Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-19 / 47. szám
1908 november 19 két szüntelen ül fölfalással fenyegető kétfejű säst s nem tűrik meg ruhájukon a halált, a pusztulást és kaján irigységet jelképező két gyűlöletes szin festékjébe áztatott zsinórza- tot . . . Ábrándozni égy nemzeti hadseregről, melynek katonáit az édes magyar nyelv zengő szavai buzdítják, tüzelik, irányítják a harc hevében . .. Ábrándozzunk ! Es ez az ábrándozás nem lesz »az élet megrontója«, de olaj lesz, mely csak arra vár, hogy a tűzre öntsék Nagy tűz lesz az! Lángba borítja ezt az egész országot s e tűzben edződik majd erős acéllá ami ingadozó, reménytelen honszerelmünk sokszor kipróbált, de még mindig rozsdát fogó puha vasa ... Olasz Jolán és a két Bihary ma is első- ranguak voltak ; Bartos Ernő azonban — szokás szerint — ma sem tudta szerepét és úgy mozgott a neki igazán nem való szép szerepben, mint egy gyönge műkedvelő. November 13. Péntek. Talán egy darabban sem érvényesül any- nyira Bihary László művészi egyénisége, mint »Az ördög« nehéz címszerepében, melyben ma már másodszor láttuk az ő kiváló alakítását. Sajnos, hogy Bihary László neve mellett Olasz Jolán, Bihary Ákos' és ezúttal Madarassy Berta nevén kívül alig említhetünk meg mást. November 14. Szombat. Meleg részvét Olasz Jolánnak és Bihary Lászlónak, amiért ily cirkuszi műpofonokkal és különféle irányú rúgásokkal teli hülyeségben szerepelniük kellett. (»Kutya van a kertben.«) November 15. Vasárnap. ;V j Ma nem jegyzek föl semmit. November 16. Hétfő. »A császár katonái« másodszor. November 17. Kedd. Teli ház előtt Bihary Ákosnak, a kitűnő művésznek jutalomjátékául »A pálinka«, Barriére hatalmas színmüve került előadásra. Noha Bihary művészete ■— különösen az utolsó előtti képben — nagy érvényre jutott, ez mégsem jutalomjátékra való darab, mert nem voltak oly hatalmas zárjelenetei, melyek a főszereplő javára szinte kiváltják, kikényszerítik az emberből a tapsot. — A jutalmazott, mindjárt az első felvonásban egy hatalmas babérkoszorút is kapott. Oets—ces. meggyujtott szikráját. És a szikra lángot vetett. Lángban áll itt lent minden. Ég a tető s futva menekülnek majd a tűz fénye előtt a vi- lágoságot nem szivelők ... A főtéren egy néhány gyászruhás hölgy, mellükön kék-fehér-piros kokárda, fekete fátyolba burkoltan, csoportban állanak . .. Csörtetve jön a fölfegyverkezett patroule . . . végig csörtet az utcán ... Aztán két csendőr, akik mellé egy -odrosi hajdú van beosztva ... . S amint ezt elnézem, eszembe jut, hogy annak idején — vagy 10 éve — amikor a nagy földrengés volt, amely olyan mérhetetlen anyagi kárt mért e városra, a szerencsétlenség elsöpörte a német városi tanácsot, amely az 5 százalék németségből került ki s a 95 százalék szlovéneket uralta, Vájjon hány évtizeddel vitte előbbre a szlovének ügyét a militarizmus ezen basáskodása ? . . . Napoleon, a világ »legelső katonája« szikrát gyújtót e nép lelkében ; törpe bajtársa: az osztrák hadnagyocska pedig e szikra eloltására vállalkozott. Vájjon melyik lesz az erősebb ? Melyik törekvés diadalmaskodik majd ? Nem tudom, hogy vájjon az a sortűz nem volt-e itt a diszlövés a Napóleoni eszme diadalra jutásához s az utolsó »sajve« a németségnek sirbafektetéséhez ... TOLNAMBGYEi KÖZLÖNY KÜLÖNFÉLÉK Föl és alá. Irta: Dalmady Győző Hegyi úton szakadatlan Járnak-kelnek a kocsik, Egyik gyorsan