hogy pártjaink egységes állásfoglalásra tömörülnek, vagy pedig egymással szembe- szállva, egymás erejét gyengítve, tegyék lehetőbbé az osztrák érdekek győzelmét. A koaliciós pártközi viszonyok nemhogy javulnának, hanem ellenkezőleg, mind szélesebbre látjuk nőni azt a szellemet, mely az eddigi üdvös tömörülésbe befészkelte magát. A politikai hála- datosság pedig azt követelné, hogy azon pártok, melyek a függetlenségi pártnak köszönhették a hatalom kezelésében való érvényesüléseiket: most ne közönyösséggel nézzék a függetlenségi pártnak az ország érdekében folytatott izzó küzdelmét. Pedig a függetlenségi párt nem akar mást, mint amit az ország érdekében kötelessége akarnia: hogy politikai életünkben az ország többségének akarata érvényesüljön. A legkevesebb, amit egy alkotmányos országban egy politikai párt kívánhat. A függetlenségi párt vágyáiban nem engedi magát tulságokba ragadtatni, tudja mérlegelni a jelenlegi viszonyok nehézségeit, de politikai elveiből nem enged. És habár észlelhető nála is a hazafias aggodalom szülte türelmetlenség, de azért rendületlenül és tömörül áll, feltétlenül bízva elveiben épp oly feltétlenül bízva vezérében: Kossuth Ferencben. Ha valaki rászolgált egy párt feltétlen bizalmára: úgy Kossuth Ferenc az. Súlyos betegsége sem akadályozta abban, hogy minden idejét, minden gondolatát, minden cselekedetét pártja és igy az ország érdekeinek szentelje. Az ő szívós, hazafias munkája teremtett a függetlenségi pártból parlamenti többséget, és csupán az ő ereje képes arra, hogy e többség akaratának a jövőben is érvényt szerezzen. A válság okozta ideges légkörben nyugtasson meg Kossuth ama kijelentése, hogy ő bízik a kielégitő alkotmányos megoldásban. Amig a vezér nem csügged, addig nekünk sincs jussunk feladni a reményt és bár hazafias gonddal, de egyben nyugalommal várni meg a válság megoldását. Bergerné (sértődötten): Az nem igaz! A magyarból is kitűnőt kapott, a történelemből is, a. .. . Berger (közbevág): A magyarból ? A történetből ? (Boldogan.) Hol az a kölyök, hadd csókolom agyon?! Bandi: (polgárista, a nyitott ajtón át az apja ölébe röpül.) Berger (öleli, csókolja): Ez a magyar nyelvért, ez a történelemért! Ember vagy gyerek ! Ha igy haladsz, huszonnégy éves korodban Barta Bandi lesz belőled. (Félre.) En is az lennék, már az is volnék, ha nem Ígértem volna meg az öregeknek, hogy megtartom a családi nevet. Bergerné; De kérlek, hisz Bandi igy sohasem tanul meg németül. Berger: Hát aztán? Bergerné: Hát azután az üzlet ? Berger: Hja, az üzlet?! Ne feledd el szivem, hogy Magyarországon gramatika nélkül is úgy ragad az a fránya német, akárcsak mint a birkába a kullancs. Bandi (súgva az apjának): A mama nem engedte, hogy a Zsuzsi néni tizórait adjon. Berger: (háromszor csönget.) Zsuzsi: (szakácsnő, megjelen.) Berger: Zsuzsa néni, adjon ennek az éhes lurkónak valami harapni valót. Bandi (kiáltva): sonkát, sonkát! Nagyot, zsírosat! (Bandi és Zsuzsi el.) Bergerné: Helyes. A háziorvosunk is mondta, hogy a sonka nagyon egészséges. 