Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-04 / 23. szám
23. szám XXXVI. évfolyam Szekszárd, 1908 junius 4 i ■■ Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezeredj István-utcza 6. sz., hova ‘ a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők telefonit Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a láp részére mindennemű hirdetések és pénzkOldemények intézendők Az államnyelv. A történelmi jog minden kétséget kizárólag megállapítja, a szentesített törvény minden alkalommal egész határozottan kimondja, hogy Szent István birodalmában a magyar az államnyelv, egyedül és kizárólagosan. Ebből soha, semmiféle körülmények közt nem engedhetünk. Még pedig an,iái kevésbé, mert az országunkban élő más nemzetiségeknek is legfőbb és legsajátosabb érdeke, hogy azt a nyelvet, mely jog és törvény szerint a törvényhozás, közigazgatás és az igazságszol- gáltitás terén, kizárólagosan használtatik, ők is elsajátítsák s bírva azt, a közszolgálatban magukat érvényesíthessék. Nem szükséges azért, hogy idegenajku honfitársaink saját anyanyelvűket elhanyagolják, vagy akár az államnyelvvel felcseréljék. Használják a családi életben, társaskörökben tetszés szerint, azon senki meg nem ütközik; de ha az állami életben bárhol szerepelni kívánnak, akkor ne idegenkedjenek a magyar nyelv elsajátításától, mert ez a tér számukra csak akkor nyilik meg, ha az állam hivatalos nyelvét bírják és azt használni hajlandók. Talán ezen elvitázhatatlan kényszerűség folytán az államnyelv elsajátítása már régen nagyobb arányokat öltött volna, ha ennek mi magunk, bizonyos lényünkben nyugvó és faji tulajdonságunkból származó, türel- mességnél fogva, útját nem álljuk. A magyar ezen a téren nemhogy ag- ressiv volna, ellenkezőleg: annyira —mondhatjuk — gyenge, hogy ha egy nagy társaságban egyetlen-egy ember akad, aki a TARCA. A Sziegwárthék jourján. — A cTolnamegyei Közlöny» eredeti tárcája — Irta: Szirmai Gyula. Ott ültek a verandán, pajzán jó kedvvel eltelve a Sziegwárth-mama és leányai: Nusi a legidősebb, Irén a középső és Bella a legkisebb. A szögletben a deresedő hajú állomási elöljáró üldögélt, székjét a yeranda hátfalához támasztva, bodor füstöt eregetett pocakos szivarjából, mély beszélgetésbe volt merülve a jegyzővel. Az asztalfőn neje foglalt helyet lorgnettejével vizsgálva a távoli országúton kavargó porfelleget. Mellette a jegyzőné nézegette a divatlapokat. A Cserkuthy-leány a veranda sarokoszlopánál envelgett vőlegényével az* osztálytanítóval, akiket eme kedves szórakozásukban a helybéli állomás forgalmistája, a hetykebajuszu Laky Vincze igyekezett bosszantani; úgy látszott kedvét lelte benne. A szalonnak a verandára nyíló ajtaján zongorahangok ütemei hallatszottak ki r a jegyzőkisasszony játszott éppen egy részletet a »Bob-herceg«-bői. Mellette szerelem- ittasan forgatta a kótalapokat a segédjegyző, t A júniusi nap erősen lövelte sugarait, s a kerti virágok lankadtan hajtották le fejecskéiket. \A veranda esővizvezető csövén néhány tolakodó Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVATH IGNÁCZ magyar nyelvet nem bírja, kész az egész társaság, csupa udvariasságból, annak az egynek nyelvét használni társalgási nyelvül. Ez a gyengeség az oka, hogy idegenajku polgártársaink széles rétegeiben — habár a magyar nyelv hódításokat tesz is — mégis terjedése nem oly nagy arányú, mint amely a magyarság szempontjából kívánatos volna. Faji hibánknak azonban nem szabad az államkormányzat és törvényhozás terén is érvényesülni, mert ez már oly veszedelmeket rejt méhében, mely századok kitartása folytán elért eredményt is alkalmas kérdésessé tenni. Az az államférfiu, ki a magyar államnyelv kizárólagos használatán rést ütni enged, az egyenesen nemzete ellen követ el megbocsájthatlan bűnt. Ezen a téren két oldalról is oly sajnálatos körülmény vonta magára, legutóbbi időkben, a közfigyelmet, melynek szellőztetése a hazafias sajtónak elsőrendű köte- kssége. Az egyik az, hogy Andrássy Gyula gróf belügyminiszter benyújtott felebbezés folytán kimondotta, hogy a városi képviselőtestületi ülésen az előadó tisztviselő, ha kívántatik, köteles előadását idegen nyelven is megmagyarázni. Hát ha nem Andrássy Gyula grófról volna szó, kinek magyar érzületéhez és ha- zafiságához kétség nem férhet s ha nem igyekezett volna a függetlenségi párt értekezletén s később rendeletének indokolásában a hibát — melyet valószínűleg a belügyminisztérium