Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-12-24 / 52. szám
2 higgadt megfontolásba mélyedjünk s válasz- szűk az ajánlkozó utak közül azt, mely sok megpróbáltatáson átment hazánk fejlődésére és haladására vezet. De midőn magunktartására nézve megállapodásra jutni akarunk, tépelődéseink közben egy fontos körülményt figyelmen kívül ne hagyjunk. Nézzük meg,esküdt ellenségünk, Ausztriának magatartását és elhatározásunk csakhamar megérlelődik. Az az őrült dühöngés, mely Bécsben, Luegerék táborában, a katonai engedmények hírére kitört, a legjobb útmutató nekünk övő viselkedésünkre nézve. Különben békés, megelégedéssel telt karácsonyi ünnepeket kívánok lapunk barátäinak. Boda Vilmos. Magyarok karácsonya. Irta: Honthy István. Megjött az emberiség legszebb ünnepe : a karácsony, a béke és szeretet emléknapja! E napon született a világ megváltója, az Isten-ember, a kisded Jézus, kit a betlehemi istállóban jászolba fektetett, rongyokba takargatott szűz anyja, Mária. Az istálló barmai melengető párát bocsátottak a jászolban mosolygó kisdedre és a nyomorult viskó felett ragyogó fényes csillag állt meg, jelezvén, hogy ott született ma meg a világ Messiása. És a csillag odavezette a betlehemi pásztorokat a kisded Jézus bölcsőjéhez, kik az angyalok karával együtt énekelték t Dicsőség a mennyekben Istennek, Békesség földön a jóakaratu embereknek. Ezért a béke és szeretet ünnepe szent karácsony. A mindennapi kenyérért való küzdelem szünetet tart karácsony ünnepén. Elül a gyárakban a gépek zakatolása, a műhelyekben a sarokban nyugszik a szerszám. A mindennapi kenyér harcának fáradalmait családjuk körében, a karácsonyfa világának melegében pihenik ki az emberek és erőt gyűjtenek az ünnep után következő hétköznapok újabb harcához, újabb küzdelméhez. Mert bizony a béke és szeretet, amelyet karácsonykor ünnepelünk,- az ünnepek utáni hétköznapokon nem igen érvényesülhet az ember életében. Még jó, ha a családban állandó a béke és szeretet s a kenyérkereső családfők békében és szeretetben munkálkodhatnak övéik javára. Már kint a társadalomban, az egyes társadalmi osztályok keretében gyakorta fel van dúlva a béke és szeretet s még kevésbé érvényesül ez a közélet, a politika terén, sőt gyakran ott is veszélyeztetve van, hol legjobban gondját kellene viselni, t. i. a vallás terén. Pedig a békesség és szeretet nemcsak a nagy ünnepek hangulatának, ünnepi díszének feltétele, de rá van a békességre és szeretetre utalva az egész emberiség, ha boldogulni akar. És különösen szüksége van a békességre és szeretetre ma a magyar népnek. Ennek a népnek, ki ezeréves küzdelmek árán tartotta fenn ezt a hazát és még nehezebb küzdelmekkel kell fentartania most s talán a jövőben is. Hogy mily nagy szüksége van a magyarnak a békességre és szeretetre, azonnal világos lesz,hagondolkodunkazon,milyen nekünk a mostani karácsony, milyen a magyarok karácsonya ? Fiaink távol a családi otthon melegétől, messze idegenben, zord téli hidegben, állig fegyverben táboroznak, hová a fenyegetett béke megvédésére váratlanul szólították őket. Sok. édesanya könnyezve gondol ma távollevő fiára, sok testvér sóhajt testvére után, hogy mért nincs ő is ott a karácsonyfa melegénél ? Háborús hirek riasztó hatásától kell félnünk a béke és szeretet ünnepén és aggódva gondolnunk arra, mennyi vér- és pénzáldozatba fog kerülni Magyar- országnak ismét ez a nagyhatalmi állásfoglalás ? Pedig elég volt már vér és pénzáldozatból egyaránt. A kivándorlás feltűnően csökkentette a magyarok számát az utóbbi években. Közegészségügyi állapotaink országszerte kedvezőtlenek és a szaporulat nem múlja felül