Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-16 / 29. szám
ehet tulajdonítani, hogy az. egyesület alapsza- bályai még mindig nincsenek jóváhagyva, igy tehát a tagok jó része még nincs tájékozva, hogy tulajdonképen micsoda fizetési kötelezettségei vannak az egyesülettel szemben. Az ijesztően nagy hátralékot azért most fel se említjük. hanem mintegy biztatáskép felemlítjük, hogy dacára a sok kiadásnak, melyek az ilyen kezdő egyesületeknél e őfordulnak, mégis a pénztári maradvány: 851 1 és 56 fillér. Különben a pénztáros számadását, a számvizsgáló-bizottság teljesen rendben találta, miért is a bizottság jelentésére, a közgyűlés, a pénztárosnak a szokásos óvás mellett, a felmentvényt megadta. Minthogy pedig Székely Márton csak ideiglenesen volt a választmány által pénztárosnak kijelölve, most a közgyűlés őt egyhangúlag főpénztárosnak megválasztotta, egyben pedig úgy a főpénztáros, valamint a titkár fáradságos munkáját a közgyűlés értékelve, a választmány indítványára mindkettőjük részére évi 200—200 korona tiszteletdijat szavazott meg. A jelentések után Ember Károly lovag emelkedett szólásra, ki az ő kedves lekötelező modorával és páratlanul szép ékesszólásával megköszöni az egyesületnek iránta tanúsított figyelmét és tiszteletét, a tiszteletbeli tagságot elfogadja úgy, hogy a »tiszteletbeli« jelzőt elhagyhassa, mert ő úgymond sokkal intenzivebb módon akar hozzánk közeledni és ő az egyesület munkása kívánj lenni. Jobban szereti, ha munkában izzad az arca, minthogy munka kedv hiányában mások előtt kellene arcának pirulnia. Az ifjú egyesületnek, az orsz. kath. tanügyi tanács nevében üdvözletét hoz. Lelkes és buzdító beszédéből kiemeljük, hogy a kath. tanítóság akkor és oly világban kezdett magáról életjelt adni, amikor teljesen lekicsinyelték a kath. tanítókat és csak sok évi küzdés rehabitálta a kath. tanítóságot és ma már ott tartunk, hogy a kath. tanügy elittje nem hangzatos frázisokkal, hanem igazi szaktudással és munkaszeretettel megmutatta, hogy igenis Magyarország jövője, ereje és boldogsága a valláserkölcsös alapon nyugvó nevelés és tanítástól függ. Az a 200—300 forintos tanító, ki folyton anyagiakkal küzdött, megmutatta, hogy 30—40 év alatt lelkesedéssel, odaadással, mire képes és most már elleneink is kénytelenek beismerni azt a nagy eredményt, melyet a kath. tanítóság a haza kulturális érdekében tett. Felhívja a papságot, valamint^ világi tanerőket az összetartásra, hogy szívvel és lélekkel örömmel követhessék üdvözítőnk ama szavait, hogy: »Elmen- vén és tanítsatok minden népet.« Fáradságos küzdelmeinkben mindig az elvhűség és szilárdság legyen a világitó fáklyánk és ha közöttünk még Krisztus szeretete él, ha meg nem hunyász- kodunk, de erőnkben sem bizakodva el, hanem mindenki saját tehetségével hozzájárul a célok eléréséhez, akkor a »Pécsi róm. kath. tanítóegyesület« zászlaja diadalmasan fog lobogni és a cél, a miért zászlaját kibontotta; hogy valláserkölcsös nevelés és tanítással lOOCr éves hazánkat nagygyá és hatalmassá tegyük, el lesz érve — és ezen cél elérésére az egyház — és a haza érdekében kéri az összes kath. tanítók működésére az Isten áldását. (Vége következik). 1908 julius 16 Madocsáért. • .... És vannak fülek, melyek meghallják a segítségért kiáltó szavát; vannak lelkek, melyekben megrezdül az érzés húrja a szenvedők jajjainak hangjára; vannak szivek, melyekben részvét és meleg szeretet lakik, mely könnyezővé teszi a szemet, adakozóvá a kezet.... És amig ilyen szivek lesznek, addig a legnagyobb csapás sem lesz istenátka, addig a fájdalom könnyűje sem lesz oly keserű, a jajjkiáltás sem lesz oly rémületes.... Meleg szivek, adakozó kezek ! Kamatozzon néktek jótéteményetek ezerannyi gyönyört, mint ahány könnyüt letöröltetekJ ... TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY r .......