Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

KÜLÖNFÉLÉK Halottak napján. Irta: Herczeg Ferencz. Kérlek, kedves olvasóin, ne dobd el boszu- san ezt a lapot, hanem szenvedd el néhány percig a kellemetlen érzést, mellyel a keserű és megszégyenítő igazságok feszegetése jár. Hatalmas tüntető menet vonul el lelki szemeid előtt. A tüdővészesek tüntető menete. Nyolcvanezer ember, a kinek szemében már ott vibrál a halálos félelem. Órákon át látod őket vánszorogni és a rettenetes menet még sem akar véget érni. Fakó arcú, horpadt mellű parasztok, kiknek sovány vállaikról oly furán lóg a cifra szűr. Elaszott úriemberek, a kik fázva vonják össze prémes kabátjukat. Munkás­emberek, a kik erőtlenül vonszolják maguk után a nehéz csákányt. Azután a 'huszesztendősök serege ! A fiatal leányok, a kik menyasszonyi ruhába öltöztek és rémüldözve kacérkodnak a halállal. A nyurga fiuk, kiknek szivében forró vágyak lobognak és kiknek arca eltorzul a fé­lelemtől. A mit a hatalmas állam nem tud megcsi­nálni, azzal megpróbálkozik a gyönge társada­lom. A József Szanatórium Egyesület megra­gadó hévvel, bámulatos szívóssággal harcol az alattomos ellenséggel. Vezető emberei fáradha­tatlanul tervezgetnek. írnak, szónokolnak, iz­gatnak, kérlelnek és koldulnak, hogy felrázzák közömbösségéből a társadalmat. A szives olvasó most már tudja, hogy cikkem tulajdonképpen reklám-cikk akar lenni. Valóban az. Az életnek szeretnék reklámot csinálni a hálállal szemben. A reménynek, a verőfénynek a csüggedés s az árnyék princí­piuma ellen. A Szanatórium Egyesület egy meg- kapóan gyöngéd ötlete adta kezembe a tollat. Felhívást tesz közzé, melyben azokhoz fordul, a kik halottak napján virágot tesznek kedveseik sírjára. Ha mindenki csak egy virágszállal keve­sebbet fon koszorújába és az egy virágszál árát elküldi az egyesületnek, akkor megígéri, hogy megmenti ezer tüdőbeteg ember életét. Az enyészetet állítani az élet szolgálatába, a -halottam napját a reménység ünnepévé avatni: gyönyörű gondolat. A ki valaha már végig­szemlélte és végigszenvedte egyik kedvesének lassú elsorvadását, a kit tehetetlen fájdalommal töltött el egy ifjú élet korai elhamvadása : az meg fogja érteni a Szanatórium Egyesület szó­1908 október 29 vivőit ki magának és ő volt a járványbizott­mány elnöke, .vagy — amint ő magát elnevezte — a »veszteglő város táblabirája.« A népszerű­sége azon a vidéken már oly nagy volt, hogy a lázadó tótság mindennap beküldte a családja számára szükséges élelmiszereket, biztosítván őt, hogy neki és családjának bántódisa még akkor sem lesz, ha a várost hatalmukba ke­rítik. Amikor a lázadókhoz szító városi szegé­nyebb nép telfegyverkezve állott a vármegyeház előtt a legelkeseredettebb hangulattal eltelve, Kossuth Lajos a vármegyeház erkélyéről lán­goló beszédben hívta föl a népet, hogy álljon fagyverbe az ostromlók ellen. A beszéd óriási hatást keltett, egy csapásra megfordította az elégedetlenek hangulatát, Kos­suth szavára polgárőrséggé alakult és az idő­közben megérkezett katonasággal szét is verte az ostromló tömeget. Kossuth Lajos nevét szárnyára vette a hir és a szellő gyorsaságával vitte az egész országba széjjel. Ez volt Kossuth Lajosnak első olyan sze­replése, amely felé fordította az ország figyel­mét. A sátoraljaújhelyi vármegyeházáról indult el, hogy a pozsonyi diétán mint a távollevők követe megkezdje tüneményes, ragyogó pálya­futását és a nép fölszabadítását. Sz. Á. dr TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY zatát. S a ki megérti, az hozzá fog járulni a nemzet szégyenfoltjának letörléséhez. (A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület