Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-09 / 2. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Ekkora az ellentét a hivatalos és a nem hivatalos vármegye között — Úgy tudom, hogy soha olyan nem volt, mint éppen most Képze- leml mennyire tetszhetik ez a negyvennyolcasokban még mindig vörös posztót látó köröknek. És szinte hallom: Nagyon jól kezdődik; igy járja le magát.a koalíció a koalíciós főispán alatt. Ettől ugyan messze vagyunk, mert a vásár kettőn áll: egy, aki akarja, a másik, aki hagyja. De nem hagyja, nem • hagyhatja" zászló elhagyás, árulás volna. Marad tehát a harc, az elkeserített emberek méltán elkeseredett küzdelme. Kérdem, helyes kormányzati politika ez ? Nem kclycscbb es üdvösebb volna arra törekedni, hogy az uralmon levők akarata minél több ponton találkozzék a nagyközönség óhajával, törekvéseivel ? A vármegye közönsége legnagyobb részének Simontsits nem kellett. Éppen ezért, ha a vezető körök mégis őt akarták minden áron, a koalíció vezetőivel paktumot kellett volna kötniök, úgy a bizottsági és választmányi tagságokra nézve, mint főleg, hogy legalább a főjegyzői szék báró Jeszenszky Györgygye! töltessék be. Ez nagy megnyugvást keltett volna. Báró Jeszenszky következetes és szilárd politikai magatartása, közismert kemény gerince, megalkuvást nem ismerő természete és anyagilag is független volta biztosítékul szolgált volna, — hogy ha majd védőbástyának kell lennie ismét a vármegyének, van aki őrködik, vigyáz a megyeházán arra: hogy az a bástya védő legyen valójában, ne csak mint legutóbb, a papiroson I hogy egy újabb Fehérváry-aera alatt ne megint az a kenyér, legyen a mindenek előtt s a mindenek fölött való, hanem az alkotmány, a haza. — Igaz, báró Jessenszky nem a szó, a dikció, a külső, a csillogó szereplés embere, de annál inkább a hivatalé, a munkáé. És Erre van szükség, nem pedig a sujtásos körmonda-; tokra. Beszélni fekve is lehet. — így elejét lehetett volna venni a nagy elégedetlenségnek, amely, hogy egész megyeszerte megvan, tagadhatatlan. Mányoky Gyula dr. Vármegyei rendkívüli köz- gyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tartott gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével, melyen a bizottsági tagok tekintélyes számmal jelentek meg. A közgyűlési terem karzatát most is előkelő hölgyek foglalták el éppen úgy, mint a tisztújító közgyűléskor. A közgyűlés napirendje előtt Döry Pál volt alispán, Békésvármegye hazafias főispánja búcsúzott el Tolnavármegye törvényhatósági bizottságától. Döry Pál nehéz szívvel válik meg Tolnavármegye közönségétől. Erős kapocs fűzi őt Tolnavármegyéhez, melynek 30 évig volt munkása, bölcs és közszeretetben álló tisztviselője. Szép és magas szárnyalásu beszédben mondott búcsút Tolnavármegyének. Beszédjében kifejtette, hogy ő mindent Tolnavármegyének köszönhet s ezért szive mélyéből mond most hálás köszönetét. Sokan szerethetik Tolnavármegyét, de nálánál senki sem szeretheti jobban. Boldogulását és becsvágyát a vármegyén kívül • nem kereste. Hálás lesz a bizottság és szülő- megyéjéhez. A tanítvány nem gondolhat többet iskolájára, mint ő gondol Tolnavármegyére. — Nem maradhatott a megváltozott politikai áramlatoktól ment, de mindig tisztelte azokat a hagyományokat, melyek Tolnavármegyét áthatották. Nem zavarta meg soha a békés harmóniát. Ezen tudattal távozik. Nagy benne a válási érzet fájdalma; olyan ez a fájdalom, miint a har- uinc évvel ezelőtt a földbe ültetett fáé, melynek vökerei erősen kötik az anyaföldhöz. Nehéz t a fájdalmat elviselnie, ámbár Békés vármegye es közönsége bizalommal és