— ■ ■ A madocsai tűzkárosultak javára a következő újabb adományok folytak be szerkesztőségünkhöz : Wigand Jánosné (Szekszárd) 5 K, Kovács Antal plébános (Szakály) 2 K, Rubinstein Mátyás dr. főrabbi (Szekszárd) 2 K, Antal György tanító (Majos) 1 K, Szűcs Mihály (Szekszárd) 1 K, Ilittinger József (Szekszárd) 1 K, Csiba Erzsiké (Kölesd) 1 K, Fekete Manci 30 f. Ezen adományokat a hét folyamán rendeltetési helyére juttatjuk. Ketskés Győző. KÜLÖNFÉLÉK —- Semélyi hír. Gróf Apponyi Géza főispán folyó hó 13-án érkezett Szekszárdra s kedden megvizsgálta az árvaszéki hivatalt, ma pedig elnökölt Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén. Folyó hó 18-án utazik a főispán vissza Högyészre. — UJ szolgabiró. Dr. Jeszenszky Ödön báró paksi szolgabiró leköszönése folytán megüresedett állásra Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Döry Jenő közigazgatási gyakornokot választotta meg. —, Kinevezések. Gróf Apponyi Géza főispán ifj. Eibach Ödön joghallgatót a központba közigazgatási gyakornokká nevezte ki, aki állását már el is foglalta. — A főispán Bognár Albert szekszárdi ügyvédet a vm. tisztiügyész mellé engedélyezett irodavezetői állásra kinevezte. A kinevezett már évek óta vezeti Totth Ödön betegeskedő tiszti ügyész irodáját. — A m. kir. földmivelésügyi miniszter Jó Dömötör .Károly dunaszentgyörgyi Jakost a dunaföldvári járásra a gazdasági tudósitói tisztséggel megbízta. — A főispán Rieder Gyula jegyzőgyakornokot a tolnanémedi anyakönyvi kerületbe — korlátolt hatáskörrel — anyakönyvvezető helyettessé. nevezte ki, — A kereskedelemügyi miniszter Ráikay Endre mérnököt, Rátkay László orsz. képviselő fiát, a IX. fizetési osztályba sorozott ideiglenes minőségű tanárrá nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kapuné Halász Gizella miskolci polg. iskolai tanítónőt, Halászná Babits Anna szekszárdi polg. iskolai tanítónő leányát, a IX. fizetési osztályba nevezte ki. — A Szegzárdi Takarékpénztár igazgatósága Erdős Zsigmond intézeti könyvelőt ezen állásában megerősítette. — A belügyminiszter Márffy István miniszteri segédfogalmazót, volt tolnavármegyei főispáni titkárt, miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — Hittudományi doktor. Mérő József pécsi püspöki szertartó, a budapesti tudományegyetemen a hittudományok tudorává avattatott. — Esküvő. Dr. Nádor Gyula bonyhádi orvos folyó hó 12-én esküdött a bonyhádi izr. templomban örök hűséget Goldfinger Ármin kereskedő leányának, Irénnek. — Zalaegerszeg uj kántora. Ketskés Dezső kecskeméti másodkántort, Ketskés- Győző lapunk belmunkatársának testvérbátyját, a múlt héten, az évenként körülbelül 3—4 ezer koronát jövedelmező zalaegerszegi kántori állásra, 21 pár lyáző közül közfelkiáltással megválasztották. — Nyugdíjaztatás. Tolnavármegye tiszti- nyugdijválasztmánya Vargha Ferenc vármegyei írnokot 1908. évi augusztus 1-től 1120 korona évi nyugdíjjal nyugalomba helyezte. — Nyomdai részvénytársaság. A szekszárdi Molnár és Báter- féle hatalmas berendezésű nyomdák egyesültek és a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank részvételével részvény- társasággá alakultak. A részvénytársaság 120.000 korona alaptőkével indult, mélynek felét a Hitelbank, másik felét a két cég együttesen megfelelő arányban jegyezte. Dr. Leopold Kornél fáradhatatlan tevékenysége és az iparfejlesztés iránti buzgalma hozta létre az egyesülést, mely ténynyel egyszersmind beigazolást is nyert az, hogy vármegyénknek ezen előkelő pénzintézete: a Hitelbank nemcsak hivatásának magaslatán áll, amidőn részvényesei érdekeit szem előtt tartja és azoknak anyagi előnyeit biztosítja, hanem a fővárosi nagy intézetek példájára nem retten visszá attól, hogy életképes vállalatokat anyagilag támogasson s saját érdekeinek biztosítékával egyúttal az ipart és kereskedelmet fellendítse. — Ilyen missziót teljesít most is, amidőn 