Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

4 TOLNAMEGYEI L*. „ fy 1908 julius 30 gését, nem a pénzsóvár szemével nézzük az adományok réz-szinét vagy ezüst-fényét! |. . A mi szemünk előtt a tükör tisztaságával csil­log minden rozsás fillér, melyből kegyes ado­mányozójának lelki nemessége ragyog felénk. * Lapunk legutóbbi számának megjelenése óta a következő kegyes adományok folytak be szerkesztőségünkhöz: dr. Grünwald E. Dezső orvos (Dsztgyörgy) 4 K, Rubint György (Zomba) 2 K, Rubint Györgyné (Zomba) 2 K, Rubint Mariska (Zomba) 1 K, Rubint Annuska (Zomba) 1 K, Almássy Mariska (Szekszárd) 1 K, Almássy Margitka (Szekszárd) 1 K, Widák Alajo,sné (Szekszárd) igazán nemes szívről tanúskodó buzgósággal 5 K 52 fillért gyűjtött össze isme­rőseinek körében s ezen összeget-szintén szer­kesztőségünk utján óhajtja rendeltetési helyére juttatni. Widák Alajosné gyüjtőivén adakoztak: Bencze Anna 1 K, Horváth Györgyné 60 f., Mészáros Károlyné 50 f., Widák Alajosné 40 f., Pekari N. 26 f., Hernyó Józsefné, Tóth S. Fe­renc, Czank József, Fehér György, özv. Szi­geti Józsefné, Klézli István, Klézli Istvánná, id. Görbéi István, ifj. Görbéi István 20—20 f., Tapsonyi Józsefné, Főglein Istvánné, Cziráki Ferenc, N. N., Eszterbauer Antal, Hauszkneht N. 10—10 f, Czank Magda, Tóth Klári, Böbék Sándorné, Jójárt Andrásné 4—4 f. Összes gyűj­tésűnk eddig 52 K. 17 f., melyből 38 K 65 f.-t még a múlt héten elküldtünk Madocsa község elöljáróságának címére. Ketskés Győző. KÜLÖNFÉLÉK — Kinevezések A király Madarász Elemér címzetes belügyminiszteri tanácsost, Tolnavár- megy volt főjegyzőjét, valóságos miniszteri ta­nácsossá nevezte ki. — Imre Andor csurgói máv. ellenőr Tolnatamásiba állomásfőnökké ne­veztetett ki. — A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter özv. Tokainé Borbély Gizella a.szekszárdi államilag segélyezett községi polgáriiskola he­lyettes tanítónőjét ugyanezen iskolához a XI. fize­tési osztályba tanítónővé nevezte ki. — A val­lás és közoktatásügyi miniszter Babits Mihály szegedi állami főreáliskolai h. tanárt, néhai Babits Mihály táblabiró fiát, a fogarasi állami főgimná­ziumhoz nevezte ki rendes tanárrá. A kereske­delemügyi miniszter Opris Péter pécsi posta- és távirdaigazgatót címzetes posta- és távirda fő­igazgatóvá nevezte ki. — A földmivelésügyi miniszter Halmos Henrik' dombóvári lakost a dombóvári járás gazdasági tudósítójává ne­vezte ki. — Áthelyezések a szolgabirói karban. Gróf Apponyi Géza főispán a közszolgálat ér­dekében Beich Oszkár dombóvári szolgabirót Tamásiba, Sörös József tamási szolgabirót Dom­bóvárra, dr. Hagymássy Zoltán szekszárdi szol­gabirót Bonyhádra, BechtÖdön bonyhádi szolga­birót Paksra helyezte át. A most megválasztott dr. Döry Jenő szolgabirót a főispán Bajó Pál szekszárdi főszolgabíró mellé osztotta be. — Annanapi búcsú Szép ünnepe volt múlt vasárnap a szekszárdi Remete-kápolnának. Ezen a napon tartották meg az Annanapi búcsút, melyre a vidékről is, különösen Mözsről, Sió- agárdról és Harcról voltak sokan a szép fek­vésű Mária-kegyhelyen. Ez alkalommal nagy misét és magyar, német nyelvű prédikációt tar­tottak .a lelkészek. Mosgai Sándor újvárosi plé­bános, akinek vezetése alá tartozik a Remete­kápolna is, a helybeli és vidéki segédkező pap­ságnak bucsuebédet adott az újvárosi plébánia- épületben. . — Esküvő Molnár Kálmán, a bonyhádi ág. ev. főgimnázium tanára ma vezette oltár elé Gyalog István bonyhádi főgimnáziumi igazgató leányát, Erzsikét. — Áthelyezés. A posta- és távirdaigazga­tóság Csery László nosta- és távirda tisztet sa­ját kérelmére Kap' ? és helyébe Lencz Fe­renc paksi posta- :<?ztet hason minő­ségben Szekszá' — MinisZi. - vallás­és közoktatásügyi ' ön­segélyző egylet elnöke áldozatkészségéért, mely sz«. izr. el. iskola szegény tanulóinak koronát adományozott — őszm- ét és köszönetét nyilvánította. 