szeretettel foa. Távozik ugyan Tolnavármegyéből, de el szakad tőle. Végül kéri a törvényhatósáogy tartsák meg őt a távolban is szere_2 ________________________________ te tükben és jó emlékükben. Az elhangzott beszéd után taps és éljenzésben törtek ki a bizottsági tagok. Jeszenszky Andor ezután a törvényhatósági bizottság nevében búcsúztatta el Döry Pált. Hogy most ő reflektál a távozó főispán szavaira, arra — úgymond — az ad neki jögcimet, mert 30 évvel ezelőtt együtt kezdte szolgálni vele, mint bizottsági tag a vármegyét. Nehéz feladatra vállalkozott. Szeretné, ha ékes szavakkal tolmácsolhatná a vármegye érzelmeit. Ezután szép szavakkal kiemeli Döry Pál érdemeit s végül a vármegye nevében mondja, hogy legyen meggyőződve arról, hogy az egész vár- mégye közönségének szeretete és becsülése kiséri uj és nagyfontosságu méltóságába. Lelkes éljenzés. Gróf Apponyi Géza főispán ekkor röviden üdvözölte a megjelenteket és a rendkívüli közgyűlést megnyitottnak nyilvánitotta. A közgyűlés ezután rátért a napirendre és először is titkos szavazással megválasztották a központi választmány tagjait és betöltötték a közigazgatási bizottságból az 1907. év végével kilépett tagok helyeit. A szavazás két bizottság előtt történt. — Gróf Széchenyi Sándor elnök, Szabó Károly és Bernrieder János tagokból és Szévald Oszkár jegyzőből álló bizottság előtt a virilisták; — Jeszenszky Andor elnök, Wéber János és Örffy Lajos tagokból és Jasek Sándor jegyzőből álló bizottság előtt pedig a választott bizottsági tagok szavaztak. A szavazás nem kevesebb, mint 2 órai időt vett igénybe. A szavazatok összeszámlálása után gróf Széchenyi Sándor elnök jelentette, hogy leszavazott 126 bizottsági tag s megválasztat- j tak. a központi választmányba ezek: Frühwirth Jenő (107), Dr. Kramolin Gyula ,(104), László Lajos (102), ifj. Leopold Lajos (96), Hanzély János (109), Grünwald Lajos (86), Dr. Rolf Aladár (103), Fördős Dezső (111), Tóth Károlv (110), Perczel József (105), Dr. Fent Ferenc (108), Kurz Vilmos (105), Dr. Schwetz Antal (85), ,Dr^ Leopold Kornél (105), Bernrieder János (60), Örffy Lajos (112), Szeniczey Géza (106), Döry Hugó (103), Dr. Szentkirályi Mihály. (104), Jeszenszky Andor (110), Szévald Oszkár (109) , ifj. Bernrieder József (105), Sass*László (101), Kovács S. Endre (105). Sztankovánszky János (112), Totth Ödön (107), Török Béla (110) , Vizsoly Ákos (111), Forster Zoltán (103), Szabó Károly (53). A közigazgatási bizottságba beválasztattak: Bernrieder József (121), Kovács S. Endre (123), Jeszenszky Andor (114), Török Béla (110) és Perczel Dezsó 100 szavazattal. A többi szavazások felkiáltással történtek. Az állandó választmány tagjai: Gróf Apponyi Sándor, Bartal Béla, Gróf Benyovszky Rezső, Bernrieder József, Bernrieder János, Boda Vilmos, Csapó Vilmos, dr. Fent Ferenc, Fördős Dezső, dr. Frühwirth Jenő, Hanzély János, Hainrikffy Pál, Jeszenszky Andor, dr. Kämmerer Ernő, Kovács S. Endre, dr. Leopold Kornél, Leopold Sándor, Őrffy Lajos, Paál József, Perczel Dezső, Rátkáy László, Sass László, dr. Schwetz Antal, dr. Steiner Lajos, Streicher József, Szabó Károly, gróf Széchenyi. Sándor, Sztankovánszky János, Török Béla, Wéber János és Vizsoly Gusztáv. . Az állandó birálóválasztir.