Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-30 / 31. szám
XXXVI. évfolyam 31. szám Szekszárd, 1908 iulins 30 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., "hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Glosszák. Tolnavármegyének miként a tavaszi, úgy a nyári közgyűlésén történtek fölött sem lehet napirendre térni kritikai széljegyzetek nélkül. A közgyűlés elfogadta a három ezer lakosú, szerény anyagi viszonyú Gyönk község ajánlkozását egy fiók-megyeház építésére. Elfogadta és kimondotta, hogy most már továbbra is lehessen ami volt: a simontornyai járás székhelye. Szóval a község építsen a megyének, ne a vármegye önmagának. Mert hát a vármegye szegény, építeni nem tud. Dombóvár'ott, Bonyhádon; Tamásiban, Pakson tudott ugyan, de hja ! paraszt, az más. Akkor más csillagok jártak; azóta tempi passati. A dologban pedig az a' legérdekesebb, hogy .Gyönkön a szolgabiróságnak nyolc szobás olyan hivatalhelyisége van, hogy annál hülönbtán száz sincsen az országban; »hogy a vármegye ezért a nyolc szobáért csak 500 korona évi bért fizet, s hogy a háztulajdonos mindenkor kész, részéről föl nem bontható, akáf húsz esztendőre szóló s telekkönyvileg is biztosítható szerződést kötni.'Azután meg a főbírónak is van ot szobás lakása, tágas belsőséggel, fás, virágos udvarral. Igaz nem árnyas park közepén, mint a járásbiróság vezetőjének, meg a takarékpénztár igazgatójának. És az is igaz, hogy zöldben lakni Gyönkön — bonton. A vármegye tehát nemcsak lakást, hanem parkot is akar. És mert az 500 koronából nem futja, — kegyesen elfogadja a gyönki földmivesek, iparosok, kereskedők és egyéb népség és katonaság ajándékát. «Különben Hogy ész lesz a járás székhelye.» Gyerünk csak. A járási székhelyek a helyes nemzetpolitikai és nemzetgazdasági érdek kívánalmainak megfelelőleg rendszerint csakugyan a járás városában vannak, nem pedig annak a közepén fekvő falujában. Zalának is például a Balatonmenti négy járásában a székhelyek — a járások szélén levő városok. Tapolca, Sümeg, Keszthely, Balatonfüred mind a szélén vannak a róluk elnevezett j'árásnak. Ámde ott mindegyik községből, a járás legkisebb falujából is, télen is vidáman járható kőut vezet azokba. Az olyan járásban azonban, amely utjai, közlekedési viszonyai tekintetében Ázsiában van, ahol az év fele részében tengelyig ható, küllőkig érő sár teszi majdnem lehetetlenné a közlekedést: — ott igenis döntő sulylyal bir, hogy a hivatali székhely ha falun is, de lehetőleg a központon legyen. Olyan helyen, ahonnét az őszi-téli locs-pocsban is kocsin és gyalog megfordulhasson az a boldogtalan, akit viszonyai, hatóságai a feneketlen sárra hazulról kimozdulni kényszerítenek. Amig Tolnavármegye az utak dolgában a Dunántúl körülbelül utolsó, a simontornyai járás pedig a legutolsó maiad: mindaddig a hivatali központnak a járás szélére való áthelyezése — dajka mese. Benne a mumus a vármegye főispánja volt. Apponyi Géza gróf rokona Apponyi Albert grófnak; ez pedig benső barátja Megjeleli hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, évre 6 K, */« évre | ^ Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K. 74 f, 100—200, szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden továobi 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fülé Günther Antalnak, aki -jobban hallgat az ő egykori nemzeti pártbeli fejére, mint a jelenlegi pártvezérére. A főispán súg a rokonának, a miniszter a kollegájának, — s egy tollvonás és Hőgyész járásbirósági székhely lesz. Akik ezt a tere-ferétterjesztették, megfeledkeztek Apponyi GézaA‘grófról. Aki finom idegzetű, emelkedett gofidolkozásu, szóval igazi ur. Aki érezi, tudja tehát, hogy amit megtehet Hőgyész örökös ura, nem tehet meg Tölnavármegye főispánja. Első sorban pedig megfeledkeztek Kossuth Ferencről. — Aki nem feledte és nem feledi, hogy e vármegye hatalmasai ellenére Gyönk, Kölesd és vidékük . az ő kívánságára választották meg az ő" hűséges és I dolgos emberét, a mindéi} igaz 48-as igáz fájdalmára oly korán elhunyt nagytehetségü Pichler Győzőt. A gyönki gimnázium megvette tanári lakásnak a Jiázat, amelyben a főszolgabíró lakott. A főbiró bejelentette az alispánnak, hogy lakása nine». Gyünkről a múlt évben az elhirtelenkedés fölajánlotta a községházát