Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-06 / 32. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 augusztus 6 A magyar helyesírás. Kezembe került Vargha Damján dr. zirc- cist. rendi székesfehérvári főgimnáziumi tanárnak »A magyar helyesírás szabályai« cimü füzete. Tanári és tanitványi kapocs áll köztünk, mely nem tűri és nem engedi meg a »kritikát«. Elég Kritika erre azon körülmény, hogy ezen mun­kából ma már 28 ezer forog közkézen. 1p Nem is »kritizálni« óhajtok. Bár »kritikám« csak felemelő lehetne, a jeles mü kidolgozása, a kifejtett óriási munka, fáradtság tisztelhető, magasztalható volna csak, de erre az írónak szüksége nincs, mert a mü megírásakor, máso­dik bővített kiadásakor nem a könyvpiac, nem az »Üzlet«. lebegett .szemei -előtt,-hanem -az ön­zetlen hazaszeretet, a tudás- és ismeretterjesztés. Csupán ismertetni akarom a füzet tartal­mát, csupán hazafiui kötelességemnek kívánok eleget tenni, mikor erre felhívom a nagyközön­ség figyelmét. Tapasztalati tény, hogy a magyar helyes­írást százféleképen alkalmazzák. Egyik »régi­esen«, másik »uj módiasan«, egyesek »kiejtés« szerint,, mások »szóelemezés« szerint, némelye« az »akadémia«, mások ismét más és más sza­bályok szerint imák, nincs egyöntetűség, ami pedig egy nemzet életében végtelen károo. Ezen egyöntetűségre törekszik Vargha Damján! A tanulóifjúság kezébe is ragadta a füzetet s a vallás- és közoktatásügyi miniszter 6.'/1904. számú rendeleté’, el nevezett szerző óriási mun­kával egybeállitott szabályait engedélyezte is. A szerzőnél, vagy a Stephaneum nyomda részvénytársaságnál Budapesten csekély 1 kor. árban kötve, 70 fillérért fűzve kapható második, átdolgozott és bővített kiadás »A magyar he­lyesírás szabályai szó- és névjegyzékkel« cimü könyvecskének meg kellene lenni minden Írni, olvasni tudó ember birtokában, ott kell lennie minden iskolában, középiskolában, a tanítónak, tanárnak, tanítványnak egyaránt, hogy a magyar helyesírás egyöntetűsége egyszer már meg­valósulhasson. A kis könyveske szabályokat, szójegyzé­ket, idegen szavak írását s nézjegyzéket tartal­maz. A szabályok rövid, világos szavakban mindenki által megérthetők. Ezek tudása a magyar helyesírás alapfeltétele. A régi magyar családnevek ragozott alakjainak kiírására is külön szabályt állít fel s az összes szabályokat példákkal mintázza. A terjedelmes szójegyzék a magyar szavak özönét öleli fel. Akármely kétséges szó kiírá­sakor közibök tekinthetünk s ha egyet-kettőt nem is lelnénk fel, hozzájuk hasonló bizonyára százával található. Az idegen szók mellett a magyar értelmet is alkalmazza, különös figyelemmel a mükife- jezésekre. Megjelöli a magyarosan irható s az idegen írásmód szerint irt műszókat, szakki­fejezéseket, sőt még az idegen szóknál azt is jelzi, hogy azok mely nyelvből vétettek át. Végül a névjegyzék idegen irók és törté­nelmi neveket tár föl, százszorosán megkönnyítve az idegen nevek kiejtés utáni nehéz kiírását. Szedetném a könyvecske szabályait rész­letesebben ismertetni, óhajtanám a könyvecskét e lap hasábjainál sokkal szélesebb körben közölni, nem azért, hogy vevője legyen, mert hisz’ 28000 példány már is közkézen van, hanem egyesegyedül csak azért, hogy megszűnjék a százféle magyar helyesírás, hogy a rossz he­lyesírás könyvben újságban, hirdetéseken, cég­táblákon s mindenütt ne bántaná többé minden magyar szemét! Mert a másféle helyesírási mód mellett még sokkal nagyobb szegénységre vall a »rossz helyesírás«, mely lépten-nyomon még tanult embereknél is felüii a fejét! De hiszem, hogy minden magyarnak leg­első érdeke a magyar helyesírás s ha a köz­érdek nem viheti diadalra az egyöntetű magyar helyesírást, lépjen előtérbe mindenkinek a saját magánérdeke, szerezze be e ksskönyvecsket, Írjon eszerint, nehogy még az iskolás fiuk is piros ceruzával jelöljék meg uton-utfélen meg­lett emberek cikkeit, vagy egyébb dolgozatait, mert nem mindig »sajtóhiba« ám a »sajtóhiba« sem! Tanítók, tanárok pedig ha a tanulókat eszerint oktatják, nem kétlem, hogy az egy­öntetű magyar helyesírás ideje elérkezik. Grassns. KÜLÖNFÉLÉK — Szabadság. Horváth Ignácz lapunk fő­munkatársa, e hó 3-án három heti üdülésre Harkányba utazott. Távolléte alatt a főmunka­társi teendőket Ketskés Győző belmunkatárs fogja ellátni. .. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartja havi ülését, — Elnevezés ős áthelyezés. Gróf Apponyi Géza főispán — mint halljuk — Ferner Sán­dor központi főispáni dijnokot a bonyhádi fő­szolgabíró mellé írnokká nevezte ki, Tobiay János jelenlegi szolgabirói írnokot pedig a köz­pontba helyezi át. — Eljegyzések. Weise Izrael budapesti kereskedő eljegyezte Bauer Olgát Pincehelyről. — Borquet Sándor Jászberényből eljegyezte Botschadl Annuskát Alsónyéken. — Hivatalvizsgálat Gróf Apponyi Géza augusztus 1-én vizsgálta meg báró Jeszenszky György főszolgabíró, távollétében a gyönki fő­szolgabírói hivatalt. A vizsgálat egész nap tar­tott, a főispán mindent rendben talált, ami fölött elismerését fejezte ki br. Fiáth Elemér szolga- birónak. A főispán a főszámvevővel és titkár­jával az estéli órákban távoztak Gyönkről, ahol br. Fiáth Elemér vendégei voltak. — A szekszárd—bátaszéki vonal elsőran- gnsltása. A mi hírhedt csigavasutunkat, a sár- bogárd—szekszárdit — mint beavatott forrásból értesülünk — már a közel jövőben elsőrangú vonallá építik ki és rövid idő múlva létesül a bátaszék—mohács—baranyavári vonal is. Ezen vasúti vonalak kiépítése érdekében dicséretes lankadatlan tevékenységet fejt ki gróf Benyovszky Rezső, a kölesdi választókerület közszeretetben álló népszerű és kedvelt képviselője. Ha ezen nagyfontosságu és közérdekű vasúti ügy kivi­telre kerül, úgy vármegyénk közönsége a leg­nagyobb elismeréssel és hálával fog adózni a kölesdi kerület népszerű képviselőjének. Gróf Benyovszky Rezső befofyásának köszönhető az elhagyott kötesd—paksi törvényhatósági ut épí­tése is, melyet annak idejében a vármegye az építendő utak tervezetéből kihagyott, de ezt gróf Benyovszky Rezső orsz. képviselő meg- felebbezte és igy azután Kossuth Ferenc keres­kedelemügyi miniszter annak létesítését el is rendelte. — Két Jegyző választás. A Lestyán Dezső és Orünwáld Gyula nyugdíjazása következtében megüresedett pálfai és görbőbelecskai jegyzői állásokra a választásokat a múlt hónapban ej­tette meg br. Jeszenszky György a simontornyai járás köztiszteletben és általános szeretetben álló főszolgabirája. — A pálfai jegyzőségre a választás julius 27-én volt s arra Balogh János gyönki adóügyi jegyző, évekkel előbb pálfai segédjegyző választatott meg egy tüntető voks kivételével, minden szavazattal. Balogh János több mint félév óta Görbő-Belecskán volt he­lyettes jegyző s ott úgy megszerettette magát, hogy a belecskaiak küldűttségileg keresték föl a főszolgabírót, ne engedje elmenni tőlük, ne­kik ilyen jó jegyzőjük sohasem volt. A pálfaiak meg Balogh Jánoshoz menesztettek küldöttséget, hogy menjen vissza ő hozzájuk. A választás előtt való nap történt a sajnálatos eset, hogy a csendőröknek két garázda legényt leszurniok kellett. A választás után a főszolgabíró beszéf det intézett a képviselő-testülethez, kövessenek el mindent, hogy valahára legyen már vége a pálfai duhajkodásoknak. «Kíméljék a magyar vért*. Hisszük, hogy a tehetséges és agilis uj jegyző alatt majd csak megszűnnek a község szégyenét képező, sűrűén meg-megujuló vere­kedések, késelések. — A görbő-belecskai jegyzői állásra Körtvélyessy László gyönki aljegyző lett megválasztva három kivételével minden szava­zattal. Ez az első eset, hogy vegyes községben németül nem tudó fajmagyar lett megválasztva, vezető-jegyzőnek. Belecska község okosságát és hazafiságát bizonyítja, mikor nem arra tekintett, hogy ki tud velük németül karattyulni, hanem arra, hogy rendbe jöjjenek, különösen a Huszár jegyzősége idejéből fennmaradt adóügyi rendet­lenségek. Körtvélyessy László pedig az adó­ügyekben, mint gyönki adóügyi jegyzőhelyettes különösen kitüntette magát. Belecskára a válasz­tásra Gyönkről többen kirándultak és a röktön- zött ebédre is ott maradtak. A lakomán Domby Béla gyönki reform, magyar lelkész mondott felköszöntőt a megválasztottra, Furt Adolf bátai I-ső jegyző, Körtvélyessy László apósa pedig a jegyzői hivatásról és kötelességekről beszélt nagy hatással. A társaság egy része délután Görbőre rándult az uj jegyző bemutatására, ahol akit az összegyűlt nagyközönség lelkesen fogadott és üdvözölt. A görbő-belecskai jegyző- választás br. Jeszenszky György erős magyariz­musának fényes bizonyítéka. —r. —l. — Gondnokság. A szekszárdi kir. törvény­szék Patai Margit szekszárdi lakost gondnok­ság alá helyezte. — Áthelyezések a szolgabirói karban. E cím alatt múlt számunkban egy hirt közöltünk, melyet a »Tolnavármegye« időszerűtlennek »nyit- vánitott.