ány tagjai: Boda Vilmos, Jeszenszky Andor, Sztankovánszky János, Török Béla és dr. Leopold Kornél. A törvényhatósági igazolóválasztmány tagjai : Kurz Vilmos, Návay Emil, Wéber János, Örffy Lajos, Szondy István, Tóth Károly, dr. Fent Ferenc, Leopold Sándor és dr. Mayer Gyula. A közegészségügyi bizottság tagjai: Török Béla, Szeghy Sándor, ifj. Leopold Lajos, Boda Vilmos, Tóth Károly, Tenczlinger Lajos, Vil- czek Sándor, Nagy György Hangonyi, dr. Káldi Gyula, Kelecsényi Ambró, dr. Pirnitzer Béla, Hauk Antal, dr. Szászy Endre, Grünwald Lajos, Mekwarth Ernő, Veszelei Zsigmond és dr. Kiss Ernő. Az adókivető, borellenőrző és a járási mezőgazdasági bizottságok megvalasztása után a főispán helyettes tiszti úgyészszé Török Bélát jelölte ki. Végül tb. ügyészszé dr. Schwetz Antalt, tb. árvi.széki ülnökké Végess lános árvaszéki jegyzőt, közigazgatási gyakornokká pedig Dőry Jenőt nevezte ki. Jegyzőkönyvi hitelesítők: Bodnár István és dr.' Leopold Kornél. A közgyűlés d. u. fél 1 órakor végződött. 1908 január 9 Felebbezés. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy dri Schwetz Anral ügyvéd és megyebizottsági tag megfelebbézi a vármegyei tisztviselők, szá- vazati jogosultságát. A felebbezést itt közöljük: Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes• Törvényhatósági Bizottság! Múlt évi december hó 30-án, a vármegyei tisztujitás alkalmával, én, tisztelettel alulírott^ én az egyesült ellenzék megbízásából, annak nevében ama közjogilag fontos jogi kérdést vetettem fel, hogy a lemondott tisztviselők — birnak-e szavazati joggal a tisztujitás azon időpontjában, mikor még újra megválasztva nincsenek és sem a legtöbb adófizetők, sem a választottak jövő évi névjegyzékébe nincsenek felvéve ? Méltóságos Főispán Ur enunciatiója szerint a szavazás joga a tisztviselőknek megadatik és a törvényhatóság többsége ezen kijelentést magáévá téve, a tisztviselők szavazati jogukkal éltek.'.:- V'' A választás ellen kifogást nem teszek, de a tisztviselők szavazási jogának megadása ellen jogorvoslattal élek és felebb.ezésem indokait a következőkben terjesztem elő : Szerény jóm nézetem szerint, akkor, midőn az összes, választás alá eső tisztviselők állásukról lemondottak, megszűntek tényleges tisztviselők lenni. Ha ez áll — akkor az 1886. XXI. t. ez. 83 §-a értelmében nekik szavazati joguk nincsen s nem is lehet. Mert a hivatkozott törvénycikk 83 §-a világosan mondja, hogy »Tisztuji- táskor szavazattal bírnak vármegyénkben azon bizottsági tagok, kik a következő évre, városi törvényhatóságokban pedig azok kik a tisztujitás évére vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe és az 51 §-éan felsorolt, még tényleg működő tisztviselők.« Kérdés tehát, hogy lemondott-e, a különben más körülmények között szavazattal biró és az 51 §-ban elősorolt tisztviselő és ha lemondott, tényleg működhete még tisztviselői joghatáskörében ? A lemondott tisztviselő akkor, midőn lemondását kinyilatkoztatta s ezáltal állása megüresedett, nézetem szerint már nem tisztviselő. Mert addig még ő ténylegesen működő tisztviselő, szó sem lehet üresedésről, sem uj választásról — tehát tényleges működése már többé kérdés tárgyát nem képezheti. Miután pedig a lemondással megszűntek személyes jogai ép, úgy megszűntek a hivatalos hatáskörével járó jogok is. Ez az én nézetem! Az ellenkező véleményenüevők azt vitatják, hogy a tisztviselő az év végéig vagyis december hó 31-ig nyert tisztviselői megbízatást. Ez azonban az analógia juris élő szempontjából azért nem állhat 'meg, mert a törvényhatósági bizottsági tagok akkor ugyanazt a jogot vindikálhatják ; holott tisztujitáskor a következő évre választott törvényhatósági tagok választanak, nem pedig a régiek. A törvényhatóság egyetemesen gyakorolja a vármegye közigazgatását, a tisztviselők csak amannak a megbízottai, s ami all a szervezet' egyik reszere, az all a másikra is. — Azért s megbízás, amely megszűnt a megbízókra nézve