valamelyik laza gondolko- zásu főtisztviselője követett el — kijavítani, az könnyen végzetes következményeket szülveréb szemtelenkedett, csicseregve sóvárgott az asztalról lehullott morzsák után. A társaság hangos társalgása közér gyakran belevegyült a szalonból kihangzó zongora egyes fortissimója. Mikor aztán a Sziegwárth-mama a konyhában kiadta a parancsot, hogy az ozsonnát felszolgálhatják, a zongora utolsó akkordjai is elhangzottak, s a bájos jegyzőkisasszony, — ajkán csábos mosollyal — megjelent az ajtóban, kisérve a mindig körülötte legyeskedő vicenótárius által. Általános taps és bravóval fogadták- a verandán. A hetykebajuszu Laky Vincze kézzel-lábbal igyekezett erősíteni, hogy ő még ilyen precíz, fantasztikus játékot nem hallott, s hízelgésül nagyratörő zenei jövőt jósolt őnagyságának. A kisasszony irult-prrult, igyekezvén elháritant magáról a nem várt dicséretet; azonban — suba alatt — szörnyen hízott az örömtől. Eközben a fess falusi szobacicus behozta a jegeskávét,, s Sziegwárth-mama utánoz- hatlan előkelőséggel és udvariassággal szólította vendégeit asztalhoz; még jó formán le sem ültek, midőn az utszéli porfellegekből kibontakozva Horgossy Muki homokfutója gördült be az udvarra és arasznyi pontossággal, megállóit a bejárati lépcsőnél. Egy sereg elkényeztetett kutya éktelen visitással rohant le a kocsihoz, az ereszen sipákoló verebek ijedten rebbentek széjjel. Amint a Muki' gyerek a bakról leugrott Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, évre 6 K, l/« évre 3 K Számonként -24 fillér 1 Jap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 £, 100—200 szóig »K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 í, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé hetett volna országszerte, mert egyenesen a magyar nyelv kizárólagos hivatalos minőségén ütött volna csorbát. Sokkal nagyobb arányú veszedelem lógott azonban a levegőben Justh Gyulának, a képviselőház elnökének azon intézkedése folytán, hogy a magyar országyülés képviselőházának ülésein horvát gyorsírókat kívánt alkalmazni, kik a horvát nyelven elhangzott beszédeket lennének hivatva meg- örökiteni. Ha Justh Gyula felfogásának megfele- lőleg a gazdasági bizottság által benyújtott javaslat ellen, az utolsó emberig, az egész függetlenségi párt állást nem foglalt volna, akkor igazuk lett volna azoknak, kik a többségben levő pártot már is az elkövetett elvfeladások egész tömegével vádolják. Kvótaemelés, közös vámterület meghosszabbítása s katonatiszti fizetés megszavazása után még csak az kellett volna, hogy a függetlenségi párt hozzájárulásával . a hivatalos magyar nyelv megszűnjék a magyar országgyűlésen kizárólagos használati nyelv lenni s a magyar országgyűlés átalakuljon magyar—horvát parlamentié. A bőbeszédű horvátok majd gondoskodtak volna róla, hogy a magyar országgyűlés fényes üléstermében heteken, hónapokon keresztül ne legyen más, mint horvát gajdolás hallható, melyet annyival inkább keresztülvihettek volna, mert a magyar képviselő urak túlnyomó nagy része nemhogy beszédeket mondana, hanem még az ülése- .ken való megjelenést is feleslegesnek tartja s csak néha tekint be a tárgyaló terembe, mint a bizonyos ur — Debrecenbe. A nyáron át több külföldi egyesület kongresszusát Budapesten tarja meg. Tér Sziegwárth Nusi kecsesén dugta ki fejecskéjét a veranda ablakán, s bizalmasan üdvözölte: — Ááh ! Laky Vincze pedig huncutul párodizálta Béé L ,» A bömbös Horgossy meg hatalmasan el- tátott szájjal rekontrázott Lakynak: Meee ! I Aztán izzadságtól gyöngyöző, poros homlokát letörölve, az általános üdvözlések után asztalhoz ült. Sziegwárth-mama legott eléje tett egy jegeskávét hüssitőül, mire a bömbös hosszú képet vágott, s ház úrnőjének szives beleegyezésével egy üveg szekszárdi vöröset vett pártfogásába, melyet aztán nyakló nélkül alapos tanulmány tárgyává tett. Ozsonna után a fiatalság beszorult a szalonba, ahol zongorahangok mellett táncolni kezdett. A bömbös Horgossy a jegyzővel és állomási elöljáróval a verandán mars dt kvater- kázni, mig Laky Vincze ugyancsak forgatta tánc közben a lányokat. Az osztálytanító szerelemittas szavakat suttogott menyasszonyának, a vicenótárius pedig hol itt, hol amott legyes- kedett. Lámpagyujtáskor estebéd következett. A véget érni nem akaró esteli közben aztán Horgossy Muki kibökte, hogy ő nemcsak látogatóba jött ám, hanem egy fontos kiküldetése is van, amennyiben az 5 újonnan kinevezett barna.