a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY halálozások számát. Iparunk, kereskedelmünk, mezőgazdaságunk nem tud előrehaladniazállandó boldogulás utján. Belső megerősödésünket nem látjuk se a népmozgalom, se a közgazdaság terén, hanem sajnálattal kell konstatálnunk, hogy — pusztulunk, veszünk. Es látjuk-e a békességet és szeretetet akár a társadalom, akár az osztályok, a közólet, sőt még a vallás terén is kjllően érvényesülni ? Ezt nem, hanem az ellenkezőjét igen. A társadalomban osztályérdekeket visznek bele; a közélet harcába belopják a felekezeti kérdéseket. És igy a társadalom nem munkál- kodhatik egységes erővel tagjai javáért | a vallás nem marad az emberi lélek legszebb, legféltettebb magánkérdése és a politika nem dol- gozhatik zavartalanul a nemzeti előhaladás és önállóság biztosításán. Nagy harcok előjelei mutatkoznak a tőké és munka között. A gyárak kapzsiságát nem akarja többé tűrni a kisipar. A kisgazda egyre panaszkodik súlyos adóterhei mellett, melyekben a nagybirtok nem osztozik vele arányosan. Feudális és agrárius, merkantilista és klerikális jelszavak parázsigékként szálnak a levegőben s mindenünnen felhangzik a szociális reformok égető szüksége. Ez a magyarok karácsonya ! Béke és szeretet helyett háborús előkészületek, belső társadalmi bajok, osztályharcok, telekezeti villongások és politikai téren erős5 küzdelmek várhatók a legközelebbi jövőben. De bizzunk e nemzet ezeréves erejében, bizzunk a magyarok Istenében, aki ha nagyon bajban voltunk, honalapító Árpádot, vallásszerző szent Istvánt, szabadságvédő Rákóczyt és alkotmányt kivivő Kossuth Lajost adott a nemzetnek s ez erős bizalommal kívánjunk a magyarnak boldog karácsonyi ünnepeket! Törvényhatóságok és községek feladatai az uj közegészségügyi törvény végrehajtása körül. II. A végrehajtási utasítás az orvosok ügyeinek rendezese mellett a babaügy rendezésére vonatkozó rendelkezéseket is különös gonddal és felhívással ajánlja a törvényhatóságok figyelmébe, midőn következőket mondja: »Szükségesnek tartom különös figyelmébe ajánlani a törvénynek és az utasításnak a bábaügy rendezésére vonatkozó rendelkezéseit. E tekintetben a vármegye alispánja részéről körültekintésre van szükség. Kivált azokban a vármegyékben, ahol a törvényben előirt bába állások betöltve nincsenek. A törvény ugyanis a községi bába állásokra nézve is nevezetes és jelentőségteljes reformokat ir elő. így: 1. Nemcsak minden nagyközség, de minden olyan kisközség is, amelynek legalább 1000 lakosa van, okleveles bábát köteles alkalmazni. Az ennél kisebb községek pedig ha okleveles bába nincs, kötelesek a bábatanfolyamokon kiképzett és a tiszti főorvos által képesített bábákat alkalmazni. Az ilyen bába azonban, ha ugyonabb.m a községben okleveles bába állandóan letelepszik, ez időponttól számítandó egy éven túl állását csak úgy tarthatja meg, sőt szülésznői gyakorlatot csak úgy folytathat, ha valamely bábaképző intézetben rendes oklevelet szerzett. 2. 2000-nél több lakossal biró községek több, de legfeljebb annyi bábatartásra kötelezhetők, hogy 5000 lélekre egy bába jusson, vagy arra is kötelezhetők, hogy a szegény szülőnő bábái segedelméről a magán bábák díjazása utján gondoskodjanak. Erre nézve a vármegye szabályrendeletileg intézkedik. 3. Ha a község bábatartási kötelezettségének nem tesz eleget, a községi bábát a község terhére az alispán rendeli ki. Az igy kirendelt bába megbízatása addig tart, amíg a község megfelelő bábát nem alkalmaz. 