lefelé fut, Másik felkapaszkodik. Egyik kocsi vidám, fürge, Messze hangzik a zaja, Másik kocsi nehéz, lassú, Sok a gondja, a baja. Mindegyikre egyenlően Süt a déli napsugár, Fényből mégis csak egyik kap, A másik bús árnyba’ jár. Egyik lejut a völgybe, Másik a hegycsúcson áll, A sok közül melyik ér célt ? És nyugalmat hol talál > — Erzsébet nap. Ma van Szent Erzsébet napja. Ezen a napon emlékeznek meg széles e hazában a tragikus véget ért Erzsébet királynéról, kinek lelki üdvéért a templomokban miséket mondanak és az iskolákban ünnepélyeket rendeznek. A felejthetetlen jó királynénk emlékére ma minden iskolában szünetel az előadás. — Arckép. Tolnavármegye töt vényhatósági bizottsága határozata folytán a vármegyei közgyűlési terem részére megfestetik Simontsits Béla volt tolnavármegyei alispán arcképét. A kép megfestésével Packa Ferenc Berlinben élő festőművészt bízták meg. — Aáemány. Apponyi Sándor gróf, arany- gyapjas főkamarásmester 50 koronát adományozott a Julián-egyesületnek. — KeSSüth Fereno üdvözlés«. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert, az országos függetlenségi és 48-as párt nagynevű elnökét hatvannyolcadik születése napján az ország minden részéből elárasztották üdvözlő táviratokkal és levelekkel. Táviratilag üdvözölték többek között Kossuth Ferencet: Rátkay László és ifj. Wéber János országgyűlési képviselők. — Köszönetnyilvánítás Miután a József kir. herceg Szanatórium Egyesülete részére az általam megindított gyűjtések Tolnamegye területén jóformán befejeződtek, togadják mindazok, a kikhez esdő soraimmal fordultam, jelesen : a rom. katholikus, úgy az evangélikus és református egyház főtiszrelendő papsága, mint pedig egyes nemesszivü urinök és urak, a gyűjtés körül kifejtett buzgalmukért és nemeslelkü fáradozásukért őszintén érzett hálás, mély köszönetéin nyilvánítását, melyhez még őszinte, igaz kőszönetemet csatolom mindazok részére is, akik a nemes cél gyarapítására és előmozdítására filléreikkel hozzájárulni kegyesek voltak. Hőgyész, november 17. Gróf Apponyi Gézáné, a Szanatórium Egyesület társelnöke. — Főispánt titkár kinevezése. A m. kir. belügyminiszter, a belügyminisztériumba szolgálattételre berendelt dr. Szalag László helyére, dr. Hermann Béla miniszteri segédfogalmazót nevezte ki Tolnavármegyébe főíspáni titkárnak. — Kinevezés. A vallás- és közoktatási miniszter Pápai Géza Ágost elás. philologust a budapesti Vll-ik kerületi állami főgimnáziumhoz gyakorló tanárrá, Bécsy Elemér Majer- iskolai tanítót pedig ózsákra tanítóvá kinevezte. — Egyházmegyei aljegyzők. A tolnamegyei ref. egyházmegye uj aljegyzőivé választattak: Bajó János és Szüassy Béla. — Szabályrendelet Jóváhagyása. A belügyminiszter jóváhagyta a Szekszárd r. t. város szervezési szabályrendeletét. — A szekszárdi rendőrök szaporítása Dr. Szentkirályi Mihály Szekszárd r. t. város polgármestere a legközelebb tartandó képviselő testületnek ülésén előterjesztést tesz a városi rendőrök létszámának felemelése tárgyában ; mivel a mostani néhány rendőr nem képes a rendőri szolgálatot elvégezni. — A pécsi püspök 100 000 koronás alapítványa X Pius pápa ötvenéves áldozárságá- nak jubileumát múlt vasárnap ülték meg Pécsett a kath. hívek, mely alkalomból gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök százezer koronás alapitványt helyezett el a pécsegyházmegyei alapítványi hivatalnál azzal a