és üres telkét az államnak és kérte a minisztert, hogy építtessen oda járásbirósági jó törvényházat. Az előre - jnem látás vetette mag kezdett“bsi^nn rmfniszfer hivatalosan érdeklődött a járásbiróság hivatalhelyisége iránt. — «Talán nem jó?» — Ekkor történt, hogy Hőgyész megvette az uradalmi vendéglőt és.sörházat. — Mint pletyka a falun, úgy szálltak, röpültek erre a vészhirek. «Hőgyész nemcsak telket ad, építeni is fog. Elmennek a hivatalok!» — A benszülött háztulajdonos urak rémületbe estek. A parasztság legnagyobb része vállat vont: «legalább kevesebb urat köll tartanunk», — ilyen finom és gyöngéd véleménynyilvánítások is voltak hallhatók. A hivatalnoki osztály kilencvenkilenc százaléka pedig örvendett: «elhagyhatjuk a helyet, áhol érettünk, fejős tehenek voltunk és vagyunk bár, soha, senki, semmit sem tett.» A félelem, miként a harag, rossz tanácsadó. Ez szuggerálta Gyönk közügyei inkább fiatal, mint tapasztalt hármas vezetőségének, hogy veszélyben van a legszűkebb haza s hogy nincs más segítség, csak az, ha 60 ezer koronás áldozat nyujtatik a — szerintük — Hőgyészre kacsintgató megyei isteneknek. Akik ellenkező véleményen voltak, le- torkoltattak. A higgadt, a tárgyilagos kifogások hangja elveszett a honmentök szenvedélyes szóözönében. «Mi tudjuk, hogy áll a bál; mi voltunk itt is, ott is; muszáj Gyönknek a vármegye részére építtetni.» — Pedig a főbiró időközben be is jelentette, hogy lakása már van. Hogy Széchenyi Sándor gróf a közgyűlésen pártját fogta az ő főbírói alkotásának, hogy nobilisán beváltotta egykor tett ígéretét, — erről csak a tisztelet s az elismerés hangján lehet szólni. És helyes és méltányos dolog volt, hogy a közgyűlés megmaradt a statusquo és amellett, hogy a járás hivatali központja a központon maradjon Azonban hogy ezt összekötötte azzal: me Gyönk megyeházat épit a vármegyének .vármegye helyett, — határozata nem egy vármegyéhez méltó. A soubretf fogadhatja a bonton-t, a riviére-t a ifjútól, — de egy törvényhatósá gyámnak mádként kell eljárnia egy községgel, az ő törvén, es gyámoltjával szemben. Gyönk gyönyörűen el van látva, közteherrel. A lakosság kétharmadát tevő evangélikusok építettek uj templomot, uj paplakot, építenek uj iskolát, uj tanítói lakot. A magyar reformátusoknál az uj iskolaépítés elkerülhetetlen. Néhány hónapja, hogy az ovóda részére házat kellett a községnek vásárolnia. A községi hivatalhelyiségek nem szobák, hanem lyukak; az uj építkezést itt meg már a tisztesség is elengedhetlenné teszi. A községi nagyvendéglő a vármegye tudtával és jóváhagyásával annyiba került, hogy a befektetett tőke kamatait sem hozza meg. Gyönk község fizeti az adóhivatal és a telekkönyvi hatóság házbérét. Ez is remek megoldás volt annak idején. A községnek két éven belül kellett építeni uj vágóhidat, uj bikaistállót. Piaca nincs, mert a piactér télen sárfészek, nyáron portenger. Okvetlenül rendezendő. Az úgynevezett magyarfaluban télen a közlekedés lehetetlen, oly rettenetesen rosszak az utak. Erre is ezrek kellenének. .És erre kellenének legelsősorban. Ez j^fttnemcsak a tisztesség, hanem a józan ^észAÖVetelménye is. ^ Egy ilyen agyonterhelt községet Hés közönséget engedett megterhelni a vármegye újabb 60 ezer koronával; s hozzá luxus célra. Igen. Mert szegény vármegyében szegény község által hivatal, meg tisztviselői lakás építtetése ott és akkor, ahol s amikor arra tényleg szükség nincsen, — nagyzoló fényűzésnél nem egyéb. Igazi «fenn az ernyő, nincsen kas.» — Hivalkodás, mint a megyehuszárok dolgámányán a hatvannégy pityke. Lehetetlennek tartom, hogy a júliusi közgyűlés többsége birt volna mindezekről tudomással. Lehetetlennek tartom, hogy elfogadta volna különben a 60 ezer koronás ajándékot az olyan községtől, melynek még kocsiutra sem kerül; amelynek egy olvasóterem berendezése, egy népkör fölállítása sincs módjában, tehetségében. Ez az ügy felületességgel került a közgyűlés elé. Oly felületesen, mintha nem is közelében volna az ősi székháznak a földi igazság és alaposság modern törvényháza. Úgy látszik: «Közel és mégis messze vagy.» Mányoky Gyula dr. Színpad. Nem arról a színpadról akarok most szólni, amely emberi hamisságokkal és a raffinált önzés ezerféle változatával van arról, amelynek mJ ' komédiásé5 poétái elm t
