Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
X X XVI. évfolyam 38. szám Szekszárd, 1908 szeptember 17 Függetlenségi és 48-as K'ossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bereredj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű intézendők Glosszák. Summum ius, summa irűuria. Ezzel fejeződik be egyike annak a három levélnek, amiket a vármegye különböző részeiből a szolgabirák tömeges áthel)ezése ügyében kaptam. Mert szoktam kapni leveleket a közönség köréből. Iníormálókat, búzáitokat, meg persze olyanokat is, hogy majd betörik a fejem. — Megragadom az alkalmat, hogy az előbbiek küldőinek köszönetemet fejezzem ki. Ami pedig a fejbetörést illeti, keltőn áll a vásár. Egyen, aki akarja s egy másikon, aki hagyja. A kilencvenes években az egész országb-n divaiban volta: »Ne hagyd magad Schlesinger! — Annyit hallottam, hogy úgy vagyok vele, mint az egyszeri barát a lencsével: vérré vált bennem. Nem a Schlesinger, hanem a ne hagyd magad. A legelső levél február 4-én érkezett. Szól pedig ekképen: Örömmel olvasom cikksoiozatát a lezajlott megyei választásokról. Hogy a függetlenségi 48-as párt minél kevesebb számban jöjjön be, még az is el lett követve, hogy a különböző bizottságokba nem megyei bizottsági tagok lettek beválasztva Simontsits ajánlatára és pedig a központi választmányba Dőry Hugó, Perczel József és mások. Mit szól ehez a főispán? — Hogy a főispán mit szólt, nem tudom; de az inteligens közönség mindjárt arra gondolt, hogy az uj mama kedvencei: Károly és Kornél — Hugóval megszaporodtak^ Elcsépelt dolog, sőt banális közhely már, de nagyon találó s ezért használom: hogy mint derült égből a villám, olyan váratlanul jött a főispáni mezbe bujtatott alispáni ukáz a tömeges áthelyezésről. — Dőry Hugónak szolgabiróvá történt megválasztása után úgy szólva azonnal. Tolna- vármegyében évtizedek óta legfölebb egy-egy szórványos áthelyezés volt csupán. A szolga- birók tehát úgy rendezkedtek be, mint aki majd akkor megy tovább székhelyéről, ha máshova főszolgabíróvá választotta a közgyűlés. — Egyik házat vett, a másik szőlőt is, a harmadik, a negyedik városban saját kényelmére, falun az egyedüli valami: az otthon megvalósítására a máséba tetemes beruházásokat eszközölt. És igy tovább. A szolgabirók áthelyezésének joga föl- tét'en. Nem is ehez szólok, hanem a módhoz, a mikénthez, amely szerint e jog a hájjal kentek részéről a helyi viszonyokkal nem ismerős főispán által gyakoroltatva lett Voltak már tömeges áthelyezések pél- dánl Baranyában is, Zalaban is, Veszprémben is, — de nem máról-holnapra, nem váratlanul, nem per sutty, nem akként, amint az orthodox liberális alak: Suttyon- berky Dárius teszi az inasával az utolsó órában: »Pakolj, Pista!« Hanem igenis a főszolgabirák megkérdezése után, a vármegye közgyűlésén nyíltan bejelentve és időt engedve az áthelyezetteknek, hogy a ház, a szőlő, az ingatlanságok eladására, újabb lakók keresésére, nyerésére, az uj legszűkebb hazába anyagi veszteség nélkül való köl- iözködhetésre. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ »A közérdek kívánta az áthelyezést; módot kell nyújtani, hogy a szolgabirák minél több járást ismerjenek, csak igy lehet belőlük jó főbíró*. —f Ez a bevallott érv. —- Szép. — Hanem hát honnét van, hogy erre csak negyven év múlva, az uj szol- gabiró megválasztása után jöttek rá ? Honnét van, hogy amire negyven évig szükség nem volt, az most egyszerre elengedhetlen szükséggé vált? Nem közérdek ez, hanem takaró a vakulj magyarhoz címzett vegyes kereskedésből, A közérdek látszatával szegélyezett tóga, amely alatt azonban minden ép szem látja a lólábat: a magán érdeket a személykultuszt. Igen, a személyi, a családi tekintetek! A vármegyék e legnagyobb s legjellemzőbb betegsége. Helyesen mondja az egyik levél- iróm, hogy az intézők különbséget tettek kucsirozó és nem kucsirozó szolgabirók között. Azok maradnak, ezek masíroznak. — A két méltóságos szolgabiró megkiméltetik, a négy tekintetes kíméletlenül mozgósittatik. Hát — a korszerűségről nem is beszélve — nem nobilisabb lett volna az egyiknél különben is csak vélt titulus helyett a szolgálati időt tekinteni? Ha már az a közérdek a valóságban csak kétharmadrészben kívánja a más járás megismerését, — a két legidősebb szolgabirót kellett volna meghagyni a helyén, nem pedig a náluknál tetemesebben fiatalabb br. Fiáthot, dr. Bernáthot. Beszélik, az is közre játszott, hogy egy-két szolgabiró nincsen jól társad3lmilag a főszolgabiróval. De