Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-03-12 / 11. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 március 12 A Scott-féle Emulsio. Irta: Blathwayt Rajmond. Alig nehány hónapja, hogy ezt a cikket írtam és ime, a legnagyobb szomorúsággal kell most jelentenem Bowne Scott Alfréd ur halálát, amely néhány hét előtt következett be. E férfiú valóban elbájoló egyéniség volt; telve geniali- tással és lelkesedéssel, erős és energikus; sen­kinek sem jutott volna eszébe, hogy ily hamar ragadja el a halál. Egyike volt azoknak, akik a kepzelet erejével építették fel üzleteiket. A szó legnemesebb értelmében eszményitette a keres­kedelmi világot* legmagasabb tökély birodalmába emelvén azt. Távol áll tőlem a mondottakkal arra célozni,, mintha belőle az, üzleti élet ren­des és szükséges elemei hiányzottak volna. Épen az ellenkezője igaz énnek, amit'rendkivülí sikere bizonyít ; de mégis, nem lehet eléggé hangsúlyoznom, hogyha a közönséges és szük­séges kereskedelmi képességek a képzelet tulaj­donságával párosulnak, akkor’a kereskedelem a legnemesebb foglalkozások egyikévé válik az olyan ember kezében, akinek erős és szabályo­zott az agy veleje. így már valóban érdemes, hogy egy törekvő és munkás életet neki szen­teljünk. A romantika és a kalandvágy jobban, mint bármi egyéb, ragadják meg a legtöbb férfiúi jellemét és kedélyét, már pedig manapság épen az üzlet az, amely minden más foglalkozásnál inkább nyújthat nekünk ilynemű kilátásokat földi pályánkon. Az a szellem, amely Erzsébet angol királynő úri kalandorjait ihlette meg, él még ezeknek utódaiban is, és mondhatom, hogy az utóbbi években a britt üzleti élet e tekintet­ben egy még pregnánsabb typust formált ki, mint a százados és szüntelen harcoknak az időszaka. Bowne Scott Alfréd ur csöndes, Üzletszerű élete mellett, egyike ezeknek a vakmerő kalan­dos lelkeknek és innen ered az ő feltűnő sikere. Mindazonáltal halála óvó intés mindnyájunknak. Scott Alfréd sohasem kímélte magát; úgyszól­ván páncélban: a túlságos munka következté­ben roskadt össze, ragyogóan, jókedvűen és elszántan; mártyrja.ő a mi csodálatos korunk nyughatatlan energiájának. Az élet tulcsapongó láza kiégett, legyen neki könnyű a sirhant. Minden mástól eltekintve is, Bowne Scott Alfréd ur a kereskedelmi világnak egy kiváló alakja. Elbájoló egyéniségű ember volt, nemes, igazságos, bőkezű; élén állott egy olyan üzlet­nek, amely ellenáll az időnek és kiáltja a leg­kényesebb kritikusok bírálatát és pedig teszi ezt olyan módon, amely egész nagyszerűségét megmutatja. Azt hiszem leghelyesebben járok el, hogyha, milőtt behatóbban foglalkoznám azzal az orvosi práparatummal, amely egészen össze forrván az ő nevével, ma már, mint elne­vezés, hogy úgy mondjam egy háztartási köz- helylyé vált, az egész világon, mondom, hogy mielőtt ezt tenném röviden megadom az élet­rajzát. Scott ur Orande Countyban New-Yorkban született 1846. február 1-én. 1867-ben jött New- Yorkba, 21 éves volt ekkor és egy nagy gyári cégből szerzett állást a gyakorlati üzleti élet központjában. Állhatatosan dolgozván, csinált énnél a cégnél fokról-fokra emelkedő carriert. Mint kereskedejmi utazó működött ekkor fárad­hatatlanul. Unokafivérével Bowne W. Sámuellel tár­sulva, 1873-ban kezdett csukamájolajjal kísér­letezni a célból, hogy ezt a nagyfontosságu gyógyszert jobbizüvé és könnyebben emészt­hetővé tegye. Ismeretes, hogy a közönséges olaj izére nézve visszatetsző, ami pedig az emésztést illeti, ha a gyomor el is bírja, a többi emésztő szerv nem tud vele megbirkózni. Mégis évek hosszú sora óta az orvosi kar a legtáp­lálóbb élelmiszerek egyikének és olyannak is­merte el, amely kiváló gyógyító hatású, lévén Jelesen amaz esetekben megbecsülhetetlen, ame­lyek aszkórral és más egyéb sorvasztó beteg­ségekkel állnak összefüggésben. A két kísérle­tező erőfeszítései arra voltak irányítva, hogy egy olyan Emulsiót állítsanak elő, amelyben a megemlített hátrányok le legyenek győzve és amely ízletes és könnyen emészthető anyag gyanánt, úgyis mint élelmiszer, úgyis mint or­vosság hasznosan