Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-02 / 14. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY delte a névszerinti szavazást. A jegyzők nem szavaztak. A szavazás eredménye az lett, hogy 54 szóval 41 ellen elvetették az állandó választ­mány javaslatát és Klimes Antal indítványát fogadták el. A bizottsági előterjesztések letárgya- lása után a főispán a gyűlést fölfüggesztette és délután fél 4 órakor ismét folytatták a meg­maradt ügyek elintézését. A párbaj. Túl a nagy Kriványon, szép Magyarországon Párbaj mániában szenvedett az ifjúság! Csattogtak a kardok, pisztolyok dördültek, S az alvilág istenei mind-mind örültek! .. Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! Megmozdult a megye csendőr kerülete, Minden ifjú mellé két-két csendőrt rendele ! Komolynak gondolák párbajnak a nevét, S féltette az ifjúságnak drága életét! . . . Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! Ott fenn a Tátrában, egy község határban Fenték már javában a szép acél kardokat!.. . Végkimerülésig, katonás vívásig Jelezték a kimenetelt a segéd urak ! . . . Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! Hát még a Mátrában március havában A levegő puskaporral volt már megtelve! Senki se sétára, séta-szánkálásra Világért kimenni nem mert életét féltve! . . . Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! Hejh! ha én megnövök, s párbajba kerülök Legkevesebb ágyúval m’ék a lelem elé! . ~. Úgy se céloznak rám, biztos hátra lőnek, Mégis akkor engem tart’nak hires vitéznek! . . . Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! Nem szeretnék lakni Tátrában, Mátrában Mert még én is megkapnám a párbaj-mániát! Jobb nekem Dunaföldváron itt a Duna mellett, Nem bántják itt soha egymást ifjak, emberek !.. . Párbaj neve és jellege éljen hát soká!! . . . Crassus. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város folyó hó 28-án d. u. 3 órakor rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés iránt nagy volt az érdeklődés, mert sok fontos ügy került tárgya­lásra. Az elnöklő polgármester kegyeletes sza­vakkal parentálta el Kiinger Ferenc és Sseremley Lajos elhunytét. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül fel­kérettek Molnár József és dr. Leopold Kornél. Könyvtárt tartanak fönt és alkoholmentes vendéglőket, népétkező helyeket. Egyáltalán, amilyen mértéktelennek ismerjük főleg az orosz munkáselemet hazájából, olyan szigorúan betölti a mértékletességet itt. A diákok és főleg a diák­lányok (ezeknek lelkes működését leírni szinte lehetetlen) megnyerik a munkásokat az abstinens egyesületnek. Az alkohollal szemben való teljes : tartózkodást propagálva, szép eredményeket értek el. Az egyetemnek legszorgalmasabb látogatói az orosz diákok és diákkisasszonyok. Ott ülnek az első padokban, sohasem hiányozva az óráról. Amellett kurzusokat tartanak a munkások ré­szére. Öröm azt nézni, hogy mily szívesen baj­lódnak a durva munkához szokottakkal, hogy megismertessék vele az ábécét, amelynek meg­ismerése révén olyan nagy és hatalmas biroda­lom nyílik meg számukra. Dolgoznak, tanulnak szívós kitartással, pe­dig néha ugyancsak nagy gondot okoznak ne­kik az anyagiak is. De az orosz önmegtagadó. Erős kitartása, tudásvágya mellett legjellemzőbb tulajdona az önmegtagadás. S ez sok bajon, hogy úgy mondjam, sok keserves percen át- lebbentv anélkül, hogy azt tragikusan fogná föl. A tárgysorozat első pontja a posta és tavirdapalota építése volt, melynél Boda Vilmos helyesléssel kisért beszédben előadta