Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-12-31 / 53. szám
SI. tolnamegyei közlöny 1908 december 31 lapunk igazi hű tükre legyen Tolnavármegye eseményeinek. A helyi és vidéki hírekről a legmegbízhatóbb forrásból vett értesülés ■nlapján Írunk. Midőn őszinte köszönetét mondunk a- punk előfizetőinek és barátainak, újólag kérjük támogatását. Politikai elvtarsainkat, különösen országgyűlési képviselőinket tisztelettel kérjük lapunk terjesztésére. A « Tolnamegyei Közlöny »-t, ha egész évre előfizetnek, nemcsak a tanítóknak, hanem az összes köztisztviselőknek kedvezményes áron küldjük. Mindazon t. előfizetőinknek, kik legalább félévre előre beküldik a lap előfizetési árát, ajándékul díjmentesen küldjük meg a bő és változatos tartalommal és gazdag U'ustrációval megjelent Garay íános Képes Naptárát az 1909. évre. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld kiadóhivatalunk. Hátralékos előfizetőinket kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A « Tolnamegyei Közlönye előfizetési ára: Egész évre 12 K Félévre 6 » Negyedévre 3 > Hazafias üdvözlettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztőségé és kiadóhivatala. 1909. Minden esztendővel jobban érezzük egy kavargó, zivatarokat hozó időnek borongó közeledtét. Történelmi oknyoniozók csodálatosan sok hasonló társadalmi jelenséget állapítanak meg, a mai kor és a francia forradalom nagy epochája között. Akkor is, mint most, forrongott az irodalom, kereste az uj hangot, az uj idők jövetelét; ép ilyen kapkodó volt a művészet ; uj formákat űzve, kergetve; a társadalom dekadenciában majd felhevülve, majd tört szárnyakkal, vezető ideák nélkül. A társadalmi osztályok késhegyig menő ellentétben, a felsőbb osztály gyűlölettől kisérve. A francia forradalomnak el kellett következnie; megérlelte az idő. így van most is. Az irodalom lázban. Holnapnak nevezik alkotásait. A művészet a szecesszió jegyében torzszülötteket teremt; előttünk a legrútabb osztályharc s míg a tömeg erőit gyűjti, régi bálványain ül a hazug demokrácia. Az az esztendő, amelytől búcsúzunk és az az uj esztendő, amelyet köszöntünk, — mintha csak száguldva vinne egy tisztító, egy átformáló társadalmi evulócióhoz. Az emberiség szép céljait az osztályharc, a társadalmi forradalom kapkodó jelenségei közben féltve kell nézni. S bizonynyal aggódásunk és balsejtelmünk sokak érzelmét szólaltatja meg. Mit hoz a beköszöntött uj év nemzetünknek ? Váljon az európai eszmeáramlat átvonul-e rajta szelíden ; vagy fergeteget idéz elő ? Lehetséges-e, hogy békésen, explozió nélkül az idők méhe megszüli az áhított uj közszellemet, melyben a munka és tisztesség még ünnepeltebb erényekké nemesednek, mint a mai tdmi demokrácia furcsa idején ? Hiszen, ha úgy volna, ki rettegne az uj idők elkövetkezésétől ? Ámde a tömeg uralom dicsőség szomja, harci lármája, bosszú érzelmétől átitatott jelszavai, mást sejtetnek. Ez az uj európai eszmeáramlat, — úgy látszik — ég a vágytól, maga elé torlaszokat emelni s elég hatalmasnak Ígérkezik, hogy a torlaszokat el is söpörje. Ámde a tömeguralom első idejét már látta a világ. Azért ehet inkább föltenni, hogy áz elkövetkező időjén nem egészen simán fogja a mai társadalom- nivelálló közszellem uralmát átvenni. Más lenne, ha ezt a harcot nem a fizikai erők, de a kultúra eszközeivel vivriók meg. És ha történelmi