cime Buda­pest, IX., Lónyai-utca 47.) * Herczeg Ferencz- e gyönyörű cikke még azoknak figyelmét is felkölti a szép társadalmi munka iránt, a kik eddig késlekedtek. Örömmel írjuk, hogy megyénk és városunk kiveszi részét ebből a mentési munkából. A gyűjtés eredmé­nyét lapunkban közzé fogjuk tenni. Vajha mindenki megértené a megkapóan gyöngéd ötletet: egy virágszállal kevesebbet kell kötni a kegyelet koszorújába s ezt az egy virágszálat átadni a halál jegyeseinek élete meg­váltására ! . _____' Sá ntaságom. Emlékezés Deák Ferencre. Irta: Vámbéry Ármin. Nem közönyös előttem, hogy Deák Ferenc Közép-Ázsiából visszatértemkor jóságával el­halmozott és alkalomadtán, akár szobájában, akár a Városligetben szívesen hallgatta úti él­ményeim elbeszélését. Egyszer Szentiványi meg­kérdezte az öreg úrtól, mért kedvel engem annyira, amire Deák azt válaszolta: »Azért, mert ez az ember másodfél lábbal (célozva sán­taságomra) többet járt, mint más ember két lábbal.« Hát bizony a sántaságom nemcsak hogy nem ártott, hanem hasznomra volt, mert ha nem lett volna testi hibám, a turkomán ember­rablók minden lelkifurdalás nélkül eladtak volna. Eltekintve ezen testi hibámtól, én csakis acél­egészségemnek köszönöm az egész pályafutá­somat. Szerintem az egészség azon sziklatalaj, melyen legnagyobb biztonsággal építhetjük jövőnk legbátrabb reményeit is, aki a küzdő emberségen segíteni akar, az legcélszerűbben cselekszik, hogyha szanatóriumok és kórházak létrehozása és fentartásában fáradozik. — Arckép-leleplezés. Mint már múlt szá­munkban előre jeleztük, e hó 25-én leplezték le a szekszárdi munkásbiztositó pénztár elnö­kének Mehrwerth Ferenc kir. kereskedelmi ta­nácsosnak olajfestményü arcképét. Az ünnepé­lyen, mely a pénztár hivatalos helyiségének tanácstermében folyt le, az igazgatósági tago­kon kívül megjelentek a város társadalmi és hivatali előkelőségeinek legkiválóbbjai. Ott lát­tuk Eazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, Ágoston István táblabirót, Kövessy Ödön, Sala­mon Iván, Mirth László, Markovits Lajos tör­vényszéki bírákat, dr. Szentkirályi Mihály pol­gármestert, Janosits Károly főjegyzőt, Racz Jó­zsef rendőrkapitányt, dr. Leopold Kornél ügyvé­det, Ferdinánd János, Schneider János pénzügyi számvizsgálókat, Udvarhelyi József számellenőrt, stb. stb. A diszgyülést Andre István alelnök nyitotta meg, mig a leleplező ünnepi beszédet Várkonyi Sándor titkár mondotta. Az elnököt a tisztelet és szeretet eme megnyilatkozása igen meghatotta s csak rövid pár szóval mondott köszönetét az ünneplésért. Az ünnepség befe­jezte után a polgári olvasókörben 40 terítékes ebéd volt, melj en több mint 30 érdekes és szi­porkázó fölköszöntőt mondtak. _ Pápai Jubileum. A szekszárd—belvárosi és a béri Balogh Ádám-utcai róm. kath. tanu­lók múlt pénteken szép ünnepséggel ülték meg X. Pius pápa 50 éves papi jubileumát. Reggeli 8 órakor ünnepi nagy misére gyűltek egybe az összes tanulók, melyet dr. Fent Fe­renc plébános, szentszéki ülnök végzett. Mise után a gyermeksereg impozáns hosszú menet­ben pápai és két nemzeti zászló alatt levonult a kath. körbe, ahol elénekelték a pápai Him­nuszt, majd többen szavaltak. Várkonyi Sándor tanító feolvasta a pápa gyermekéveit, dr. Fent Ferenc plébános, iskolaigazgató pedig ^ szép beszédben a pápáról beszélt. A lélekemelő ün­nepélyt a Himnusszal fejezték be. Folyó hó 16-án a Szekszárd-újvárosi iskolában is meg­ünnepelték a pápának 50 éves jubileumát, mely alkalommal Bállá Sándor újvárosi tanító a gyermekek felfogásához mért beszédben mél­tatta a nap jelentőségét. Q kJ — Kinevezés. Gróf Apponyi Sándor főis­pán Kenézy Lászlót az árvaszéknél