Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-16 / 20. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 május 16 zött testet nem ölthető ábránd. Pedig előre- menetele sincs. A kis béresből öreg béres lesz, de ezekből csak minden századik nyeri el talán az urasági gazdai botot, amelyre támaszkodva pihen az, mig a többi dolgozik, görnyed, izzad. Nemde szívben fogamzott, okos agyban született a rendelkezés, hogy a gazdasági cseléd több évtizedes hűség.1, kitartása állami elismerésben, jutalomban részesüljön. Az amerikai betegség óta ez azonban csak borogatás. Csillapít, de nem gyógyít. Hathatós orvosság most már csak egy van : a földéhességnek nevezett örvendetes magyar vágy kielégítése. A világ- hóditó kereskedőállam, Róma, húsz év után veterán légionáriusainak kielégítésül ingyen birtokot adott. Ne zárkózzék el a földmivelő magyar állam, ne gátolja az arisztokrácia, a dzsentri, hogy ő meg az őstermelés öreg közkatonáit juttathassa kedvezményesen néhány földszalaghoz, dologban, becsületben példásan eltöltött kétszer húsz esztendő után. Salus reipublicae . . . Ami fölötte van bármely magasan álló osztály különérdekének, érzékenységének. Állami parcellázás, állami kisajátítás. A kötött birtoknak, a latifundiumoknak, amig nem lesz Balkánhóditó iparos kereskedő állammá a magyar, ebbe az almába előbb-| utóbb beleharapniok kell. Nem népes, hatalmas lesz különben az ország, hanem oldott kéve. Előbb tehát, mint utóbb. Az alma egyébiránt nem savanyu: iparba, gyárba fektetve több hasznot ad a földnél a kisajátítási ár. Így vál valóra a költő mondása. Itt fog élni, itt fog halni az ezer éves ősin, az ő uj sajátján, nem megy más hazát keresni a tengereken túl. És igy lesz gazdasági cseléd több is, jobb is, mint ma. Nem kényszerrel, kötéllel. Mányoky Gyula dr. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 11 -én d. u. 2 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében gyűlést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt, melyen a bizottsági tagok elég szép számban jelentek meg. A gyűlés megnyitása után jegyzőkönyvi hitelesitőkül megválasztattak: dr. Kramolin Gyula és Föglein Ferenc. Az ártizi kút ügyét Janosits Károly főjegyző ismertette, mely szerint a képviselőtestület határozata alapján megkeresték az orsz. vízépítési bizottságot, hogy a szerződésbe állítsa be a kívánt feltételeket. Az igy megállapított feltételeket azonban Majzik Imre kútfúró nem irta alá, mert a kőzetfurásért folyó méte- renkint 70 koronát kért. Miután az orsz. vízépítési bizottság még ezen többlet folytán is Majzik ajánlatát találta a legkedvezőbbnek, a tanács Majzikkal a szerződést megkötötte, melyet a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag el is fogadott és jóváhagyás végett beterjeszti a törvényhatósági bizottsághoz. Ennek elnyerése után még a nyár folyamán a vállalkozó megkezdi az ártézi kút fúrását, ami ha sikerül, egészséges vízhez jutunk. Az 1906. évi városi, szegény ügyi, báró Augusz-árvaházi, tüzipénztári, néhai Ferdinánd Ádámné szegényalapitványi, régi fogyasztási és közmunkái számadásokat a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta, a számadóknak a felmentvényt megadta és az összes számadásokat beterjeszti jóváhagyás elnyerése végett a törvény- hatósághoz. A szekszárdi áll. főgimnázium fentartásá- hoz a város évi 10.000 koronával járul. A városi tanács