Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-08-27 / 35. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY fejlődését, mert a szegénység okuláréján keresztül lehet legjobban meglátni az igazságot és jogtalanságot; igy csak továbbra is megmaradunk a panaszkodók pártfogása mellett s mintegy szüntelen meg-megujuló refrénként ismételjük : »Béküljünk ki!« CetS-C8S. Glosszák. A Közérdek augusztus huszonkettediki számában dr. Bitter Károly egy pattogó kiruccanást intéz ellenem. Azért pedig, mert a Tolnamegyei Közlöny augusztus tizenharmadiki számában azt írtam dr. Schwetz Antalnak, hogy ne törődjön a bonyhádi Bitter-féle kezdetleges glosszautánzatokkal. A tisztújító közgyűlésen a főispán szavazati jogot engedett a leköszönt tisztviselőknek, Dr. Schwetz ez ellen fölebbezett. Fölebbezését a Tolnamegyei Közlöny január kiíencediki száma hozta. Tőlem ugyanezen számban jelentek meg először glosszák; a január tizenhatodiki számban pedig másodszor. Tiz, illetőleg három nap múlva a Bonyhád és Vidéke január tizenkilen- cediki számában pedig ez: »Glosszák Schwetz Antal fölebbezéséhez. Irta : Bitter Károly dr.« — Azt mondja, nem utánzott, csak közös forrásból merített. Elhiszem. Készséggel. Úgy látszik azonban, hogy közvetlenül én utánnam. Csak utánmerités van tehát. Európa nyugodtan al- hatik. Huszonnyolc éve vagyok az újságírói-tolinak szeretettel dolgozó közkatonája. Ha nem voltam volna is rovatvezető, meg laptulajdonos- szerkesztő, — annyi gyakorlottsággal mindenesetre köll birnem tehát, hogy megtudjam ítélni: jó-e egy cikk, vagy még csak kezdetleges ? A járatos irő nem ir egy társadalmi és szépirodalmi újságba akként, amint egy szaklapba szokás. A bonyhádi glosszák szerzője pedig úgy irt, mintha a Jogtudományi Közlönybe szeretett volna Írni. Analógia iuris, per analo- ~giam legis, expressis verbis, tényálladék, jogterület, törvény, rendelet, Grecsák, döntvény, citatum, meg citatum; no meg ásitás, és félre- dobás. Ez az eredménye a nagyképüsködő cikkeknek a közönségnél. Mert ezt kell néznie az újságírónak. A közönséget, aki a pénzéért szórakozva tanulni akar; nem pedig unatkozni és hortyogni. Egyebeket nem is említek. Mucsán bizonyára nagy hatást keltett nyilatkozatában azt mondja, hogy ő az egyéni érzékenységet respektálta. íme. »Miért is elmellőzöm és nem kutatom, hogy mi vezette Schwetz Antal drt és társait a kérdés fölvetésénél, mert talán kicsinyes, az elvi szempontokat mélyen megalázó motívumokat, a politikai szenvedélytől felkorbácsolt okvetlenkedö gáncsvetést kellene megállapítanom.« Ez igenis kicsinyes személyeskedés és még kicsinyesebb okvetetlenkedés. Sőt megfeledkezés arról a regard-ról, amellyel a patvarista egykori principálisával szemben élete alkonyán is tartozik. Megjegyzésemnek a háttere ez. Az elegáncia- és hidegvérmentes nyilatkozatban arról is van szó, hogy a Tolnamegyei Közlönyben megjelenni szokott cikkeim utszéli dudvák. — Elfeledve, hogy éppen a Közérdek irta rólam, hogy olvasni ugyan nem tudok, de írni igen. Ámde dr. Bitter Károly pár hőnap alatt megfeledkezett Bonyhádról is, amelynek intelligens, lelkem igaz örömére március idusát is megünnepelni szokott úri közönsége körében bizonyára csak azt tanulhatta, hogy a még csak az élet előszobájában levők legszebb és legkívánatosabb erénye a szerénység■ — Mélységes komikum rejlik abban, amikor fél év alatt két tojást kiadó jércike akarja kritizálni tanítani a már ezernél is többet világra hozott tyúkot. Hadat üzen az ő vélt lekicsinylésében