hatások következetesek : alig ■ szabadna mással | megvívni, mint kultúrával. Mert hiszen a tömegeknek szervezetét nemcsak az érdeknek közös volta kovácsolta össze, hauem a kultúra is. Az osztályharcnak jelszavai nemcsak igénye, de egyben hajtása a kultúrának. És bizonyos, hogy ha a kultúra a legszélesebb területen megcse- lekszi a maga embernevelő, emberjavitó hivatását: ledőlnek az osztályharc Jerichó faU i és széthulnak az osztályharc kiáltó és megvalósíthatatlan szélsőségei. Kinek ne lenne ez legjobb kívánsága, a kinek lelkében a család és tulajdon, e két nagy eszmény egész tisztaságában él ? Mit hozol uj esztendő ? Hozod-e a békesség olajágát, a nemzetnek hitet és kitartást ? Az egyénnek boldogulást s hozod-e váljon a nemzet egészének a legtöbbjét: a békét. Azt az áhított helyzetet, melyben köz és magántevékenység egyet cselekedhet: a haza javát és boldogulását. Bizva-bizunk, hogy az emberiség javára, fejlődésére az elkövetkező esztendő a legfőbb jót hozza: jó napokat, sikereket és mindezeknek alapját, a jó egészséget, melyet ekként a boldog uj esztendővel olyasóinknak tiszta szívből kívánunk. Törvényhatóságok és községek feladatai ai uj közegészségügyi törvény végrehajtása körül. III. Szabályozza a törvény és a végrehajtási utasítás a községekben az egészségügyi bizottság szérvezését is. így : mindazon községekben, amelyeknek külön orvosuk van, 3 évi megbízatással egészségügyi bizottság alakítandó. A vármegye törvényhatósági bizottsága elrendelheti, hogy az egészségügyi bizottság a vármegye területén lévő valamennyi, esetleg a hélyi szükséghez képest egy vagy több orvosi körben is megalakittassék. A községi egészségügyi bizottság tagjai: a község orvosa (orvosai) a község (kör) állatorvosa, a gyógyszerész (illetőleg a községi képviselőtestület által kijelölt gyógyszerész) a lelkészek, í jegyzők, minden iskolának egy tanítója és végül a községi képviselőtestület által választott 3 községi lakos. A közegészség- ügyi bizottságának tagjai: a körorvos, a körállatorvosa, a kör községeiben lakó lelkészek, a gyógyszerészek, a jegyzők, minden iskolának egy tanítója és 500 lakoson aluli községnek egy az 500-on felülieknak két, a községi képviselőtestület által választott lakosa. Elnökét a bizottság saját kebeléből választja. Az egészségügyi bizottság megalakulása a főszol- gabiró felhívására és vezetése mellett történik. 2. A község (orvosi kör) egészségügyi bizottsága a közegészségügyi, illetőleg az egészségrendőri ügyekben véleményező és indítványozó testület. Véleménye községi, körorvosi, továbbá községi kórházi, orvosi és községi bába állások betöltése előtt mindenkor meghallgatandó. Rendesen csak az illető község elöljáróságával érintkezik, ha azonban község az általa óhajtott módon nem intézkedik, a közvetlen felettes közegészségügyi hatóságot közvetlenül is értesítheti. Az egészségügyi bizottság veszélyes járvány idejében a főszolgabirő elnöklete alatt helyi járványbizottsággá alakul a szükséges óvrendszabályok végrehajtásánál közreműködik és saját hatáskörében intézkedik is. Mindezekhez a végrehajtási utasitás nagyon helyesen a következőket rendeli el: Abból a körülményből, hogy az orvos a törvény szerint (9. § 16. sz.) az egészségügyi bizottságnak előadója, valamint abból, hogy a gyógyszerészek a bizottság egyes intézkedései által anyagilag