Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-26 / 48. szám
1908 november 26 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 magán orvost kell megbizni, aki a helyettesítés ideje alatt a községben, a körben lakók, ha ilyen sem volna található, vagy a helyettesítésnek ez az utóbbi módja nem mutatkozik szükségesnek, akkor az alispán a helyettesítéssel valamely szomszédos községben lakó községi (kör) orvost, vagy magán orvost, esetleg az orvosi kör községeinek célszerű felosztásával két vagy több szomszédom község (kör) orvosát bízza meg. A községi (kör) orvosok kötelesek a megbízást elfogadni és a helyettesítést külön fizetés nélkül teljesíteni. Ha a magán orvos a helyettesítésre díjazás nélkül nem vállal- kozik, tiszteletdiját az alispán állapítja meg, ezt a tiszteletdijat az orvosi alap viseli. Ha az orvosi alap e költséget fedezni nem képes, akkor a betegség esetén történő helyettesítés költségei a községet, (községeket), az orvos szabadságolása esetén pedig magát az orvost terhelik. A rendelési, beteglátogatási és a műtétekéért járó dijak, a fuvardijak, esetleg a fuvarátalány aránylagos része; valamint a távolsági dijak a helyettesítés tartamára a helyettest illetik meg. Arra az esetre, ha a véglegesen megüresedett községi vagy körorvosi, állás három Ízben kiirt pályázat után sem lenne betölthető, íeljogosittatik az alispán, hogy egy évi időtartamra állandó helyettest nevezzen ki. Az ilyen helyettes az állással összekötött minden illetménynek élvezetébe lép s helyettesi minőségben teljesített szolgálata rendes szolgálatként számit. A végrehajtási utasítás a törvény ezen rendelkezéseit a következőkép kívánja alkalmaztatni. Minthogy a helyettesítésre nagyobb részt a helyben levő illetőleg a szomszédos községi (kör) orvosok lesznek hivatva, a szabadság idő engedélyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy több egymással szomszédos község (kör) orvosai szabadságukat ne ugyán abban az időben vegyék igénybe. Egy napnál nem hosszabb időre a községi (kör) orvos engedély nélkül távozhatik. 2 naptól 4 napig terjedő szabadság időt a járási orvos meghallgatásával a járási főszolgabíró engedélyezhet a községi (kör) orvosnak, de csak akkor, ha az orvos helyettesről gondoskodott. Az ilyen szabadságolásokról a főszolgabíró esetről-esetre jelentést tesz az alispánnak. Az utiáltalánynak azt az aránylagos részét, amely a helyettest a helyettesítés tartamára megilleti,, a helyettesítés alkalmával az összeg határozott kitétele mellett mindig meg kell állapítani. 9. ' Nyugdíjigényük Is nemsokára külön törvény által szabályozva lesz a községi és körorvosoknak is. Világosan kimondja a törvény 26. §. : a belügyminiszter utasittatik, hogy e törvény életbe lépte után egy év alatt a községi (kör) orvosok számára országos nyugdíjintézetről gondoskodjék és erről az országgyűlésnek jelentést tegyen. Ezek azon rendelkezések, melyek az uj törvényben az orvosok ügyeit szabályozzák, melyeknek jól vagy rosszul elintézésénél a felelőséget az uj törvény a községektől elvéve a törvényhatósági bizottságokra ruházta át. Mik lesznek feladatai a törvényhatósági bizottságnak a községi közegészségügyi szolgálat többi részének újból való szervezése körül, azokat egy követKező cikkben mondom el. Dr. Hevesi Gyula. A községi és körorvosok tisztelgése az alispánnál. Folyó hó 23-án a tolnavármegyei községi és körorvosok: Boskovitz Mór (Bátaszék), Lang Frigyes (Zomba), Varga Pál (Tolna), Freund Ignác (Tolna), Zavaros Gyula (Kölesd), Stern Adolf (Bölcske), Brányi Kálmán (Fadd), Schützenberger Endre (Dunaföldvár), Stollár János (Nagydorogh), Kiss István (Simontor- nya), Sterk József (Tamási), Berde Mózes (Bonyhád),. Vencel József (Nagy-Mányok), Holndonner Adolf (Hőgyész), Spitzer