megrüsedett gyakornoki állásra kinevezte. — Az országgyűlés koszorúja A Petőfi- család összegyűjtött hamvait múlt pénteken temették el a kerepesi temetőben a kijelölt dísz­sírhelyre. A hamvakat két díszes koporsóba zárták. Az egyik koporsóban Ssendrey Júliának és Petőfi Zoltánnak hamvait helyezték el, a másik koporsóba pedig Petrovics István, Petro- vics Istvánná és Petőfi István földi maradványai kerültek. Prohászka Ottokár székesfehérvári püs­pök nagyszabású beszéd kíséretében beszentelte Szendrey Julia és Petőfi Zoltán koporsóját, Scholz Gusztáv evangélikus szuperintendens pe­dig a másik koporsó felett tartott szép beszé­det. Az országgyűlés koszorúját Rátkay László országgyűlési képviselő helyezte el a sírra. — UJ doktorok. Dr. Macaden Brutus és dr. Steinféld Géza szekszárdi Ferenc-kórházi ■ alorvosokat a budapesti kir. egyetemen a vizs­gáló bizottság az összes orvosi tudományok doktorává avatta. — Nyugdíjazott községi főjegyző. A tolna­vármegyei községi és körjegyzők nyugdíjalap­jára felügyelő választmány Elesz Pál tamási-i főjegyzőt — saját kérelmére — 2362 kor. 50 fillér évi nyugdíjjal nyugdíjazta. — Községi jegyzőválasztás. Kisszékely község képviselőtestülete a megüresedett jegy­zői állásra Zarubay Ferenc simontornyai se­gédjegyzőt, Zarubay Ferenc szekszárdi nyug. postamester fiát választotta meg. — Szabadjegy az alispánoknak. Jövő év­től kezdve nemcsak a főispánoknak, hanem az alispánoknak is lesz szabadjegyük, amelyeket törvényhatóságuk területén és Budapestre és vissza való utazáskor használhatnak. — A gazdasági cselédtörvény. A föídmive- lésügyi miniszter értesítette az alispáni hivatalt, hogy az uj cselédtörvény november 1-ével lép életbe. Felhívja, hogy erre a munkásokat külön is figyelmeztesse, valamint a bíróságokat is, hogy november 1-től cselédkönyv nélkül mun­kást szerződtetni nem szabad. — mikor lesz az nj választás? Bizonyára sokan lesznek, akik érdeklődnek eziránt a mi városunkban és vármegyénkben is. Hát meg­súgjuk, hogy az uj választási törvény alapján az első általános képviselőválasztás 1911. má­jusban lesz. A törvényjavaslat törvényerőre emel­kedéséig ugyanis előreláthatólag elmúlik a jövő esztendő s csak a szentesített törvény alapján rendelheti el a belügyminiszter a választók név­jegyzékének összeírását, ami nagy időt vesz igénybe, mert körülbelül 4 millió szavazót kell összeírni. — A vármegyei tisztviselők lakbére. A belügyminiszter a következő rendeletet bocsá­totta ki. 122,7331908. Az 1908. évi állami költ­ségvetésről szóló 1908. XXVII. törvénycikk §-a értelmében az 1893. IV. törvénycikk hatálya alá tartozó állami tisztviselők, altisztek, szol­gák részére az 2908. évi IV. lakbérnegyedtől kezdve az állomáshelyüknek ujonan I—VII. lak­bérosztályba sorozásával magasabb lakpénzek állapíttattak meg. Az 1604. X. törvénycikk ér­telmében ezen rendelkezés a vármegyei tisztvi­selők, altisztek és szolgákra is kiterjed. A vi­déki állomáshelyeknek a minisztérium által a H—VII. lakbérosztályokba sorozása ugyan még nem történt meg, azonban, hogy az egyes állo­máshelyeknek lakbérosztályokba végleges be­osztása után a vármegyei alkalmazottak részére még a folyó évre esedékes lakpénztöbbletük késedelem nélkül megállapíthatók és utalvá­nyozhatok legyenek, felhívom alispán urat, hogy a vármegye alkalmazásában levő tisztvi­selők, altisztek és szolgákról kimutatást szer- kesztessen és azt, az adatokat igazoló aláírá­sával hozzám sürgősen terjessze fel. Egyben meghagyom azonban alispán urnák, hogy azok­ról a tisztviselők, altisztek és szolgákról, akik jelenlegi állomáshelyükről, az illető állomás­

Next

/
Thumbnails
Contents