rendeltetéssel, hogy ez összegből a középiskolai tanulóság részére egy internátiu emeltessék. A nemeslelkü püspök ezen bőkezű alapítványával csak fokozta maga iránt tanítóinak hódoló szeretetét és háláját. A püspök alapítványát ez évi XIV. körlevelében következő sorokban jelentette be: A vallás-erkölcsös tanítás és nevelés fent megjelölt na y céljait akarom szolgálni, midőn tiszt, papságommal közlöm, hogy a mai napon egy — püspöki székhelyemen emelendő középiskolai katholikus internátus létesítésére százezer (100,000) koronát helyeztem el a pécsegyházmegyei alapítványi hivatalnál ama biztos jóleső reményben, hogy úgy tiszt, papságom, mint nemeslelkü híveim segítsége és közreműködése mellett sikerülni fog ezen üdvös és szükséges tervnek megvalósítása a közel jövőben. Székfoglalóm legelső percétől hőn ápolt vágyam ez, melynek kivitelét Isten segélyével Szentséges Atyánk, X. Pius pápa 40 éves áldo- zári jubileumának emlékére szántam, miért is az internátus Ó Szentsége nevét viselendi. Az alapon, melyet nemeslelkü s nagynevű elődöm, I. b. Hetyey Sámuel rakott le, fogom berendezni s ezért első sorban szegéngsorsu kedvéit tanítóim tehetséges fiainak biztositok előnyt, úgy a hogy érdemlik. Midőn szándékomat ezekben jeleztem, kér- ve-kérem a jóságos Istent, hogy tervünket és munkánkat áldja meg és tegye termékennyé. Kelt Pécsett, 1908. nov. 10. t Gyula s. k. püspök.« — Gróf Xlchy Gyula péosl püspök a gyermekek megmentéséért. Fennebb már megírtuk azt a fenkölt gondolkozásra és ne- meslelküségre valló bőkezű alapitványt, melyet gróf Zichy Gyula püspök a Pécsett létesítendő katholikus internátus javára tett, melyben első sorban a kegyes főpásztor óhajához képest egyházmegyéjében működő érdemes tanítók tanuló gyermekei nyernek elhelyezést. A nagylelkű püspök 100,000 koronás alapítványát egy újabb alapítvánnyal gyarapította. Ugyanis gróf Zichy Gyula püspök nemes lelke sugallatát követve, a püspöknádasdi kastélyát s ennek melléképületeit és 40 hold földterületet átadta a Budapesten székelő Katholikus Patronage Egyesületnek, hogy ott az elzüllés veszélyének kitett gyermekeket nevelhessék. Az intézet neve: »Julianeum« lesz, melyet az iskolatestvérek fognak vezetni Angyal Pál dr. pécsi jogakadémiai tanár szellemi felügyelete alatt. Az intézetet 150 gyermek befogadására rendezik be. A püspök ezen adománya körülbelül 250 ezer koronát képvisel. A budapesti Katholikus Patronage Egyesület képviseletében gróf Pálffy Sándor elnök kötötte meg a püspökkel a szerződést. — Tflrr István szobra Baja törvényhatósági joggal felruházott város közönsége elhatározta, hogy nagynevű szülöttének, Türr István vitéz tábornoknak ércszobrot emel. Dr. Hegedűs Aladár kir. tanácsos, Baja város polgármestere felhívást küldött Tolnavármegye törvényhatósági bizottságához, melyben a vármegye segélyét kéri a szobor felállításához. — Köszönet Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága 50 koronát adományozott a berlini »Magyar- Osztrák Segélyegylet« javára, mely adományért a főkonzul a törvényhatóságnak meleghangú levélben mondott köszönetét. — Második gyógyszertár Dombóváron Hóber Kálmán oki. gyógyszerész, budapesti lakos engedélyért folyamodott a belügyminiszterhez, hogy Dombóváron felállíthassa a Il-ik gyógyszertárt. A miniszter Hóber Kálmán kérvényét véleményezés végett leküldte a tolnavármegyei közegészségügyi bizottsághoz.