Manó (Szekszárd), Pécsvárady József (Dees), Grünwald Elek (Dunaszentgyörgy), Szakács Péter (Tevel), Schvarc Viktor (Lengyel), Grünfeld Adolf (Paks), testületileg tisztelegtek dr. Hangéi Ignác megyei tiszti főorvos vezetése mellett Si- montsits Elemér alispánnál. Dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos előadván a tisztelgés célját, kérte a fontos és közérdekű ügy iránt az alispán urnák mindenkor tanúsított és közismert önzetlen támogatását. A községi és körorvosok jogos kívánságait és méltányos óhajait dr. Schützenberger Endre a következőkben adta elő : 1. A szolgálati idő és korpótlék-igények összeírásánál azon községi és körorvosokra nézve, akiknél a törvénye végrehajtási utasítása vagy egyáltalában nem,' vagy nem eléggé határozottan intézkedik, kérte a törvény alkalmazásánál a jogos és méltányos igényeket is tekintetbe venni, különösen, hogy egyeseknél a hosszú ideig egyfolytában megszakítás nélkül helyettesi minőségben, a rendes illetmények mellett, községi vagy körorvosi szolgálatban eltöltött idő is beszámíttassák. 2. A lakás- és lakáspénz-kérdésének elintézésénél közös óhajtásként arra kérte az alispán urat, hogy minden befolyásával hasson oda, hogy a községek és körök mindenütt állandó községi. (kör) orvosi lakházzal láttassanak el, addig pedig, mig ezen állandó, a közegészség követelményeinek és rendeltetésének mindenben megfelelő orvosi lakóházak felépülnek, a járandó lakáspénz akként, állapíttassák meg, hogy abból az illető községi (kör) orvos a neki járó- és megfelelő lakást vagy házat ráfizetés nélkül bérelhesse vagy fenntarthassa. 3. A fuvar, fuvardíj megállapításánál azon közös óhajtást tolmácsolta, hogy á községi (kör) orvosokat mindenütt kivétel nélkül ne természetben adott előfogattal, hanem ehelyett a mai tényleges fuvar viszonyoknak megfelelő összegben — fuvar átalányban — lássák el a községek, (körök). 4. A rendelési, beteglátogatási és műtétekért járó dijak nemkülönben a távolsági dijak megállapításánál elvi álláspontképen kérte kimondatni azt, hogy azon népesebb községekre nézve, melyekben a községi (kör) orvos mellett más orvosok is folytatnak orvosgyakorlatot, díjazás tekintetében a községi (kör) orvos, ezen orvosoknál szokásos díjazásban részesül. Általában pedig ezen dijak kiszabásánál kérte, hogy figyelembe vétessenek : a díjazás legkisebb mértékére nézve a Belügyminiszter által kiadott 1900. évi 95038/VI. sz. rendelet idevágó dijtételei. A távolsági dijak kiszabásánál kimondandónak kérte, hogy a vármeg tisztviselők részére szabály rendeletileg megállapított díjtételek a községi és körorvosokra nézve is alkalmaztassanak. 5. Kéri továbbá a halottkémi dijak akként való szabályozását, hogy a halottkémlés dija — a beteglátogatási díjjal legyen egyenlő ; ahol pedig a község (kör) a halottkémlés díjazását már eddig is évi átalányösszegben váltotta meg vagy ezután igy kívánná megállapítani, ezen átalány akkora összegben állapíttassák meg, hogy ezen esetekben is egy halottkémlési ténykedésért átlag egy beteglátogatási dij essék. Végül dr. Schützenberger Endre, aki a fenti elősorolt kívánalmakat bővebb indokolással is kisérte, azon reménységének adott kifejezést, hogy a községi (kör) orvosok, akik terhes munkájok és annak odaadó, önmegtagadó teljesítésére alapított igényeik sorsát bizalommal teszik le a törvényhatóság első tisztviselőjének kezébe, ott azon kegyes jó indulattal is fognak találkozni, amelyet közhasznú tevékenységükkel szemben méltányosnak hisznek. Erre Simontsits alispán következőkben válaszolt: »Igen t. Uraim ! Rendkívül örvendek, hogy Tolnavármegye községi- és körorvosait majdnem teljes számban üdvözölhetem nálam és köszönöm, hogy megjelenésűkkel módot és alkalmat nyújtottak nekem arra, hogy