40 éves Iskelatársi összejövetel. Érdekeb ít nyújtott folyó hó 20j-án Pécsett a »Mátyás ly« vendéglő egyik asztala. Ott ültek a kor­és kartársak, ősz t évvel nyertek okleve, és pedig: Szvácsék M. (Pécs), Aul Antal tani megye), Cser Lajos t. megye), Falkanheim Fi lőrinc, Baranyamegye), (Pestmegye), Herr Sebt akik ezelőtt 40 v.anitóképezdénél igazgató-tanító '.sárhely, Bihar- ■zár, Somogy- nester (Szent- Győző tanító Víáriakéménd, Baranyamegye), Horváth Károly tanító (Németi, Baranyamegye), Máger József tanító (Baranyá­ban), Möhler János tanító (Vörösmart, Baranya­megye), Ritter Benedek tanító (Heresznyés, So- mogymegye), Schuler József nyug. tanító (Bá- taszék), Schütze Rezső konserv. tanár (Budapest) és Wúger Péter nyug. tanító (Nagymányok). Az iskolatársak mindenek előtt nagymisét hall­gattak a püspöktemplomban, melyet Gábor György hitoktató mondott. Ott ült az ősz tanítók között a legőszebb, Bokor Ferenc, a 85 éves nyugalmazott tanár, aki ezelőtt 40 évvel lelkesítő intelmek közt nyújtotta át a jelenle­vőknek, a kenyérkereső oklevelet. Könnyezett a jó öreg tanár, hogy látta ősz tanítványait, a tanítványok pedig a visszaemlékezés erejétől indíttatva kezet csókoltak egykori tanáruknak, aki tekintettel magas korára és gyengeségére tanítványai elnézését kérte, hogy a társas ebé­den nem vehet részt. — Mise után megnézték az iskolatársak a templom nevezetességeit és a régi keresztények gyülekezési szent helyét, az u. n. katakombát, az uj. városházát, majd pedig társas ebédre gyűltek egybe a »Mátyás Király* szálló éttermében. A kedélyes ebéd alatt az első lelkes és megható felköszöntőt Szvácsék Mihály mondotta. Visszaemlékezett a 40 év előtti korra, a tanítói szép hivatásra, amelyet 1.868-ban 72 képesített tanító vitt szivében ki az életbe. Azután Schuler József szép szavakban mondott köszönetét Szvácsék Mihálynak ama lelkes és munkás fáradozásáért, amellyel most is és ezelőtt 15 évvel is össze dudta hozni az iskolatársakat; végül pedig megemlékezett néhai Szauter Antal igazgatóról és Bokor Ferenc tanárokról. Horváth Károly meghatva hívta meg a jelenlevőket a legközelebbi találkozásra, mely­nek határidejét 1913-ra tűzték ki. A kellemes hangulatban elköltött ebéd után az iskolatársak még megtekintették a slőjd gyermek-munkát, azután lefényképeztették magukat és barátságos vacsora és baráti kézszoritás után a viszont­látás édes reményében oszlottak szét, hogy hazatérjenek csendes családi otthonukba. — Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügy­miniszter ifj. Balázs József nagykanizsai tör­vényszéki és Sartóry Zsigmond dr. dunaföld- vári járásbirósági jegyzőket kölcsönösen áthe­lyezte. — Meghurcolt néptanító. A »Magyarországá­ban s ennek közlése alapján azután több vi­déki lapban is Dobszay István Mohács nagy­községi elöljárósági tag meghurcolta Szász La­jos mórágyi néptanítót. Dobszay azzal vádolja Szász néptanítót, hogy mint selyemtenyésztési beváltó úgy a hivatalos teendőiben, mint a fe­lekkel is — ha azok tudtak . is magyarul — mindig