ugyancsak ártatlan nevemnek is. Letagadja a végéről az y-1. Apponyi Géza gróf y-nal írja, Bitter Károly dr. csak z-vel. Szeretem, amikor a plebejus aristokratább az aristokratánál. — Tisztéit kegyed-nek is nevez. Fiatal s a világtól már is elmaradt. A kegyed már csak a szobalányi körökben szokás. — Ajánlja végül, indítványozzuk, hogy csak szamarak ujságcikkez- hessenek. Hát ez már nem kezdetlegesség: ez már idétlenség. És leszálás arra a közönséges nívóra, amelyre igazán jó ízlésű ember, csakugyan nem tévedhet — még kezdő tollforgató korában sem. Mányoky Gyula dr. Selyemtenyésztésünk 1907. és 1908-ban. Midőn 1880-ban a földmivelésügyi minisztérium újból szervezte a selyemtenyésztést és felállította a szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőséget, ennek működési körét kiterjesztették Horvátországra is. A múlt évben azonban Nikolics báni helyettes intézkedésére, a horvát kormány két ottani pénzintézetnek adta át a horvátországi selyemtenyésztést. 1907- ben Horvátországban 542 községben 11.113 család foglalkozott selyemtenyésztéssel és 195.288 kgr. gubót termeltek, mely után (a gubóraktárakban kifizetett munkabérekkel együtt) 513.882 koronát kerestek. Magyarországban 1907-ben 2372 községben 62.603 család 1.211,867 kgr. gubót termelt és ezután 2.471,716 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar után pedig kitett az összes kereset Magyarországon 3.960,150 koronát. 1908- ban csupán Magyarországban 2300 községben 75.000 család 1.427,000 gubót termelt és ebből 2.965,000 koronát kerestek. A A selyemfonóipar utáni kereset pedig hozzávetőleg 1.500,000 koronára tehető. Ezen összeg egész tüzetesen csak a naptári év végével állapítható meg. A fenti adatokból kitűnik, hogv Magyar- országon 1908. évben a tenyésztők száma 13.000 el, a termelt gubómennyiség 200.000 kgr .-mai és a tenyésztők keresete 500.000 koronával emelkedett az 1907 évi eredménnyel szemben. Selyemtenyésztésünk ezen emelkedése egyrészt annak tulajdonítható, hogy a múlt 1907. év mezőgazdaságilag kedvezőtlen volt és igy nagy számban voltak azok, kik a következő évben szerezhető első pénzt várták, mit a selyemtenyésztés ad. Másrészt annak a következménye, hogy az idei időjárás a selyemtenyésztésnek kiválóan kedvezett. A múlt század 80-as és 90-es éveiben szederfaállományunk nem volt teljesen kihasználva. Évről-évre tehát több szederfa állt rendelkezésre és ez volt a főoka annak, hogy selyemtenyésztésünk továbbfejlődésében mindaddig, mig az újabb szederfa ültetések ismét évről-évre nem fognak nagyobb levélmennyiséget adni a selyemtenyésztőknek. Külömben más gazdasági ágaknál is tapasztalunk hasonló ingadozásokat. így például az idén egyes vidékeken a búzatermés felére csökkent a múlt évihez képest. Ámde ezt nem a termelés hanyatlásának kell tulajdonítani, hanem az általános gazdasági viszonyoknak, az időjárásnak és egyéb tőlünk nem függő körülményeknek. A selyemtermelésnél időnkint tapasztalható ingadozások nem szorítkoznak tisztán hazánkra. Olyanok talán még nagyobb mérvben fordulnak elő más selyemtermelő országokban, így például Olaszországban 1893-ban 47.624,398 kilogramm gubót termeltek, mig ezzel szemben 1896-ban 14,537,000 kilogramm volt a gubóter- més. Francziaország guhótermése 1877-ben 11.400,456 kilogramm volt, mig 1876-ban csak 2.396,385 kilogramm gubót termeltek. Ha figyelembe vesszük selyemtenyésztésünk eddigi fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy annak újjászervezése, vagyis 1800 óta 1908. év végéig a