1909 május 27 KÜLÖNFÉLÉK. Szánthó Tilinkóhoz. Haragszol rám szép Tilinkóm, Hogy rég írtam hozzád verset, Tudva azt, hogy a fűzfából Én igen sokat termelek, Ne haragudj érte lánykám Az ón nótám régi nóta, Meg ahol a Tilinkó szól: Elhallgat a vén poéta. Kálmán Dezső. — Személyi hir. Gróf Appomji Géza főispán folyó évi junius hó 6-án érkezik vissza szabadságából Hőgyészre és átveszi az alispántól a főispáni hivatal vezetését. — Miniszteri kiküldött. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudek János budapesti tudományegyetemi tanárt küldötte ki a szekszárdi állami főgimnáziumban megtartandó érettségi vizsgálatokhoz. — Katonai kinevezés. Beöthy Kálmán vasúti mérnök a cs. és kir. vasút- és távirdaezredhez, dr. Beöthy László szekszárdi törvényszéki jegyző pedig a cs. és kir. 2 számú tiroli császárvadászezredhez tartalékos hadapródokká neveztettek ki. — Iskolalátogatás. Pártos Zsigmond kerületi esperes, egyházkerületi tanfelügyelő, folyó hó 24-én megvizsgálta a szekszárd belvárosi templom- és alapítványi számadásokat és meglátogatta a belvárosi leányiskolát, ahol az elért eredménynyel teljesen meg volt elégedve. — A püspök adománya. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Tamásiban megtartott bérmálása alkalmából a tamási-i „Katholikus Kőidnek 100, a ,,Tüzoltó-Egyesület“-nek 50 és a bandéristáknak is 50 koronát adományozott. — Esküvők. Bondy Lipót szekszárdi ruhanagykereskedő folyó hó 30-án délelőtt 12 órakor tartja esküvőjét a szekszárdi izr. templomban Dezső Mariskával, Dezső Jakab szekszárdi p. ü. igazgatósági irodaigazgató leányával. Szabó Jenő pécsi kataszteri mérnök június 6-án esküszik Szekszárdon örök hűséget Kelemen Ilonának, Polgár Alajos szekszárdi polgári iskolai tanár sógornőjének. Gyiirky Sándor honvédhadnagy múlt szombaton vezette Nagykanizsán oltárhoz Závody Margitot, Závody Albin kir. kúriai bíró, ottani törvényszéki elnök és neje leányát. A polgári házasságkötés tanúi Perczel Desző volt belügyminiszter, Závody Albin sógora és Gyürky Gyula földbirtokos voltak. Berger: A Lőke doktor? Az nagy tisztelője a sonkának, kivált a csánkjának. Szava- járása, hogy a feleségén kivül legjobban szereti a sonkacsánkot. Ez a mi háziorvosunk egy igazi magyar emancipált. — Nemcsak ölet, hanem még disznótort is tart. És minő pompásakat! Kivált a múlt esztendei volt pazar. Amikor ott volt Ley plébános, Vida káplán, Szentmiklóssy főszolgabíró, Papp járásbiró — és hogy meglegyen a paritás, meg hogy ne foghassák rá, hogy antiszemita szemita, hát annyi mózes-vallásu is, ahány keresztény. Dr. Szűcs ügyvéd, Révész orvos, Neményi kereskedő, meg a mi Bandink apja, a te boldog férjed. (Hosszas csók.) Bergerné (boldogan s duruzsolva): Férjecs- kém, a télen majd mi is tartsunk disznótort. Berger (elragadtatással): Minden télen, akár kettőt is; te kis, magyarrá lett bécsi német. Bandi (a háttérben megjelen, jobb kezében sonka, baljában kalbász) : Papa, füstölt kalbászt is kaptam! Berger: Ez köll a magyarnak ugy-e Bandi, nem a német gramatika. (Függöny.) $ Kritikus (a közönséghez) : Ilyen nem-keresztény kereskedő van Tapolcán, a Balaton, a Magyar tenger zalai oldalán nem egy, near öt, nem ötven,, de száznál is több. Váljon terem-e vele fölérő nálunk, például Bonyhádon, vagy Pakson ? Nem száz, nem ötven, nem öt, csak egy is ? ... Egy a közönség közül (jellegzetes orral) : Muszáj annak az egynek éppen bonyhádinak, vagy paksinak lenni??