helyettesítse a puszta olajat. Megemlítjük e helyen, hogy olaj emulsio ^alatt egyszerűen az olajnak olyan más tényezőkkel való keverékét értjük, amelyek képesek arra, hogy az olajat az assimilatióra alkalmas apró molekulákra bontsák és egyúttal megakadá­lyozzák, hogy ezek az egészen apró részecs­kék ismét cseppekké, vagy cseppfolyós töme­gekké sűrűsödjenek. Három évbe került a kísérletezőknek, hogy ezt a célt a kivánalmaknak teljesen megfelelően elérjék. Ennek az időnek a végén, tehát 1876- ban sikerült nekik egy kielégítő Emulsiót kér sziteniök és megalapították a Scott és Bowne céget annak a cikknek a gyártására, amelyet azóta székében hosszában a Scott-féle csuka­májolaj Emulsio néven ismernek. Az uj prápa- ratum kitűnőnek bizonyult rögtön kezdetben, noha nehéz küzdelmet kellett eleinte megvívni, hogy annak hasznosságát és mint tápláló cikk­nek és orvosságnak nagy becsét és érdemeit a világ által elismertessék. 1880 körül az orvosi fakultás nagy szeretettel vette pártfogásába és a präparatum jövője meg volt állapítva. Épen- séggel nem törekedtek a feltalálók arra, hogy készítési titkát, vagy a gyártás módját elrejtsék, sőt ellenkezőleg, igyekeztek, hogy az orvosok­kal egyetértőleg dolgozzanak és lehetőleg ki­használják a szakvéleményeket, amelyeknek alapján az Emulsiót tökéletesbiteni lehet. Valóban, ha valamire, akkor arra büszkék, hogy az Emulsiót a nagyközönség rétegeiben az orvosi kar utján terjesztették el. A maradi Chinában csakúgy mint a felvilágosult és ha­ladó Japánban rokonszenwel fogadták és meg­becsülték. A végeredmény mindenütt kielégítő volt. Nem akarják ők azt állítani, hogy az Emulsio drógua. Nem egyéb az, mint élelmiszer, táplálószer és étvágygerjesztő. Mint ilyen gya­korolja gyógyító hatását és kiszámithatatlan mind az a jó, amit az emberi szervezet felépí­tésére tett, kivált a legfenyegetőbb kórságok, igy például ama legborzasztóbb csapás, a tüdő­vész elhárítására. 1884-ben hozták be a Scott-féle Emulsiót Angliába. Az egész úgy szólván, egy próbál­kozás volt, ám ebből a próbálkozásból állandó siker fejlődött ki. 1888-ban az Emulsio meghó­dította Spanyolországot és miután ez ország­ban, Barcelonában egy laboratóriumot szervez­tek, egy másik latin terület elfoglalásához láttak, átkeltek Olaszországba, ahol a milánói kitűnő telepitvényt alapították meg. 2 évvel később Páris városa nyitotta meg kapuit és e helyen most az Emulsióé egyike a világ legmodernebb gyógyszerészeti laboratóriumának, amely fertőz- hetlen tisztaság elvein nyugszik, falai a pad- malyai hófehérek, gépezete automatice működik, úgy hogy emberi kéz nem érinti meg az anya­got, attól a perctől fogva, hogy az automatice a készülékbe hull, mindaddig, mig innen az üvegekbe nem kerül. Ehhez az eszményi labo­ratóriumhoz hasonlítanak -a többiek is, abban az értelemben, hogy valamennyien újítások a vegyészeti gyári ágban. A portugál testvér ágat 1890-ben nyitották meg. Egy még modernebb laboratóriumot épí­tettek Southallban Midlessexben, ahol is a Scott és Bowne cég egy 4 acrenyi területű földbirto­kot vásárolt és egy olyan laboratóriumot és áruraktárt létesített, amelyek a vegyészeti gyár­ipar fejlődésében a haladás legfelsőbb fokát jelentik. Ez az épület a legkitűnőbben van meg­szerkesztve és gyönyörű díszítésekben bővel­kedik. A külseje a hires Scott és Browne-féle védjegynek az óriási hasonmása, zsindelyekből kirakva: a közismert halász a zsákmányul ejtett csukával a hátán és ez előtt a cimer vissz el a nagy nyugati vasút fővonala. Ez a vasúti társaság ugyanis egy mellékvonalat építtetett a laboratóriumhoz, az árurakomány könnyebb kezelése végett. A vegyi gyártásban ismeretes minden mo­dern vívmány alkalmazva van a Scott-féle Emul­sio laboratóriumában és pedig a legkitűnőbb kivitelben. Hüs pincék, amelyekben 6000 barrel olaj fér el, vannak az épület alatt. 1906-ban kezdték meg a munkát ebben a laboratóriumban. (Folyt, köv.) Mfirclus 15 megünneplésére gyönyörű kivitelű jelvények kaphatók drbonként 10 és 20 fillérért Molnár Mór könyv- és papirkülönlegességek áruházában Szekszárdon. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnél:. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig EGYLETEK TÁRSULATOK. A szekszárdi róm. kath. cvoda közgyűlése. Igen látogatott közgyűlést tartott a szekszárdi róm. kath. ovodát és gyermekmenhelyet fenn­tartó egyesület f. hó 8-án délután 3 órakor a róm. kath. ovoda nagytermében. A közgyűlésen Triebler Ilma elelnök elnökölt, aki Döry Pálné távozása óta az alelnöki teendőket teljesítette. Az alelnöki jelentést Szévald Oszkár egyesületi jegyző terjesztette elő. Az alelnöki jelentés hűen visszatükrözi az egyesület egy évi tevékeny­ségét és kiemeli volt nemeslelkü elnökének Döry Pálnénak áldásos működését, akinek ér­demeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg és hozzá emlékfeliratot is intézett. Az egyesület múlt évi számadásait és a jövő évi költségvetést Rács József pénztárnok terjesz­tette elő s ezt a közgyűlés el is fogadta. Mély sajnálattal vette a közgyűlés tudomásul Rácz József ügybuzgó s rendkívül tevékeny pénztár­nokának leköszönését s neki jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott dr. Fent Ferenc dr. szent­széki tanácsos, plébános indítványára. Ekkor megkezdődött a tisztujitás dr. Fent Ferencz el­nöklete alatt. Az eltávozott Döry Pálné helyébe titkos szavazással egyhangúlag Simontsits Bélánét választották meg elismerésül azon ki­váló érdemeiért, melyeket az egyzsület meg­alapítása körül szerzett. A megválasztott kü­lönben már 7 évig állott mint elnök az egyesület élén s teljes elismerést és nagy 'tiszteletet ví­vott ki maga iránt. A választás eredménye ez: alelnök Triebler Ilma, ügyész Török Ottó, jegyző Szévald Oszkár, pénztárnok Schneider János. Választmányi tagok; Ágoston Istvánné, Bodnár Istvánné, Bajó Pálné, dr. Fent Ferenc, Hazslinszky Gézáné, Holub Jánosné, Hoffmann Sándorné, Janosits Károly, dr. Káldi Gyuláné, Kiss Károlyné, Kovács Dávidné, dr. Leopold Kornélné, dr. Müller Ferencné, Nits Istvánné, Rácz Józsefné, özv. Sass Istvánné, dr. Spányi Leóné, Szévald Oszkárné, Szondy Istvánné, Tekus Vilmosné, Tihanyi Domokosné, Tóth Henrikné. Miután a tisztujitás megtörtént, egy bizottság kereste föl az uj elnököt: Simontsits Bélánét, hogy őt a közgyölésbe meghívják. A bizottság tagjai voltak : Kovács Dávidné, Szondy Istvánné, Bajó Pálné, Tomcsányi Lajosné dr. Fent Ferenc és dr. Leopold Kornél. A kül­döttséggel megérkezett elnököt, Sémontsits Bélánét a terembe lépésekor lelkes éljenzéssel fogadták, aki nagy tetszésben fogadott beszédben köszönte meg a megtiszteltetést és bizalmat és kijelentette, hogy minden ténykedésében a fele­baráti tiszta szeretet fogja vezetni. A közgyűlés az uj elnök indítványára özv. Ágoston Károlynét és özv." Todorovics Lajosnét diszelnökké válasz­totta elismerésül annak, hogy nevezett úrnők mint az egyesület volt elnökei, nagy érdemeket szereztek az egyesület megalapítása rs felvirá­goztatása körül. Hitközségi és iskoiaszéki gyűlés A szek­szárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskola­szék f. hó 5-én d. u. fél 5 órakor dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök, plébános elnöklésével ülést tartott. Jegyzőkönyvi hitélesitőkul az el­nök felkérte Varga Ferenc és Doroghy István hitk. és isksz. tagokat. Dr. Fent Ferenc elnök meleg szavakkal emlékezett meg a hitk. eltá­vozott elnökéről, Döry Pál Békésvármegye fő­ispánjáról, akinek érdemeit egyhangú lelkese­déssel jegyzőkönyvbe iktatta a hitközségi ta­nács. Az igy megüresedett világi elnökségre egyhangúlag Kiss Károly kir. táblabirát, a hit­község egyik legrégibb és legügybuzgóbb tag­ját választották meg. A megtisztelő bizalmat az uj világi elnök megköszönte és kijelenjette, hogy az elnökséget elfogadja. — Az elnök rész­véttel emlékezett meg az elhunyt belvárosi templomgondnokról, Vesztergombi Györgyről, akinek helyébe egyhangúlag Nagy János Prantner isksz. és hitk.-tanácstagot választották meg. — A gyűlés tudomásul vette, hogy a hitközség 1908. évi költségvetését az egyházmegyei ha­tóság jóváhagyta és hogy elkészült az 1907

Next

/
Thumbnails
Contents