selyemtenyésztéssel és selyemfonóiparral foglalkozóknak kifizetett kereset ösz- szege 79.581,415 koronára rúg, mi kétségkívül a jövőre nézve a legjobb reményekre jogosít. A „Bátaszéki Önkéntes Tűzoltó- testület“ zászlószentelési ünnepe. Ünnepi szint öltött Bátaszék községe folyó hó 20-án, Szent István napján. Nem csupán Szent István napja volt az, mely a lakosság ezreit kíváncsisággal eltöltve az utcákra és terekre csalta, hanem a bátaszéki önkéntes tűzoltóság e napra kitűzött zászlószentelési ünnepélyére s ezzel kapcsolatban a Tolnavármegyei Tűzoltótestületek Szövetségének megtartandó évi rendes közgyűlésére nemcsak a vármegyénk, de a szomszéd vármegyékből is megjelent tűzoltótestületek csapatainak trombita hangjai s a tűzoltó zenekarok vidám darabjai villanyozták fel az egész közönséget. Már 19-én délután és este számos vidéki tűzoltótestület érkezett meg, nagyobb számmal azonban 20-án reggel érkeztek. Az érkezők fogadására úgy 19-én, mint 20-án a bátaszéki önk. tűzoltqtestület zenekarral vonult ki az állomáshoz, ifiCSye a község szélére. Az érkezők sorában nemcsak a vármegyei testületeket láttuk, hanem a szomszéd vármegyék egyes testületéi, igy ó-becsei, apatini és sásdi testületek is óhajtották részüket kivenni bajtársaik szép ünnepélyéből. 20-án reggel 5 órakor a tűzoltó zenekarok harsogó trombitái ébresztették fel álmaiból a lakosságot. Ezzel kezdődött a mozgalmas nap. Tűzoltókkal tarkított néptömeg hullámzott az utcákon. Reggel 8 órakor gyülekeztek a csapatok a tűzoltószertár előtti téren, ahol minden egyes testület helye táblával volt megjelölve. Kilenc óra volt, amidőn megindult^ a menet a zászlóanyához, mely tisztséget Návay Emilné úrnő viselte. Festői képet nyújtott a menet, melynek élén mintegy negyven fehérbe öltözött koszorús leány haladt, utánuk következett négyes sorban a bátaszéki önkéntes tűzoltó egyesület csapata a még kibontatlan zászlóval s ezeket követték a többi, mintegy háromszáz főre menő — vidéki tűzoltók testületenkint. így haladt a menet a közönség ezreitől követve a zászlóanyáig, ahol a koszorús lányok egyike rövid, de szép beszéd kíséretében a zászlóanyának egy szép csokrot nyújtott át. Hangos éljenzés után indult meg ismét a menet a zászlóanyával együtt a róm. kath. templomba, ahol azután következett a zászló felavatása. 1lomeisz Ferenc bátaszéki plébános káplánjainak segédletével tartotta a misét s szentelte be az újonnan kibontott nemzeti szinü zászlót. Ezután Kaufmann Gyula helybeli káplán mondott igen szép alkalmi beszédet, melyet a nagyszámú közönség teljes áthatottsággal hallgatott. A templomi szertartások végeztével következett a zászlószegek beverése a templom előtti téren felállított emelvényen, ahol szintén a legszebb jelmondatok v-oltak hallhatók. Tizenegy órakor vette kezdetét a »Tolnavármegyei Tűzoltótestületek Szövetségé «nek közgyűlése, Boda Vilmos szövetségi elnök vezetésével. A közgyűlésen mint szövetségi tagok képviseltették magukat: a szekszárdi, tamási-i, dombóvári, bátaszéki, bonyhádi, bátai, decsi, paksi, dunaföldvári, őcsényi, faddi, simontornyai, 1908 augusztus 27 MIT 1GYIJKK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden küflőldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizek királya MÁGNES-Forrás. gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszűnteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás Milleniumi nagy éremme* kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható!« ir Főraktár: SALAMON TESTV ÉREK óévnél, S ZEKSZÁRDOIN.