« Miután ezen értesülésünket föltétlenül autentikus forrásból merítettük, kijelentjük, hogy erre vonatkozó közleményünket továbbra is fön- tartjuk. — Haller Tolt Jószágkormányzó nyilat­kozata. Haller József volt hercegi jószágkor­mányzó a következő nyilatkozatot tette közzé : «Tekintetes Szerkesztőség! A lapokban közölt azon hírre vonatkozólag, hogy engem, mint a hercegi hitbizomány jószágkormányzóját Eszter- házy Miklós ^herceg a hitbizomány szolgálatából nyugdíjigényem elvesztése mellett elbocsátott, kijelentem, hogy a kérdéses határozat valótlan adatokon és alaptalan vádakon nyugszik és joghatállyal különben sem bírhat, mert az érde­kelt fél, Eszterházy herceg, a maga ügyében biró nem lehet. Jogaimat és igényeimet ellene bírói utón fogom érvényesíteni. Tisztelettel Haller József.» — Bíró és II. bíró választás. Szálka köz­ség képviselő-testülete Becht Ödön szolgabiró elnöklésével julius hó 31-én töltötte be az üre­sedésben volt I. és II. bírói állást. Első bírónak Tillmann János, II. bírónak Kommandinovics Lázó választatott meg. — Megfellebbezett határozat. Tolnavár­megye legutóbbi törvényhatósági gyűlése a si­montornyai járás székhelyének : Gyönknek ügyé­vel is foglalkozott. A bizottsági tagok csaknem kivétel nélkül amellett foglaltak állást, hogy Gyönk maradjon továbbra is a járás székhelye. Gyönk község fog gondoskodni főbírói lakásról és hivatalos helyiségről. Klimes Antal hőgyészi főjegyző a megyegyülés ezen határozata ellen a gyűlésen már kifejtett okokból, felebbezést adott be. — UJ JegJZŐ- Múlt hó 29-én töltötték be a döbrőközi főjegyzői állást, melyre Ko- csola érdemes jegyzőjét, Laskó Dezsőt, válasz­tották meg. — Erdőégés. A Therézianumi uradalom tulajdonát képező kövesdi erdőben a múlt hó 30-án tűz ütött ki és mintegy 100 katasztrális holdnyi területen leégett. A vésztjelző távirat vétele után Bajó Pál főszolgabíró telefonon azonnal utasította a közeli községek elöljárósá­gait, hogy a tűz terjedésének megakadályozá­sára haladéktalanul tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket; majd maga is kocsira ült és délután négy órakor a vész helyszínére érkezve, személyesen rendelkezett az oltás nagy mun­kájában. A tűz keletkezésének oka eddig isme­retlen s minden magyarázat csak kombináción alapszik. — Pályázat a m. kir. posta, távirda és távbeszélőnél betöltendő 80 gyakornokjelölti állásra. Ez állások közül a budapesti posta- és távirda igazgatóság 16-ot, a kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári és zágrábi posta- és távirdaigazgatóságok pedig 8—8-at töltenek be. Ezen állásokra az 1883. I. t.-c. 14. §-a értelmében azok pályázhatnak, kik középiskolákat vagy ezzel egyenrangú taninté­zetet érettségi bizonyítvánnyal bevégezték. To­vábbá 18. életévüket betöltötték, magyar állam­polgárok, fedhetlen előéletüek és a posta-táv- irda szolgálatra testileg is alkalmasak, mely utóbbi körülmény közhatósági bizonyítvánnyal igazolandó. A kellően felszerelt pályázati kér­vények f. é. augusztus 15-ig azon posta táv­irda igazgatósághoz nyújtandók be, melynek kerületében az illetők alkalmaztatásukat óhajtják. A felvétel iránt véglegesen az illető igazgatóság határoz. Bővebb felvilágosítást nyújt a szek­szárdi posta távirda hivatal főnöke. — Üresedés. Sztojanovics Béla mucsii se­gédjegyző állásáról lemondván, arra pályázat hirdettetet. — Milyen Idő lesz augusztusban ? Meteor irja a következőket: Augusztus hónap csomó­pontjai : 5—12—14—15—17—19—22—24—27-re esnek, melyek közül legerősebb hatásúak 5— 12—15—26-iki csomópontok. 5-iki meleg, szá­raz, 12, 15-iki változó csapadékos, 26-iki ziva­taros jeleggel. Augusztus eleje, annak egész első harmada állandóbb meleg és száraz jellegű­nek Ígérkezik, 12—15—17 körül a változó, hű­vös, csapadékos jelleg fejük ki, amit újra meleg állandóbb idő követ s ezt a 26. és 27-iki ziva­taros jellegű idő váltja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents