Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-04-30 / 18. szám
XXXVI. évfolyam ________ 18. szám Szekszárd, 1908 április 30 Fü ggetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezeredj István-utcza 6. ?z., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldeménvek intézendők Felelős szerkesztő 9Hk-: Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/s évre 6 K, 1U évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 10UT szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Ne higyjünk az ámitóknak! A nemzeti kormánynak tengersok az ellensége még ott is, ahol nem is sejtjük. Ahova csak nézünk, mindenünnen rágalmakat szórnak a nemzet vezéreire, akik kivezették I törvénytelen állapotból a nemzetet és megkötötték a békét a királylyal, aki nem volt hajlandó a darabontok tanácsára hallgatni. A kormány becsülettel állja és meg is tartja az egyezséget. A függetlenségi 48-as párt nagynevű vezére, Kossuth Ferenc erre szavát adta és most ezért éri őt a legádázabb támadás különösen azok részéről, akik sóvárogva szeretnék a letűnt korszakot visszavarázsolni, hogy ismét urai lehessenek a helyzetnek. Hogy ezt a célt elérhessék, nyíltan és alattomosan szövetkeznek a nemzet ellenségeivel s azokkal, akik nem tekintik Magyarországát hazájuknak. Kétségtelenül nehéz ez a helyzet, mert a konkolyhintők, az elégedetlen balpárti izgatok a könnyenhivőket hangzatos jelszavakkal megtévesztik. Bizony mondom, annyi belső és küliső ellenség még tán sohasem tört a nemzet megrontására, mint most. Annyi veszedelemmel, nemzeti ell^n-éggel kell megküzdenünk, hogy próbára Feszi életerőnket s ezredéves hazánk és alkotmányunkhoz való ragaszkodásunkat. A mi jelenlegi helyzetünk hasonlít a felhős égboltozathoz: sötét, komor fellegek tornyosulnak minden irányból. Összeverő- désünk vihart jelent. Ki tudja, hol és melyik pillanatban fog kitörni a zivatar, amely rombolni fog. Ezt a “rombolást kell nekünjc megakadályoznunk. Rázzuk fel a társadalmat aléltságából s világosítsak fel a nemzet meg- rontóinak gonosz törekvéséről, hogy ne higyjenek nekik, hogy bízzanak a függetlenségi és 48-as párt tiszta és szeplőtlen törek-. vésében. Mert azt mjjíg elgondolni is égbekiáltó bűn, hogy Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Andrdssy Gyula és a többi vezérek a nemzet árulói leslek. Ezt még azok sem hiszik el, akik nap-nap után. sárral dobálják meg vezéreinket. Csak türelemmel legyünk és a jövő rövid idő múlva megmutatja, hogy a magyar nemzet atyjának: Kossuth Lajosnak fia nem adja fel a függetlenségi pártnak évtizedek' óta hirdetett elveit, hanem nagy államférfim előrelátással és bölcsességgel valósítja meg azokat. Nézzünk csak egy kissé körül. Nem-e azt látjuk, hogy a koalizált kormánynak ugyanazok a támadói, akik a törvénytelen kormánynak hívei voltak? Nem-e azok szórják mérges nyilaikat a nemzeti kormányra, akik készek önérdekből mindennel és mindenkivel szövetkezni ?j Még szerencse., hogy a darabont-vitézek, a lelkiismeretlen, agitátorok gmrn _Aeplezik. gondolatukat és cselekedetükef^^f^dzután módjában áll a kormánynak közéjük lesújtani. Erős kézzel kell megtisztítani a közéletet ezektől a veszedelmes emberektől. A közvéleményt alaposan fel kell világosítanunk, hogy kik a nemzet megrontói. Mindenki érezheti, hogy egy uj korszak küszöbéhez jutottunk. Ez a korszak be fog következni, ha a bomlasztó anyagot az útból eltakarítjuk. Nézzünk csak vissza a múlt század negyvenes éveinek küzdelmeire! Ki hitte volna ama sötét, vigasztalan időkben, midőn reménytelenül tekintettek a legnagyobbak is a jövőbe, hogy néhány év múlva Magyar- ország százados zsibbadásából fog felébredni és közgazdasági, társadalmi téren teljesen uj életre kél ? ! Nem szabad tehát egy pillanatra sem csüggednünk és nem szabad az álprófétáknak hinnünk! A megkezdett nagy nemzeti átalakulásban minden magyarra szükség lesz, hogy a nemzeti élet egész vonalán mienk legyen a győzelem! Glosszák. i Aligha van a Dunántúl qlyan sajátszerü járás, mint a simontornyai. Nem kevesebb, mint négy központja van. A történeti központja Simon- tornya, a politikai Kölesd, a gazdasági Hőgyész, a hivatali pedig Gyönk. Hogy ez egészségtelen állapot, — kommentár hozzá aligha kell. Úgy tudom, hogy a török hódoltságtól a legújabb ideig, addig, amig gróf Széchenyi Sándor meg nem vette a gyönki Magyary-Kossa kastélyt, — Hőgyész a járásnak nemcsak gazdasági, hanem hivatali központja is volt. Gyön- .köt-hivatali székhelyivé a főszolgabirój Aakás- ícérdés tette.. — Mikor ázután az oírs-zág kivette az igazságszoítafast a vármegyék kezéből, — Gyönkből járásbirósági, később pedig telekkönyvi és adóhivatali székhely is lett. Horvát Boldizsár 1870-ben a száznégy közül három törvényszéket juttatott Vasmegyének : Szombathely, Kőszeg, Szentgothard. — Az utóbbi huszonöt évvel előbb is csak 1400 lakosú, tenyérnyi városka volt. De telve csinos és kényelméé földszintes és emeletes házzal. A vend és a német bennszülöttek épittették azokat, hogy legyenek illő lakások a törvényszék által odavitt magyar inteligenciának. — A Rába- I Lapincs völgybeli németek gazdagok és civiliTARCA. Mariska-dalok. í. Tavaszi felhők szállnak messze Szép napnyugatról napkeletre — S közben könnyükkel öntözik A kikeletre ébredt tájat; [ Szivüknek bizonynyal az fájhat, Hogy most kell elhagyni nekik Most, amikor újra tavasz van, Yirágnyilásban, madárdalban Szerelmi mámor tör elő; Most, amikor életre támad Ősereje a nagyvilágnak S csodákat művel ez erő! Mi télen is tavaszban éltünk, Zord viharában nem volt részünk Az elmúlásnak, hervadásnak; A télt nekünk csak az mutatta, Hogy napkeletről napnyugatra Nehéz, zimankós felhők szálltak ! 2. Sivár, kietlen pusztaságba’ Ki talált nyiló rózsafára? Tenger viharán hányattatva Ki jutott ki a biztos partra ? Kopár szirtek között kapaszkodva Ki lelt enyhitő nyugalomra? Kit keltett e siralom-völgye Uj, szép életre, uj örömre? Kevesen vannak biz’ manapság Kik magukról ezt elmondhatják. S hogy én mindezt elmondhatom : Neked köszönöm, angyalom! Honthy István. „Levél ment a kaszárnyába...“ Az ablaknál ültem úgy alkonyattájon, S dúdoltam, hogy: „Levél ment a kaszárnyába..“ Ott künn az utcán egy öreg bácsi lépdel, Vissza-visszanóz és hallgat a nótára ... Mégy..., meg gondol egyet, aztán visszafordul... „Nótázza még eccé’, könyörgöm alásan, Hej! Nékem is vót’ ám egy katona fiam, . , . .* * ’* .. ‘Kirí • Ott a nájbileki komisz kaszárnyában ... Oszt’ az annyuk annak is irt egy levelet... » — Es könnybe lábbad szeme, mikor mondja — Könnyebb a szivem is, ha a nótát hallom, Csak a vége olyan szomorú ne volna!“ Tarnaőrs. Huszár Loli. Hull, pereg a gesztenyelomb. Hull, pereg a gesztenyelomb A sárguló fákról, Elszökik a dalos madár E kietlen tájról; Napsugaras, szép vidéken Épit újra fészket! S párja iránt kis szivében Uj szerelem éled. Hull, pereg keserű könnyem Hull a szivem vére, Meghúzzák majd a harangot Felettem estére. A szerelmem nem akácfa, Szivem nem madáré, Nem nyilik kétszer virága, Az én babám — másé. Sulyok.
