Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-08 / 41. szám
XXXVI évfolyam 41. szám Szekszárd, 1908 október 8 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű hirdetések es pénzkflldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/, évre 6 K, ‘/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Vízvezetékünk, csatornázásunk. Midőn városunkban a hosszú ideig vajúdó ártézi kút fúrása olyan rendkívül jól sikerült, a váios fejlődését szivén viselő minden szekszárdi polgárnak azonnal az ötlött az eszébe, hogy ezt a nagymennyiségű és e mellett kitűnő ivóvizet a város minden polgárának könnyen hozzáférhetővé kell tenni. A müveit nyugoti államokban, a magas fejlődési fokon álló városok mind vízvezetékkel vannak ellátva. A városok életében, azt lehet mondani, a csatornázás és vízvezeték megteremtése a legnevezetesebb fejlődési momentum. Amidőn ártézi kütunk hatalmas víztömegét megpillantottuk, szivünk hevesebben dobogott, mert arra gondoltunk, hogy városunk a fejlődés terén nagyot szökött előre. Azt hittük, hogy a vízvezeték és csatornázás kérdése városunkban most már könnyen megoldható lesz s ezzel városi életünk fejlődésének a kultur- városokéhoz hasonló fejlődést biztosíthatunk. A viz már 200 napja ront föl a földből iszonyú erővel. Ez alatt az idő alatt már 4 és tél millió méterköb Viz került ki a kutból. Ez egy kis Balaton. Már-már aggódva beszélgettek itt is, ott is a füstbe ment vízvezetékről. Sokan azt hitték, hogy meg van a pompás ártézi kút, de biz itt vízvezeték egyhamar nem lesz. A város vezető embereitől, de különösen a polgármestertől várta mindenki ez irányban a kezdeményezést. Végre ebben a dologban is megtörtént az első lépés. A polgármester felkérésére megjelent városunkban Becsei Antal mérnök, specialista. Kizárólagosan vízvezetékek tervezésével, fölállításával foglalkozik. A tolyó hó 3-án délután 3 órakor tartott képviselőtestületi gyűlésen jelentette ezt Szentkirályi Mihály polgármester a város képviselőtestületének s hozzá tette, hogy a gyűlés bezárása után nevezett mérnök el fogja mondani véleményét, tapasztalatait a felállítandó szekszárdi vízvezetékről. Én most arra törekszem, hogy Becsei Antal előadását minél hivebben visszaadhassam, hogy a nagy szüreti munka miatt csekély számban megjelent városi képviselőtestületi tagokon kivüi a város minden polgára megismerhesse az igen tanulságos s ránk, szekszárdiakra nézve annyira fontos előadást. Becsei Antal azon kezdette,; hogy mint mérnök kizárólagosan vízvezetéki dolgokkal foglalkozik. Ismeri honunk majdnem minden városának vízvezetékét. A legutóbbi vízvezetéket Eperjesen ő tervezte s ő állította fel. A magyar városokban a vízvezetékek fölállítását többnyire valami katasztrófa, előzte meg..Nagy tűzvész, nagy járvány. Csak mikor a lakosság már keresztül. ment valami nagy szenvedésen, akkor szánta rá magát a gyökeres védekezésre.". Pécsett tífuszjárvány, Eperjesen rettenetes tűzvész előzték meg a vízvezeték, megteremtését. A kutak vize a talajvíz emelkedésével és csökkenésével emelkedik vagy csökken; Ha magasan áll a talajyiz-, könnyen mágába veszi a földből leszivárgó mérges, ártalmas, betegségeket előidéző anyagokat. Szék- . szárdon az alsó városrészben olyan kutak van-' nak,; hogy azoknak vize valósággal köZegész- ségéllenes. A felső városrészi kutak vize elég jó, de ezek a kutak nagyon mélyek, ma már nevetséges annyi emberi erőt pazarolni a viz előteremtésére akkor, a mikor azt könnyebben is elő tudjuk teremteni. Az emberi erőt másra jobban értékesíthetjük. Közegészségi és emberi munka kimélési tekintetben tehát kell Szekszárdnak vízvezeték. Tűzvész elleni védekezés miatt, azt hiszi, hogy azt mondania sem kell, hogy mennyire fontos a vízvezeték. Úgyszólván percek alatt fogható el a tűz, ha vízvezeték áll rendelkezésre. Mi az a néhány hordó viz, ami elő van írva, s amit ma, igen sok helyen, nem is tartanak készletben ? 