aggályait az iránt, hogy megbirja-e majd a város a tárgyso­rozatba felvett reformok költségeit, melyek kö­rülbelül fél millió koronát tesznek ki. Azt hiszi, hogy miután a városnak csekély birtoka van, nem akad olyan pénzintézet, a mely a kölcsönt megadná. Intve óvja a bizottságot, hogy vi­gyázzon, nehogy Szolnok város sorsára jusson. Minden haladásnak barátja, ha az a pótadó na­gyobb emelkedését nem vonja maga után. Ha a mostani pótadó 70 százalékról folyvást emel­kedik, akkor a lakosság körében megérlelődik az, hogy minek nekünk a költséges városi rendszer. Őrffy Lajos megjegyzi, hogy nem olyan fekete az ördög, mint a milyenre Boda képvi­selő festi. A posta és távirda épülelet építése nem okoz — úgymond — pótadóemelést. Ha 30 évre kötjük meg a kincstárral a szerződést, akkor 30 ev múlva ingyenben lesz a városnak az épület. D*\ Leopold Kornél felszólalásában Boda ag­gályait igyekszik eloszlatni. Boda félreértett szavait magyarázza. Végül a tanács következő javaslatát fo­gadták el: »A város hajlandó a postaépületet felépittetni, azonban csak úgy, hogy a körül­belül előirányzott 160 ezer koronának 7 száza­lékát bér cimén az állam viseli. Amennyiben azonban a városnak ez a javaslata el nem fo­gadtatnék, egy más tervbe vett uj építkezési terv és költségvetést fog a város a képviselő- testület elé terjeszteni.« A vásári és a piaci helypénzszedési jog és vásártér megvétele iránti* előterjesztés felett is élénk vita folyt. Boda Vilmos kifejti, hogy nem lehet valami nagy reményt fűzni ehhez a vételhez, mert amit nyerünk a vámon, azt elvesztjük a ré­ven. Az uradalom biztosítani fogja az eddigi jövedélmét. Ha a helypénzt magasabbra emeljük, akkor az eladók azon mértékben emelni fogják eladási cikkeiket és igy a közönség fogja meg­fizetni ennek az árát. Tehát drága piacunk még drágább lesz, Orffy ajánlja a vásártér és a helypénz- szeedési jog megvételét. Ő már 10 évvel ezelőtt is javasolta. A polgármester megjegyzi, hogy a piac a vá­rosé, a helypénzszedési jog azonban az uradalomé. Orffy szól, hogy az uradalomé ugyan a vásártér, de szolgalmi joggal van megterhelve. Nagy lehangoltságot és meglepetést keltett Tomcsányi Lajos, az uradalom képviselőjének felszólalása, aki biztosító ta a képviselőtestületet, És ami ellen odahaza, Oroszországban, minden lehetőt mozgásba hoz a hatalom, a szabadságot, itt megismeri, megszereti s meg­érti, hogy enélkül nép boldog, megelégedett, ország igazán hatalmas nem lehet. Megtanulja, hogy a szabadság ugyanaz az embernek, mint ami a virágnak a napsugár. Enélkül csak penész virág, halovány, az élet küzdelmére megnem érett fattyúhajtás keletkezhetik . . . Megismerik, magukba szívják s az tüzeli, lelkesíti, hajtja őket. Ők küzdenek érte, ha belepusztulnak — sebaj: jön utánuk még száz, még ezer. És a fáklyát csak meg kell gyújtani, a Világosság el­terjedése elé nem lehet akadályokat emelni. Ez a tudat lelkesíti őket a szívós harcra, melyré példát nem találunk az egész világtörté­nelemben és ez a tudat az, amely a «hatal­masokéban felébreszti a rettegést és hatalmuk örökkévalósága iránti kételkedést. Hogy ez, a hatalomban való kételkedés jogosult-e, meg- mutandja majd a jövő, amelyet oly sokan várnak epedő reménynyel és amely talán meghozandja a megdönthetetlennek hitt kolosszus összeom­lását s nyomán a szabadság virulását! hogy a vásárteret és a helypénzszedési jogot á város olcsóért nem kapja meg; mert ő a mi­niszterhez olcsó javaslatot nem tehet és nem is tesz. Dr. Leopold Kornél azt hiszi, hogy a mi­niszter a város kérelmét bizonyosan nem üzleti szempontból fogja elbírálni. Még Leopold Sándor szólt az ügyhöz. (Nagy derültséget keltett Kamarás Béla beleszólása, hogy deputációt kell a miniszterhez vezetni.) A képviselőtestület elfogadta, hogy a vá­sártér és az azon gyakorolt vásári és piaci helypénzszedési jog megváltassék. A polgár- mester megbizatott, hogy a város nevében in­tézzen beadványt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és kérje a vásártérnek és hely­pénzszedési jognak eladását. A munkáslakások épitési ügyét a polgár- mester‘ismertette meg. Boda Vilmos felszólalása után a képviselő- testület elvben elhatározta, hogy 50 gazdasági munkásházat építtetni hajlandó. A szükséges kölcsönt a báró Augusz-féle alapból veszik lel. A városház kibővítése tárgyában megbíz­ták a polgármestert, hogy terjesszen elő tervet és költségvetést. A tisztviselők részére a képviselőtestület hosszabb vita után lakbért szavazott meg. A javaslatból kimaradtak az írnokok, kiknek fel­vitelét Horváth Ignác kérte. Ezt pártolták többen. Mehrverth Ferenc azt inditványovta, hogy csupán a jegyzők kapjanak lakbért, mivel ezek­től a mellékjövedelmet elvették. Boda Vilmos csatlakozik Mehrverth indít­ványához. Dr. Leopold Kornél, Tóth Károly s többek hozzászólása után kimondotta a határozatot, hogy a tanács javaslata Tóth Károly módosítá­sával elfogadtatott. Az elfogadott javaslat sze­rint Matzon Béla és Nikitits Imre jegyzők 400—400, Török Ottó ügyész, dr. Komáromy Gyula orvos, Nagy György tanácsnok, Kuncer János közgyám Eisler Manó állatorvos 200—200, Konstancer László és Szűcs Ferenc nyilvántatrtó 300 — 300 K-t, a négy írnok pedig 120—120 kor. évi lakbért, kapnak 1908. évi július hó 1-től. Föglein Ferenc kétszer is kérte ekkor, hogy a polgármester rendelje el a névszerinti szavazást. Ezt hevesen ellenezte Török Béla, nehogy ebből precedens legyen és igy a polgár- mester az enunciált határozat mellett megmaradt. Ezt a határozatot több képviselőtestületi tag meg- félébbezi. Az aszfalt járda létesítése és a vasúthoz vezető gyalogút aszfaltozása iránti előterjesz­tést a képviselőtestület elfogadta és megbízta a polgármestert, hogy terjesszen elő ebben a tárgyban kimerítő költségvetést. Szekszárdon a harmadik gyógyszertár en­gedélyezése iránt kérvényt adtak be: Ober Kálmán, Czollner László, Gönczy Lajos, Téry Arthur és Ács Mihály okleveles gyógyszerészek. A képviselőtestület a tanács javaslata alapján engedélyezni kért uj gyógyszertár felállításához a jogosítvány kiadását nem véleményezte. A közigazgatási bizottság felszólította a várost, hogy a polg. fiúiskola tornatermét építse fel. A képviselőtestület elhatározta, hogy be­adványt intéz a közigazgatási bizottsághoz, melyben határozatának felfüggesztését kéri, addig mig a polg leányiskola felépül. A házaló kereskedés eltiltásáról szóló sza­bályrendelet jóváhagyása tudomásul vétetett, úgy szintén tudomásul vétetett a csendhábori- tásról szóló szabályrendelet jóváhagyása is. A csendőrszárnyparancsnokság feljelentését az alispánhoz terjesztik. Az állami óvoda 1907 1908. tanévi költségvetése és a polgári iskolai alapvagyon 1907. évi számadása elfogadtatott. A vasúti hozzájáró vashidjának felemelé­sére és az ezzel járó költségek viselésére vo­natkozó alispáni véghatározat értelmében a város a költségek % részét elvállalta. — Az ártézi kút helyéül kijelölt terület bérleti szer­ződése felbontatott. Szabó Géza róm kath. hittanár eredményes 1908 április 2

Next

/
Thumbnails
Contents