érdekelve lehetnek, következik : hogy az elnöknek az oruosok vagy a gyógyszerészek sorából való választását mellőzni kell. Az egészségügyi bizottságra vonatkozó rendelkezést fel kell venni a község szervezési szabályrendeletébe és ugyan ott. kell megállapítani az egészségügyi bizottság ügyrendjét is. Mint látjuk a törvény ezen intézkedései szerint 1 községi (kör) egészségügyi bizottság is nemcsak véleményező és indítványozó testület leszen, hanem némi hatáskörrel is felru- háztatik, mert ha a község az általa óhajtott módon nem is intézkedik, közvetlenül is értesítheti a felettes hatóságot. Továbbá mint járványbizottság a szükséges óvrendszakályok végrehajtásánál közreműködik és saját hatáskörében intézkedik is. Egyet azonban és szerintünk a legfontosabbat úgy a törvény, mint a végrehajtási utasitás elfelejtett. A végrehajtási utasitás Ugyanis elrendeli azt, hogy az egészségügyi bizottságra vonatkozó rendelkezést fel kell venni a kőz- ségszervezési szabályrendeletébe és ugyanott kell megállapítani az egészségügyi bizottság ügyrendjét is. Azt azonban már nem rendeli el, elég hibásan, hogy egyes 'rendkívüli alkalmakkor, igy különösen, midőn mint járványbizottság a szükséges óvrendszabályok végrehajtásánál közreműködik és saját hatáskörében intézkedik is, a község a bizottság részére dijakat is megállapíthat vagy megállapítani tartozik is. Mért ha a székesfővárosban az érdemes tanács a járványok idején a megalakított és permanens egészségügyi bizottság tagjainak napidijakat állapíthat meg, miért ne tehetné ezt meg saját hatáskörében ugyanilyen esetekre nézve a község (kör) képviselőtestülete is. Hisz régi közmondás az: «ingyen a Krisz- I tus koporsóját sem őrzik!« Dr. Hevesi Hyula. KÜLÖNFÉLÉK Búcsú ax ó-évtől. Isten veled ó-év! Búcsúzzunk el szépen, Nem látjuk mi egymást többé az uj évben: Öreg lettél nagyon, fáradt is vagy látom, Sírod is kész immár, vár az örök álom. Jót meg rosszat hoztál, a milyen volt kedved, Megáldtad az embert, de oszt meg is verted. Nyár követett tavaszt, öreg tél jött őszre, Jutott öröm, bánat egész esztendőre. Isten veled ó-év! Váljunk békességben, Jó barátom voltál s nem rossz ellenségem. A mi jót csak adtál, égnek érte hála 1 S rosszat, ha rám mértél, az sem volt hiába! Katona az ember, küzdés, harc az élet, Csak ki bátran harcol, arat dicsőséget. Jó öreg esztendő! Az Isten megáldjon, Nyomodba még szebbjobb uj esztendő szálljon! ERDÉLYI ZOLTÁN. — Boldog újévet kívánunk lapunk tisztelt olvasóinak. — Az Uj főudvarmester A király az elhunyt Lichtenstein Rudolf herceg, főudvarmester helyébe Montenuovo Alfréd herceg, második fc- udvarmestert, főudvarmesterré nevezte ki, — Kinevezések- A pécsi ítélőtábla elnöke Ilaksch Ferenc dr, gyönki lakost a pécsi Ítélőtábla kerületébe díjtalan, Kiss Lajos nagykanizsai díjtalan gyakornokot pedig dijas joggyakornokká nevezte ki, i — Katonai kinevezés. A király Vogler Alajos cs. és kir. nyugalmazott huszárőrnagyot, az orsz. selyemtenyésztési intézet főfelügyelőjét alezredessé nevezte ki. — Előléptetés A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kovícsné Nagy Luiza szekszárdi polg. leányiskolái igazgatónőt és* T. Nyitrag Lajos szekszárdi polg. iskolai rendes tanárt a Vili. fizetési osztályba léptette elő. — Szilveszter estély. A szekszárdi kaszinóban ma Szilveszter-estélyt tartanak.-.