a közigazgatási szervezetnek e fontos tényezőit személyes érintkezés utján is megismerhessem, örvendek ennek, főleg á most tárgyalás alá kerülendő ügyek nagy jelentősége és kimagasló társada.mi fontossága miatt, mert az orvosi karnak, mint közigazgatási tisztviselők nagy intelligenciájú, sőt legmagasabb tudományos képzettségű rétegének helyzetén javítani — már igen régi tartozása a társadalomnak, különösen, ha azt a mostoha elbánást tekintjük, amelyben terhes és fontos közszolgálatukkal szemben eddigelé részesültek 1 Ki kell persze jelentenem, hogy kívánságaik teljes megvalósítása — bármily jogos és méltányosnak ismerjem is el azokat — nem tőlem függ, arra én csak részben gyakorolhatok befolyást, az más fórumok elé is tartozik, e kérdésekben magam nem dönthetek ; miután azonban a munka azon részét, ami engem illet, az Önek rendjéhez tartozó tiszti főorvos úrral együtt s az ő meghallgatásával végezem, igy remélem, hogy az eredmény és méltányos óhajaik lehetőleg fedni fogják egymást. És éppen e siker érdekében kérem, hogy elém terjesztett kívánságaikat, melyeket ügyök előadója szóval részletezett, Írásban is bocsássák rendelkezésemre, hogy azokat tanulmányozhassam. Biztosítom az urakat, hogy az ügyet nemcsak szeretettél karolom fel, hanem egyenesen ambíciómat képezi, hogy Tolnamegye ezen a téren mintául szolgáljon a többi vármegyéknek, mint amely megye tudja, hogy az orvosi testületnek és saját reputatiójának mivel tartozik ?.! S végül nekem is volna egy kérésem, Csodálkozásomnak kell ugyanis kifejezést adnom a felett, hogy ezen, a műveltség magas fokán álló s a nép vezetésére s a felvi- lágosultság terjesztésére magasabb ismereteinél fogva mintegy praedestinált kar tagjai közül alig látok valakit a törvényhatósági bizottságban, legfeljebb, aki virilis jogon kerül oda, holott az őket megillető helyet elfoglalva, a vármegye jólétének és haladásának előmozdításában közrémunkálkodhatná- nak. Ezt — ismétlem — sajnálattal látom. És éppen ezért kérésem odairányul, hogy vegyék ki részöket e téren is az Önöket megillétő szerepből, hogy azzal a magasabb fajsúlyú kultur elemmel, amit kétségkívül képviselnek, a törvényhatósági bizottság intellektuális erejét emeljék! Remélem, hogy a jövőben igy islessz!« Az ipartörvénj revíziója. Azzal a levéllel, a melyet Szterényi József államtitkár, az ipartestületek országos kongresz- szusához intézett, íz ipartörvény reviziója uj stádiumba lépett. Eddig az államtitkár által tervezett nagy ipari kódex tárgyalása és vitatása körül folytak a csatározások, melyek sorompóba szólították a kis és nagy ipar, a szervezett és nem szervezett munkások ezreit, a szociológusokat, a jogászokat és az érdekeltség még szélesebb és távolabbi rétegeit. Nem szenved kétséget, hogy valamennyi oldalról erősen ostromolták az uj erőditési terveket és az építő nem tehetett egyebet, mint hogy engedjen az ostromlóknak. Visszavonta tehát az egész bástyát és csak a felvonó hidat hagyta meg, mely a régi állapotból az újba átvezetni lesz hivatva. Más szóval az előttünk fekvő tervezet gyökeres átalakuláson fog keresztülmenni, alaposan lesoványodik, mielőtt uj formájában ismét megjelenik a magyar glóbuszon. Szterényi József mindenesetre nagyot és szépet akart. Nemcsak régi panaszokat akart javítani, hanem újat is akart teremteni, hogy a szociális törvényhozás terén megelőzze az egész művelt külföldet. És ha javaslatainak úgynevezett szociális részei például valamely nagy iparállamban jelennek meg, bizonyára több méltánylással és elismeréssel fogadják vala ezeket, mint nálunk, ahol a gyáripari és munkásviszo- nyok még nem eléggé konszolidáltak és nem eléggé kiforottak. Marad tehát a régi keret, újabb javításokkal, kiegészítéssel, toldással, foltozással. A ké-