hát ehez a privát dologhoz az intézőknek mi köze? Teljesítették azok a szolgabirók a hivatalos kötelességüket ? Igen. Avagy a társadalmi feszültség miatt lett, volt zökkenés a hivatalokban? Nem. Miért tehát a hivatalos orroknak bele- ütése a nem hivatalos tálba ? Nagy zerü ! A vármegye két ezer meg nehány száz koronát fizet a szolgabiróinak ; s ezért az igazán szerény dijjazásért még egyéni érzelmüket is ki akarja árendálni, le akarja magának kötni, nemcsak az illetők szaktudását, fizikai erejét. Igazi középkorias felfogás. A közérdekkel való visszaélés alaposan megboszulta magát. A mozgósitási rendelet következtében egyelőre az egyik járásban sincs meg a szabályszerű tisztviselői létszám. A tamásii járásban pláne nincsen se főbíró, se szolgabiró, az egész járást a közigazgatási gyakornok vezeti. Most, hogy szorul a kapca, most előveszik; hanem már kétszer megbuktatták, sót ami már volt : t. szolgabiróvá sem neveztették ki. — Öt hét után még egyik áthelyezett szolgabiró sem foglalta el a helyét. S mint hallom, a két legidősebb, igazán tehetséges, munkás és hasznavehető szolgabirón hónapok múlva sem lesz végrehajtható a velük szemben csakugyan drákói Ítélet. Inkább megválnak állásuktól, amelyet mindig kifogástalanul töltöttek be. Ez aztán bölcsesség! A régi kiszolgált, bevált erőket kiszekirozzák s hoznak helyükbe majdkezdő, járatlan, gyakorlatlan fiatalokat. És mindez miért? Hogy egy előkelő rokonságú, nagy családi összeköttetésű fiatalember a közpohtban legyen, maradjon. Szabó Károly és társai, ti megtévelyeMegjeien hetenként egyszer, csütörtökön Elöflzetésíi ár: Egész évre 12 R, 1 , évre 6 R, évre | R Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 R 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 R 74 f, minden további. 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkiiit 30 -IjHé dett negyvennyolcasok — most tapsoljatok, mo t vivátozzatok ! .. . Mányoky Gyula dr. Jegyzőkönyv. (Föl} tatás.) Az a vélemény, mely szerint szövetségünk hanyatlóban volna, épen nem felel meg a valóságnak s az egész csak tájékozatlanságon alapszik. Mert 15 éves fennállásunk óta, amióta ugyanis a vagyon és életmentés nemes szolgálatában mint szövetség működünk s a községek ellenőrzését kezünkbe vettük, oly haladás és eredményt tudunk felmutatni, amely mellett pl. szomszédos vármegyénk, Baranya vármegye szövetsége a Pécsett, 1908. julius 23-án megtartott közgyűlésének titkári jelentése szerint még csak a kezdet kezdetén van. 3. Elnök jelenti, hogy a tűzfelügyelők jelentése kettő és pedig a dombóvári és a völgy- ségi felsőjárás kivételével a mai napig beérkeztek. Minthogy azonban a jelentések egy része csak az utóbbi időben érkezett be s azok tüzetes átvizsgálására kellő idő nem volt, teljes kimeritő jelentést ezekről nem tehet. Csik József völgységi felső'árási tűzfelü- gyelő megjegyzi, hogy ő jelentéseit f. hó 19-én Bonyhádon postára adta. Utasítja a közgyűlés a tűzfelügyelőket jelentéseik pontos beküldésére, hogy az elnökség részéből szükséges esetleges intézkedés haladéktalanul megtétethessék. A jelentések tüzetes átvizsgálásával s a kívánt intézkedések megtételével a közgyűlés az elnökséget megbízza. Pénztárnok előterjeszti a múlt évi szám- adásokat4. A számadások megvizsgálására Bereck István és Máté Károly küldettek ki, kik a vizsgálat eredményekép megállapítják, hogy a szövetségnek volt a múlt évben bevétele: 2264 korona 94 fillér kiadása: 824- » 47 > pipi440 47 * a pénztári maradvány, azaz Egyezernégyszáznegyven korona 47 fillér. Ezen kivül van a szövetségnek még 36 kor., azaz Harminchat korona követelési hátraléka. A kiküldött bizottság a pénztári naplót s a számadásokat helyesen vezetettnek találja s azon megjegyzéssel, hogy a pénztári maradvány, illetve az erről szóló takarékpénztári betétkönyvecske elnök urnák bemutandó lesz, — pénztáros részére a felmentvényt megadhatónak véleményezi a szokott óvás fentartása mellett. Közgvülés a pénztár vizsgáló bizottság jelentését tudomásul veszi s utasítja pénztárost, hogy pénztári maradványt, illetve az erről szóló takarékpénztári könyvecskét elnöknek mutassa be. Ennek megtörténte után pénztáros részére a felmentvényt megadja. 5. Elnök jelenti, hogy a szakcsi és zombai tagtestületek kérvényt nyújtottak be az iránt, hogy a legközelebbi közgyűlés helyéül Szakcs, illetve Zomba község tűzessék ki, Miután Szakcs a közgyűlés színhelyéül leendő kitűzését már több izben kérte s a közgyűléssel kapcsolatban zászlószentelési ünne
