Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-21 / 21. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY lSC8irájus 21 érdemeseket. Meg volt a harmónia tanár és tanítvány között; a fiú szívesen járt iskolába és tanult, játszva tanult és többet, mint most. A gyermeki lélek ösztönszerüen csak a szeretetnek tárul fel. És ezelőtt a tanuló szerette tanítóját, benne második atyát látott, bizalommal fordult hozzá és ebből kifolyólag gyakran olyan dolgokat tudott meg a tanító, amelyből következtetni tudott a gyermek egész gondolkodására, vele szemben ennek megfelelő eljárást követett és minden különösebb eszközök alkalmazása nélkül megtalálta a nevelés kellő formáját. A legnagyobb sülyt azonban mégis arra fektették, hogy a tanító ismerje minden egyes tanítványának felfogási képességet és ennek megfelően többet, vagy kevesebbet követeljen tőlük és miután a gyermek a tanítóban igazi jóakarót látott, kedvvel tanult és — tudott is. És csodák csodája, hogy ilyen tanítási módszer mellett a hazának és | társadalomnak oly sok lángeszű, nagy tudóst tudtak nevelni. ... , Most azonban mindez máskép van. Szeretettől nagyon ritkán van szó. A tananyagot miniszteri rendelet határozza meg, paragrafusok szerint követelik a tanulóktól, minden irgalom nélkül, úgy a gyengébb felfogásútól, mint a jobb fejűtől egyformán, hogy azt gyakran a dolgok megértése nélkül, szóról szóra bemagolja. Kérlelhetetlen szigorral, sokszor brutális bánásmóddal kiölik belőlük a tanulás iránti vágyat ; a tanítvány tanítójában csak a paragrafusok szigorú végrehajtóját, gyenge gyermekleikének megkinzóját látja és akarva sem tud tanulni, mert idegen neki még a pad is, amelyben egész éven át ül. Nem mondom, hogy mindenütt, vagy ép* | pen Szekszárdon van ez igy, — mert sokszor nem a tanár jóakaratán múlik minden, — hanem ! azért úgy általánosságban sajnos el lehet eze- j két mondani. Az ifjúság nevelői, azok, akik hivatásukat a szó nemes, igazi értelmében fogják fel — ! tiszteletet és becsülést érdemelnek. Hogy azonban nálunk is történnek néha cif,a dolgok, azt az alábbi két eset bizonyítja: Egyik helyi felekezeti iskolában, az izraelita- j ban, egy nebuló elcsente a pódiumról a tanító toll- ! szárat.Tahin pajkosságból. Nosza összeült a vész'-B bíróság és a szegény gyereket kicsapták az iskolából lopás miatt, ahelyett, 'hogy a tanító felvilágosította volna az enyém-tied fogalmáról, megmagyarázta volna neki, hogy mily nagy 'bűn a' lopás és esetleg szigorú büntetést szabott volna reá, amely a többinek is példa gyanánt szolgált volna. Persze arra nem gondoltak, hogy az ilyen megszégyenítés .az illető egész életére is kihathat, nem gondoltak arra, hogy jöhet idő, midőn . a gyermek önérzetes férfiúvá fejlődve, ki lehet téve annak, hogy szemébe vághatják majd: «hiszen téged már az iskolából is kicsaptak — lopás miatt»!. .. Egy sárbogárdi urinő e napokban felkereste fiának osztályfőnökét, hogy kérdezősködjék fia felől, aki intőt kapott. A fiú eszes, de pajkos gyermek. Az osztályfőnök azzal vigasztalta az anyát, hogy fiával úgy kellene bánni, mint egy kutyával, rossz gyerek; tavaly még átengedte, de az idén mindent el fog követni, hogy a fiú elhasaljon. Szép, nagy jó dolog a kellő helyen és módon.alkalmazott szigorúság, — de ez esetben mégis célszerűbb lett volna, ha a- tanár ur azt mond, a az anyának, hogy a fiú rossz, tanulni nem akar és felkéri, hogy anyai hatalmával hasson oda, hogy a fiú megváltozzék, mert különben meg fog bukni. Bizony nagyon fájt szegény anyának, hogy a tan^r ur szavaiból csak a fiú iránti rossz akaratot érezhette és nem a jóindulatú gyermeknevelő tanácsadó hangját. Most a vizsgák közeledtével, azt hiszem, figyelmükre méltatják soraimat azok, — a kiket illet. Spórol a közalapítványi uradalom. Dunáföldvár nagyközség belterületén, legszebb helyen : az Erzsébet-téren vart a közalapítványi uradalomnak egy igen nagy jövedelmű, óriási bérháza. Eltekintve magától a közalapítványi uradalomtól, a bérház jövedelme' oly nagy, hogy abból ez a legszebb módon tatarozható, javítható. S csodák csodája! Mig künn a község határában a semmi jövedelmet nem hozó szegényes polgárházak cseréppel, fazsindellyel, bádoggal vagy más alkalmas tetőzettel láttatnak el, addig az óriás jövedelmet hajtó s a közalapítványi uradalom tulajdonát képező s a község kel'ő közepén levő bérház hátrányos papir tetőzetet nyer. Nem tudjuk, ki adta a közalapítványi uradalomnak ezt a jó és szép tanácspt de hogy elfogta s teljesíti, az már kritikára sem érdemes. Magában véve nem lenne közünk hozzá, hogy egy privát tulajdon milyen tetőzettel lesz befödve, csak az építkezési szabályrendeletnek feleljen meg. S az építkezési szabályrendelet erre még gondolni sem mert hogy valaki, — pláne a közalap;:ványi uradalom — házát kátrányos papírral vonja be s ez ellen tiltó rendelkezett s.e n v-.t. I-o..ivaron legalább; ehe/, példa tetőzet sem érdemelne mást! S talán a közalapítványi uradalom jobban kibírná, mint olyan szegény ember, ki bejelentés nélkül csupán azért épített nádtetőzetre, mert arról, hogy az tiltva van, tudomása nem volt! Crassus. Egy álom. Egy álmom volt az éjjel, Nem felejtem el soha. Virágos réten jártam, Tündér csalt engem oda. Álmomban gyermek valék Körüfem virág, patak, Délibábos rónaság S kergettem lepkehadat. De ahogy fölébredék, Csak fájó emlék maradt, S könnyűimnek Özöne Öntözé bus arcomat. Szirmai GyulaKÜLÖNFÉLÉK A vármegyék államosítása. Már ismét kisért a vármegyék államosításának réme, melyről azt hittük, hogy végleg eltemettük a darabont idők szomorú emlékeivel. Es csodálatos, éppen egy vármegye tisztviselőt kara keltette életre a holtra vált tervet. Sopron • vánnegye tisztikaráé a gyászos érdem, hogy feltörte annak a törekvésnek a koporsóját, melynél hazafiatlanabb, elítélésre méltóbb, hitványabb terv még nem született fossz hazafi és rossz politikus agyában. Mikor pár évvel ezelőtt fölmerült a-megvék mi ... - é. ■ ~ .'' . ahamositasanák terve, áz,ossz és varmegyék tisztikara egyhangúlag tiítak'ozoxt a terv megvalósítása ellen s kereken visszautasította az alkotmányos életünk ellen intézett ezen gyáva merényletet. S ha visszatek intűn'k ,a dáfabont időkre, [ a legnagyobb csodálattal és elismeréssel kell megemlékeznünk arról a há'zafias felbuzdulás szülte küzdelemről, melyet a vármegyék, folytattak a hatalom bitorlói ellen s el ke-.l ismernünk, hogy egyedül a vármegyék kitartó ellent- állásának köszönhetjük azt, hogy alkotmányunk ma is sértetlenül, épségben fennáll. Ha akkor gyöngék a vármegyék vezetői, ha egyéni érdekeiket a haza érdekei elé tolják, ha gyáva megnunyászkodással tűrik a hatalom bitorlóinak merényletét, ma már alkotmányunk csak történeti emlék, egy ezredéves oltár, melyet saját gyávaságunk -döntött romba, saját hazafia' lanságunk szaplősitett meg. Ne feledjük el, hogy a király esküjén parlament törvénytiszteletén kívül egyetlen tositeká alkotmányunknak az, hogy a várme nek' önálló jog- es hatásköre épségben tartar. sók. ismét a darabont idők emlékét kell jelivé-» nünk, hogy állításunk sága.. ■ké»-—-'” “ ki |É| nem akarjuk hinni, nem szaba.i hinnünk, hogy hazafiatlanság sugalta a Vármegyei Tisztviselők Otfsz. Egyesületéhez benyújtott feliratukat. S ha más az ok, úgy az csak egyetlen egy lehet: még mindig nincs sza0 bályozva és elfogadh-atólag, egyöntetűen rendezve a vármegyei tisztviselők fizetési és nyug- dij-szabályrendeleteinek összehasonlítása kiindulási pontul szolgálhat s ennek alapján megalkotható az uj fizetési és nyugdij-szabáiyrenI hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsaras ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden küflöldit fö ülmul hazánk természetes szénsavas vizek királya a mohai ■HBi .fni-rás n I uí I do. ÉU s gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és basználata valódi áldás gyomorbajosoknak Mindenütt kapható! ÉR Főraktár: SALiAMOiX TESTVÉREK cégaél, SZEKSZÁBDON.