azt javasolta, hogy kérelem intéz- tessék a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ezen hozzájárulás elengedése tárgyában oly értelemben, hogy a város ezen összeget más kulturális célra fordíthassa. Dr. Leopold Kornél helyesléssel találkozott felszólalásában határozott megjelölését kéri annak, hogy a 10.000 koronát a város a főgimnáziumi internátus létesítésére kívánja adni. Simontsits Elemér elfogadja dr. Leopold fejtegetéseit s ő is hangsúlyozza, hogy a miniszterhez felterjesztendő kérelemben indokoltassék meg, hogy a főgimnáziumi hozzájárulást miért óhajtják az internátus felállítására fordítani. A képviselőtestület végül a tanács javaslatát a felszólalók módosításával fogadta el. Miután a városi tisztviselők fizetésének rendezése tárgyábah kiküldött bizottság javaslata nem érkezett be, a tanács javasolta,. hogy az a napirendről vétessék le. Simontsits Elemér, mint a kiküldött bizottság tagja, felszólalásában előadja, hogy hosszas- sabban tanácskoztak ugyan, de mivel elvi eltérés volt köztük, a részletekben elvi megállapodásra nem juthattak. Ennek előrebocsájtása után egy kérdésre irányitja a polgármester figyelmét. Ő — úgymond — keresett bizonyos jövedelmeket hogy mennél kevesebb legyen a pótadó. Akkor a szemledijakról volt a szó. Azóta tudomására juiott, hogy a fogyasztási adó körül nagy csempészetet űznek. Ha ezt a nagy csempészetet kellő ellenőrzés mellett megszüntetnék, akkor a fogyasztási jövedelmet meg lehetne duplázni, ami a városnak lenne az érdeke, mert igy a tisztviselők fizetésrendezésére még 3 százalékos pótadót sem kellene kivetni. Kéri a polgármestert, hogy erre nézve tegyen tanulmányt. Dr. Hirling Ádám polgár- mester kijelenti, hogy a szükséges adatokat be fogja szerezni. Az esküdtképesek lajstromának elkészítéséhez Fejős Károly és Grószbauer Ferenc küldettek ki. A betétszerkesztőség megkeresése ingatlanok átadása iránt, Vesztergombi Antal és Főg- lein Ferenc, valamint Prantner János Vas kérvénye is f. évi julius hó 6-án tartandó gyűlésben vétetik tárgyalás alá. Dr. Éry Márton és társai kérvényt adtak be, hogy a tisztviselői telepen a lámpákat a város szaporítsa és a telepet a belterülethez csatolja. A főjegyző felolvasta a kérelemre vonatkozó azon tanácsi javaslatot, hogy mig a villanyvilágítás a tisztviselői telepre ki nem terjeszthető, addig 3 lámpával szaporítják a meglevőket, de a lámpa gyújtogatásáról a telepesek tartoznak gondoskodni. Ezen javaslat felett igen élénk vita indult meg. Elsőnek dr. Leopold Kornél szólalt fel, kifejtve, hogy minden város igyekszik terjeszkedni, azért örömmel csatolhatjuk a tisztviselő- telepet a város belterületéhez. Ő azt hiszi, hogy a villanyvilágítást a telepre is ki lehet terjeszteni. Hogy a telepesek maguk állítsanak lámpa- gyujtogatót, azt kicsinyes dolognak tartja Simontsits Elemér is azt kívánja, hogy a kért világítást meg kell adni, mert konkrét esettel bizonyítja, hogy van elegendő villanyáram. Főglein Ferenc felemlíti, hogy a Duna- utcában nincs világítás. Erre Simontsits megjegyzi, hogy a lakosságot nem szabad osztályozni, tehát a Duna-utcai lakosok is kapjanak villanyvilágítást. Dr. Hirling Ádám hozzájárul ahhoz, hogy a telepet is villanyvilágítással lássák el, ha lesz elegendő erős villanyáram. Még dr. Leopold Kornél, dr. Kramolin Gyula és Kamarás Béla szóltak a tárgyhoz, akik egy bizottság kiküldését