1 két egyesült nyomdának oly tőkét bocsát rendelkezésére, amely lehetővé teszi a nyomdaipar oly magas fokra való fejlesztését, amelyre mi szekszárdiak igazán büszkék lehetünk. Dr. Leopold Kornél elnöklete alatt folyó hó 7-én tartották meg alakuló gyűlésüket. Az igazgatóság elnöke dr. Leopold Kornél lett; az igazgatóság tagjai: dr. Hangéi Ignác, ifj. Leopold Lajos, Molnár Mór és Schneider János. Felügyelőbizottsági tagok: Bajó Pál, dr. Kramolin Gyula és Bodnár István. A nagyszabású nyomda művezetője Molnár Mór, akinek kezében bizonyára fel fog virágozni ez az iparvállalat. Főkönyvelő Péter Károly, a Molnár-cég eddig volt könyvelője. A nyomda részére hatalmas emeletes épületet emelnek Molnár Bernát bőrkereskedő Széchenyi-utcai házának nagy udvari telkén. — Iskolatársak találkozása. Dárdán kedves találkozót adtak azon szemináriumot végzett papok, akik 1887-ben Pécsett végeztek. Tavaly Szekszárdon, az idén pedig Dárdán Gaál Sándor plébánosnál jöttek össze. Ott voltak: dr. Fent Ferenc szekszárd-belvárosi plébános, szentszéki ülnök, Fekete Ágoston tolnai prépost, Hofmeiszter Ferenc olaszi pléb nos, szentszéki ülnök, dr. Késmárky Iván pécsi jogtanár, Kir- schanek Ödön kiskőszegi, Koch Ede villányi, Hay Ede ibafai, Szvetits Gábor szajki, Plank Kamii németbolyi, Liebeld Ferenc rácpetrei, Hradek Károly kurdi és Ujlaky Dezső darázsi plébánosok. A jövő évi találkozás helye a regényes fekvésű Kiskőszeg lesz. — Krámmer János arcképe. A szekszárdi községi iskolaszék legutóbb tartott ülésén dr. Rubinstein Mátyás indítványára elhatározta, hogy az iskolaszék tanácsterme részére megfesteti a polgári iskola elhunyt felejthetetlen »q^zgató- jának, Krámmer Jánosnak arcképét. — A baja—bátaszéki vasút. A baja—báta- széki összekötő vasút s ezzel kapcsolatos dunai vashid építése gyorsan halad előre. A vasúti töltés Bátaszéktől Bajáig csekély kivétellel teljesen kész, mindössze 3 vagy 400 méteren van még földmunka. A talpfák és sínek már a vonal legnagyobb részén le vannak rakva. Az ártérben elhelyezett 4 vashid, melyek közül az egyik 30, a másik 4, a harmadik 90 s a negyedik 150 m. nyílása van, ugyancsak készen van, mindössze a 150 méter hídnak 10 drb. 15 méter hosszú vas felszerkezetét kell az ideiglenes faállványokról a készen álló vasbeton pillérekre reátolni, ami már folyamatban is van. Maga a hid a Dunapart fölött 10 méternyi magasságban elhelyezett hatalmas alkotás. Egész hossza 580 méter, tehát jelentékenyen hosszabb, mint a budapesti összekötő vasúti hid; a szorosan vett Dunameder felett 4 nyilás van, mindegyik 100 méter hosszú. Konopisti gránitból készült hatalmas pillérei nagy mélységben vannak alapozva. Közülök az egyik 28, a másik 23 méternyire. A hid vasfelszerkezetének nagyrésze már szintén készen áll, mig a bajai oldalhoz közelebb eső két utolsó nyilás vasfelszerkezetének szere* lési munkája van csak hátra. A mérnökök állítása szerint a hid az átadásra kitűzött véghatáridőnél jóval élőbb készen lesz és igy valószínű, hogy nem 1909 október 1-én, hanem már 1909 május havában átadják a baja—bátaszéki vasutat a forgalomnak. A baja—bátaszéki vasút építése következtében már a baja—szabadkai és báta- szék—dombóvári vonalak elsőrangusitása is folyamatban van. — A tolnai hordóhitelesitő hivatal, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Tolna nagyközség kérelmére elhatározta, hogy ott hordóhitelesitő hivatalt állít föl. A kereskedelmi miniszter ezt a határozatot nem hagyta jóvá, tehát Tolnán nem lesz hordóhitelesitő hivatal. — Gazdasági jelentés. Az alispán jelentése szerint az őszi vetések úgy szemre, mint szalmára kevés kivétellel igen gyenge termést adtak. A tavaszi gabonanemüek terméseredménye ugyancsak igen gyenge. A kapásnövények hozama is silánynak mutatkozik, a takarmányhiány pedig már beállott. —-________________________________3_