csak németül igyekezett beszélni. Mikor figyelmeztette, hogy mint magyar néptanító miért használja mindig éppen a német nyelvet és miért mellőzi oly észrevehetően éppen a haza hivatalos nyelvét, mikor a magyar nyelvet is jól bírja : Erre ő röviden azt válaszolta : »Hogy ez az én kenyerem, községem németajkú s a ma­gyar nyelv nálunk egyáltalában nem használható■« Ha Dobszay ur állítását beigazolja, úgy a ger^- manizáló tanító ellen a kir. tanfelügyelő bizo­nyára megindítja a fegyelmi vizsgálatot. — Huszonhat közül három a kiválasztott. Az 1907. évi XXVII. t.-c. tagadhatatlan, hogy némileg segített a községi és felekezeti tanítók sorsán, ámbár jogos igényeiket nem elégítette ki. Sérelmes a törvénynek az a rendelkezése, hogy az öregebb tanítókra nem volt tekintettel; mert az 1893 év előtt eltöltött szolgálati idejü­ket egyszerűen mellőzte. Ennek következtében ezek a nehéz viszonyok között eltöltött évek semmisek s igy a törvényben megállapított hat évötödös korpótlékból legfeljebb 3—4-et élvez­hetnek, mig a többit elvesztik. Mézes madzagul azután az 19Ö7. évi XXVII. t.-c. egyik szaka­szába terjedelmes körülírással bevették, hogy ezek a mellőzött öreg tanítók a kir. tanfelügyelő ajánlatára és a közigazgatási bizottság felter­jesztésére a nyugdijba is beszámítható 200 ko­ronás személyi pótlékban részesülhetnek. Ennek elnyerhetéséhez szükséges: 1. hogy az illető tanító legalább 12 évig egy helyen működjék ; 2. hogy az általános népnevelés terén eredmé­nyes munkásságot fejtsen ki; 3. hogy a tanítás terén különös érdemeket szerezzen; 4. hogy "'adalmi téren, fől^g az ifjúság hazafias tovább­ién tevékenykedjék ; 5. hogy irodalmilag ujék. A felterjesztésben tekintettel kell --is^ 'orban azokra, akik osztatlan isko- ödnek és a III. fizetési fokozatba m tai. hitft érdet. koron. A közit fel is fi miniszteri utalványoz nás szeméi. va. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tolnamegyei öregebb községi és ’tók közül huszonhat tanítót talált ^igazgatási bizottságnak a 200 1 pótlék elnyerésére ajánlani, ’zottság mind a huszonhatot a vallás- és közoktatásügyi ak közül csupán háromnak segély címen a 200 koro- 1908. évi január 1-től. Ezek a szerencsések: Szirtes Zsigmond paksi statusquo izr. tanító, Németh Márton fácánkerti községi tanitó és Németh Zsigmond nagydorogi szintén községi tanitó. Szirtes 1881, Németh Márton 1874 és Németh Zsigmond 1873 év óta működik a tanítói pályán. Ezektől a derék, ér­demes tanítóktól senki sem irigyelheti a jól megérdemelt 200 koronát; de nem lett volna szabad mellőzni a többi kiválasztottat sem. — Nagyon helyesen teszik a tanítók, ha egyleti köz­gyűléseikből országos mozgalmat indítanak sérel­meik orvoslása végett és félterjesztést intéznek a i miniszterhez és az összkormányhoz, hogy a hiá­nyos törvényt úgy módosítsák, hogy mindazon ki­fogástalan tanítók elnyerhessék a személyi pótlékot, akik előrehaladott koruknál fogva nem élvezhetik a törvényben megállapított 6 évötödös korpótlékokat. — Öllé Lajos, kijelölt első szekszárd­ujvárosi plébános halála. Öllé Lajos, missió- társasági pap folyó hó 13-án a pifiscsabai missió-házban jobblétre szenderült. Érdekes, hogy | szekszárd-ujvárosi plébánia alapitója: Kassay Anna őt jelölte ki végrendeletében első plébánosnak, mondván: »első plébános pedig a szekszárdi származású Öllé Tajos legyen, aki jelenleg pécsi papnövendék«. Öllé Lajos 1857-ben szenteltetett áldozópappá s mint