4. A községi bába évi járandóságát amely, 500 lakoson alul 60, 1000 lakoson alul 120, 1500 lakoson felül 240 koronánál kevesebb nem lehet, a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyásával a községi képviselőtestület állapi ja meg. Ha a községi képviselőtestület a bába . fizetését megállapítani vonakodnék, ezt a község terhére a vármegyei törvényhatóság állapítja meg. 5. Ott, ahol a helyi viszonyok szükségessé teszik a közigazgatási bizottság előterjesztésének alapján a belügyminiszter az illető bába részére is helyi pótlékot engedélyezhet. A helyi pótlék 100 koronánál több nem lehet és mindaddig meg nem vonható, amig az a helyzet, amely a helyi pótlék megszabását szükségessé tette, a bába előnyére meg nem változik. 6. A községi bábának kötelessége a. ho^zá forduló szegény szülünőknek ingyen, a nem szegényeknek pedig a képviselőtestület által, a vármegyei közgyűlés jóváhagyásával megszabott dij mellett bábái segélyt nyújtani. 7. Bábatartás céljából egyesitett, valamint pusztával biró községekben a bába által felszámítható. fuvardíj a községi képviselőtestület által a vármegyei közgyűlés jóváhagyásával állapítandó meg. Díjtalan segélynyújtás eseteiben a fuvar a községet, egyéb esetekben a díjköteles feleket terheli, a végrehajtási utasítás szerint pedig a vármegye alispánja a községektől beszerzendő adatok alapulvételével megállapítja, hogy mely községekben nem felel meg a helyzet a törvény követelményeinek. Ez eredményhez képest' az alispán utasítja véghatározattal az illető községeket, hogy legkésőbb egy hónap alatt a törvény ismert idézett rendelkezéseinek szem előtt tartásával megfelelő községi bába állást ('állásokat) szervezzenek, és erre vonatkozó határozatokat jóváhagyás végett terjesszék a törvény- hatósági bizottság elé. A törvényhatósági bizottság ezeket a községi határozatokat felülbírálja és jóváhagyásuk iránt határoz. A szervezés jogerőre emelkedése után a vármegye alispánja az illető községeket felhívja, hogy a községi bába állást törvényszerűen képzett bábával haladéktalanul töltsék be. Ha ez nem lehetséges, az alispán intézkedik az iránt, hogy az illető községek jelöljenek ki olyan alkalmas nőt, aki kötelezi magát arra, hogy a törvényben megállapított képesítés megszerzése után legalább 5 évig működni fog. Egyúttal, ha haladéktalanul jelentést tesz a belügyminiszternek az iránt is, hogy az ilyen nők a bábaképző intézetbe az állam költségén felvétessenek. Ha valamely község bábatartási kötelezettségének annak dacára sem tett eleget, hogy törvényszerűen képesített bába rendelkezésére állott, az alispán a községi bábának a község terhére való kirendelése iránt elsőfokú véghatározattal intézkedik, ideiglenes hatálylyal a bába járandóságát is megállapítja. Azokat a községeket, ahol a községi bába fizetése, a törvényben előirt mértéknél alacsonyabbnak mutatkozik, a vármegye alispánja felhívja, hogy a községi bába fizetését legalább a törvényben meghatározott legkisebb mértékig egészítsék ki s erre vonatkozó határozatokat jóváhagyás végett terjesszék a törvényhatósági bizottság elé. Amennyiben pedig egyes községek akár a más hivatalban levő báoa, akár az ujonan szervezett bába állással kapcsolatos fizetést általában vagy a törvényben előirt mérték szerint megállapítani vonakodnának, a bába fizetését a helyi viszonyok figyelembe vételével törvény- hatósági bizottság állapítja meg. Ezek azon rendelkezések, amelyek az uj törvényben a bábák ügyeit szabályozzák s melyeknek elintézését az uj törvény községek kezéből kivéve, szintén a törvényhatósági bizottságokra ruházta át. Hisszük és reméljük, hogy ezen törvény lelkiismeretes életbeléptetése által a községeknek bábákkal való ellátása is nemcsak hogy mindenütt megvalósul, hanem a közszükségletet is minden tekintetben kielégíteni fogja. Dr. Hevesi Gyula 1908 december 24