indítványozták, hogy ez a világítás kérdését tanulmányozza és a legközelebbi gyűlésben javaslatot tegyen. A bizottságba beválasztattak: dr Hirling Ádám polgármester, Simontsits Elemér, Prantner Antal, Vesztergombi Antal, Nagy György, Steiner József Markvart, Kamarás Béla, Vesztergombi István, Fejős Károly és Török Pál. Szabó József s társai, volt községi rendőrök kérvénye kárpótlás iránt, — elutasittatott. A Szekszárd Szálló épületben két bolthelyiség kiadását a-képviselőtestület jóváhagyta. A gyűlés végén dr. Leopold Kornél meg- botránkozva szól arról a szekszárdi rossz szokásról, hogy a suhancok a ház falait ocsmány képekkel tele rajzolják. Ennek megtorlását ajánlja a rendőrkapitány figyelmébe. A rendőrkapitány nem lévén jelen, a polgármester kijelenti, hogy a panaszt közli a rendőrkapitánnyal. Iskola-avatás. A szekszárdi izr. hitközség f. hó 9-én tartotta újonnan épített elemi iskolájának íelavatási ünnepétyét A felavatásnál ott láttuk gróf Apponyi Géza vármegyénk főispánját, Döry Pál alispánt, Simontsits Elemér főjegyzőt, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőt, Leopold Sándor X. községkerületi elnököt, Hirling Ádám dr. városunk polgármesterét, Boda Vilmost, Kiss Károlyt, Tomcsányi Lajos közalap, urod. főfelügyelőt, az áll. főgimnázium, községi polg. fiú- és leány isk. tanári testületének számos tagját, a róm. kath. és ref. népiskolai tantestületeknek tagjait, Döry Pálnét és Ágoston Istvánnét a tolnamegyei ált. nőegylet képviseletében és még számosán másokat, az iskola-fentartó4hitközség elöljáróságát, kéviselőtestiiletét és hitközségi tagokat nagy számban. Az ünnepély pontban 11 órakor kezdődött, az iskola növendékei a Hymnust énekelték Linhardt Hilda tanítónő vezetése mellett, mit a közönség állva hallgatott végig*. Ezután dr. Leopold Kornél hitközségi és iskolaszéki elnök mondott magas szárnyalásu, magvas beszédet, Ő magát a kötelező állami népoktatás rendíthetetlen hívének vallja, mert — úgymond — «Elsőrendű nemzeti és társadalmi érdek és szükséglet hogy az embereket egymástól elkülönítő falaknak ledöntésével az ifjúságot éppen abban a korban, amikor lelke a legfogékonyabb, egymáshoz közelebb vigyük és összeforr asszuk. Meggyőződése, hogy állami iskola mellett is lehet a felekezeteknek megfelelő ingerenciát biztosítani. Minthogy azonban az áll. iskola viszonyaink között ezidőszerint csak utópia — megmaradtunk a felekezeti iskola mel- mellett.» Gyönyörűen fejtegette beszédének további részében az iskhla céljait és feladatát a haza és felekezet szolgálatában, ismerteti annak történetét, végül pedig köszönetét fejezi ki Goldberger Arnold és Reisz József főmérnököknek és Lakos Adolf kir. mérnöknek, kik az iskola- építés körül fáradoztak és különös köszönetét mond Dicenty László vállalkozó épitésznek, ki szakavátottságával, lelkiismeretességével és pontosságával szerzett érdemeket az iskola építésénél. A percekig tartó éljenzés megszűnésével Leopold Sándor X. községkerületi elnök emelkedett szólásra, ki örömmel üdvözli a hitközséget ez alkalomból és hogy ez az. iskola a hazának hű polgárokat, a felekezetnek híven ragaszkodó nemzedéket fog nevelni, erre garanciát Sirolin Emeli az étvágyai éa a testsúlyt, megszQn- teti a köhögést, váladékot éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor mRoche“ eredeti enomagoláat. " ) r. Hoffmann-La Roche ék. Co. Basel (Svájc)