2—3 ház égésénél már meg van r. vízhiány. A tűz elleni védekezés céljából is kell tehát a vízvezeték. Felhozza még, hogy éppen tegnap látta Szekszárdon, amint egy csapat cigány a kut- tftál vizet ivott, minden cigány végignyalta a cső szélét s azután húzták ugyanazon a kúton kannákba a cselédek a vizet s vitték haza a gazdáiknak inni. így terjesztik a kutak a ragályos betegséget. Áttér a vizmü felállítására. Első a vizbeszerzés. Az itt már meg van. Nem hiszi, hogy a kút vize apadna, még egyszer meg kell mérni. Az ártézi kutak vize nem szokott fél éven túl apadni. Meglehet, hogy még nő a viz bősége. De tegyük fel, hogy valamelyest apadna. Könnyen lehet ezen segíteni egy másik ártézi kút fúrásával. De erre nézete szerint itt nem lesz szükség. A második része a vízműnek a csőhálózat. Ezt meg kell csinálni és pedig olyan terjedelemben, hogy minden városi polgár, szegény és gazdag, közeli és távoli egyaránt hozzá juthasson a jó vízvezetéki vizhez. A harmadik rész a tartány. Nézete szerint Szekszárdnak 600 méterköbös tartány elég volna. Ezt olyan helyen kell elhelyezni, hogy a viz saját nyomása folytán a város minden pontjához oda folyjék. E tekintetben Szekszárdnak szerencsés fekvése van. mert közvetlen mellette van a Bartina hegy, 1 melynek az oldalán jól elhelyezhető a tartány. Felemlili még, : hogy ha Szekszárd vízvezetéket csiná.tat, vele egyszerre csatornázást csináltasson. Nem mondja, hogy az egész várost csatornáztassa, de a csatornahálózat főrészét okvetlenül csináltassa meg, m^J*t ezen. a város igen sokat nyer. Áttér a költségek fedezésére. Eperjesen 3- osztályba van osztva a lakosság. Az I.: osztályban 1 helyiség után - 1 évre 1 kor. 72 fillért "fizetnek a közkutak használatáért. Például: egy városi polgár, akinek 1 szobája, 1 konyhája s egy istállója van, az fizet évenkint háromszor 1 kor. 72 fillért. A II. ősz-, tályban egy helyiség után 2 kor. 58 fillér jár. Ez a város belső területén van. A III. osztályba tartoznak azok, akik lázaikba, szobáikba bevezettetik a vizet. Ezek 1 helyiség után 3- kor. 44 fillért fizetnek, de csak általános vizdij fejében, úgy mint a tohbi városi lakosok. Az általuk, saját helyiségeikben elfogyasztott vizet azonban tartoznak külön megfizetni. Ezekre, a kétségkívül vagyonosabb városi polgárokra a vizdijat óra szerint, helyiségek száma szerint, csapok száma szerint lehet kiróni. Szerinte leghelyesebb a dijat vízmérő órával számítani. Eperjesen 1 hl. vízért ezek 2 fillért fizetnek. Egy családnak egy évre 1000 hl. viz után 20 koronát kell fizetni. Eperjesen a lakosság meg van elégedve a vízzel s a vízművel. A mü két évvel ezelőtt lett felállítva, éppen ezért hivatkozik e vízműre. Ma már elhatározták a kibővítését, mert az első két év igen szép erkölcsi és anyagi haszonnal záródott. Egy pár szót még a csatornázásról. A főbb csatornákat a vízvezetékkel* egyszerre kell elkészíteni, mert a vízvezeték használata közben felgyülemlő vizet el kelt* vezetni. De tanácsos ezt azért is egyszerre csinálni, mert később kétszeres összegbe kerül. Pedig előttünk vannak a példák, hogy mindenhol, a hol vízvezetéket készítettek, néhány évre rá megcsinálták a csatornázást is. A vízvezeték fölös hasznát csatornahálózat készítésére lehet fordítani, mert azt határozottan meri állítani, hogy a vizvezeté. a városnak hasznot fog hozni Leopold Kornél azt a kérdést intézi az előadó mérnökhöz, hogy e téren szerzett tapasztalatai szerint legyen szives megmondani, hogy nem volna-e tanácsos a vizmü felállítását 50 vagy 60 évre átadandó joggal együtt vállalkozóra bízni. Az előadó szerint ilyen esetek már fordultak elő honunkban. így létesült Arad és Győr vízvezetéke. Győr most akarja visszaváltani, Arad pedig rettenetes bonyodalmas pör- ben áll az engedményessel. A vízvezetékhez annyi fontos érdeke fűződik egy városnak, hogy az e feletti rendelkezési jogot nem tanácsos másnak eladni, legkivált akkor, amikor a városnak az minden bizonnyal jövedelmet fog hozni. Az előadás után a polgármester megköszönte az előadónak a fáradságát. Még egy ideig apró csoportokba verődve beszélgettek a megjelentek vízvezetéki ügyekről, majd szétoszoltak. Arra a kérdésre, hogy körülbelül menynyibe kerülne ez a vízvezeték, a szakértő azt felelte, hogy 220—240 ezer-koronába. Közreadtuk a tanulságos s ránk nézve igen fontos előadást. A kik ott voltunk, mind azzal az óhajjal távoztunk, hogy báiwak a j<T ártézi viz itt bugyogna már a csapokon az utcák sarkán. K D Házavatás. Októberi vasárnap délután. Verőfényes őszi napsugár. Hulló sárga levelek. Féhérruhás lányok. Ünneplőbe öltözött legények. Mosolygó arcok. Cigánymuzsika . J . Ezek képezték a keretét annak az egyszerű és mégis szép ünnepségnek, amellyel a szekszárdi' református olvasókör fölavatta uj körhelyiségét.— . ... _ De mintha nem is egyszerű 'házavatás lett volna ez az ünnepély, mintha nem is közönséges költözködést jelentett volna az a szűk keretek között lefolyt szerény parádé. Több volt az ennél 1 Azt láttunk ott, amit az önzés, az irigység, ellenkező vallási" és politikai meggyőződések mindinkább kiölnek az ember szivéből: szeretetett . - .