ilyen 9 évig volt a pécsi egyházmegye tagja, mely idő alatt többek közt Kajdacson a jó »Zsiga bácsi« mellett, majd Szekszárdon káp- lánkodott, honnát 1886-ban a missió-társaságba lépett, hol mint a társaság növendékeinek tanára működött, de mellette sok belmissióban is részt vett. Adja Isten, hogy ő, aki mint lelkipásztor vezethette volna az újvárosi híveket, .fenn az égben legyen közbenjáró érettük. Áldás kisérje emlékét! ... ' — Dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvos, ki a tollat kitünően kezeli, serényen dolgozik a dunaföldvári segélybizottság megbízásából a Segítség-Album szerkesztésén, melybe nagy szá­mai érkeznek mindenünnen a kéziratok. A Segitség-Album tiszta jövedelmét a szerencsétlen madocsai tüzkárosultak felsegélyezésére fordítják. — Uj segédjegyző. Báta község képviselő­testülete a lemondás folytán megüresedett se­gédjegyzői állásra folyó hó 23-án tartott ülé­sében Malagurszky Mátyás szenttamási lakost választotta meg. — A szekszárdi vásártéren tilos a legel­tetés. A földmivelésügyi miniszter Tolnavár­megye közigaztási bizottság egyik felterjesztésére kijelentette, hogy állategészségügyi szempontból tilos a szekszárdi vásártéren a legeltetés. — A »Tolnavidéki Takarékpénztár« nép­szerű könyvelőjét, Kratky Oszkárt erős szélütés érte s állapota nagyon . válságossá lett; de a gondos orvosi kezelés folytán már örvendetes avulásnak indult. — Menház Dunaszentgyörgyön.Dunaszent- györgyön, a hol nem ismerik az egyke rend­szert, az udvarok, utcák telve vannak gyer­mekekkel | ezért készséggel, nagy örömmel és egyhangúlag elfogadta a község, hogy a men­ház uj és díszes épületet nyerjen. Fel is épí­tették és hosszas- pereskedés után át is vették a nagyterjedelmü menházat. Mégis telt apró gyermekekkel annyira, hogy a junius végén uralkodott nagy melegségben, azok termeiben tartózkodni, az egészségre káros hatás nékül nem is lehetett. Átlátta ezt különösen a men- házra felügyelő-bizottság elnöke és fütyülvén a törvényre, julius elsején a menházat . . . bezá­ratta, a dajkát . . . egy hőnapra szabadságolta. A gyermekek pedig ilyenkor, a nagy munka idején, mikor a gazda reggeltől napestig künn van a földjén, az anyák 10—dl órakor az ebédet viszik, minden felügyelet nélkül kóbo­rolnak az utcákon, játszanak az udvarokban, /szérüskertekben, pajtákban. Csoda-e aztán, ha ca magukra hagyott gyermekek pajkossága foly­tán lángba borul egy-egy lakóház vagy pajta ? — Népszövetség. Folyó hó 19-én Tévéién és Závodon is megalakult a kath. Népszövetség, melynek taglétszáma már rövid idő alatt is tekintélyes számra szaporodott. — A dunaföldvári nyilvános magán polgári leányiskola helységeit szeptember 1-től Tem­plom-utca 15. sz. alá helyezi át. A tulajdonos igazgatónő minden törekvése oda irányult, hogy intézetét egészséges fekvésű, modern épületbe helyezze, mely szép, árnyas kertjével e célra különösen alkalmas. Ez a kezdő intézet önér­zettel mondhatja; hogy nevelés és tanítás szem­pontjából a mai kor kívánalmainak teljesen megfelel. Beiratkozni szeptember hó első nap­jaiban lehet. Havi tandíj 14 korona. Vidéki és szegény sorsú tanulók kedvezménybe részesülnek. — Halálozás. Szekszárdon elhunyt Boross Ferenc, a szekszárdi hires Garay-banda pikulása életének 64rik évében. Múlt kedden délután 5 órakor temették el cigányzene mellett a szek­szárdi felső-sirkertben. Temetésén igen sokan jelentek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents