Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-30 / 18. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

az eljáró bíró egyik előkelő nőrokonának üdvözletét adta át a végrendelkezni kívánó boldogult Nagynénak, kérdezte őt, hogy emlékszik-e még erre a régi ismerősre, ez, volt a válasz: • «Nagyon köszönöm, hogy a fiatalok rólam is megemlékeznek. Hogyne emlékezném Malvinra hiszen az én nekem kedves kereszleányom.» A másik, a teljes épelméjiiséget és helyes logikai gondolkodást bizonyító nyilatkozata Nagynénak fentemlitett végrendelkezésekor ez volt: «Nemde, bíró ur, ezt a végrendeletet, ha akarom, később megváltoztathatom ?»

Erős öntudatát és önrendelkező képességét pedig bizonyítja magaviseleté akkor, mikor az örökség-éhes rokonság elmeorvosokkal tolakodott kastélyába 1903. év nyarán. A felmutatóit 20 koronás bankjegyre igenis, egész ép elmével mondta, hogy az a régi tízforintossal egyenértékű 20 korona.

Mikor valamelyik rokona ezen orvosi vizsgálat, helyesebben orvosi tortúrára célozva, sajnálkozását nyilvánította a terheltetés felett, ez volt válasza; «Legalább egy sereg éhes ur jóllakott itt asztalomnál »

Mikor pedig már terhére voltak a tolakodók, egy órával korábban kiüzent a- kocsisoknak, hogy fogjanak, «mert az urak el akarnak utazni.» Magyarán : nyájas finomsággal kidobta a fain urakat.

Még igen sok érdekes mozzanatot lehetne felhozni azon suggestiv tendenciájú állítás cáfolatára, mely igazi falánk lelketlenséggel boldogult Nagynét dementie senitis dajka meséjébe keveri.

Hogy nem tudta a boldogult, — miként a szerzett tanuk vallották, — hogy hány csirkéje volt. Ezt elhiszem. Sőt valószínűnek tartom, hogy azt se tudta, hány borjúja és hány lova, meg hány ökre volt. Mindez nem az ő, hanem István fia. gazdasági gondja volt mindenkor.

De hiszen, ha ilyen tudáshiány miatt a dementie senilis megállapítható : akkor minden gazdag öreg asszony s öreg ember aggkori bolond és jogosulatlan végrendelkezni. Ennyire pedig talán még mindig nem vagyunk.

Boldogult Nagy Lászlót is bolondnak állítja oda az április 18-iki közlemény, mint aki bátyja pressziója alatt cselekedett.

Hogy ez az ur végrendelkezésekor nem volt bolond, bizonyítja azon jogi érzéket tanúsító nyilatkozata, melyet egyik barátjához inté- zntt a végrendelet csinálás órájában:

«Megbocsáss kérlek, hogy téged nem kérettünk végrendeleti tanúnak ; de ez nem irántad való bizalomhiányból, hanem azért történt mert a végrendeletben te is érdekelt fél Vagy s a végrendelet érvényét nem veszélyeztethetjük.«

• Annak az állításnak pedig, hogy László István bátyjának az ő akaratszabadságál meg- gátió befolyása alatt állott, éppen az ellenkezője áll.

Az ismerősök és jó barátok jól tudják, hogy bár Lászió a külső gazdasági ügyekben nem intézkedett, de István bátyja az ő megkérdezése nélkül soha semmit nem tett. Ennek bizonyságául szolgál az az eset is, hogy mikor halállal végződő hosszas betegsége idején István uj ekéket akart hozatni a gazdaságba, megkérdezte Lászlót s ez a betegség bizonytalan kimenetelére való hivatkozással az uj vasekék megrendelésének elhalasztását javasolta.

Hogy ezen tényálásokkal szemben egyes szerzett tanuk leckemondás közben mi mindent meséltek : az a való igazság szempontjából teljesen közömbös.

A közönséget azonban a megtévesztésektől óvni kell, mert nagyon rontaná a jusidikába helyezett hitét, ha mást olvasna a tanúvallomás és mást hallana az ítélethirdetéskor, mint a való, tiszta igazságot.

A szerzett tanukkal szemben állanak az értelmes, illusztris, igazmondó tanuk.

Veridicus.

1908 április 30

KÜLÖNFÉLÉK ~

— Főúri esküvő. Gróf Szapáry Tihamér múlt hétfőn esküdött Bécsben örök hűséget Windischgrütz Mária hercegnőnek. Az esküvőn gróf Apponyi Géza főispánunk is résztvett.

— Kinevezések. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Acs Mihály simontornyai pénzügyőri fővigyázót ugyanoda pénzügyőri szemlésszé, Neumayer Sándor szekszárdi vigyázót pedig fővigyázóvá nevezte ki.

— Kitüntetés- Az országos iparegyesület Herger Nándor bonyhádi kalaposmestert kitűnő készítményeiért ezüst diszéremmel tüntette ki.

Az ezüst diszérmet május hó 3-án adják Budapesten ünnepélyesen át az érdemes iparosnak.

— Bizalom Kossuth Ferenc iránt. Szigetvár város képviselőtestülete feliratban teljes bizalmáról és tántoríthatatlan ragaszkodásáról biztosította Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert-, aki meleghangú levélben köszönte meg a képviselőtestület bizalmát.

— Vármegyei alkalmazottak előléptetése. Ugyanazon állásban eltöltött hosszabb szolgálatuk után f. évi május hó 1-ével br. Jeszenszky György főszolgabíró 4000, Kovach Aladár vm. aílevéltáros 2600, Kökényest József vm. Írnok 2200 és Varga Ferenc vm. írnok 2000 korona évi fizetéssel előléptek.

— A pécsi Kossuth-szobor leleplezése. Május hó 10 én délelőtt 11 órakor leplezik lé nagy ünnepség között Pécsett Kossuth Lajosnak, az 1848. évi törvények megteremtőjének, Magyar- ország első felelős, független pénzügyminiszterének, az 1848-iki szabadságharc kormányzójának ércszobrát. A leleplezési ünnepélyre Tolna- vármngye törvényhatósági bizottságát is meghívták.

— Zászlószentelési ünnepély. A szekszárdi állami főgimnázium ifjúságának már készen levő szép zászlaját folyó évi junius hó 21-én szentelik föl nagy ünnepség keretében. A zászlóanyai tisztséget Apponyi Gézáné grófnőnek, főispánunk nejének ajánlják fel, akit Wigand János igazgató vezetésével egy küldöttség keres fel, amint Szekszárdra jön. A zászlót először a róm. kath. templomban beszentelik, azután a református lelkész és izr. főrabbi áldják meg. A zászlószentelés napján délben bankett, délután tornaverseny, este pedig hangverseny lesz.

— Hymen. Bárdfalvi Stetz László dr. lengyeltóti szolgabiró.e hó 21-én vezette oltárhoz a kaposvári r. k. templomban szép menyasszonyát, nádasdi Sárközi/ Livikét.

— Igazgatósági ülés. A «Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület* május hó 7-én d. e. 9 órakor a pécsi Kath. Körben igazgató- sági ülést tart, melynek tárgysorozata a következő; 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. A tagdijak behajtása. 3. Költségvetés. 4. Szakosztályok szervezése. 5. Az alapszabályok és miniszteri leirat. 6. Indítványok.

— Eljegyzések. Czenk István eljegyezte Bella Jolánkát, Nits István szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelő unokahugát. — Madarász Bódog huszárfőhadnagy, Madarász János tamásii kir.' közjegyző fia eljegyezte Perczel Clarisszet, Perczel József földbirtokos és nagybérlő leányát. — Löwy Pál dunaföldvári kereskedő Nagy- perkátáról eljegyezte Kellner Irmát.

— Wosinsky Mér keleti szobája Néhai Wosinshj Mór szekszárdi apát-plébános, hírneves régész keleti szobájában levő értékes bútorokat, szőnyegeket és emléktárgyakat május hó valamelyik napján, amit dr. Káldi Gyula közjegyző fog közhírré tenni, el fogják adni.

— Egyházmegyei hirek, Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Eber Géza adminisztrátort, Éber Márton nyugalmazott tanító fiát, Fekedre plébánossá nevezte ki. — Kiss János kurátor Lip- pón ésFuche Vilmos kölcsönösen áthelyeztettek.

— Felebbezés Böde József és társai meg- felebbezték a dunaföldvári községi tisztviselők fizetésemelése tárgyában hozott határozatot.

— Engedély. A belügyminiszter megengedte, hogy a nagydorogi gyógyszertár Szendrovics Vilmosra átruháztassék.

— Gazdasági tanulmányi kirándulás. A diós- berényi rk. M. és G. kör 30 tagból’ álló csapatja e hó 25-én gazdasági tanulmányi kirándulást tett gróf Apponyi Géza főispán egyik legszebben művelt és mintaszerűen berendezett tolnamegyei uradalmába : Juhé pusztára, ahol az ügybuzgó- ságáról, mint szaktudásáról hires gazdasági tiszt, Kälber László intéző teljes odaadással avatta be a kisgazdákat a nagyszabású intenzív gazdálkodás alapismereteibe s igy hozzájárult a gazdasági intelligenciának nagyon is hiányában szenvedő kisgazdák ismeretfejlesztéséhez, de ismere szerzési ösztönük fokozásához is, hogy a megkezdett gazdasági önművelést kitartással folytassák. A kirándulók megtekintették a működő szeszgyárt, a szépen jövedelmező tehenészetet, az állathizlalást, a gazdasági gépeket és a nagy terjedelmű, tüzes borairól hires odáni és rebthali szőlőket is. A kirándulásról késő este visszatérő kisgazdák előtt felejthetetlen emlékül marad Kölber László intéző szives vendégszeretete, melyért ez utón is hálás köszönetét mondanak. A kiránduláshoz az engedélyt Kollmann Gyula, a grófi uradalmak felügyelője eszközölte ki Apponyi Géza gróftól, a Gazdakörnek alapitó tagjától és diszelnökétől, a délben való' szives megvendégeltetést pedig a grófnő, mint a Gazdakör zászlóanyja engedélyezte és igy a hála és hódolat érzelmeinek állandóan tápot nyújtó jótétemények egy újabb tényéért kell hálát rebegve, imaszerüleg megszólalnunk és a jóságos Égnek bő ■ áldását leesedezni a grófi családra.

— A bonyhádi főgimnázium építésének felülvizsgálása- Baumgarten Sándor kir. tanácsos, építőművész, 1 közalapítványi birtok igazgatóm folyó hó 17-én a bonyhádi ev. főgimnázium építkezésénél helyszíni szemlét tartott és az építkezéssel teljesen meg volt elégedve. Különösen megdicsérte az építőmestereket, —

I Weiszenburger János és Heidinger József iparosokat.

— A tanárok nyaralása. Az ország tanárai között nagyarányú mozgalom indult meg aziránt, hogy a Balaton partján Fonyód-Bélatelep mellett levő nagy területen tanári nyaralótelepet létesítsenek. Ezen tárgyban a napokban Csurgón értekezletet is tartottak a tanárok, amelyen az országos középiskolai tanáregylet elnöke, Né- gyessy László egyetemi magántanár is jelen volt. Céljuk támogatására fölkérték Kacskovics Lajos somogyvármegyei alispánt, ki minden tőle telhetőt megígért az ügy érdekében.

— Korházi statisztika. A belügyminiszter az összes hazai kórházakat tanulmányoztatni fogja kiküldendő közegei által, hogy azokról statisztikát készíttethessen.

— Uj vasút. A kereskedelemügyi minister a mocsolád—tab—siófoki helyiérdekű vasut- részvénytársaságnak vasútvonalából Darány- pusztánál leendő kiágazással Nagyszokoly község érintésével Félsöireq községig, továbbá Bonnya állomástól Ácsa, Döröcske és Törökkoppány községek érintésével Roppányszántó községig vezetendő keskeny nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét, a lejárattól számítandó további egy évre meghosszabbította.

— Gazdakörök, mint bérlök. Eszterházy Miklós herceg újabban a diósberényi rk. munkás és gazdakör részére 80 kát. hold elsőrendű bozótrétet adott bérbe, olcsó áron 20 évre. A pinczehelyi munkás és gazdakörnek pedig hasonló föltételek mellett 240 kát. holdat ígért.

— A borfogyasztási adónak a városok részére való átengedése. A törvényhatóságoknak köztük Szegednek is, feliratuk van a pénzügy- miniszternél és a képviselőháznál, amelyben a bor- és husfogyasztási adónak a városok részére való átengedését kérik, A pénzügyminisztertől Szeged feliratára most jött válasz, amelyben azt mondja, hogy már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amely a bor- és husfogyasztási adónak a városok javára való átengedését kérik. Egyébként, biztosításul fölhívja a törvény- hatóságokat, hogy a cél kivitelére együttesen működjenek közre.